HOTO szerszámkészlet teszt

A fenti képeken láthatók az egyes kiszerelések szerszámai,

én maradok a közepesnél, mert ez járt nálam. A doboz alapvetően nagyon tetszett, kellemes a műanyag borítás, és ez a csatos rendszer nagyon kényelmes, mondjuk ezen a szürke színen a koszos-olajos ujjlenyomatok biztos, hogy remekül látszanak majd. Ami a minőséget illeti, egy szerszám kapcsán szerintem az a mérvadó, hogy milyen vele dolgozni, hiszen ezek céleszközök, szóval a kinézet elméletileg másodlagos, a valóságban viszont először a szem eszik. Szóval az esztétika sem lényegtelen, de pl. a fogás, a terhelhetőség, a kopás és hasonló dolgok fontosabbak.

A HOTO pechje, hogy édesapám elég nagy szerszámmániás, és van pl. Berner szerszámkészlete is, aminek az ára számomra már az értelmezhetetlen kategória, de az tagadhatatlan tény, hogy nagyon jó minőség. Látva azt és a HOTO szettjét, azért nem állítanám, hogy extrém jó minőségű, de mivel nekem vannak WORKPRO darabjaim is – erről itt irtunk – azokhoz képest viszont patika a tesztcucc minden eleme. Ezt mondom úgy, hogy az elektromos csavarozógépüket 1 éve használom, és teljesen jól működik, de a finom anyagoknak sajna az a hátránya, hogy karcolódnak.

A kérdés az, hogy a generál szerszámacél és a króm-vanádium anyagok meddig bírják, de azért a kalapács nem szokott a fogyóeszközök kategóriájába tartozni. Pár érdekességre azért kitérnék, mert ez csak az éles tesztek alatt jött ki. Kezdem a HOTO csavarozóval, amihez adnak 10 darab bitet, de elég vegyesfelvágottak a fejek, pl. a köznéven lapos – ez az SL – bitből csak 1 darab, az ötös méret van, PH-ból 2 darab – egyes és kettes -, PZ-ből pedig csak 1, a kettes méret. Szerintem ezt a három véget használják a legtöbben, szóval ha neked nem pont egy PH 2-es kell, akkor megszívtad. Hatszögből – ez a H, vagy imbusz – viszont van 3, Torxból 1, míg Triwingből – ez a TW – szintén egy, én ilyen csavarfejet itthon még nem is láttam. Természetesen adnak mellé egy hosszabbító szárat és egy Type-C kábelt is, hogy a csavarozógépet fel lehessen tölteni, de ez így akkor is karcsú.

A fentiekből kiderül, hogy ha komolyabb szerelést akartok, akkor kell vennetek egy normális bitkészletet. Ami nagyon tetszett, az a mérőszalag, ami kifejezetten jó minőségű, remek a gombja, igényes a műanyagház, és lehet bele csuklópántot is fűzni. Jópofa, de majd az idő eldönti, mikor adja meg magát a visszahúzó rugó, ahogy hosszabb távon mindegyiknél. A szett három kéziszerszáma:

• franicakulcs
• csőrös laposfogó vágó és blankoló éllel
• egy mágneses szemmel ellátott szeghúzó kalapács

Ami az elsőt illeti, ez egy kifejezetten dizájnos szerszám,

egész precíz az állítómechanika, de azért helyenként találtam hibákat a kivitelezésen. Pont ugyanúgy, ahogy a csőrös laposfogón, viszont a sok blankoló éllel azért egész jól le lehet szedegetni kábelburkolatokat. A kalapács kapcsán kb. ugyanazt tudom elmondani, mint a fenti szerszámokról, helyenként vannak minimális hibák – pl. a TPU réteget a nyélre szebben is fel lehetett volna tenni -, a kalapácsfej-nyél összeillesztésénél túl sok ragasztót használtak. Szintén furcsa, hogy a kalapács lapos feléhez adnak egy szilikon védőt, a másik feléhez meg nem, de a megoldás erre az, hogy egyszerűen visszarakjátok a dobozba.

Ami nagyon tetszett, az a mágneses fej, amire rá lehet tenni a szögeket és könnyebb azokat beütni.

Ennek tényleg van értelme, mert én pl. tróger módon – vagy inkább autentikus „melósan” – mindig az ajkammal szoktam tartani a szöget, itt viszont ezt meg lehet úszni a mágneses okosságnak köszönhetően. Értelemszerűen a másik felével könnyedén ki lehet húzgálni a szögeket, tehát gyakorlatban jól használható a dolog. A végére pedig egy gyakorlati tanács: a táska két oldalát egyszerre felhajtva csukjátok be, mert így mindegyik szerszám a helyén marad.