Bluetooth fülhallgató – Ezek a legjobb modellek 2024-ben

Korábban írtunk a Bluetooth hangszórókról, ehhez a témához szervesen kapcsolódnak a Bluetooth fülhallgatók, sőt a Bluetooth fejhallgatók is. Szinte nem ismerünk olyat, akinek ne lenne otthon, viszont mindig jönnek ki újabb modellek, funkciók és a meghibásodottakat is kell pótolni. A kiválasztásuk viszont nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Csontrezgéses, in-ear, half-in ear, szűrjön zajt vagy ne? És mi legyen a mikrofonnal? Kövesse a fejmozgást a hang? Számtalan kérdés merülhet még fel a Bluetooth fülhallgatók kapcsán és ez még csak a jéghegy csúcsa. Szerencsére csapatunknak több mint 10 éves tapasztalata van a témában, így szeretnénk nektek ezt a tudást átadni. Lássuk, miket tapasztaltunk egy évtized alatt!

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb Bluetooth fülhallgatók (2024)
• Minden, amit a Bluetooth fülhallgatóról tudni kell
• Mi alapján válasszatok Bluetooth fülhallgatót
• Tippek, trükkök a jó vezeték nélküli fülhallgató választáshoz
• A Bluetooth fülhallgató használatának előnyei és hátrányai
• Gyakran ismételt kérdések

A Bluetooth fülhallgatókat több kategóriába lehet besorolni, attól függően, milyen célra szánták ezeket az eszközöket. Megpróbáltunk a listánkra olyan modelleket felvenni, amelyek több speciális feladatkört is lefednek. Sportolás, munka, zajos környezetben beszélgetés, headset használat, TWS funkció és még ezer más szempont alapján kellett ezeket összeválogatnunk. Jöjjenek a legjobb Bluetooth fülhallgatók, szigorúan szubjektív alapon!

Ezek a legjobb Bluetooth fülhallgatók (2024)

A listánkon szereplő Bluetooth fülhallgatókat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalatunk alapján
• mindannyian birtoklunk több modellt és ezeket napi szinten használjuk is
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

OLVASSÁTOK EL A 1MORE EVO BLUETOOTH FÜLHALLGATÓ RÉSZLETES TESZTJÉT!

OLVASSÁTOK EL AZ EARFUN TERMÉKEK RÉSZLETES TESZTJÉT!

OLVASSÁTOK EL AZ ANKER SOUNDCORE TERMÉKEK RÉSZLETES TESZTJEIT!

OLVASSÁTOK EL AZ EDIFIER TERMÉKEK RÉSZLETES TESZTJEIT!

OLVASSÁTOK EL A REDMI BUDS TERMÉKEK RÉSZLETES TESZTJEIT!

OLVASSÁTOK EL A QCY TERMÉKEK RÉSZLETES TESZTJEIT!

Ami nem fért fel a listára, de figyelemre érdemes

A lista elképesztően széles, most kimaradtak az Apple termékei, pedig az AirPods maga a kategóriateremtő termék a semi-in-ear kategóriában, így mi az AirPods 3. generációjával szemeznénk, de mivel minden listán rajta van, ezért most erre nem tettük rá.

A csontrezgéses Bluetooth fülhallgatókból még nem láttunk olyat, amit nagyon tudnánk ajánlani, a Klatre LS1 volt a legjobb, ha valakinek mindenképpen erre lenne szüksége. Szintén kifutó technológia a collar, vagyis a nyakpántos megoldás, aki mindenképpen ilyet szeretne, az a Yamaha EP-E70A, a Sony WI-X1000M2 és a 1More Triple Driver modellek után kutasson.

Aztán ott vannak az echte audio cégek, a Sennheiser a Momentum és az Accentum szériával, a Bose a QuietComfort cuccokkal, és akkor ne felejtsük el az olyan gyártókat, mint a Jabra vagy a Beats, és még a végtelenségig sorolhatnánk. A futottak még kategóriában ott vannak a Hama bluetooth fülhallgatói, de még nagyon sok alsó polcos darab is, amit bármelyik benzinkúton vagy műszaki áruházban be lehet húzni. A legjobb ár/érték arányú cuccokat a kínai márkák adják, a csúcsot pedig a nyugati érdekszférához tartozók. Választani van miből, ehhez mindenkinek sok sikert kívánunk!

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT BLUETOOTH FÜLHALLGATÓT EZEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

Minden, amit a Bluetooth fülhallgatókról tudni kell

A Bluetooth fülhallgató egy olyan eszköz, amely vezeték nélkül, a Bluetooth szabvány segítségével viszi át a hangot. Bár a köznyelvben a Bluetooth fülhallgató terjedt el, ez valójában csak annyit jelent, hogy a protokoll valamelyik verzióját használja az eszköz. Mivel ez egy vezeték nélküli átviteli technika, ezért a Bluetooth fülhallgatókat szokták vezeték nélküli fülhallgatóknak is hívni. De valójában minden Bluetooth fülhallgató vezeték nélküli fülhallgató is egyben? A válasz az, hogy nem.

Ugorjunk vissza egy 15-20 évet az időben, amikor még a vezetékes fülhallgatók voltak túlsúlyban. Ennél a kialakításnál a hangforrást és a fülhallgatót egy vezeték – jobban mondva oldalanként 1, tehát kettő – kötötte össze a hangforrással. Ez lehetett bármi, telefon, hangszóró, korábban CD lejátszó vagy éppen walkman, a lényeg az, hogy egy jack csatlakozón keresztül kapcsolódott a forrás és a fülhallgató. Ezek sztereó fülhallgatók voltak, hiszen a bal és a jobb csatornán külön-külön hangsávok jelentek meg. Egyes modellek kábelét el tudtátok távolítani – például és ZS10 Pro -, ezt hívják MMCX szabványnak, és a helyére egy Bluetooth modult lehet tenni – például KZ aptX HD -, innentől kezdve ezek már vezeték nélküli fülhallgatónak minősültek.

Az első Bluetooth fülhallgatók még úgy működtek, hogy a bal és a jobb oldali zajkeltő membránt egy kábel kötötte össze, amelyen valahol egy akkumulátor, néhány gomb és egy Bluetooth modul helyezkedett el. Ez már tényleges Bluetooth fülhallgató volt, és valóban nem volt vezeték a hangforrás és a fülhallgató között, de a két oldalt még fizikailag összekötötték. Ez tulajdonképpen már nevezhető vezeték nélküli fülhallgatónak is, amennyiben ez alatt azt értjük, hogy nincs galvanikus kapcsolat a forrás és a cél között. Ilyen modell például a Xiaomi Collar vagy a 1More Dual és Triple Driver 1001 BT, ezeket teszteltünk, utóbbit a mai napig használjuk is, de ez tulajdonképpen egy elavult kialakítás.

Pár évvel ezelőtt megjelentek a töltőbölcsővel ellátott Bluetooth fülhallgatók is, ahol a töltésért felelős állomásba is került egy nagyobb méretű akkumulátor. Ebbe a dokkolóba a füles pár bal és jobb oldalát külön kell belehelyezni, és semmilyen fizikai kapcsolat nincsen a két oldal között. Akkor hogyan megy át a hang? Az úgynevezett TWS protokoll segítségével, ami a True Wireless Stereo rövidítése. Vagyis, mikor 2024-ben azt mondjuk, hogy Bluetooth fülhallgató, akkor általában egy TWS képes, sztereó, vezeték nélküli fülhallgatóra gondolunk, ez teszi ki a piac 99%-át.

A fentieknek vannak még iterációi és elírásai is, ami az angol nyelv kiejtési sajátosságaiból adódik, illetve abból, hogy a magyar nyelvben imádunk ragozni. Ezért van Bluetooth, bluetooth-os, blutusz, blutuszos variáció is szinte minden kifejezésből. Mindig ugyanazt – vagyis a fent kifejtett eszközt – értjük az alábbi fogalmak alatt:

• Bluetooth fülhallgató
• BT fülhallgató
• Blutuszos fülhallgató (az angol kiejtés magyar átirata)
• Vezeték nélküli fülhallgató
• Wireless fülhallgató (az előbbi angol megfelelője)
• Zajszűrős fülhallgató (a legtöbben van ilyen funkció)
• fülhallgató mikrofonnal (headset)
• Blutuszos headset (Bluetooth fülhallgató mikrofonnal, ma már mindegyikben van)
• Bloothosos fülhallgató (az egyik leviccesebb elírás)
• Fülhallgató vezeték nélkül (ugyanaz, fordítva leírva)

A fentiek tetszés szerint variálhatók. Miért írtuk le mindezt? Azért mert bár technológiailag a hangszórók a fülhallgatók és a fejhallgatók nagyon hasonlóképpen működnek, ezek külön kategóriába tartozó eszközök, ahogyan ezt lejjebb látni fogjátok.

Bluetooth fülhallgató vagy Bluetooth fejhallgató: mi a különbség?

Az emberek sokszor keverik a fülhallgató és a fejhallgató kifejezéseket. A kettő között leginkább a használat módja a különböző és az, hogy ezek az eszközök mire valók. A Bluetooth fejhallgató leginkább abban tér el a fülhallgatótól, hogy nem a fülben vagy a fülkagylón, hanem felette viselitek – on-ear – vagy pedig konkrétan körbelölelik – over-ear – a fület. Mivel ez egy sokkal nagyobb méretű zajkeltő membrán – 40-50 mm is lehet az átmérőjük – sokkal gazdagabb hangzást lehet velük előállítani, illetve egyes modellek nagyon jól izolálnak is.

Talán a legfontosabb tulajdonságuk mégiscsak az, hogy nem hatolnak be a hallójáratba és nem okozzák a sokak számára kellemetlen tömítettség érzését, amit a BT fülhallgatók. Mivel viszonylag nagy a tömegük, ezért egy párnázott pánt köti össze a két oldalt, ami nyáron kifejezetten izzasztó viselet lehet. A nagyobb méret miatt sokkal nagyobb akkumulátor is fér beléjük, manapság nem ritkák a 60-70 órás üzemidők sem. Ezeket viszont utcán viselni meglehetősen kényelmetlen és izzasztó, sportra pedig teljesen alkalmatlanok. Nem all-round megoldások, elsősorban zenehallgatásra valók, a többi napi aktivitáshoz kötődő dolog nem volt szempont a tervezésnél.

Mivel a két műszaki kütyü nagyon hasonlóan működik, nézzük meg, pontosan hogyan képzik a Bluetooth fül- és fejhallgatók a hangot.

Hogyan működik egy Bluetooth fülhallgató?

