Li-Ning Mid Racing futócipő teszt

A profil miatt viszont szépen megtartja majd a formáját akkor is, ha csak hónapok múlva veszem elő, szóval, köszi Li-Ning. Ami nem annyira tetszett, hogy az alapvetően remek anyagminőségéről és összerakottságáról ismert gyártó termékén felfedeztem apró hányavetiségeket, ezeket a képeken is láthatjátok. Egy-két helyen nem túl szép a varrás, illetve az egyébként nagyon jó, rétegelt ragasztáshoz kicsit több cuccot használtak, mint kellett volna, ami egyébként a minőség jele, de eldolgozhatták volna jobban is. Mondanom sem kell, hogy találkoztam már ilyesmivel a Kalenji és az Asics, de még a Salomon kapcsán is. Pedig azok nagyon nem ebben az árkategóriában játszanak, szóval szerintem az én Mid Racingem a pénteki gyártósorról eshetett le, de nem gondolom, hogy ez lenne az általános.

Ami a méretet illeti, tökéletesen helyes, 1 centivel vettem nagyobbat, ahogy azt futócipőknél kell. Érzetre kellően vékony a felsőrész, ami nagyon örvendetes, ha már többletsúlyt kell cipelnem maratoni távon, viszont helyenként olyan a légáteresztő anyag, mintha szándékosan koptatott lenne – vagyis egy kicsit vékony -, pedig nyilván nem erről van szó.

Ezt is megmértem, ahogy minden csukámat, és 235 gramm lett a 10-es méret – ez a 43 2/3-os, 275 mm-es -, ami az eddigi legkönnyebb cipőm.

Annyira nincs súlya, hogy szerintem, ha ledobom az emeletről, akkor vitorlázva esne le az alsó szomszédhoz.

Az előtalpon van a bordázat, aminek a tapadást kell biztosítania, ez a Tuff RB a Li-Ning ökoszisztémában, és mint minden gyártó, ők is azt állítják, hogy gekkótalpként tapad, és persze nem is kopik. Ez persze megint egy ellentmondás, hiszen vagy ez, vagy az, de a sajtóanyagban lévő tételmondatot – mi szerint, 2,5x ellenállóbb, mint a sima gumi – meg tudom erősíteni. Nyilván, hiszen a sima kaucsuknál minden ellenállóbb, de ha mondjuk a Vibram szó szerepelne rajta, jobban elhinném, hogy ez igaz. Mivel nem a Tátrába készülök hágóvassal szerelt bakancsban, nekem az is elég ha tapad, mint az Isten nyila. És ezt tudja is, ami nagyon fontos, hiszen amikor görgetett lábbal léptek el a betonról, akkor ez a legkisebb felület, amin támaszkodtok. Azért a vizes falevelet és a mindenféle, fáról lehulló nyálkás terményeket ez sem szereti, ezzel vigyázzatok.

Jöjjenek a saját tapasztalatok a 90 kilométeres bekoptató teszt alapján. Nagyjából ez az a táv, ami után ki szoktam ismerni a cipőket, ezért sem vagyok híve a futóboltos felpróbálásnak, ami nálam csak arra jó, hogy a mérethelyesség kiderüljön, viszont sok minden másra sajnos nem. Éppen ezért toltam benne rövidebb-hosszabb távokat, 6 és 21 km között, gyakorló 6:30/km-es tempóval kezdve, majd folyamatosan gyorsítva 5 perc/km alá. Tapasztalataim szerint kezdő vagy keveset futóknak ez a cipő overkill, el is mondom, miért.

Futás közben, lassú tempónál iszonyatosan keménynek érződik, eleinte szenvedtem is benne, mint a kutya. Bár a lábam nem fáradt, nem éreztem komfortosnak a Mid Racinget, olyan volt, mint egy betonkemény versenyfutómű, amiben ott a potenciál a kiautózásra, csak nem Budapesten a Hungária körúton kell nyektetni, hanem a Hungaroringen. Aztán ahogy a 17 kilométeres tesztkörön elkezdtem növelni a tempót, úgy javult az érzet. Elkezdtem gyorsabban, görgetett lábfejjel futni, és 5 perc/km körül minden megváltozott. A csuka mintha tolná előre a lábat, iszonyatosan jól tart, mintha egy rugó segítené az ellépést, az elülső rész kiválóan tapad, szabályosan olyan, mint egy modern ösztöke, szinte mondja, hogy: „Gyerünk, még gyorsabban, meg tudod csinálni”. A baj csak az, hogy huzamosabb ideig nem bírom ezt a sebességet tartani, és ahogy visszalassultam, újra felkeményedett és kezdődött elöről a szenvedés. Valljuk be, ez nem a lábbeli hibája, egyszerűen gyorsabb futóknak tervezték, nem véletlenül ez a közepes versenycipő, szabályosan éreztem, ahogy legyőz a benne rejlő technika.

Az alacsony súly viszont nagyon érződik futás közben is. Ha 80 centinek vesszük a lépéstávot, akkor 8 kili 10 000 lépés, 42 kilométer meg 52 500, ekkora lépésszámnál pedig már nagyon nem mindegy, mit cipeltek a lábatokon. Remek támaszt ad hosszabb távokon is, az anyag nagyon jól szellőzik, szóval ebben a tekintetben maximálisan elégedett voltam a Mid Racinggel, de a Rouge Rabbit IV egy komfortosabb lábbeli. Az egy másik kérdés, hogy ki vegye meg a Mid Racinget. Kezdők semmiképpen, mert ez a szokványosnál gyorsabb és keményebb cipő, kell neki a tempó, hogy igazán csillogni tudjon, de ha eléggé meghajtod, ezt a teljesítményt maratoni távon is tudni fogja. A drop mértékét itt sem adta meg a gyártó, szerintem nagyjából 10 mm lehet.