Legjobb projektor 2024-ben – Ezeket a vetítőket vidd haza

A projektorokról a legtöbb embernek a TV nézés jut eszébe, amit az is támogat, hogy a streaming szolgáltatók iszonyatosan gyorsan terjednek. Netflix, Amazon Prime, Max, Hulu, Disney és még sorolhatnám a lehetőségeket a mozizásra, ehhez pedig ideális társ egy projektor vagy más néven vetítő. Ezekből a termékekből több tucatot teszteltünk az elmúlt években, volt nálunk hagyományos, LED, lézer és még számtalan más technológiai vívmányt is magában foglaló projektor. Az újabb berendezések ráadásul már okosak is, vagyis fut rajtuk valamilyen operációs rendszer, amikkel nemcsak vetíteni lehet, hanem számtalan alkalmazást telepíthettek, játszhattok, megoszthatjátok a többi okoseszközötök képét, zenét hallgathattok és még számtalan más dolgot művelhettek.

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb projektorok (2024)
• Minden, amit a projektorokról tudni kell
• Mi alapján válasszatok projektort
• Tippek, trükkök a projektor választáshoz
• A projektor használatának előnyei és hátrányai
• Gyakran ismételt kérdések

Mitől jó egy projektor? Melyik a legjobb? Mi alapján válasszátok ki a tökéletes kivetítőt saját magatoknak? Ezek mind nagyon fontos kérdések, és egy rossz választással a tapasztalatink szerint iszonyatosan sokat lehet szívni. Nem egy olyan projektor volt, amit a pokolba kívántunk, éppen ezért igyekszünk veletek megosztani a tapasztalatainkat, illetve a végén pedig néhány tippet és trükköt is megmutatunk.

Ezek a legjobb projektorok (2024)

A listánkon szereplő projektorokat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalataink alapján
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

OLVASSÁTOK EL A WANBO MOZART 1 PRO PROJEKTOR RÉSZLETES TESZTJÉT!

OLVASSÁTOK EL A JMGO N1 ULTRA PROJEKTOR RÉSZLETES TESZTJÉT!

OLVASSÁTOK EL AZ ULTIMEA APOLLO P40 PROJEKTOR RÉSZLETES TESZTJÉT!

OLVASSÁTOK EL A BLITZWOLF BW-V4 PROJEKTOR RÉSZLETES TESZTJÉT!

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT PROJEKTORT EZEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

Minden, amit a projektorokról tudni kell

A projektorok otthoni felhasználása nagyjából 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amikor a kínai dömpingtermékek brutálisan lenyomták az árakat. Előtte leginkább oktatási intézményekben és konferenciatermekben találkozhattatok ilyen eszközökkel, amelyek egy teljes más kategóriát képviselnek, mind tudásban, mind pedig árban. Az igazán forradalmi megoldásokat nagyjából 6-8 éve a lézer projektorok hozták el. Ezek keveset fogyasztanak, nagyon szép a képük és az UST lézer projektorokat a falhoz közel tolva, a képet nem szemből, 90 fokban vetítve – vagyis lényegében merőlegesen – is lehet használni, ami tulajdonképpen már nagyon hasonlatos a TV nézéshez. Kis helyet foglalnak el, és elsősorban a televíziók alternatívájaként kell rájuk tekinteni, azonban az árcímkén szereplő szám egyelőre nagyon magas, így a nagy áttörés még várat magára.

Pár éve jelentek meg az Androidot futtató okosprojektorok, amelyek már nemcsak megjelenítőként vetítik ki a képet, hanem okosfunkciókat is kaptak. Képesek az internetre kapcsolódni, zenét lejátszani és egyéb tartalmakat megjeleníteni, így tulajdonképpen a felhasználásuk az okos TV-kkel és a TV-boxokkal mosódott össze. Nagyon hasonló hardver van bennük, és lényegében ugyanazt is csinálják, mint az előbb említett két eszköz.

Mi a különbség a megnevezések között? Honnan származik a projektor kifejezés?