A fenti sorok nagy részét a „Legjobb Bluetooth hangszóró 2024-ben – Nemcsak a JBL, hanem ezek is jól szólnak” című írásunkból emeltük át, de ahol szükség volt rá, ott módosítottuk a szöveget.

A Bluetooth fülhallgatók valójában nem állnak másból, mint egy rezgőmembránból és egy mágnes belsejében csillapítottan lengő tekercsből, amit a membránhoz rögzítenek. A tekercsre áramot kapcsolnak, ami megmozgatja a lapot – a kónuszt -, ami az áram erősségétől függően a térben kitér. Ez a kitérés légnyomást generál nagyjából a 20-20 000 Hz-es tartományban, amit hangként érzékelünk. Vagyis a BT fülhallgató nem más, mint elektromos jeleket akusztikus jelekké alakító berendezés, aminek az átviteli protokollja a Bluetooth.

A legelterjedtebb megoldás a dinamikus meghajtó – angolul dynamic driver, vagy DD -, ennek a leírását olvashattátok feljebb – attól dinamikus, hogy mozog benne a tekercs, de van egy másik elven működő kialakítás is, a rezgőarmatúrás megoldás, amit angolul balanced armature-nek, vagyis BA-nak neveznek. Ezeket eredetileg hallókészülékekhez fejlesztették, ki és a lényegük, hogy nagyon magas részletességet és kiváló hanghűséget biztosítanak, sokkal jobbat, mint a dinamikus meghajtók, cserébe drágábbak és több helyet foglalnak. A BA meghajtók az elektronikus jelet apró fém tűk mozgatására használják, melyek két mágnes között egyensúlyoznak és ott rezegnek.

Miért nem csinál mindenki BA meghajtós Bluetooth fülhallgatókat, ha sokkal jobb hangképet lehet vele elérni? Azért mert ez a drágább megoldás és a dinamikus meghajtók a ma divatos, basszussal teli zenéket alapvetően szépen szólaltatják meg.

A kettő technológiát keverni is szokták, ezt hívják hibrid, vagy multidriveres fülhallgatónak, ahol a mély hangok lesugárzását a dinamikus meghajtók oldják meg a Bluetooth fülhallgatók esetében, míg a közép – az emberi beszéd és énekhang tartozik ide – és a magas hangokért a rezgőnyelves rész felel. Érdemes egyszer meghallgatnotok egy KZ márkájú BA fülhallgatót, az egyik legjobb zenei élményünk pont egy AS12-eshez kötődik.

Ahol a gyártók nem tüntetik fel, melyik technológiát használják a Bluetooth fülhallgatóik esetében, ott szinte mindig dinamikus meghajtókat alkalmaznak. Ahol pedig furcsa a fülhallgató kialakítása – KZ, Campfire, Oriveti stb. márkák -, ott jó eséllyel BA meghajtókról van szó, ezek ugyanis több helyet foglalnak a tekercs alakú dinamikus meghajtóknál, ezért nehezebb őket elhelyezni egy apró bogyóban. Azért ez megoldható, ahogyan a top eszközök felsorolásánál is láthattátok.

De hogy jön a hangátvitelhez a Bluetooth modul? A lenti szekcióban erről lesz szó.

Mit csinál a Bluetooth modul?

Ezt a részt szintén a „Legjobb Bluetooth hangszóró 2024-ben – Nemcsak a JBL, hanem ezek is jól szólnak” című írásunkból emeltük át, de ahol kellett, ott módosítottuk a szöveget.

A Bluetooth egy vezeték nélküli adatátviteli szabvány, hasonlóan például a WiFi-hez. Utóbbitól abban tér el, hogy lényegesen kisebb teljesítmény kell a sugárzásához, így jóval kevesebbet fogyaszt, ideális hordozható eszközök mellé, ahol hangot és egyéb adatokat kell átvinni. A kisebb fogyasztás kisebb sugárzási teljesítményt jelent, így a hatótávja is kisebb, a szabvány verziójától függően 5-30 méter nyílt térben, cserébe hosszú üzemidő érhető el a Bluetooth fülhallgatók esetében.

A Bluetooth szabvány verziószámából kitalálható, hogy mennyire modern BT variánsról van szó, most valahol az 5.4-nél tartunk. Minél modernebb a szabvány, annál nagyobb a hatótávja – 15-30 méter -, és annál stabilabb az adatkapcsolat is. Ezt úgy tudjátok kipróbálni, hogy egy újabb 5.x-es szabványú eszköz után használjatok egy 4.x-es verziószámút is, meglepően nagy lesz a különbség.

A Bluetooth szabvány a hangátvitel esetében csak a „hordozó”, az átvitel minőségét sok minden más is meghatározza. Az egyik ilyen, hogy a hanginformációt kódolni és dekódolni kell, erre különböző kódolási eljárásokat alkalmaznak a gyártók. Ahhoz, hogy ennek a működését megértsük, egy kicsit hátrébb kell lépnünk, a tömörítetlen és a tömörített zene fogalmához, amitől alapvetően függ a zene minősége. A zene lehet:

• Tömörítetlen, vagyis veszteségmentes: ilyenkor a zene a teljes hangspektrumot megőrzi, mondhatjuk rá azt, hogy ez a „100%-os minőség”, vagy legalábbis az eredeti hangforrás által kibocsájtott összes információt tartalmazza a fájl. Ilyen formátum például a wav. Hátrány az extra nagy méret.
• Tömörített, de veszteségmentes: a nagy méret miatt találták ki az ilyen formátumokat, csökkenthető vele a fájlméret, ilyenek például a flac kiterjesztésű fájlok.
• Tömörített és nem veszteségmentes: kicsi fájlméret, de a teljes spektrum egy része elveszik (erre szokták mondani, hogy nem elég széles a „színpad”), cserébe, hordozható adattárolókra is viszonylag sok zene ráfér. Ilyenek az mp3 fájlok. A streaming szolgáltatások is ilyet vagy ehhez hasonló formátum használnak – pl. Spotify -, hogy alacsony legyen az adatforgalom. Van kivétel is, például a Tidal szolgáltató.

Természetesen az, hogy milyen fájlformátumban tároltok egy zeneszámot, csak egyetlen adat, tudni kéne a mintavételezés frekvenciáját – kHz, vagyis, hogy a digitalizálás során másodpercenként a konverter mennyi mintát vesz az adott jelből -, ami minél magasabb, annál jobb. Ismerni kell a bitrátát – kbps, ami megmondja, hogy mennyi adatot használunk egy másodpercnyi zene tárolásához -, itt is a „minél magasabb, annál jobb” elv érvényesül, és még van ezer paraméter. Ez utóbbiakat egyébként Windows alatt a fájlinformációknál ellenőrizni tudjátok.

Most, hogy tudjuk, hogy mi a zene hordozója, kanyarodjunk vissza egy kicsit a BT működéséhez, ami kapcsán már említettem, hogy ez egy kisteljesítményű, takarékos szabvány, viszont a sávszélessége is kicsi, ami persze a verziók növekedésével egyetemben bővült. A BT a hangot különböző hangkódolási eljárásokkal viszik át, ezeket nézzük meg most bővebben.

A Bluetooth hangkódolási eljárások

A hangot kódolni és dekódolni kell, mivel digitális formában tároljátok – egy fájlban – és ezt analóg rezgéssé kell alakítani a BT fülhallgató membránjai segítségével. A nagy kérdés az, hogy a BT szabvány mekkora átviteli sebességet támogat és ehhez milyen kódolási eljárást használ. Ha egy eszköz nem tünteti fel ezt az adatot, akkor androidos eszközök estében SBC az alap, az Apple termékei esetében pedig AAC, de természetesen vannak ennél nagyobb sávszélességgel rendelkező kódolási eljárások is. A lista eléggé bőséges:

• SBC (low complexity subband coding): széleskörűen használt szabvány, az összes sztereó BT fülhallgató és fejhallgató használja. Elméletileg maximum 345 kbps adat átvitelére képes, 44,1 kHz mintavételezés mellett. A gyakorlatban maximum átlagos hangminőséget nyújt.
• AAC (advanced audio coding): az Apple iTunes platformja által használt kódolási eljárás, az SBC-nél elméletileg jobb minőséget feltételez. 250 kbps átviteli sebességre képes.
• aptX: A Qualcomm fejlesztése, szélessávú sztereó audió tömörítésre találták ki, 350 kbps körüli sebességet tud. Van egy aptX LL verziója is, aminek kifejezetten alacsony a késleltetése, nagyjából 40 ms.
• aptX HD: az előbbi szabvány továbbfejlesztett változata, 576 kbps átviteli sebesség és 48 kHz-es mintavételezés mellett, plusz a mérnökök még néhány egyéb kiegészítővel – pl. alacsonyabb késleltetés, kisebb háttérzaj stb. – is felturbózták a kódolási eljárást.
• aptx Adaptive: az előbbi adaptív változata, ami képes a sávszélességet változtatni, attól függően, hogy milyen felhasználás mellett kell a hangokat sugározni. Maximális átviteli sebessége 420 kpbs.
• LDAC (losless digital audio codec): Sony szabvány, a nevéből kitalálható, hogy veszteségmentes kódolási eljárás. 990 kbps átvitelre képes, nagyjából ez a minimum, amivel érdemes flac fájlokat lejátszani.
• LHDC (low latency high-definiton audio codec): a Savitech fejlesztése, 900 kbps átvitelre ás 48 kHz mintavételezésre képes nagyon alacsony késleltetés mellett. Ennek is van egy LL verziója, aminek a késleltetése 30 ms körül alakul.

Többször is elhangzott a késleltetés kifejezés. Ez nem jelent mást, mint hogy a fülhallgató milyen gyorsan képes a zenét megszólaltatni ahhoz képest, hogy azt a forrás az eszközre küldte. A BT fülhallgatók alapesetben 200-300 ms késéssel – nagyjából a másodperc ötöde/harmada – szólaltatják meg alapesetben a hangot, ami zenehallgatásnál nem zavaró. Ellenben játék vagy filmnézés alatt azt érezhetitek, hogy a hang folyamatosan lemarad a képhez képest, tehát „csúszik”. Ezért a minél alacsonyabb a jobb elvet követve 100 ms alatt már nem nagyon fogjátok észrevenni a késést. Természetesen akkor a legalacsonyabb a késleltetés, ha a hangot nem BT szabvány segítségével, hanem kábellel viszitek át, de az új, alacsony késleltetéssel rendelkező kódolások már majdnem ugyanazt tudják, nagyjából 30-40 ms-os késére számíthattok, ami már nem érzékelhető.

