hirdetés

    link másolása

    Az importköltségeknek három összetevője van: áfa, vám és vámügyintézési költség. Fontos, hogy az áfamentes fogalma nem egyenlő a vámmentessel! Az alábbiakban kifejtjük, melyik micsoda, mennyi és mikor kell fizetni.


    ÁFA:

    A 2021. július 1-jén életbelépett új EU-s áfatörvény alapján minden harmadik országból (Európai Unión kívülről) érkező csomag után értéktől függetlenül áfát (Magyarországon 27%) kell fizetni. Ezzel tehát megszűnt a korábbi, 22 euró (elméletben, a gyarkolatban ~13 300 Ft) érték alatti csomagok áfamentessége.

    Az új rendszer több könnyítést is bevezetett az áfa befizetésével kapcsolatban a 150 eurót meg nem haladó értékű csomagok esetén. A csomagértékbe a szállítás díja és az esetleges biztosítási díjak is beleszámítanak! A csomagok értékét egy havonta változó árfolyamon számolják át, mégpedig a Magyar Nemzeti Bank által minden hónap utolsó előtti szerdáján közzétett árfolyam (a továbbiakban havi MNB árfolyam) (ha ezen a napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a legutolsó közzétett hivatalos árfolyam) szerint. (Forrás). Ezt az árfolyamot kell használni a csomagok EUR-ban számolt értékének a meghatározásához egész következő hónapban (kivéve, ha egyéb körülmények ezt felülbírálják, lásd a forrást). Ha a csomag értéke nem euróban vagy forintban van felüntetve, hanem például USD-ben, akkor először az aktuális havi MNB árfolyam alapján a dollárt forintra kell váltani, majd ezt euróra (szintén a havi MNB árfolyam alapján.

    Az említett könnyítések az alábbiak:

    • IOSS (Import One Stop Shop) rendszer: Az Európai Unión kívüli eladók regisztrálhatnak a rendszerbe, amivel megkönnyítik az áfafizetést a vevő számára. Lényege, hogy a vevő a vásárláskor kifizeti az áfát is az eladónak, amit az eladó továbbít majd annak a tagállamnak, ahol az IOSS rendszerbe bejelentkezett. Tehát ha a webshopos végösszegben látjuk az adótételt, akkor tudhatjuk, hogy IOSS-t alkalmazó helyről vásárolunk. Az eladónak elég egy tagállamba bejelentkeznie, és oda megfizetni az áfát, a tagállamok vámhatóságai a csomag célországa szerint elosztják azt egymás között. Tehát lehet, hogy egy Aliexpresses eladó Lengyelországba jelentkezik csak be a rendszerbe, és nekik fizeti ki az áfát, de a “lengyel NAV” átküldi majd azt a “magyar NAV”-nak, ha magyarországi címzésű a csomag.
    • SA (Special Arrangement): A szállítmányozók (pl. Magyar Posta, DHL, DPD stb.) az SA alkalmazásával egyszerűsíthetik az áfafizetést, ha ennek használatát előzetesen bejelentik az adóhivatalnak. Az SA egy különleges megállapodás a szállítmányozó és az adóhivatal között, aminek keretében az áfát a szállítmányozó fogja beszedni a címzettől a csomag kézbesítésekor, majd bizonyos időközönként azt bevallja és megfizeti az adóhivatalnak. Ez csak akkor lehetséges, ha a vámeljárást abban az országban folytatják le, ahol a címzett tartózkodik.

    Ha egyik könnyítést sem alkalmazza az eladó és a szállítmányozó, az áfát a címzettnek a behozatali vámeljáráskor kell megfizetnie (ez a korábban megszokott mód).

    Fontos, hogy a csomagokat minden esetben vámeljárás alá kell vonni, függetlenül attól, hogy az áfát mikor fizetjük meg! Ez azt jelenti, hogy hiába fizettük már ki az áfát rendeléskor egy IOSS-es eladónak, a csomag EU-ba érkezésekor el kell végezni a vámeljárást, aminek költsége van, lásd lejjebb.


    VÁM:

    150 euró értékhatár feletti csomagokra elvileg vámot is kell fizetni, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a legritkább esetben van így. A telefonok és táblagépek termékkategóriájukból adódóan kivételt képeznek, ezek mindig vámmentesek. A NAV oldalán található egy adatbázis, ahol a vámtarifaszám, az időpont és a származási hely ismeretében lekérdezhetők az alkalmazandó vám- és adótételek. Ezt azonban ritka esetben ismerjük csak, így inkább engedjük el az előre kalkulációt, majd a NAV megmondja, kell-e fizetnünk, és ha igen, mennyit (az esetek 99%-ában nem kell). Aki mégis próbálkozna, pl. ezzel a vámtarifaszám keresővel segíthet magán.

