Ticwatch Pro okosóra teszt

Pedig sem a fém, sem a plasztik nem gagyi, csak valahogy nem túl ízléses, és a szíjjal is vannak gondok. A felül bőr, alul viszont szilikon anyagot viszonylag jól eldolgozta a gyártó, de a rovátkolt felület izzasztó, és iszonyatosan gyűjti a koszt, meg a bőrdarabkákat, nem voltam túl boldog, mikor fogkefével kellett a redőket kipucolnom. Cserélni viszont a már megszokott gyorszáras megoldással lehet, szóval, akinek nem tetszik, annak ott a módosítás lehetősége. A fém hátlap pedig a csuklómat irritálta és sebesítette ki, ráadásul ez egy viszonylag vastag és nehéz óra, sok embernek fog furán állni a kezén.

A vezérlést kiegészítő két oldalgomb rendben van, viszont a komolyabb sportórákon általában 3 vagy 4 fizikai nyomkodót is elhelyeznek, megkönnyítendő az izzadt kézzel vezérlést. A kijelző – ami tulajdonképpen egy duális LCD és OLED réteg kombinációja – viszont szép, jók a számlapok, tényleg feldobják a dizájnt. A hason a PPG szenzort – pulzusmérés – pillanthatjátok meg, ami a tesztjeim szerint korrekt értékeket ad vissza. A csomagban lévő töltőt sajnos eléggé sűrűn kell használnotok. A kézikönyvet érdemes forgatnia annak, aki szeretne jobban képbe kerülni az órával kapcsolatban.

A megoldás a kétrétegű megjelenítő bevezetése volt, alapból egy LCD kijelzőt láthattok, alatta bújik meg az OLED panel, ami érintésre vagy a csukló felemelésére éled fel. Nyilván az előbbi a takarékosabb, az utóbbi pedig ki is néz valahogy, és természetesen a teljes menürendszer ezen jelenik meg. A gyártó az elsőre 30, a másodikra 2 nap üzemidőt ad meg, aminek az átlaga 16 lenne, a valóságban viszont inkább 2-3. Miért? Mert abban a pillanatban, hogy ránéztek az OLED kijelzőre, elkezdi felzabálni a 415 mAh-s akkumulátort. Gyakorlatilag bármit csináltok vele – már pedig ezért veszitek, ugye? – az OLED lesz az aktív, és innentől kezdve vége a dalnak. Nem mondom, a 48 óra is 100%-os növekmény az előző verziókhoz képest, de a 30 nap igencsak távoli, elérhetetlen célnak tűnik. Ez maximum”kvarcóra” módban jön össze, de ezért nem fogtok 71 000 Ft-ot elkölteni.

Aztán vajon mi a magyarázat arra, hogy azonos hosszúságú szakaszt a Google Fit 19, míg a Strava 15 kilométernek mér? Szóval elég nagy a káosz szoftveres oldalon, és ezzel nem nagyon tud mit kezdeni a Ticwatch Pro, mindezt úgy, hogy a Google Fit Workout vagy 50 sportot kezel és határozottan lennének értékei, ha normálisan lehetne használni.

Azt a fentiek alapján megállapíthattátok, hogy sportolásra nem ezt az órát kell megvennetek, na de akkor mire lehet használni? És innentől kezdve megfordul a történet, és nektek is ebben kell gondolkodnotok, ha ezt az eszközt választjátok. Ott a Google voice search – vagy más néven Google Assistant -, vagyis a hangvezérlés, amivel például a Google ökoszisztéma okosotthonos eszközeit lehet vezérelni, és ez csak Android Wear órákkal valósítható meg. Ugyanez igaz a Google Maps navigációra is. „Hol a Sagrada Família? Kérem, forduljon balra”, és már mehettek is a kijelzőre rajzolt térképet követve.

Szintén Google szolgáltatás a Google Pay, ami már Curve kártya segítségével Magyarországon is elérhető. Mivel a Curve lényege, hogy bármilyen bankkártyát felvehettek az applikáció alá, ezzel gyakorlatilag megoldottátok az órával való fizetést, hiszen a Ticwatch Pro NFC chipet is tartalmaz, már amennyiben hajlandóak vagytok végigszenvedni a procedúrát, ami az amerikai IP címről regisztrált emailen keresztüli beállítást jelenti. Csak ekkor jelenik meg a GPay menüpont, tehát hivatalosan itthon ez sem használható.

Zenét ugyan vezérel, de a belső tárolójához alapból nem lehet hozzáférni, mint például az Amazfit Verge vagy a Stratos esetében. Azért egy kis trükközéssel és a Wear Media appal megoldható ez is. Az értesítési rendszere a legjobbak között van, amit eddig láttam, minden karaktert kezel, átlátható, a legtöbb üzenetet teljes hosszában megjeleníti.

És nyilván van még huszonöt másik olyan funkció, amit lehet használni az Android Wear rendszerrel, ha kellően kreatívak vagytok. A kérdés az, hogy ti, felhasználók mit szerettek jobban, ha az arcotokba tolnak egy kész célrendszert, mint az Amazfit termékei esetében, vagy ha flexibilis a szoftver, cserébe néha kell vele egy kicsit szenvedni.