Fontos kiegészítés, hogy a Windows 10 még nem, de a Windows 11 már támogatja az LDAC hangátviteli szabványt. Vagyis, ha windowsos környezetben hallgattok zenét, akkor eggyel több ok, hogy az új operációs rendszerre váltsatok, ahol sokkal jobb hangminőséget lehet elérni, mint a korábbi SBC kódolással. Feltételezve, hogy a forrásotok is megfelelő minőségű zenét biztosít.

Ezt vigyétek magatokkal

A Bluetooth hangszórók kapcsán azt írtuk, hogy a helyszíni sajátosságok miatt nem annyira fontosak a fentiek, ez viszont nem igaz a Bluetooth fülhallgatók és fejhallgatók esetében. A Bluetooth fülhallgatók nagy része ugyanis úgy éri el a kiváló hangminőséget, hogy egy fülillesztékkel – ezt hívjuk agybadugós megoldásnak – izolálják a hangot. Így a környezet akusztikai jellemzői nem befolyásolják a hang terjedését, az a hallójáratotokban marad és a külső hatásoktól viszonylag izoláltan szól. Nagyjából ugyanez igaz a Bluetooth fejhallgatókra is, azzal a különbséggel, hogy ott a tömítést nehezebb megoldani, de ma már vannak hatékony zajszűrő – ANC – eljárások a probléma feloldására.

A zenei élményt azonban így is befolyásolják az egyedi tulajdonságok, mint az életkor, hogy mekkora frekvenciatartományt vagytok képesek még hallani – a fiatalabbak szélesebbet, az idősebbek szűkebbet -, hogy milyen a zenei ízlésetek és még sorolhatnánk. A lényeg: a zene egy nagyon szubjektív műfaj, de lehet törekedni arra, hogy egységnyi pénzből a legjobb hangzású Bluetooth fülhallgatót vihessétek haza.

A Bluetooth fülhallgatók formai kialakítása

A Bluetooth fülhallgatók egyik legfontosabb tulajdonsága a formai kialakítás. Ez nem jelent mást, mint hogy a hallójáratotokba és a fületekre hogyan illeszkedik az eszköz. Sokan nem szeretik, ha a hallójáratukba behatol egy gumiharang, míg másokat az zavar, hogy a többi megoldás nem képes kellően tömíteni, ami miatt drasztikusan tud esni a zenei minőség. Egyes funkciókról ráadásul le kell mondanotok a nyitott variánsoknál – például a zenei oldalon lévő zajszűrés – mert nem lehet tömíteni a teret, ahol a zene szól.

A fülillesztékes – in-ear – Bluetooth fülhallgató

A fenti Bluetooth fülhallgató másik neve a gumiharangos, itt ugyanis a hangkeltő membrán után közvetlenül egy gumikúp helyezkedik el. Ez a legelterjedtebb megoldás jelenleg a piacon. A megoldás felfekszik a hallójárat falára és izolálja a rezgőteret, aminek az egyik oldalát a füles, a másik oldalát a dobhártya határolja, körben pedig a hallójárat található. Ez zenei élmény szempontjából azért nagyon előnyös, mert egy zárt térben verődnek a hanghullámok, szeparálva a külvilág hangjától. Így lehet a legmagasabb zenei minőséget elérni, illetve az aktív zajszűrési megoldások – ANC, active noise cancellation – itt tudnak igazán jól működni.

Ez nem jelent mást, mint hogy ellentétes hanghullámokkal kioltják a külvilág zaját, ez viszont ront a hangminőségen, hiszen egy finom „sistergés” lesz hallható a hangképben. Ne üljetek fel annak a marketing dumának, ahol a passzív zajszűrésre hivatkoznak, mert ez nem más, mint maga a tömítettség. Persze a jobb gumiharangok, vagy a Bluetooth fejhallgatók esetében a vastagabb párnázat is lehet passzív zajszűrő elem, sőt a téglafal is, ami mögött ültök, de ennek nincs köze az aktív zajszűréshez.

A fülillesztékes Bluetooth fülhallgatók hátránya, hogy sok embert zavar az érzés, ahogy behatol a hallójáratba a gumiharang, illetve ezeket a tömítő membránokat néha meg kell tisztítani vagy cserélni. Megoldás a kellemetlen érzésre a hallójárat formáját felvenni képes memóriahabos fülilleszték, vagy pedig az, hogy egy másik kialakítást választotok. A legtöbb ilyen modell töltőbölcsős TWS kialakítással érkezik.

A fülilleszték nélküli – half- vagy semi-in-ear – Bluetooth fülhallgató

A fülilleszték nélküli, vagy más néven semi-in-ear Bluetooth fülhallgatót az Apple terjesztette el az Apple AirPods termékkel, gyakorlatilag mindenki azóta is ezt másolja. Lényege, hogy nem egy gumiharanggal kapaszkodik a hallójáratba a BT fülhallgató, hanem oldalról belefordul. Nincs tömítés, de nincs irritáció sem, cserébe rosszabb a hangminőség, ha a külső zaj jelentős, és a tömítettség hiánya miatt nem is lehet értelmes zenei zajszűrést csinálni.

Mindazonáltal a technológia eléggé kiforrta magát, így a drágább megoldások már remek hangminőséget biztosítanak, és magasabb hangerőn hallgatva azért elég jól el lehet nyomni a környezeti zajokat az ilyen típusú Bluetooth fülhallgatókkal.

ANC ezeknél a Bluetooth fülhallgatóknál nagyon ritka, ellenben mikrofon oldalon – ENC – képesek zajt szűrni. A legtöbb ilyen modell töltőbölcsős TWS kialakítással érkezik.

A nyitott hangsugárzós – open-ear – Bluetooth fülhallgató

Meglehetősen ritka a piacon a nyitott hangsugárzós Bluetooth fülhallgató, ilyen például a QCY Crossky modellje. Itt nem történik más, minthogy a fülre akasztott profil végére szerelt hangszóróval sugározzák bele a hangot a hallójáratokba.

Szerintünk eléggé kiforratlan megoldás, ugyanis az előző két kategória hibridje, azok előnyei nélkül. Először is, itt sincs tömítés, másodszor a karimás kialakítás miatt nem lehet sem töltőbölcsőbe tenni, sem pedig TWS technológiával felvértezni. Erre egyébként nincs is szükség, hiszen bal és a jobb oldal között fizikai kapcsolat van, vagyis egy kábel köti össze a két oldalt. ANC itt sincsen, ENC viszont van.

A csontrezgéses Bluetooth fülhallgató

A csontrezgéses technológia merőben eltér az eddig felsoroltaktól. Formai kialakításában a QCY Crossky-ra hajaz, vagyis általában – de nem mindig – van fizikai kapcsolat a bal és a jobb oldali hangsugárzó között. Előbbire a Klatre LS1, utóbbira a OneOdio OpenRock Pro a jó példa.

A csontrezgéses Bluetooth fülhallgató lényege, hogy nem oldalról fordul be a hallójáratba, hanem a „fülcsontra” támaszkodik és fizikailag a porcot rezgeti. Ennek a rezgésnek a frekvenciaváltozásaiból áll össze a zene. Azért, hogy a sok hátrányt, amivel ez a technológia jár, kikompenzálják, oldalanként egy-egy kiegészítő hangsugárzót építenek be a Bluetooth fülhallgatóba, amiből tulajdonképpen ugyanúgy szól a zene, mint a többi megoldás esetében.

Összességében a csontrezgéses Bluetooth fülhallgatók eddig nem győztek meg minket, a technológia szerintünk még gyerekcipőben jár. Ráadásul eléggé életszerűtlennek – és esetenként veszélyesnek – tartjuk például a mellé ajánlott füldugó használatát, főleg hogy a külső hangokat sem keverik be az ilyen eszközök a zenébe.

Formai kialakítás: bogyó, gallér vagy száras megoldás

A Bluetooth hangszórók formájával az elmúlt évek során nagyon sokat kísérleteztek a gyártók. A legtöbb „bogyó” formájú, ez azt jelenti, hogy nincsen a fülhallgatónak szára, a hallójáratba kell nyomni és ott vagy magától megáll vagy egy szilikon kacs segít neki a kapaszkodásban. Ennek előnye, hogy szinte nem is látszik, akár bukósisakot is rá lehet húzni, és a sportnál jól a fülben marad. Hátránya, hogy meglehetősen kevés hely van rajta, így mindegyik érintésérzékeny vezérléssel rendelkezik és a mikrofonjuk nagyon távol esik a szátoktól, a beszélgetés hangminősége a legtöbb esetben nem túl jó.

Ennek ellenkezője a száras kialakítás, ahol az arcotok mentén egy szárat alakítanak ki. Közelebb kerül a szátokhoz a mikrofon, több a hely a tapizásra, viszont viszonylag könnyen kimozdul a fülből így például futáshoz nem az igazi ez a forma.

A harmadik a már említett galléros vagy nyakpántos – collar – kialakítás, amikor egy pánt köti össze a két oldalt, ami felfekszik a nyakra. Igazából ez az ideális választás intenzív mozgáshoz, mert nagyon nehezen mozdul ki a fülből. Cserébe tud futás közben pattogni, illetve például felüléseknél le tud fordulni a nyakról. További előnye, hogy lehet rakni rá fizikai gombokat és egyéb vezérlőket, így aki nem szereti az érintésalapú vezérlést, az még talál magának ilyen kialakítású vezeték nélküli fülhallgatót, de a formátum kihalóban van. A legtöbbnek ma már egy Type-C portot integrálnak a szárába, így gyorstöltésre is képesek ezek a Bluetooth fülesek.

In-ear hook, vagyis a kampós kiegészítő

Nemcsak in-ear, hanem más fülhallgatóknál is megtalálható kiegészítő. Lényege, hogy a füles kap egy flexibilis szilikon kampót, így nemcsak a hallójárat falára támaszkodik, hanem a fülkagylóra is felkapaszkodik a zajkeltő. Ez kiváló edzőtermi felhasználásra, futáshoz és egyéb sporttevékenységek mellé. Főleg a bogyós kialakítással kombinálják, de elméletileg a többire is fel lehetne tenni.

A Bluetooth fülhallgatók vezérlése

A vezeték nélküli fülhallgatóknak alapvetően kétféle vezérlése lehet, fizikai gombos, és érintésalapú. Az előbbi esetben – jellemzően a nyakpántos kialakításnál – van annyi hely, hogy a vezérlést tényleges, fizikai gombokkal vagy többállású kapcsolókkal valósítsák meg. Nagy előnyük, hogy könnyen kitapinthatók és izzadt kézzel is tökéletesen működnek. Ezek emiatt jobbak sportra, mert menet közben is állítgathatók. Cserébe általában kevesebb funkciót lehet az ilyen felületekről vezérelni.