A projektor szó az angol „projector” szóból származik, ami szó szerint vetítőt jelent. Vagyis egy olyan berendezésről van szó, ami egy fényforrás segítségével egy lencsén keresztül valamilyen képet jelenít meg egy arra alkalmas vásznon vagy egyéb – például fal – felületen. Ezért a projektor, vetítő, kivetítő, vetítőgép, megjelenítő valójában ugyanazt a fogalmat takarja, azzal a kitétellel, hogy bármi lehet megjelenítő – például egy TV vagy egy monitor, de a telefonotok kijelzője is -, ami alkalmas valamilyen kép közvetítésére. A projektor szónak vannak különböző módosulatai, attól függően, hogy pontosan mire találták ki. Például a videoprojektorok videós tartalmak megjelenítésére valók, a hangprojektorok valójában hangszórók, amik zenét vagy egyéb, hang alapú tartalmat közvetítenek, míg az okosprojektorok saját operációs rendszert futtatnak, amelyek hasonló funkciókra képesek, mint a többi okoseszköz.

A videoprojektorok hazánkban az 1990-es években kezdtek el megjelenni, de magával a kép kivetítésével már a középkorban is próbálkoztak. Ha emlékeztek még a diavetítőkre – az 1980-as években születettek gyerekkorukban még láthattak ilyen eszközöket -, akkor az egy nagyon hasonló eszköz volt, itt a berendezés egy lámpa és egy nagyítólencse segítségével képkockákat vetített egy vetítőtvászonra vagy a falra. Ez még teljesen analóg megoldás volt, ezt váltották le a számítástechnika elterjedésével a videoprojektorok.

A videoprojektorok nem csinálnak mást, mint egy másik eszköz által küldött képet fogadnak a bemenetükön, majd egy lencsén keresztül egy fényforrás segítségével kimenetként kivetítik azt. Természetesen a modern megoldásoknak már nincsen szükségük egyéb eszközökre, a legtöbbnek van valamilyen hálózati kapcsolatra alkalmas része. Vagy WiFi-s megoldásokról van szó, vagy pedig egy ethernet port segítségével a hálózatba köthetők. A bennük lévő hardveren futtatnak valamilyen általános, egyes esetekben speciális operációs rendszert. Ezek a mini számítógépek nagyon hasonlók az androidos telefonokhoz, azzal a különbséggel, hogy a funkcionalitásuk jobb esetben szűkített, illetve az adott kivetítőre szabták, hogy azt minél könnyebb legyen használni. Pont ezért nem jók azok az okosprojektornak nevezett megoldások, amelyek stock Androidot futtatnak, ezek ugyanis nem igazán ergonomikusak. Ha mindenképpen okosprojektort kerestek, akkor olyanokat nézegessetek, amelyiken Android TV fut, erről később bővebben értekezünk.

Ha le akarjátok szűkíteni műszaki paraméterek vagy építési tulajdonságok mentén a termékeket, akkor az alábbiak szerint a projektor egy olyan eszköz, ami:

• képes valamilyen képet megjeleníteni
• tartalmaz egy fényforrást és egy lencsét
• képes a fényt fókuszálni, hogy a vetített kép éles legyen
• amennyiben okos, valamilyen rendszert futtat és okosfunkciókat foglal magába
• általában konzolra vagy állványra rögzíthető
• sokszor rendelkezik valamilyen hangforrással

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a projektortechnológia alapvetően a filmszínházakból szivárgott be a háztartásokba, az ottani vetítőgép kicsinyített és digitális adatot fogadó variánsai a mai kivetítők, mini projektorok. Bár a fejünkben a mozitermi vetítőgép egy szalagos, analóg berendezés formájában él, valójában a filmszínházakban manapság ugyanúgy digitális adatforrásokat használnak mint a háztartásokban.

Hogyan működik a projektor?

Minden projektornak van valamilyen videóbemenete, amin videójelet kap egy forráseszközről. Ez általában egy HDMI csatlakozón keresztül érkezik a projektorra vagy pedig a hálózaton keresztül, például egy ethernet csatlakozó vagy egy WiFi modem segítségével. A beérkező adatokat a projektor egy halogénlámpa – a modernebbek esetében LED vagy lézer diódák – segítségével kivetíti. A projektorokat vetítési technológia szerint is megkülönböztetik, lehet LCD, DLP, LED LCoS, lézer és kevert.