    A 150 eurós vámhatárt az aktuális évben az Európai Központi Bank által az előző év október első munkanapján közzétett árfolyam alapján kell átszámolni (a továbbiakban EU árfolyam). Ezt a NAV minden évben közzéteszi a honlapján is. Tehát egész évben az előző év október eleji árfolyam alapján számolnak fixen, és ez nem feltétlen esik egybe az IOSS és SA könnyítés alkalmazhatóságát befolyásoló 150 eurós határral, mivel azt havonta változó árfolyamon számolják. 2021-ben a 150 eurós vámhatár Ft-ban kifejezve 54 000 Ft.

    Fontos továbbá, hogy a NAV a vámkötelességet a csomag belső értéke alapján vizsgálja, azaz a szállítás és az esetleges biztosítás díja ebbe nem számít bele (és természetesen az áfa sem, ha azt rendeléskor fizetted és emiatt szerepel a számlán), csak az áruk valós vételára (amennyiben a számlán elkülönítve feltüntetik a szállítási vagy biztosítási költséget, azaz lehet tudni, hogy mennyibe került pontosan a termék, és mennyi a szállítási díj).

    A vámmentesség vizsgálata devizától függően az alábbiak szerint történik:

    Belső érték ügyfél által megadott devizanemeBelső érték megállapítása
    EURNincs átváltás, a 150 euróhoz történik a viszonyítás.
    HUFAz Uniós Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése szerinti árfolyam (értsd: EU árfolyam) alkalmazásával meghatározott forinthoz történik a viszonyítás. Idén 150 euró 54 000 forintot ér, jövőre ez az összeg változhat.
    EUR-tól és HUF-tól eltérő devizaÁtváltás forintra az Uniós Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján havi árfolyammal (értsd: havi MNB árfolyam), majd az Uniós Vámkódex 53. cikk (2) alkalmazásával meghatározott (értsd: EU árfolyam) 54 000 forinthoz történik a viszonyítás.

    Értsd:

    • Ha euróban fizetted a csomagot, akkor nem történik átváltás, azt nézik, hogy 150 eurónál több vagy kevesebb a termék vételára.
    • Ha forintban fizettél, akkor azt nézik, hogy (2021-ben) 54 000 Ft-nál több vagy kevesebb a termék vételára.
    • Ha más devizanemben (pl. dollárban) fizettél, akkor először forintra váltanak a havi MNB árfolyam szerint, majd megnézik, hogy ez több vagy kevesebb, mint 54 000 Ft (2021-ben).

    Példák:

    • Euróban fizetted a terméket és 148 EUR volt a termék vételára (biztosítás és szállítás nélkül): mivel 148 EUR < 150 EUR, és nem történik devizaváltás, a csomag vámmentes.
    • Dollárban fizetted a terméket és 180 USD volt a termék vételára (biztosítás és szállítás nélkül): a júliusi havi MNB árfolyam alapján 1 USD = 292,7 HUF, így a termék ára forintban 180 * 292,7 = 52 686 Ft, ami kevesebb, mint 54 000 Ft, így a csomag vámmentes.

    A fentiek felvetnek egy furcsa anomáliát is, ami abból fakad, hogy egyik esetben egy éves, másik esetben havi árfolyamot használnak. Ha nem euróban fizetsz, akkor elképzelhető, hogy vámmentes lesz a csomag akkor is, ha az euróban fizetve már nem lenne az. Az 54 000 Ft-os 2021-es vámhatár dollárban (júliusi MNB árfolyam alapján) 184,49 USD, ami (szintén júliusi MNB árfolyam alapján) 154,6 EUR-nak felel meg. Ha pl. egy 184 USD (=154,19 EUR) értékű csomagot EUR-ban fizetsz, akkor vámköteles, mert 154,19 EUR > 150 EUR, ha viszont dollárban fizetsz, akkor az értéke 53 857 Ft, ami kevesebb, mint 54 000 Ft, így még vámmentes lesz. Ez abból fakad, hogy euróra az éves EU árfolyam 360 Ft-ra jön ki (54 000 / 150), a júliusi MNB árfolyam pedig csak 349,28 Ft. Ez persze fordítva is lehetne, azaz az éves árfolyam kedvezőbb és a havi magasabb, ebben az esetben akkor járunk jobban, ha EUR-ban fizetünk USD helyett. De még egyszer: a legritkább esetben kell ténylegesen vámot fizetni, így ez nem olyan fontos szempont.