A másik megoldás az érintés alapú – „tapizós” – kialakítás, ahol magát a bogyót, vagy amennyiben a kialakítás száras, akkor a szár felületét kell megérinteni a vezérléshez. Ez egyben azt is magában hordozza, hogy összesen két ilyen terület – a jobb és a bal – áll rendelkezésre. Vagyis, könnyen kitalálható, hogy a parancsokat gesztusokkal kell bevinni, ami nem jelent mást, mint hogy az érintések számát és idejét lehet variálni. Ezzel alapvetően két probléma van:

• az érzékenység nem mindig megfelelő, illetve bizonyos esetekben – izzadt kéz – be sem lehet vinni a parancsokat
• a vezeték nélküli fülhallgató néha „félreérti” a parancsokat

Például az egy, a kettő és a három érintés közül, ha csak egyet nem érzékel a BT füles, akkor abból lehet nulla, egy és kettő is, ami teljesen más funkciót fog aktiválni, mint amit szeretnétek. Ez ma már azért nem feltétlenül probléma, mert egyrészt a bal és a jobb oldal mást csinál – hangerő fel és le vagy lapozás jobbra balra -, másrészt az okosórák is képesek a zenét vezérelni, ahol vannak teljesen egyértelmű fizikai gombok.

Mi fán terem a zajszűrés: ANC, ENC, passzív zajszűrés

Az ANC az Active Noise Cancellation rövidítése, ami aktív zajkioltást jelent. Ez nem más, mint egy olyan – azonos amplitudójú, de ellenkező fázisú – ellenfrekvencia, ami levágja a zajt, ami jellemzően alacsony frekvencián keletkezik. Mivel az elektronika nem képes 100%-ban elválasztani a zenét és a háttérzajt, ezért mindig rontja valamennyire a zene minőségét, egy finom, halk zúgást fogtok a háttérben hallani, illetve fura, pattogó hang is jelentkezhet, cserébe valóban eltűnik a zaj. A zajszűrés mértékét dB-ben adják meg, és iszonyatosan nagy a szórás annak minőségében. Valamikor csak éppen hogy ér valamit, máskor pedig kifejezetten brutális, süketszoba hatást generál. Vannak többlépcsős zajszűréssel ellátott Bluetooth fülhallgatók is, sőt egyes modellek a szélzajt is képesek szűrni. Előfeltétele a zárt rezgőtér, így például semi-in-ear fülhallgatókba nem szokták implementálni (bár a QCY-nak van ilyen modellje).

A nyugati márkák vívmánya az adaptív zajszűrés, a Samsung, a Sony és a JBL is használja. Ennek lényege, hogy a környezeti zaj változásának megfelelően szűr az algoritmus, ma már AI segítségével. Bizonyos hangmintákat pedig szándékosan beenged, ilyen a sziréna, így hallani fogjátok, ha mentőautó közeledik. Sokszor kombinálják ezt mesterséges intelligenciával vagy DNN-nel, ami a deep neural network rövidítése.

A passzív zajszűrés nem jelent mást, mint fizikai szigetelést a zajforrásoktól. Például a vezeték nélküli fülhallgatók fülillesztéke, a BT fejhallgatók fülpárnája, de még egy betonfal vagy egy vasajtó is nevezhető passzív zajszűrésnek, hiszen gátolja a hanghullámok terjedését.

Az ENC az Enviromental Noise Cancellation rövidítése, szokták mikrofon oldali zajszűrésnek is nevezni. Ez is aktív technológia, azzal a különbséggel, hogy itt a külső zajt a mikrofonok rögzítik, és megpróbálják kiszűrni, hogy a beszélgetésbe az ne zavarjon bele. Minden Bluetooth fülhallgató típusba integrálható.

Megeszi-e az izzadtság a BT fülhallgatót?

Ellentétben a Bluetooth hangszórókkal, a Bluetooth fülhallgatók esetében ez egy igen fontos tulajdonság, és általában a formai kialakításból következik a védelem szintje. Ezt is az IP-védettségi besorolással jelölik, ami két számból szokott állni, nagyjából valahogy így: IP67.

Az IP szabvány a műszaki berendezések áramköreit védő tokozás környezeti behatások elleni védettségét mutatja, két besorolási lista alapján. Az első a szilárd testekre vonatkozik, a második pedig a folyadékokra. Vagyis, az IP67 esetében ez azt jelenti, hogy:

• 6: teljes mértékben védett por ellen
• 7: vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (15-60 centiméter 30 percig)

Van, amikor az egyik szám helyett egy „X” szerepel, pl. IP6X, ilyenkor a termék csak por ellen védett, folyadékok ellen nem. A vezeték nélküli fülhallgatók a legtöbb esetben nem meríthetők víz alá huzamosabb ideig, de vizesek lehetnek, tehát például leöntés ellen védettek, sőt a legtöbb esetben por ellen is.

Ez azért fontos, mert el kell viselniük a sós izzadtságot, ami egy elég korrozív anyag. Nekünk több olyan Bluetooth fülhallgatónk is volt, amiben a töltőbölcső érintkező csatlakozói eloxidálódtak. Vagyis, a fenti IP besorolás csak a fülhallgatóra vonatkozik, a töltőbölcsőre nem. Ahol nincs töltőbölcső, ott általában egy szilikon takarólemezzel le lehet zárni a csatlakozót, értelemszerűen az IP szabványt is a zárt állapotra adják meg.

Jó tanács: izzadtan ne tegyétek vissza a fülhallgatót a töltőbölcsőbe, hanem vagy töröljétek szárazra vagy hagyjátok megszáradni, különben károsodhatnak az érintkezők.

Mi a TWS technológia?

A TWS a True Wireless Stereo rövidítése, ami nem más, mint sztereóhangzás vezeték nélküli alapokra helyezve. Ma már a Bluetooth fülhallgatóknál alapnak tekinthető, legalábbis az in-ear és a semi-in-ear típusok esetében.

Ahogyan korábban írtam, régebben minden fülhallgatót egy kábel kötött össze, ezek voltak a vezetékes megoldások. Később már csak a bal és a jobb oldal között volt fizikai kapcsolat, a kábelen elhelyezett BT modul intézte az adatátvitelt. Ezeknek a Bluetooth fülhallgatóknak az volt a fő problémája, hogy viszonylag rövid volt az üzemidejük, általában 6-8 óra.

Éppen ezért találták ki a töltőbölcsős megoldást, ahol a bal és a jobb oldal egy különálló egység, egy-egy mini akkumulátort magukba foglalva. Az üzemideje ugyan ezeknek is 4-8 óra, viszont a töltőbölcső tartalmaz egy nagyobb akkumulátort, ami további 20-40 órányi üzemidőt biztosít. Az egész cucc nem túl nagy, így viszonylag könnyen zsebre rakható. Ennél a BT fülhallgató kialakításnál viszont az a probléma, hogy valahogy szinkronizálni kell az oldalak között a hangot, hiszen nincs közöttük fizikai kapcsolat. Erre találták ki a TWS-t, ahol a két fülhallgató oldal összekapcsolódik és szinkronizálja egymás között a hangot, egyszersmind szétválasztja a bal és a jobb hangcsatornát, sztereó hanghatást létrehozva.

A Bluetooth fülhallgatók szoftveres funkciói

Ellentétben a Bluetooth hangszórókkal, a Bluetooth fülhallgatók esetében a szoftveres integráció ma már egy „must have” funkció. Egyszerűen azért, mert a pici felületre kizárólag érintőfelületet lehet rakni, így mindenféle gesztust meg kell tanulnotok, ami egyrészt nehezen fejben tartható, másrészt app nélkül nem tudnátok őket beállítani. Szintén sokszor fordul elő olyan helyzet, amikor valamiért a BT fülesek tapipadja nem használható, például izzadt az ujjatok vége vagy kesztyűben vagytok, az alkalmazás ilyenkor is segít.

Így azt javasoljuk, hogy már csak olyan fülhallgatót vegyetek, ami képes a gyári applikációjához csatlakozni. Kivétel, ha egy „buta BT füles” valamiért iszonyatosan olcsó, akkor vegyétek meg, de kalkuláljatok azzal, hogy a vezérlése fix marad. A következőkben a 1More terminológiáját fogom használni, ettől egyes gyártók eltérhetnek, mert mindenki szereti máshogyan elnevezgetni a saját funkcióit.

Vezérlés átállítása

A vezeték nélküli fülhallgatók egyik legfontosabb funkciója, hogy a vezérlést át tudjátok állítani. Ezt az esetek döntő többségében az appból lehet megtenni. Sokszor valamiért alapból nem a hangerőszabályzást szokták összepárosítani a gesztusok valamelyikével, hanem például a hangasszisztenst. Ezeket mi szinte mindig átállítjuk a hangerő, a számok közötti lapozás, a zajszűrés kapcsolgatása és a megállítás elindítás parancsokra.

Normál, ANC, transparent mód, szélzaj szűrés

Minden Bluetooth fülhallgatónak van egy alapállapota, amikor a hangba nem avatkoznak bele a módosító funkciók. Ezt tudjátok váltogatni tapizással vagy az applikációból. Az ANC nem más, mint a zajszűrés, a transparent mód – nem minden gyártó így hívja, van ahol ambient vagy pass-through – pedig az ellenkezője, ilyenkor a mikrofonok segítségével a Bluetooth fülhallgató bekeveri a zenébe a külső zajokat. Kültéri sportoláskor vagy közlekedéskor kifejezetten jól jön.

Egyes modellek képesek csak a szélzajt levágni, ami egyfajta speciális ANC. Futásnál és kerékpározásnál az szokott az ANC-vel a probléma lenni, hogy ugyan a háttérzajokat kiszedi, a szélzajt, ami a füles éleinél keletkezik viszont nem. Erre jó ez a funkció.

Térhangzás (spatial audio) és fejforgás követés (headtracking)

A tárhangzás nem más, mint olyan 3D hang, amit azért generálnak, hogy a hallgató azt érezze, minden irányból áramolnak felé a hanghullámok. Ez egyfajta házimozis hangzás, aminek az alaplogikája az, hogy a zenét hallgató ül a tér közepén, és körülötte a hangforrások 360 fokban a térben szétszórva helyezkednek el. Így a hangok sokkal tért ölelőbbek, mint e nélkül, és kellemesebb az összhatás is.

