Xiaomi Mi Watch Lite sportóra teszt

A hátoldalán kétpines csatlakozó található, ehhez van egy műanyag töltőkeret, amibe a Mi Watch Lite-ot bele kell illeszteni. Ez véletlenül sem azonos az Amazfit eszközeivel, szóval lesz otthon még egy spéci töltőtök. Ahogyan már említettem, az óra a műholdas helymeghatározási rendszereket – GPS és GLONASS – is támogatja, ezért is hívom sportórának, annak ellenére, hogy az appja a Xiaomi Wear. Ennek az ég világon semmi köze a Wear OS-hez, nem lehet testre szabni, appokat rátölteni, viszont nem is 1 napos üzemidő jön ki a 230 mAh-s akkuból.

Hogy pontosan mennyi, azt nem tudom, de 3 nap alatt merült 20%-ot, és ez alatt futottam 20 kilométert is vele, szóval olyan 9-10 napra tippelem a töltések közötti időt, igaz a hideg és az eső miatt nem erőltettem a szabadtéri testmozgást. A GPS viszont tud zabálni, arra már csak 10 órányi működési időt adnak meg, szóval ezt kalkuláljátok bele az összképbe. A fentieken túl támogatja még a pulzusmérést, van benne magasság és nyomásérzékelő szenzor, iránytű, háromtengelyes gyorsulásmérő és giro szenzor, de a kedvencem, a fényérzékelő szenzor. Ez utóbbi például hiányzik a Bip U Próból, szóval már ezért is a Mi Watch Lite-ot venném.

Gyakorlatilag a Mi Watch Lite is ugyanazt tudja, mint a másik két hasonló konkurens, inkább arra világítanék rá, mi az amit nem tud. Nincs véroxigénszint mérés, ami meglepő, mint ahogy az is, hogy nincs valami AOD szerű funkció, NFC – bár ezt sajna már megszokhattátok – vagy éppen belső tárhely a zenéknek, de ez ebbe az árba egyszerűen nem fér bele. A jó hír az, hogy szinte minden mást, amit a konkurensek tudnak, a Lite is tud. Ami nagyon tetszett, hogy a rendszer kellően gyors, a pulzusmérés nyugalmi helyzetben pontos, de azért voltak kétségeim, amik leginkább sport közben – ebből 11 félét támogat – jöttek elő.

Az első tapasztalat, hogy villámgyorsan befogja a műholdalkat, nincs pöcsölés, mint a Stratos szériánál. A GPS alapú távolságmérés sokkal pontosabb, mint a beltéri megsaccolós, sőt, az egyik legszebb útvonalat rajzolta ki, azok közül, amit kínai óráktól eddig láttam. Mivel ismerem a lefutott terep domborzati viszonyait, így nagyjából az ott mérhető pulzusértékeimet is, és úgy tűnik, hogy itt sokkal pontosabb, mint futógépen, beltérben.

Ami a sportok megindítását illeti, a menü meglehetősen egyértelmű, szépen elrendezett,

de azért egy pár piktogram esetében gondolkodnom kellett, hogy melyik mit jelent. Így inkább átnyergeltem az appra, lássuk mit tud. A kinézete nagyon jópofa, van egy animált avatar, ami nemenként eltér, sajna változtatni nem lehet rajta. A Xiaomi Wear alkalmazást pofonegyszerű használni, a „status” alatt a sportok, az alvás – elég pontos, de kell neki pár nap, míg magára talál -, a szívritmus értékeit lehet látni, illetve, hogy egy nap hányszor álltatok fel a széketekből. A „workouts” alatt meg lehet a telefonról is indítani a sportokat, de csak négyfélét, ami kimerül a futás, futópad, kerékpár kültéren, szobakerékpár négyesben.

A „profile” alatt pedig gyakorlatilag a beállításokat találjátok, ide dugták el az óraszámlapokat, amikből több százat le lehet tölteni, bár a sajtóanyag szerint ez akár több ezer is lehet. Érdemes még bekapcsolni az értesítéseket, amiket gyakorlatilag hibátlanul, a teljes magyar ékezetkészletet használva képes megjeleníteni. Válaszolni viszont továbbra sem lehet, és a hívásokat is csak elutasítani lehet a felületről, felvenni nem, és némítani sem, ami egy picit furcsa.

Frissítés! Köszönjük olvasónknak Gábornak, hogy megtalálta, hol lehet a Strava kapcsolatot beállítani az órához: az appban a My profile menüben jobb felső sarokban a + ikonra kattintva, settings, majd connected app, ebbe a menübe dugták el.