    VÁMÜGYINTÉZÉSI KÖLTSÉG:

    Amikor a csomagok beérnek az EU-ba, vámeljárás alá vetik őket (ez értékhatártól függetlenül kötelező!), aminek díja van, ez a vámügyintézési költség (más néven vámügynöki szolgáltatási díj, vámeljárás/vámkezelés költsége). Ez a szállító cég közvetítői díja, amiért lerendezi helyettünk az adóhatósággal az áfa-/vámfizetést. Magyarországi címzésű csomagok vámkezelését a legtöbbb esetben Magyarországon is végzik el.

    A csomagok értékhatárát – ahogy az ÁFA részben is olvashattátok – itthon havonta változó, az MNB által megállapított árfolyamon (havi MNB árfolyam) számolják, és a vámeljárás dátumát veszik figyelembe, tehát pl. hiába rendelted a csomagot júliusban, ha az augusztusban kerül vámeljárás alá, akkor az augusztusban érvényes árfolyamon váltják az értékét euróra. Ez alapján állapítják meg a vámügyintézési díjat, illetve, hogy használható-e egyáltalán az IOSS vagy SA módszer, tehát 150 euró alatt van-e a csomag értéke. A fizetendő áfa/vám szintén függ a havi árfolyamtól, ha nem forintban fizettük a csomagot (tehát szinte mindig), hiszen a forintosított érték után fizetünk bizonyos százalékot.

    A bejövő csomagok jelentős részét a Magyar Posta kezeli. A 150 euró alatti értékű csomagok esetén lehetőség van az új, csökkentett adattartalmú vámáru nyilatkozattal elvégezni a vámeljárást, ami a korábban megszokotthoz képest jóval kevesebb adatot kér, ezáltal gyorsabb és a legtöbb esetben a címzett beavatkozása nélkül, automatikusan elvégezhető. Ennek megfelelően csökkentek a vámügyintézési költségek is, új sávos rendszer került bevezetésre. A díjat egy új online rendszerben is ki lehet fizetni, így jelentősen csökkentve a fizetendő összeget. Az alábbi díjakat alkalmazzák:

    Látható, hogy az online fizetéssel sokat spórolhatunk, és akkor járunk a legjobban, ha IOSS-es eladótól/webshoptól vásárolunk (tehát rendeléskor az eladónak kifizetjük az áfát is), hiszen így fix 399 Ft csak a vámkezelési díj. Ha nem így van, akkor 150 euró alatti csomagokra a Magyar Posta alkalmazza az SA könnyítést, így az áfát a postásnak kell majd kifizetnünk kézbesítéskor, a csomagértéktől függő vámügyintézési díjat azonban ilyenkor is érdemes online kifizetni, mert olcsóbb. 150 euró feletti csomagérték esetén a normál, “sok adatos” vámáru nyilatkozatot kell kitölteni, így az ügyintézési idő is megnő (akár 1-2 hétre), és a díj is jelentősebb (a korábbi 3500 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett). Ez tehát a korábban is ismert, klasszikus vámeljárás.

     

    A DPD rendszerén keresztül Magyarországra érkező küldemények minden esetben már vámkezelve érkeznek, a vámkezelési eljárást az EU-ba való beléptetéskor végzik el az első EU tagállamban (általában Franciaország, Hollandia). A DPD-nek további költségeket nem kell fizetni a beérkező csomagok után, tehát nem számítanak fel vámügyintézési díjat. Az általános ügyintézés menete:

    • Email értesítést fog kapni a magyarországi címzett angol nyelven. Ebben az emailben kerül meghatározásra a fizetendő ÁFA és /vagy VÁM mértéke és határideje.
    • Az emailben lesz egy link, aminek a segítségével gyorsan és egyszerűen online rendezheti az esetlegesen felmerülő VÁM-és ÁFA-fizetési kötelezettségét.
    • Ezután a küldeményt tovább indítják a címzett felé.