A fejforgás követése, vagy angolul dynamic headtracking egy olyan szolgáltatás, aminek esetében a 3D hangot úgy generálják, hogy belekalkulálják a fej mozgását és a fül helyzetét. Honnan tudja a Bluetooth fülhallgató, hogy merre forgatjátok a fejeteket? Onnan, hogy telepakolják szenzorokkal – giroszkópokkal és gyorsulásmérőkkel – a füleseket, és ezek állapotváltozásából kikalkulálják a fejmozgást. Lényege, hogy jóval realisztikusabbnak érződik a hang, olyan mintha a hangforrások veletek együtt mozognának. Szinte mindig térhangzással együtt valósítják meg.

BT kódolás átállítása

Az egyik legfontosabb lehetőség. A komolyabb gyártók – 1More, Anker Soundcore, Edifier stb. – képesek aptX vagy LDAC kódolással is átvinni a hangot, ami sokkal jobb hangminőséget tesz lehetővé, mint a hagyományos SBC vagy AAC. Egyes gyártók – Sony, Huawei, Samsung – használnak saját gyártású, ún. „proprietary” kódolásokat is, amiket védjegy véd, így csak az adott cég termékeiben találhatjátok meg őket. Bár az Android is engedi a kódolásokat állítgatni, tapasztalataink szerint ez nem igazán szokott működni, ellentétben a gyártói appokkal. Kár hogy a Spotify ezt nem támogatja, így ott hiába váltjátok át, marad az SBC/AAC.

Smart Playback

A 1More nevezi így a közelség szenzor alapú zenemegállítást és elindítást. Ehhez egy közelségszenzorra van szükségetek, amit a fülhallgató testébe építenek és a bőrfelülettől mért távolság változását figyeli. Ha eltávolodik a fületektől, akkor leállítja a zenét, ha újra a hallójáratba teszitek, akkor pedig elindítja. Az appból tudjátok a működését és az érzékenységét paraméterezni, tapasztalataink alapján viszont nem igazán megbízható.

Smart Loudness

Egy hangerő kompenzáló funkció, ami a torzításokat egyenlíti ki magasabb hangerőn.

Tap-to-talk

Az Anker Soundcore hívja így a funkciót, a Sony-nál ugyanez a Quick Attention. Lényege, hogy a fülhallgatók érintésére elhalkul a zene. Ez akkor jön jól, mikor nem akarjátok kivenni az eszközt a fületekből, de látjátok hogy valaki beszél hozzátok, ilyen mondjuk a jegyvásárlás járműre.

Equalizer

Az equalizer nem más, mint a hangkép állításának lehetősége. Számtalan profilt lehet kikeverni, kiemelni a mélyeket vagy a magasakat, de legtöbb alkalmazás előredefiniált lehetőségek tárházával vár titeket.

OTA szoftverfrissítés

Az OTA a vezeték nélküli szoftverfrissítés lehetősége. A teszt írása közben lefrissítettük a 1More Evo Bluetooth fülhallgatónkat a teszt kedvéért és kaptunk is új funkciókat az alkalmazásba. Többek között ilyenekre is alkalmas az OTA frissítés, de a hibákat is szokták a gyártók javítani.

Soothing Sounds

Más néven alvássegítő funkció. Ez jellemzően előre felvett loopként – hurokként – ismétlődő természeti hangokat – vihar, esőcseppek, tenger hullámzása, madárcsicsergés stb. – jelent. Többször próbáltuk, tényleg segít álomba merülni, hátránya a célberendezésekkel szemben, hogy a legtöbb vezeték nélküli fülhallgató túlságosan nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen benne aludni. Szerencsére vannak direkt erre a célra kitalált eszközök, de például a 1More Comfobuds Mini is alkalmas rá, kis mérete miatt.

A Bluetooth fülhallgatók, mint edzéstámogató eszközök

Az egészségtudatosság egyre inkább teret tör magának életünkben, így egyre-másra jönnek ki a gyártók a különböző aktivitásmérőkkel és okosórákkal, de ma már egy hegynyi szenzort – pulzusmérő mellkaspánt, pedálszenzorok, sebességmérők, helymeghatározók, wattmérők –is magatokra akaszthattok edzés közben.

Az Amazfit óragyártó pár éve kitalálta, hogy mi lenne, ha a hallójáratban mérnék egy PPG szenzorral a pulzust, így született meg az Amazfit Powerbuds Bluetooth fülhallgató. Ez nem csinál mást, mint azt, amit az okosórátok: a hallójárat hajszálerei segítségével pulzust mér. Hátránya, hogy a vezeték nélküli fülhallgató által begyűjtött adatok követéséhez szükségetek lesz egy megjelenítőre, amire legalkalmasabb egy vele kompatibilis sportóra.

A Bluetooth fülhallgatók üzemideje

A Bluetooth fülhallgatók üzemideje több dologból tevődik össze. Alapesetben ezt egy intervallumban adja meg a gyártó, ami sok mindentől függ, de leginkább a hangerőtől. Ahogyan a Bluetooth hangszórók esetében is írtuk, ezeket az értékeket 50% hangerő és kikapcsolt kiegészítő funkciók mellett adják meg. Bár a vezeték nélküli fülesek esetében nincsen elektronzabáló LED, van helyette zajszűrés, ami nagyjából 25%-kal csökkenti az üzemidőt. Ugyanez igaz a transparent módra is, illetve mindenféle szűrésekre, például a szélzajra. Alapesetben elég, ha elolvassátok a gyártói specifikációban megadott adatokat, itt láthatjátok, mennyi az annyi.

Amennyiben modern, vezeték nélküli, TWS képes, töltőbölcsős megoldásokról beszélünk, akkor viszont nem egyetlen akkumulátor van a szettben, hanem három. Két egyforma méretű van a fülesekben, és egy sokkal nagyobb a töltőbölcsöben. Általában külön megadják ezeket az adatokat – pl. 4-6 óra a füleseké és +20 óra a töltőbölcsőé – vagy egyszerűen csak a maximumot írják le.

Saját tapasztalatunk, hogy a két fülesben lévő akkumulátor képes egymástól eltérő módon degradálódni. A pár éves Bluetooth füleseink két oldala már nem rendelkezik azonos üzemidővel, de ehhez 1000 körüli újratöltésre – durván 3 év – volt szükség.

Szintén fontos tudni azt, hogy egy vezeték nélküli fülhallgatót milyen gyorsan lehet újratölteni. Általában pár óra ez az érték, de egyes modellek képesek gyorstöltésre, aminek segítségével 5-10 perc alatt 2-3 órányi üzemidőt is be lehet tolni az akkumulátorokba.

Mi alapján válasszatok Bluetooth fülhallgatót?

Ha van, ahol saját kategóriáján belül is teljesen személyes preferencia alapján kell eszközt választani, akkor az pont a Bluetooth fülhallgató. Egyes modelleket szabályosan utálnak bizonyos csoportok, míg mások pont ezeket istenítik. Ne feledjétek, a hang és a kényelem nagyon szubjektív, így nemcsak ársávban, célfeladatban és hasonlókban kell gondolkodni. Ennek ellenére próbálunk számotokra adni néhány támpontot:

• Kialakítás, kényelem: ezzel kezdjük, mert ez a legfontosabb. Van, aki bírja az in-ear – gumiharangos – füleseket, van, aki nem. A szerkesztőségünkben sincsen ebben a kérdésben egyetértés, ez teljesen egyedi preferencia alapján dől el. Akit zavar, az válasszon half-in-ear vagy csontrezgéses kialakítást.
• Ársáv: a második legfontosabb szempont. Általában az extra funkciókért és a jobb hangminőségért kell többet fizetni. Na persze, a márkanév is súlyos ezrekbe kerül, de szerencsére a kínaiak ezt még nem nagyon árazzák be a termékeikbe, ellentétben a nyugati vállalatokkal. Amiért szívesen fizetünk: hosszabb üzemidő, ANC, jobb hangminőség, egy jó app, amiben lehet konfigurálni a vezérlést. Amiért nem: közelségérzékelő, extra fülillesztékek, hangasszisztens, csontrezgéses technológia, de ezek persze csak a mi igényeink, nektek lehet pont az ellenkezője a döntő faktor.
• Esztétika és méret: mivel a Bluetooth fülhallgatókat a fületekben viselitek, így nem lényegtelen, milyen anyagból van és hogyan néz ki. Minél nagyobb, annál furcsább, és bizonyos esetekben – például ha feküdni szeretnétek rajta vagy sapka alá rejtenétek – kényelmetlenek is tudnak lenni.
• Üzemidő: az egyik legfontosabb szempont. A töltőbölcsős megoldások sokkal tovább bírják, de mi alapvetően olyat vennénk, ami gyorstöltéssel is rendelkezik (igaz ez jobban erodálja az akkumulátorokat)
• Hangzás: a populáris zenékhez szinte mindegy, melyik típust választjátok. Ha viszont kiemelkedő hangminőséget akartok, hibrid vagy BA típusú füleseket kell vennetek. Ezek elég ritkák – és főleg drágák – töltőbölcsős kialakításban, így itt a hangkódolás és a minőségi zenei forrás lesz a döntő faktor. Ha lehet, preferáljátok az aptX-et és az LDAC-ot.
• IP szabvány: rengeteg BT fülhallgató végét az izzadság vagy a folyadékok jelentik. Itt a minél magasabb annál jobb elvet érdemes követni. Átlagos napi használathoz IPX4-től felfele bármelyik vezeték nélküli füles megteszi.
• Tevékenység: nagyon fontos, hogy milyen aktivitás mellett akarjátok a Bluetooth fülhallgatótokat viselni. Sporthoz – ahol folyamatosan izzadtok – teljesen más cuccokra van szükség, mint a napi ingázáshoz vagy a szobában zenehallgatáshoz. Elég tipikus a zajos környezetben zenehallgatás, ide mindenképpen valami izmosabb zajszűrést ajánlunk.
• Kiegészítő funkciók: nem tudhatjuk, hogy számotokra mi a fontos, de az ANC, az ENC és a hasonlók általában sokat nyomnak a latba. Érdemes átpörgetni a terméklapot.

Mindent nyilván nem tudunk felsorolni, simán lehet, hogy nektek más lesz a fontos, mint nekünk egy BT fülhallgató kapcsán. A bluetooth-os eszközökkel Dunát lehet rekeszteni, mi is rendelkezünk fejenként 3-4 darabbal. Szerencsére a piac már lehetőséget ad arra, hogy az egyes feladatköröket különböző eszközökkel fedjétek le, így érdemes több BT fülhallgatót is behúzni, ma már nem kell súlyos tízezreket fizetni az ilyen kütyükért.

