Umidigi Urun sportóra teszt

A fehér tégla alakú dobozban a leíráson és az órán kívül egy remek mágneses USB töltő lakik, ami kb. a piacon elérhető legjobb megoldás, nem olyan hitvány, mint a Stratos vagy a Verge sajátja. A szíj sztenderd 20 milis gyorsoldós, az óratok alumínium, kifejezetten kellemes minőség, a rendszer kétgombos. Nekem kényelmes volt az óra, pedig szinte semmilyen anyagot nem bír a bőröm.

Az összképet némileg rombolja a gigakáva, ami körbeveszi a köralakú számlapot, szerintem majdnem 1 centi vastag, vagyis a valós méret jóval kisebb, mint ami a 44 mm-es külső méretből adódna. 1,1 inch-et mondanak rá, 240×240 pixeles felbontással, ami megegyezik a Haylou Solaréval, de kisebb alapterületre tömörül, így tulajdonképpen jól néz ki. A gond az, hogy összesen csak 4 számlapot cserélhettek, ami még barátok között is kevés. A hason természetesen ott figyel a pulzusmérő PPG szenzor, de a nagy szenzáció nyilván a beépített GPS. A tok 5 ATM nyomást is kibír, vagyis nyugodtan úszkálhattok is benne.

A menüvezérlés elég tipikus, jobbra-balra lapozva a funkciókat hívhatjátok elő, felfele scrollozva a beállítások jönnek szembe, lefele pedig az értesítések. A felső gombra kiszervezték a sportokat, ami kifejezetten jó döntés, sokkal egyszerűbb így a navigáció, mintha az agyatokat szétlapozva, 43 balra húzással lehetne mondjuk a jógát elérni. A szoftver teljesen egyedinek tűnik, nem egy másik cég rendszerét vették meg, ami egyben áldás és átok is. A telefon oldali applikáció a Paiactive, aminek a nevét nyilván a Personal Activity Intelligence rendszerből származtatták.

Ez egy tök jó dolog, én erre régebben a fizetős Yazio appot használtam, ami persze egy spéci cucc, és sokkal több mindent is tud, de az alaplogika ugyanaz: a mozgás és a semmittevés összesítve kb. kiadja, hogy mennyi kalóriát égettetek el egy nap. A szokásos dolgokon túl kijelzi a véroxigén szintet is, illetve szépen bepakolássza a kültéri mozgáshoz tartozó adatokat is a többi – alvás, lépésszámlálás, pulzus stb. – mellé. Mivel az óra rendelkezik saját GPS-szel, ezért nem kell az appból indítani a tevékenységeket, hanem külön is képes működni az Urun, de az adatokat néha szinkronizálni kell.

Ahogy már említettem, a két gomb közül az alsó direktben a sportokat tartalmazó listát hívja elő, ami nagyon kényelmes, és mindenféle riasztásokat – pulzus, távolság stb. – lehet hozzárendelni, mint a sokkal drágább Amazfit Verge vagy Stratos esetében. A zenevezérlés csak annyit jelent, hogy képes a telefonon futó zeneappot állítgatni, tehát nincs saját tárhelye, de hát ennyiért ez nem csoda. Ellenben a Strava és a Google Fit szinkronizációval, ami azért még mindig nem mindennapos a konkurenseknél. A gond csak az, hogy az óráról feltöltött adatokat pl. a Strava nem jól dolgozza fel, ezért totálisan fals adatokat – pl. távolság 8,3 km helyett 13,7 km – képes mutatni, ami valószínűleg a GPS kevés mintavételének tudható be. Futottam a teszt kiadása előtt még egy hegyi félmaratont, az órán a nagyjából valós 21 km látszik, a Stravaba viszont a megdöbbentő 51,7 km került be, vagyis valami nagyon nem kerek az Urun adatszinkronjával, de a saját appjában stimmel a távolság.

Ami az aktivitáskezelést illeti, vannak az Umidigi Urun GPS moduljánál pontosabbak is, amit körszámolással ellenőriztem. Durván 5-6%-ot téved felfelé, vagyis hosszabb távokat mér a valóságnál. Azért hogy legyen összehasonlítási alap, a Stratos 3 inkább alul mér 3-5%-ot, ellenben a Poco X3 NFC GPS-e meg durván felültippel, mert a 10-15%-os tévedés simán benne van, szóval az Urun még mindig jobb, mint egy átlagos telefon.

A pulzusmérése szerintem nem különösebben pontos, legalábbis a gyors változásokat ez sem követi le jól, de 100 000 Ft alatt egyik sem. Akinek ilyen igénye van, az EKG alapú pulzusmérő mellkaspántot válasszon, meg a külső BT-s eszközöket kezelni képes órát. Bár az Umidigi Urunt soha nem használnám pulzuskontrollos edzésre, az appja még ezeket az adatokat is visszajelzi, szóval a funkcionalitásával eléggé lenyomja a konkurenseket. Sajnos azonban ahogy kapcsolgatjátok be a különböző lehetőségeket, úgy gyorsul az akku merülése is, folyamatos pulzusmérés meg egy kis GPS-es szaladgálás simán ledarált 50%-ot egy nap alatt az akkuidőből. Szóval az előbbit kapcsoljátok ki, és máris 4-5-6, vagy akár több napra is számíthattok, attól függően milyen tevékenységeket végeztek.

Az értesítéskezelése a szokásos olcsó aktivitásmérős,

bejön az üzi, de nem tudjátok elolvasni, kiírja hogy jött egy mail, de nem tudtok válaszolni és hasonlók. A bejövő hívásokat kijelzi, de kb. ennyi, meg látjátok, hogy történik valahol valami, de ezen túlmenően sok mindenre nem jó. Ráadásul ahogy a konkurenseknél is, az üzenetek megjelenítése vagy három helyen elbukhat, hiszen engedélyezni kell Android alatt, az adott appban be kell kapcsolni, mit továbbítson, sőt, még a Paiactive-ban is be kell álltani a funkciót. Ezt az egészet a Googlenek sikerült baromira elbonyolítania az Androidban, értem én, hogy magánszféra, de hülyét kaptok, mire mindenhol mindent benyomkodtok.