     

    A DHL-en keresztül érkező csomagok vámügyintézését a cég továbbra is saját maga végzi, díja az alábbi:

    • 5 euró áfatartalom alatt nincs díj
    • 5 euró áfatartalom felett 5990 Ft a díj

    Az ügyintézés továbbra is a megszokott rekord gyorsaságú (általában 1 nap), az áfát és az ügyintézési díjat egyelőre online felületen, bankkártyával van csak lehetőség befizetni, de tájékoztatásuk szerint terveznek egy utánvétes fizetési rendszert is kiépíteni. A végleges szabályok kialakítása még folyamatban van, a módosítások ígéretük szerint felkerülnek a honlapjukra is.

     

    Ügyintézés az eVÁM rendszeren keresztül

    A magánszemély címzettek 2021. július 1-jétől a NAV új, eVÁM webes felületén keresztül is intézhetik a vám-árunyilatkozatot. A vámkezelés ebben az esetben díjtalan, a vámkezelt termék áfája az eVÁM portálon bankkártyával vagy átutalással is megfizethető. Ez tehát egy vonzó lehetőségnek tűnik, hogy teljes mértékben elkerüljük a vámügyintézési költséget, azonban sajnos ilyen esetben is valamennyi postai szolgáltató fog bizonyos díjakat felszámítani.

    A Magyar Posta pl. fix 799 Ft “közreműködői szolgáltatási díjat” számol fel (ÁSZF 113-114. oldal), plusz az egyéni vámügyintézést még le is kell jelentenünk a Postának a megfelelő internetes form kitöltésével (hogy ne legyen dupla vámkezelés a csomagra). A díjat az indokolja, hogy a Posta őrzi a csomagot a vámügyintézés alatt, illetve a vámkezeléshez szükséges információkat a rendelkezésünkre bocsátja. Gyors számolás alapján IOSS esetén, valamint SA esetén 50 EUR érték alatt még drágább is az egyéni vámkezelés; SA esetén 50-100 EUR között 100 Ft-ot, 100 EUR felett pedig 500 Ft-ot spórolunk. Ezek alapján mi úgy látjuk, hogy nem érdemes egyéni vámkezelést kérni, mert sokkal több ügyintézéssel jár, és nem tudunk érdemben spórolni.


    ÁFAKALKULÁTOR

    Oldalunkonk elérhető egy áfakalkulátor (asztali nézetben az oldal jobb oldalán, mobilon az oldal tetején a szerszám ikonra kattintva), ami a Magyar Posta vámkezelési díjaival számol egy áfa + ügyintézési költség összeget IOSS, SA és normál vámkezelés esetére. Jelzi továbbá azt is, ha a csomag értéke miatt vámfizetésre is kell számítani. A kalkulátor a fent leírt szabályok és árfolyamok szerint számol, úgy gondoljuk, hogy elég pontosan meghatározza a várható díjakat, így érdemes használni rendelés előtt/után az importköltségek csekkolására. A kalkulátorban lévő info gomb és kérdőjeles buborékok segítenek a használatban.


    HASZNOS LINKEK:

     

    ÖSSZEGEZVE:

    Az Európai unión kívülről (pl. Kínából) érkező csomagokra:

    • 150 euró alatt értéktől függetlenül 27% áfát + vámügyintézési díjat kell fizetni.
    • 150 euró (2021-ben 54 000 Ft) feletti csomagérték esetén 27% áfát + vámügyintézési díjat+ ritka esetben vámot kell fizetni.
    • IOSS esetén az áfát vásárláskor kifizetjük, de vámügyintézési díjat ilyenkor is fizetni kell a vámeljárás során.
    • SA esetén az áfát és a vámügyintézési díjat egyben kell kifizetnünk.
    • IOSS és SA csak 150 euró érték alatt használható, e felett csak normál vámkezelés lehetséges, aminek a díja is magasabb.
    • Érdemes IOSS-t használó eladótól/webshoptól vásárolni, mert sokkal olcsóbb a vámügyintézési díj.
    • Érdemes online befizetni a vámügyintézési díjat, mert sokkal olcsóbb.
    • A 150 eurós vámhatárt és a vámügyintézéskori csomagértéket nem feltétlenül ugyanaz az árfolyam alapján számolják!
    • Az áfa meghatározásakor a teljes csomagértéket nézik (szállítási költség és biztosítási díj is beletartozik), a vámmentesség vizsgálatakor azonban a belső értéket (a termék valós vételára szállítási és biztosítási díj nélkül – amennyiben ezek a számlán külön tételként szerepelnek).

    hirdetés