Tippek, trükkök a Bluetooth fülhallgatók kiválasztásához 2024-ben

Ugorjuk át a szokásos lózungokat, amiket a legtöbb top 10 Bluetooth füles válogatás felsorol és nézzük mik a valós tapasztalataink. Nem árulunk zsákbamacskát: a vezetékes fülhallgatók bizony meg tudnak pusztulni. Hogy mennyi idő alatt, ez elsősorban attól függ, hogy mennyit használjátok. Van olyan kollégánk a szerkesztőségben, aki napi 10-14 órát hallgat zenét, neki van vagy tízféle zajkeltő eszköze, ő évente vesz 1-2 darab cuccot. Valaki szolidabban tolja, és 1-2 órával megelégszik, és évekig elvan egyetlen vezeték nélküli fülessel, de olyan is, aki heti több órát fut bennük. Így teljesen mások a tapasztalataink, de egy biztos: a drága füleseket is ugyanúgy tönkre lehet tenni, mint az olcsókat. A leesés és az izzadság a két legnagyobb ellenség, ha az elvesztést nem számoljuk ide.

Első ökölszabály: célfeladatra céleszközt veszünk. Az all-round megoldások rosszak. Egy autótól sem várjátok el, hogy úgy menjen, mint egy Porsche 911, hogy beleférjen 7 ember, és hogy 2 tonna disznótrágyát elvigyen a platóján. Pont ugyanez igaz a Bluetooth fülhallgatókra is.

• Napi használat: olyan kell, ami gyorsan tölt, mert két jármű közötti átszállással magába tol pár órányi üzemidőt. A tömegközlekedés zajos, szóval tudjon valamilyen ANC-t.
• Általános sport: a sport mozgással és izzadással jár. Magas IP szabvány és jó tartás a legfontosabb.
• Állóképességi sportok: ezek általában nagyon sokáig tartanak – 8-10 óra túrázás vagy pár óra futás -, így minden igaz itt is, amit az általános sportoknál írtunk, plusz a kényelem és a hosszú üzemidő is fontos. Ne felejtsétek el, az ANC eszi az üzemidőt!
• Zajos környezet: a zajszűrés a top priority az ilyen vezeték nélküli fülhallgatóknál.
• Utazás, repülés: zajszűrés, kényelem, ezek a legfontosabbak. Itt egy Bluetooth fülhallgatóval jobban jártok, mint egy Bluetooth fejhallgatóval, mert elfér a zsebetekben, maximum a check-innél a repülőtéren kipakoltatják, de ennyi. Nagyon hosszú, interkontinentális repülőutakra viszont inkább fejhallgatót vigyetek.
• Munkához: a munka sokáig tart és alapvetően koncentrálni kell alatta. Az ilyen felhasználásra szánt Bluetooth fülhallgató legyen kényelmes, és olyan hangképpel rendelkezzen, amilyen zenét munka közben hallgattok. Van, aki nyugtató ambient zenét hallgat, valaki a veretős dubstepet szereti, ehhez kell igazodni.
• Headsetnek: jó mikrofon és ENC – mikrofon oldali zajszűrés – legyen a fontos. Az sem baj, ha értelmes a vezérlése és könnyű felvenni és lerakni az eszközt.

Alváshoz általában speciális, alvássegítő fülhallgatókat szoktak használni az emberek. Ezek közös jellemzője, hogy picik, kényelmesek, és alapvetően nem hangminőségre hegyezik ki őket, hanem mindenféle nyugtató hangok lejátszására.

A hangminőség egy nagyon érdekes dolog, itt is elsősorban az egyéni preferenciák döntenek. A legcizelláltabb hangképet a rezgőarmatúrás megoldások adják, de ezek sok helyet foglalnak, így a legtöbb ilyen vagy vezetékes fülhallgató vagy ha vezeték nélküli, akkor is meglehetősen nagy. Ezek zenehallgatásra valók, nem sportra, szóval nyugiban ülve, sétálva vagy utazás közben teljesítenek jól. Az ANC MINDIG ront a hangminőségen, mert nemcsak a zaj, hanem a zene egy részét is levágja, tehát napi mászkálós megoldások mindig kompromisszumos eszközök. Nincs új a nap alatt, magas hangminőségért sokat kell fizetni. Ha a hangminőség a fontos, akkor a legjobb ár/érték arányú eszközöket a KZ márka gyártja, az egy másik kérdés, ezek hogyan néznek ki és mennyire kényelmesek.

Ahol a vezérlés átállítható, ott mindig át is szoktuk azt állítani. Valamiért a gyártók erőltetik a hangasszisztenst, ami egy csomó esetben semmire nem jó, ellentétben a hangerőt nem teszik ki gesztusvezérlésre, pedig ez lenne az alap. Az elindítás/megállítás pedig sok esetben szenzor alapon működik, ezért igazából erre sem feltétlenül kell gesztust raknotok. Ami fontos: hangerő, számok lapozása és a zajszűrés, telefon felvétele és lerakása, ezekre szoktuk átszervezni a funkciókat.

Sokszor kérdezitek, jók-e a JBL fülhallgató variánsok, és a válasz az, hogy igen. Nagy márka, odafigyel a részletekre, cserébe magasabbra is árazza a termékeit. Ennek tükrében vegyetek ilyen – és egyéb nyugati – terméket. Ugyanez igaz egyébként az Apple AirPods termékekre vagy a Samsung Bluetooth fülhallgatóira is, ezek a vállalatok nagyon gyenge minőséget egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak (kivéve néhány mobil mellé csomagolt szükségmegoldást).

A Xiaomi esetében egy kicsit más a helyzet, mert ma már „minden Xiaomi”, az is, ami nem. Az alap termékek esetében vagy benne van a Xiaomi vagy a Redmi név a terméknévben, vagy pedig a vállalat listázza a terméket a Mi.com weboldalon. Ezek a hivatalos Xiaomi Bluetooth fülhallgatók. Vannak olyan cégek, amelyek szorosan kötődnek a Xiaomihoz, például a 1More, aki a cég fülhallgatóit hangolta régebben, nekik van saját hangstúdiójuk, egy kifejezetten komoly banda. Vannak a lazábban kötődő cégek, mint a Haylou, ami elvileg Xiaomi is, meg nem is, és van például a QCY, ami régebben benne volt a Xiaomi Youpin webáruházban, de szoros kötődésük nincs az anyagcéghez. Szóval vigyázzatok, mikor azt olvassátok, hogy Xiaomi [MÁRKANÉV], mert ez egyáltalán nem biztos, hogy egy Xiaomi által gyártott termék lesz.

Természetesen mindenki akciókra hajt, amiket néha olyan áruházak is nyújtanak, mint a Spar, ahol volt JBL akció. Jellemzően ilyenkor pontokat kell gyűjteni, amiért árkedvezményt kaptok. Az összes ilyet érdemes fenntartásokkal kezelni, és összevetni az árakat más webshopokéval is, mert sokszor jól ki lehet jönni az ilyen akciókból, máskor viszont nagyon nem. De erre az összehasonlításra kiválóan alkalmas például az Árukereső.

Ha nem a márka számít, hanem az ár/érték arány, akkor Aliexpress rendelés legyen a dolog vége, ehhez itt egy elég durva fejtágító. 11.11-gyel iszonyatosan sok mindent be lehet olcsón húzni, több kiváló 1More/Anker/Edifier Bluetooth fülhallgatót hoztunk már el féláron, illetve a régebbi termékeket mindig baromira leárazzák. A helyzet az, hogy a hangkeltő berendezéseknél sokkal kevésbé van technológiai avulás, mint máshol, ami jól szól, az 5 év múlva is jól fog, ezért nem kell a régebbi Bluetooth fülhallgató modellektől félni.

A Bluetooth fülhallgatók használatának előnyei és hátrányai

A Bluetooth fülhallgatók abban az értelemben speciális kategória, hogy az egyes típusok a kialakításukból fakadóan eltérő előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, ezért ezeket most külön fogjuk tárgyalni.

A vezeték nélküli, nyakpántos – nem töltőbölcsős – Bluetooth fülhallgatók előnyei:

• van fizikai vezérlésük, mert a gombok elférnek a nyakpánton
• sokszor Type-C csatlakozót integrálnak beléjük, egyszerű töltés
• hosszabb üzemidő, mint a töltőbölcsők bogyóinak (töltőbölcsőt nem számítva)
• magas IP védettség
• általában a mikrofonjuk közelebb van a szájhoz, jobb hangminőség
• van belőlük mágneses verzió, ami összecuppantható a nyak alatt, így nehéz elveszteni

A vezeték nélküli, nyakpántos – nem töltőbölcsős – Bluetooth fülhallgatók hátrányai:

• a teljes üzemidejük rövidebb, mert nem adódik hozzá a töltőbölcső
• sport közben tudnak a nyakon pattogni
• nehezebb őket elpakolni, mint a töltőbölcsős megoldásokat
• kihalófélben lévő technológia, egyre kevesebb modell van a piacon

Összességében a collar típusú, nyakpántos megoldásoknak a mai napig van létjogosultságuk, mi is használunk több ilyen típust, elsősorban a 1More cég modelljei közül.

A vezeték nélküli, töltőbölcsős Bluetooth fülhallgatók előnyei:

• hosszú üzemidő a töltőbölcső miatt
• a legtöbb Type-C portos, gyorstöltéses, így 5-10 perc alatt 2-3 órányi üzemidőt beléjük lehet pumpálni
• egyszerű elpakolni, könnyedén zsebre vágható
• divatos formák, sok extra funkció, mint a kijelző a bölcsőn
• el lehet őket látni szilikon kaccsal, ami kapaszkodik a fülcimpába vagy belülről a hallójáratba és így ideálisak sporthoz

A vezeték nélküli, töltőbölcsős Bluetooth fülhallgatók hátrányai:

• a bogyók üzemideje általában rövidebb, mint a más típusú kialakításnak
• elég nagy szélzajt tudnak generálni a méretesebb darabok
• csak érintésérzékeny vezérlés
• nehezebb őket elpakolni, mint a töltőbölcsős megoldásokat

A fentiek egymástól leginkább abban térnek el, hogy kap-e a vezeték nélküli fülhallgató egy dokkolót és TWS protokollal oldják-e meg a két oldal között a kapcsolatot vagy fizikailag egy kábellel összekötik. Mindkettő megoldás ezen belül lehet in-ear, semi-in-ear, open-ear vagy csontrezgéses variáns is, amik kialakításbeli különbségek.

