Teclast A60 Pro power bank teszt

Az alábbi portokkal sáfárkodhattok:

• 3 darab USB-A kimenet, ebből az egyik: 5 V/2,4 A, a másik kettő 5 V/4,5 A, 9 V/2 A, 12 V/1,5 A
• 1 darab Type-C ki- és bemenet: 5 V/ 3 A, 9 V/2,22 A, 12 V/1,5 A
• 1 darab micro USB bemenet

A maximális teljesítmény – amikor a Type-C, és a 3 darab USB-A is megy – viszont csak 5 V/3 A,

illetve a Type-C port tud egyedül leadni 22,5 W-ot, ami egy tipikus Quick Charge szabványhoz tartozó érték, kb. ezt tudják mostanában az alsó-közepes telefonok, mint pl. a Redmi széria. És itt felemerült bennem egy kérdés, hogy mi értelme 57 000 mAh kapacitásnak, ha nem tudom belőle elég gyorsan kivenni az energiát? A Poco X3 NFC-m 33 W-tal tud tölteni, az újabb Redmi Note 11 széria erősebb darabjai már 67 W-tal is tudnak. És ez nem egyedi eset, sőt egyes hírek szerint a következő teló széria akár már 120 W-os töltést is megkaphatja, ettől sajnos eléggé messze van a 22,5 W. Mielőtt azt gondolnátok, hogy a piacon nincsenek ennél bikább termékek, akkor jelzem, hogy vannak, a Yoobao 45W-ot tud, a Blitzwolf BW-P14 pedig 60 W-ot is.

Szintén nem találtam meg, milyen gyorstöltési szabványokat támogat, ami eléggé bosszantó. De nem tudnak már velünk ezek a cuccok kiszúrni, amióta vannak PD és QC tesztelektronikáink, és a PD-t tényleg jól abszolválta, a Quick Charge-ból a 2.0-n 5/9/12 V-ot tudott – de a 20 V-ot nem -, míg a QC 3.0-ból csak az 5 V éledt fel, a többi módba át sem tudtam kapcsolni az elektronikát. Ez annyira nem szívderítő, ennél már a modern eszközök többet tudnak, de azt gondolom, ettől nem szabad elszontyolódnotok, nézzük inkább azt, ami számít, hogy mennyi a valós kapacitás, és hogy egyes eszközöket hányszor lehet vele feltölteni.

A matek nem annyira egyszerű, ugyanis a power bankok esetében 3,7 V-ra adják meg a kapacitást,

de ti 5 V-on fogtok tölteni, aminek az aránya 0,74, vagyis ennyivel kellene megszorozni a kapacitást, hogy valós, 5 V-os értéket kapjatok, plusz ott van még a kb. 10%-os hőveszteség is. Leírva ez így néz ki: (57 000*0,74)*0,9, ami körülbelül 38 000 mAh-nak felel meg, ami nagyon sok, még akkor is, ha kevesebb, mint a gyár által megadott érték. Miért nem mond ez el mégsem eleget a kapacitásról? Mert a modern telefonok nem 5 V-on töltenek, tehát sokkal jobb Wh-ban megadni a fenti számokat. Vagyis W=U*I*t – 57 000 mAh*3,7 V*1 óra -, így jön ki a már említett 210,9 Wh, amit a gyártó megad.

Persze „ezt bárki mondhassa”, úgyhogy én inkább megpróbáltam megmérni ami nem volt egyszerű, mert ehhez le kellett merítenem. Ez eltartott vagy 4 napig, mert egyszerűen nem tudtam annyi telefont, tabletet, meg egyéb eszközt ráaggatni, amivel tempósan fogynának az elektronok, de végül sikerült feltöltés közben megmérnem a kapacitást, ami 31561 mAh lett és 285 Wh 5 volton. Ezt átszámolva 3.7 V-ra, 210,9 Wh lett az eredmény, ami koppra annyi, mint amennyit a gyártó ígért. A lényeg persze az, hogyha ezt lefordítjuk egy átlagos telefon – 5 V, 3000 mAh, vagyis 15 Wh – vagy egy laptop – kb. 36 Wh – kapacitására, akkor ez hány feltöltést jelent. Itt már az általam mért kapacitással számoltam, vagyis kb. 14 darab átlagos telefon- és nagyjából 6 darab laptopfeltöltés jönne ki, ami azért eléggé brutális. Feltölteni egy 65 W-os Baseus GaN2 Pro töltővel próbálkoztam, amiből nyilván csak 22,5 W-ot tud kihasználni, így 13 órán át tartott a 100% elérése. Itt is kijön az, hogy jó ez a nagy kapacitás, csak nem nagyon van mögötte teljesítmény, ezen kellene csiszolni, például egy jó 60 W-os PD töltéssel.