Xiaomi Mi 11 Lite okostelefon teszt

Az esztétika egyébként is lehetne az egyik fő reklámszlogenje a Mi 11 Lite-nak,

mert nemcsak a színek jók, de a vonalai is nagyon finomak, és filigránra sikerült a telefon váza is. 157 grammot nyom, és csak 6,81 mm vastag, ami a mai értelemben véve kicsinek számít, újra divat lesz az egykezes használat? Az sem hátrány, hogy ha berakjátok a farmerzsebbe, akkor le lehet vele ülni, nem akar combtájékon szövetszaggató módon előtörni a ruhadarabból. Plusz azt is megoldották, hogy nem billeg az asztalon, a kamerasziget szépen síkba került, ez pl. negyed milláért nem ment a Mi 11i-nek. A szelfi kamera a szokásos punch hole kialakítású és jobb felülre került, ami belerondít a kiváló összhatásba, egy fajta muszájként rakták be a sarokba, hiszen a népnek igénye van az önarcképek gyártására. A készülék az IP53 szabványt is teljesíti, vagyis cseppálló.

Minden más külső jegy pedig xiaomis sajátosság, infra port felül, Type-C bemenet alul, bal oldalt pedig az élre helyezett ujjlenyomat-olvasó. Erről az Umidigi Bison GT kapcsán Sonkamod kollégával ölre menő vitát folytattunk, hiszen azon bal oldalra került a szenzor, és hogy az szentségtörés-e vagy sem. Nekem mindkét variáns tökéletesen működött, de el kell ismernem a Xiaomi sajátja azért egy nagyságrenddel jobb. A többi szenzor és szabvány sem maradt le a palettáról: GPS, ac WiFi, lépésszámláló, NFC, BT 5.1, és sztereó hangszóró a felhozatal, viszont nincs értesítési LED és jack bemenet. A SIM tálca kételemű, egy nano és egy micro lapkát fogad, utóbbi helyre lehet micro SD kártyát is tenni, ha valakinek nem lenne elég az a 64 GB-os háttértár, ami a tesztkészülékben volt.

Az viszont feltűnhet nektek, kedves olvasóknak, hogy nincs 5G támogatás, legalábbis ebben a modellben. Van ugyanis egy Mi 11 Lite 5G nevű variáns, abban már van, viszont ott a központi magot is cserélték, egy Snapdragon 780G dobog szív gyanánt a készülékben, míg a sima Mi 11 Lite-ot SD 732-vel szerelik. A legnagyobb különbség természetesen az árban keresendő, a Xiaomishopnál 144 990 Ft-ot kérnek az 5G-s variánsért, vagyis 35 000 Ft a felár.

Na nem mintha ez a 6/64-es variáns lassú lenne,

és a 732G is szépen hozza a kötelezőt. 340 000 Antutu pont, ami egy picit veri a korábban említett hardver tesókat, 91 FPS a T-Rex Offscreen teszten, ami szintén szép eredmény, és csontra megegyezik a konszern társakéval. A háttértár 507/267 Mbps sebességgel olvasható és írható, ezek sztenderd számok az UFS 2.2-es technológiát használó mobilok között. Összességében egy gyors és pörgős, játékra is tökéletesen alkalmas telefont kaptok, de ezt már a korábbi modelleknél is leírtam.

A kameraszekciónak elvileg jobbnak kell lennie, mint a Redmi Note 10 Pro esetében, hiszen ez egy kategóriával feljebb sorolt telefon. Hardveresen viszont olyan nagy villantás nem volt, az alábbi egységekből áll össze a felhozatal:

• 64 MP-es fő kamera
• 8 MP-es ultraszéles kamera
• 5 MP-es telemakró kamera
• 16 MP-es elülső kamera

Mint látható, a megszokott 4 helyett csak 3 kamera helyezkedik el hátul,

ebből nyilván a fő kamera produkálja a legjobb minőséget, ezeket a képeket itt nézhetitek meg. Érdekesség, hogy ugyanez a Redmi Note 10 Pro esetében már 108 MP-es, de ezt olyan nagyon nem vettem észre a minőségen. Ellenben azt igen, hogy néha túl lassú záridővel dolgozik a szenzor, emiatt elmosódnak a képek, szóval figyeljetek oda a bemozgásokra. Nyilván itt kompenzálni szeretne a fényszegény környezet miatt – ahol egyébként rendesen tudnak szemcsésedni az anyagok -, csak nem mindig jön neki össze. Ahogy a fénykezelés sem, a fénymérés helye elég durván meghatározza, hogy mennyire készülnek majd sötét tartalmak. A színhűség elég jó, ahogyan a dinamikatartomány is, a zöldet egy picit túltolja, de más baja nincs, ha nem rángatjátok a kezeteket, akkor szolid képeket lehet lőni.

Ami viszont feltűnt, hogy a széleslátószögű egység színei jóval hűvösebbek, mintha egy kékes filter kerülne a képre, de ez csak akkor zavaró, ha egymásután nézitek a fő kamera képeivel együtt. A makró nem rossz, élesek a képek, de fakók a színek, viszont használható, ahogyan a szelfi egység is. Összességében egy picit többet vártam, de azért nem rossz ez, de ennyit a Note 10 Pro is tud. Az éjszakai képek sem nagyon rosszak, de itt is homályosak helyenként a szélek, viszont a tipikus olcsó kamerás „temperásodás” és elkenődés hiányzik.

Ami a videókat illeti, itt 4K 30 FPS-ben, illetve 1080p 30/60 FPS-ben is lehet varázsolni, és mindkettő esetében van stabilizálás, vagyis végre van értelme használni a nagyobb felbontást is. Azért hogy nagyon ne örüljetek, itt is jelen van a Mi 11i kapcsán is tapasztalt rángás, ahogy próbálja kompenzálni a kisebb rezgéseket. És ezzel tulajdonképpen máris lenyomta a Redmi Note 10 Pro-t, ami nem tudott 4K 30 FPS mellett stabilizálni. A funkciók itt is a szokásosak, van Pro mód az állítgatáshoz, éjszakai mód, dokumentum szkennelés, VLOG, mindenféle effektek – filmes módok, amit a Mi 11i-ből ismerhettek, time-lapse, dupla videó, hosszú expozíció fénnyel festéshez, klón stb. – amikkel a kreatívabb elmék alkothatnak. Az éjszakai videókat olyan nagyon nem erőltetném, a kevés fény miatt még jobban erőlködik a stabilizátor, felerősödnek a rángások és a remegések, ez a kamera egyszerűen nem erre való.