Az in-ear – agyba dugós – Bluetooth fülhallgatók előnyei:

• legjobb hangminőség
• ANC, transparent mód, szélzaj szűrés implementálható
• teljes tömítettség, így van passzív zajszűrés
• vannak egyedi, a hallójárat formáját felvevő memóriahabos fülillesztékek is
• elég nagyra meg lehet csinálni, hogy BA rendszerű legyen

Az in-ear – agyba dugós – Bluetooth fülhallgatók hátrányai:

• sokak számára kellemetlen érzés a hallójáratba hatoló gumiharang
• a gumiharangokat időként tisztítani vagy cserélni kell, illetve nem mindenkinek ugyanaz a méret lesz jó
• a nagyon izolált hangtér miatt kizárja a külső zajokat, ami közlekedés közben veszélyes lehet (de erre van a transparent mód)

A semi-in-ear – oldalról a hallójáratba forduló – Bluetooth fülhallgatók előnyei:

• nincs irritáló gumiharang
• szinte az összes száras kialakítású, így a szájhoz közelebb van a mikrofon, jobb a beszélgetés minősége
• vannak kifejezetten jó hangminőséget produkáló darabok, mint az AirPods széria

A semi-in-ear – oldalról a hallójáratba forduló – Bluetooth fülhallgatók hátrányai:

• nem hatékony az ANC, így a legtöbb esetben nem is alkalmazzák (kivétel pl. QCY)
• nincs tömítettség, emiatt behallatszik a zaj

Az open-ear – nyitott hangsugárzós – Bluetooth fülhallgatók előnyei:

• nincs irritáló gumiharang

Az open-ear – oldalról a hallójáratba forduló – Bluetooth fülhallgatók hátrányai:

• minden, ami a semi-in-ear kialakításnál
• még messzebb van a hallójárattól, mint a semi-in-ear, kisebb hangerő, gyengébb hangminőség

A csontrezgéses technológiával szerelt Bluetooth fülhallgatók előnyei:

• nem hatol be a fülbe, elvileg kényelmesebb (különösen annak, akit ez zavar)
• sérült dobhártyával is használható a rezgésalapú technológia miatt
• magas hangerőn sem rontja a hallást
• könnyebb magasabb IP szabvány adta védettséget létrehozni vele, mert nincs nyitott hangszóró membrán (persze ott a töltőcsatlakozó kérdése)
• lehet tömíteni füldugóval, ha az első pont valakinek nem fontos
• behallatszik a külső zaj, ami egyes esetekben – például futás, kerékpározás közben – előnyös lehet

A csontrezgéses technológiával szerelt Bluetooth fülhallgatók hátrányai:

• gyengébb a hangminősége, szűkebb a hallható frekvenciatartomány
• alacsonyabb a hangereje
• nem tömíti a fület, így a hang nem egy zárt rezgőtérben „vibrál”
• bizonyos funkciókat – pl. ANC – lehetetlen bele implementálni
• maximum közeli hangerőn kellemetlen, erős rezgéseket lehet tapasztalni a porcon

Mint látható, a fentiek mentén egyéni preferenciák alapján mindenki ki tudja választani a számára leginkább megfelelő vezeték nélküli fülest.

Gyakran ismételt kérdések

Milyen Bluetooth fülhallgatót vegyek? 

Kevés dolog van, aminél annyit számít az egyéni preferencia, mint egy Bluetooth fülhallgató esetében. Elsősorban olyat, ami kényelmes és megfelelő hangminőséggel szól.

Milyen kínai BT fülhallgatót vegyek?

A Bluetooth fülhallgató piacot a kínaiak ugyanúgy leuralták, mint a robotporszívó, az álló porszívó vagy a projektor szegmenst. Ki is termeltek egy-két igencsak patika cuccot, viszont tapasztalataink szerint a high-end szegmensben azért még van mit tanulniuk, például zajszűrés terén. Ennek ellenére iszonyatosan jönnek fel mind a vezeték nélküli fülhallgatók, mind pedig az ugyanilyen fejhallgatók szegmensében. A teljesség igénye nélkül néhány márkát megemlítünk, amiből azért magunknak is tudtunk modellt választani.

• Xiaomi: meglehetősen minőségi termékeket dob piacra, amiket általában a 1MORE cég hangol fel. A Redmi szériát szerintünk senkinek nem kell bemutatni.
• 1More: van olyan kollégánk, akinek egyenesen 4 darab is van otthon – Comfobuds Mini, Evo és 2 darab 1001 BT -, nagyon tudnak BT fülest csinálni, de elég gyorsan le is lehet őket amortizálni.
• BlitzWolf/AirAux: utóbbi az előbbi almárkája, régebben remek futós cuccokat dobtak a piacra. Minőségben, igaz árban is elmarad a vetélytársaktól a két márka.
• Earfun: viszonylag új márka, de nagyon jó hangképpel ellátott, remek füleseket is gyártanak a hangszóróik mellett.
• Edifier: legendás polchangszóró gyártó, TWS fülesekben pedig az NB szériájukat kedveltük nagyon.
• QCY: tipikusan a szegény ember Xiaomi fülhallgatója, meglepően jó ár/érték aránnyal.
• Haylou: mindig úgy reklámozzák, mintha lenne valami köze a Xiaomihoz, de nincs, viszont tényleg elég jól is szólnak, kb. a QCY szintje.
• Mifo: nem tudjuk, van-e közük a Mifa márkához, de mikor először az O5 Professionalt kezünkbe fogtuk, leesett az állunk. Remek minőség, kiváló hangzás, ehhez képest nem vészes ár jellemzi a cég termékeit.
• Tronsmart: a Tronsmart szerintünk erősebb hangszórókban, de volt egy két filléres, mégis nevetségesen jó fülesük, mint az Onyx Pure hibrid meghajtású TWS zajongójuk.

Titkos tippünk: a 1More fülesek voltak eddig a legmeggyőzőbbek, de régebben voltak még olcsó GGMM fülhallgatók is, párezer forintért, azokat is ajánljuk, ha bele tudtok futni egy-egy darabba.

Nyilván van még kismillió nyugati márka – JBL, Sony, Samsung, Apple, Huawei stb. -, akik szintén kiváló darabokat készítenek, csak sokkal drágábban.

Melyik a legjobb Bluetooth fülhallgató?

Eldönthetetlen kérdés, szintén azt tudjuk mondani, hogy egyéni preferencia alapján lehet eldönteni, nektek mi a legjobb. Hogy ne kelljen valós válasz nélkül tovább olvasnotok, a szerkesztőség tagjai ezeket a kínai Bluetooth fülhallgatókat használják:

Don Kartács

• TWS töltőbölcsős: 1More Evo, 1More Comfobuds Mini
• Collar típusú: 1More Triple Driver 1001 BT
• Vezetékes, vezeték nélkülire felokosítva: KZ AS12

Atika

• TWS töltőbölcsős: 1More Aero

Sonkamod

• TWS töltőbölcsős: GGMM W600

Nekünk ezek jöttek be, de nyilván 2024-ben már nem biztos, hogy ezeket vásárolnánk meg magunknak (hanem azt, amelyiket rommá akciózták).

Melyik a legjobb olcsó Bluetooth fülhallgató?

Határozzuk meg először azt, hogy mit tekintünk olcsónak. Manapság 15 USD alatt is lehet kapni BT füleseket, ezek jellemzően alap TWS fülhallgatók, amik nagyjából nem tudnak semmit, csak a zenét lejátszani. 25 USD körül kezdődnek a már ANC képes fülesek, míg 50-100 dollár körül már egészen jó minőségű, hosszú üzemidejű, appból programozható darabokat lehet hazavinni. 100 USD felett már alumíniumból mart, csoda darabok vannak, amiket azért lényegesen kevesebben vásárolnak. Ehhez képest a nyugati márkák simán elkérnek 150-300 USD-t is egy top fülhallgatóért.

Titkos tipp: Ha kizárólag szükségfüles kell és az első kategóriában keresgéltek, akkor a Xiaomi Redmi aktuálisan legolcsóbb modelljét mondjuk, mint titkos tippet.

Mi az a mini Bluetooth fülhallgató?

Vannak extrém kisméretű fülhallgatók, amik beférnek a bukósisak alá, de aludni is lehet velük. Ezek nem lógnak ki a hallójárat síkjából és nem nyomják a fület, ilyen például a 1More Comfobuds Mini.

Minden telefonnal kompatibilisek a Bluetooth fülhallgatók?

Alapvetően igen. Az összes olyan okostelefon, amelyik támogatja a Bluetooth szabványt – ma már ez 100% – képes az ilyen eszközökkel kommunikálni. A buta telefonok esetében azonban lehetnek gondok, bár itt alapvetően nemcsak ez lesz a probléma, hanem például nem lehet róluk zenét streamelni, nincsenek telepíthető applikációk és még sorolhatnánk. Az Android és az iOS operációs rendszerrel szerelt készülékekkel azonban ma már nincsenek ilyen problémák.

Milyen kiegészítőket lehet a BT fülhallgatókhoz venni?

Erre is kialakult egy iparág, hiszen a komolyabb fülesek akár 200 USD-be, vagy még többe is kerülhetnek. Adja magát a dolog, hogy szilikon tokkal védjük a töltőbölcsőjét, de néha gumiharangokat is kell cserélni, amiből vannak memóriahabos megoldások is. Vannak továbbá a fülhallgató házára akasztható csuklópántok is, de láttam már gyári hordszütyőt is ilyesmihez.

Lehet-e sportolni a Bluetooth fülesekben?

Alapvetően lehet, de szét kell választani az egyes tevékenységeket. Futáshoz collar kialakításúak a megfelelőek, úszáshoz pedig speciális, IP67 szabvánnyal ellátott eszközöket lehet kapni. Mindazonáltal az izzadság mindegyiket tudja hosszabb távon károsítani. Ebből a szempontból a töltőbölcsős megoldások a rosszabbak, ugyanis ha a bogyókat nedvesen rakjátok bele a tárolóba, akkor oxidálódhatnak a töltőcsatlakozók és utána nem fog az eszköz tölteni (saját tapasztalat, ami megtörtént az egyik AirAux fülhallgatónkkal).

A tapasztalatunk az, hogy sportoláshoz érdemes egy külön Bluetooth fülhallgatót vásárolni, kifejezetten olyat, amit ilyesmire ajánlanak (bár, ma már szinte mindegyiknek ott van a futás a sajtóanyagában).

Érdemes-e a több éves modelleket megvásárolni?

Igen is, meg nem is. A hang karakterisztika nem az elmúlt évek számától függ egy hangszer vagy egy zenelejátszó esetében. Inkább a technikai vívmányok azok, amik a régebbi eszközöket elavulttá teszik. Egy hangfal esetében ez sokkal kevésbé érvényesül, mint egy Bluetooth fülhallgató esetében. Ott van például a BT szabvány 4-es és 5-ös fő verziója közötti különbség: előbbi kisebb hatótávval rendelkezik, többet fogyaszt és nehezebben viseli a jelet akadályozó tárgyakat, vagyis jobban szaggat az átvitel.

Aztán ott vannak az újabb applikációk, amelyek pár éve még csak nem is léteztek, pedig rengeteg hasznos dolgot be lehet bennük állítani. Mindazonáltal egy pár éves, akkor modernnek számító Bluetooth fülhallgatót manapság mondjuk fél áron megvenni kifejezetten jó üzletnek számít.

Tudnak-e a Bluetooth fülhallgatók egyszerre több eszközhöz csatlakozni? Tényleg jól kezelik őket?

Vannak úgynevezett multipoint Bluetooth eszközök, ilyeneket inkább a Bluetooth fejhallgatók között lehet találni, de újabban a fülhallgatók is megkapják ezt a funkciót. Eszköze válogatja, melyik mennyire működik jól, az Anker Soundcore Q szériával és a 1More Sonoflow-val van tapasztalatunk. Azok szépen váltanak windowsos és androidos rendszerek között, de olyan sok az eszköz és az operációs rendszer kombináció – iOS, Android, Windows, Linux disztribúciók, Mac és ezek különböző verziói stb. -, hogy ezeket szinte lehetetlen mind végigtesztelni.

A fizikai gombok vagy az érintőfelület a jobb választás?

Alapvetően a fizikai gombokat egyszerűbben és megbízhatóbban lehet megnyomni, mint az érintőfelület gesztusvezérléseit bevinni. Hasonló a helyzet a modern autókhoz: elég nagy szívás, ha a klímának nincsenek gombjai, helyette a 8. almenü mélyéről kell előbogarászni menet közben a vezérlést. A BT fülesek esetében ez azonban nem egy divat, hanem egy kényszer, a pici felületen már nem férnek el a fizikai gombok, mint régebben. Árulnak továbbra is fizikai gombos megoldásokat, a nyakpántos, nem TWS rendszerű fülhallgatók ilyenek.

Mennyire ütésállók a vezeték nélküli fülhallgatók?

Amelyiknek műanyag a háza, azok mérsékelten, minél könnyebb egy BT füles annál inkább. Sokszor ejtettük már le őket és az esetek 99%-ában nem lett semmi bajuk, leszámítva néhány felületi karcot. Viszont az egyik QCY fülhallgatónk szétrepedt a macskakövön, bár működőképes maradt. A karcok ellen a fém és kerámia bevonatos anyagok jóval védettebbek a keménységük miatt.

A töltőbölcsők a nagyobb tömegük miatt kevésbé bírják az ilyen jellegű behatásokat, illetve itt a becsukó mechanika tud ütésre szétugrani.

Mennyi a Bluetooth fülhallgatók üzemideje?

A gyártók több értéket is meg szoktak adni. A töltőbölcsős kialakítású BT fülhallgatók esetében kétféle üzemidőt láthattok a leírásban: egyik a bogyók sajátja, másik a töltőbölcsőben lévő akkumulátor által biztosított működési idő. Ebben az esetben a kettőt össze kell adni.

Mennyi idő alatt mennek tönkre a BT fülesek akkumulátorai?

Ez eléggé használatfüggő, mert általában addigra tönkre mennek maguk az eszközök is. Az akkumulátorok életciklusát feltöltési számban szokták megadni, itt a párszázas nagyságrendre kell gondolni. Ha abból indulunk ki, hogy minden második napon töltitek csak fel az akkumulátorokat, akkor egy évben 180 feltöltéssel számolhattok, tehát minimum 3-4 évig kihúzzák a telepek. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy van olyan kollégánk, aki naponta 1-2 alkalommal is tölt, mégis működnek az eszközei, szóval a valóságban ennél nagyobb ciklusszámra – vagyis újratöltésre – számíthattok. Az appok számolhatnák az újratöltések számát, de egyelőre ilyen megoldást még nem láttunk.

Mi a töltőbölcső?

Az újabb, TWS képes vezeték nélküli fülhallgatók esetében a bogyókat egy olyan bölcsőbe kell belehelyezni, amelyek képesek tölteni a füles két oldalát. Ezek kisméretű, akkumulátorral és státusz indikátorral ellátott tartók, amiket általában Type-C csatlakozón keresztül lehet feltölteni.

Mi az ANC?

Az ANC Active Noise Cancellationt jelent, más néven aktív zajszűrést, ami mérsékli a környezeti zajok zenére gyakorolt hatását, cserébe rontja a hangminőséget.

Mi az aptX? Melyik a legjobb hangkódolás?

Az aptX a Qualcomm cég fejlesztése, és alapvetően nagyobb átvitelt – és így jobb hangminőséget – eredményez a szokásos SBC/AAC kódolásokhoz képest. Van adaptive módja, ami változtatja a sávszélességet, illetve LL variánsa, aminek alacsony a késleltetése. Nincs olyan, hogy legjobb hangkódolás, a legnagyobb sávszélességet az LDAC adja.

Mekkora egy Bluetooth fülhallgató hatótávolsága?

Ez elsősorban a Bluetooth szabvány fő verziójától határozza ezt meg. A BT 4.0 nagyjából 10-15 métert tudott, a BT 5.0-tól kezdve ez inkább 15-30 méter nyílt területen, ahol a jel nem verődik. A BT 5-től kezdve a jel stabilitása is jobb, amit úgy tudtok kipróbálni, hogy beálltok egy fal mögé, és megnézitek, megszakad-e a jel vagy darabossá válik-e a hangátvitel.

Saját tapasztalat, hogy a BT 4.0 még meglehetősen könnyen zavarba hozható volt, elég egy emberi test, amelyik előttetek helyezkedik el, már attól tud szakadozni a jel. Sőt, még a hasizom gyakorlatok is meg tudják zavarni, hiszen a felsőtest lóbálása és a kéz betakarása is akadályozza a jel terjedését.

Van-e értelme a headsetnek?

A headset, vagy más néven kihangosító egy olyan fülhallgató, amibe egy vagy több mikrofont szereltek, és alapvetően telefonbeszélgetésekre találták ki. Ezek hellyel-közel jól működnek, főleg autóban, ahol konstans háttérzaj van, ellenben a városi kóricáláskor tudnak hangminőségbeli gondok adódni. Amelyik képes mikrofonoldali zajszűrésre – ENC -, azok jobb hangminőséget produkálnak.

Mi az a gamer Bluetooth füles?

A gamer telefonok mellé mi lenne jobb, mint egy gamer füles? A játékosoknak az egyik legfontosabb paraméter a késleltetés, ezért az ilyen BT fülhallgatókat ellátják alacsony késleltetés móddal, ami jellemzően 100 ms alatti értéket jelent.

Mi az IP szabvány a Bluetooth fülhallgatók esetében?

Az IP szabvány az elektromos berendezések por és folyadékok elleni ellenállóképességét mutatja. Minél magasabb az IP jelölés mögötti szám, annál jobban áll ellen a berendezés. Például az IP67 por- és vízállóságot jelent, a termék kismértékben vízbe is meríthető 30 percig. Ez a BT fülhallgatók esetében azért fontos, mert például az izzadtság képes behatolni a burkolat alá vagy megtámadni a csatlakozókat. Egyes fülhallgatókban úszni is lehet, ezek jellemzően IPX7 vagy nagyobb védettséget nyújtó tanúsítványt kapnak.

Mi az alvássegítő funkció?

Egyes BT fülhallgatókat lehet applikáció alapon is vezérelni, amelyek tartalmazhatnak alvássegítő hangokat. Ezek lejátszása megkönnyítheti az alvási nehézséggel küszködők életét és segíthetnek az elalvásban. Mindazonáltal ezek nem orvosdiagnosztikai eszközök, így az alvásproblémák forrását – pl. apnoé – nem tudják megszüntetni. Ilyen esetben mindig forduljatok orvoshoz!

Lehet-e rádiót hallgatni a Bluetooth fülhallgatókról?

Igen, lehet, de valójában a telefonon futó alkalmazás hangja kerül ki a fülhallgatóra.

Mi az EQ?

Az EQ az equalizer rövidítése, ami magyarul hangszínállítót jelent. Ezek általában előredefiniált profilok, amiknek a segítségével a hangszíneket lehet megváltoztatni, például kiemelni a basszust vagy az énekhangot. A legtöbb fülhallgató esetében az appból ezek átállíthatók, de divatos dolog, hogy egy hangmérnököt bíznak meg a hangolásra, akinek van egy saját, a neve alatt futó profilja is.

Mi a késleltetés? Miért csúszik filmek alatt a hang?

A késleltetés mondja meg, hogy a hangforrás által lejátszott hang mikor érkezik meg a hangszóró membránjára majd onnan a fületekhez. Ez a késés elsősorban azért alakul ki, mert a BT szabvány nem képes nulla idő alatt kódolni és dekódolni a hangokat. Mértékegysége a milliszekundum, vagyis, hogy a másodperc hányad része telik el, mire meghalljátok a hangot. Kicsit pongyolán megfogalmazva a kábeles kapcsolatot tekintjük nulla késleltetésnek – nem nulla, de nem érzékelhető -, ehhez képest a Bluetooth sokat késik. Mit tekintünk jónak? A 100 ms alatti késleltetést, ezt ugyanis a felhasználók nagy része nem veszi már észre.

A magas késleltetés alapvetően két felhasználásnál lehet zavaró: filmnézés és játék közben, ilyenkor ugyanis elcsúszik a hang. Ezért, ha a két tevékenység valamelyikére kerestek eszközt, akkor ezt vegyétek figyelembe. Jack csatlakozón keresztül bekábelezve a késleltetés gyakorlatilag nulla lesz, ezért is használják egyes gyártók még mindig ezt a bemenetet, és ezért vannak olyan fülhallgatók – pl. a KZ modellek -, amelyeknek a bogyóin van egy oldható csatlakozó és ide rakható kábel vagy BT modul is.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.I.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden Bluetooth fülhallgatóval kapcsolatban felmerülő kérdésre!

HA SZERETNÉTEK A TÖBBI TÉMÁBAN ÍRT, RENDKÍVÜL RÉSZLETES CIKKÜNKET IS ELOLVASNI, AKKOR NYOMJATOK A LINKRE!