Az LCD technológiát használó projektorok esetében fényforrás által generált fényt polarizáló szűrők segítségével zöld, piros és kék fényre bontják, majd ezek egy-egy LCD panelre kerülnek, és vagy összekeverik vagy olyan gyorsan vetítik egymásután, hogy a szemetek nem érzékeli a különálló színeket. Az így kikevert digitális képet egy nagyítólencsén át a vetítővászonra projektálják, ahol megjelenik a felnagyított kép.

A régebbi LCD-s megoldások egyik problémája az alacsonyabb fényerő volt, amit úgy oldottak meg, hogy erősebb lámpákat szereltek be a projektorba. A hő viszont nem barátja az elektronikának, így vagy annak az élettartama csökkent, vagy pedig a projektor kapott nagy teljesítményű, cserébe hangos hűtést. Ördögi kör, amiből nehéz kitörni, új fényforrás után kellett nézni. A halogén lámpákat elkezdték a LED-es megoldások leváltani, ahol a sokkal kisebb fogyasztású LED diódák szolgáltatják a fényt. Ezek kevésbé melegednek, így kevesebb hőt kell elvezetni, vagyis ezek az eszközök csendesebbek. Az LCD technológiának is vannak hiányosságai, például az alacsony kontraszt arány – nem lehet vele szép feketét csinálni -, az, hogy minden képponthoz külön tranzisztor kell, ami beletakar a képbe, az úgy nevezett „csirekháló” effektust létrehozva, de az is probléma, hogy alacsony a képfrissítés – játékra nem jó – és még sorolhatnám. Az LCD egyik módosulata az LCoS technológia – egyes gyártók más elnevezésekkel is illetik -, ahol a fény egy extra lépésen megy keresztül, egy LCoS tükörről is visszaverődik, ami javítja a színvisszaadást, különösen a fekete és szürke árnyalatok esetében. Az ára nagyon magas, ezért ritkán fogtok vele találkozni

A Texas Instrument 1987-ben kitalált az LCD mellett egy teljesen más technológiát, a DLP-t, ami egy digitális mikrotükrös – valójában egy tükörgömböt használó – rendszer, szokták DMD-nek is hívni. A megoldás lényege, hogy minden képponthoz egy apró tükör tartozik, amely két állapotban lehet. Az elsőben a fényt a néző felé, a másikban egy fényelnyelő anyagra visszaveri, ahol az elnyelődik. A tükrök állításával szabályozható, hogy a képernyő mennyire legyen sötét vagy világos, amit a tükrök mozgatásának időzítésével oldanak meg. Összefoglalva az előző sorokat, egy jobb kontrasztarányú, nagyobb képfrissítéssel rendelkező, szebb képet adó projektort kaptok, drágábban, illetve a fényereje is elvileg kisebb, mint az LCD-nek. Gamereknek ez a jó választás.

A LED projektor nagyjából ugyanúgy működik, mint az LCD, azzal a különbséggel, hogy a fénypászmát alkotó elem egy LED dióda. Az élettartama nagyon hosszú, akár ötször annyi ideig is bírja, mint egy hagyományos halogénizzós megoldás, illetve mivel keveset fogyaszt, kevésbé is kell hűteni, így az ilyen megoldások csendesebbek. A LED technológia hátránya, hogy az olcsóbb megoldások esetében kicsi a fényerő, és emiatt jobban be kell sötétíteni a helyiséget. Cserébe szép, fényes képet kaptok, a képek a valóságosnál jobb minőségűnek érződnek, ennek az oka egy optikai csalódás, a Helmholtz-Kohlrausch hatás.

A legújabb technológiát a lézer projektorok használják. A lézer projektorok nagy előnye, hogy jóval hosszabb az élettartamuk, mint a hagyományos megoldásoknak, az idő előrehaladtával nem veszítenek a fényerejükből, kisebb az energiafogyasztásuk és emiatt csendesebbek is. Nincsenek benne tükrök és lencsék, amiken fényveszteség – szóródás – alakul ki, nem porosodnak a lencsék, így kisebb a karbantartási igényük. Sőt, nagyon gyorsan ki- és bekapcsolhatók, ez azoknak lehet érdekes, akik emlékeznek még, hogy a régi kivetítők esetében mennyit kellett várni a bemelegedésre. Ha ilyen jók a lézer projektorok, miért nem mindenki ezt használja? A választ már kitalálhattátok: azért mert az ilyen vetítők drágák. Vannak továbbá kevert megoldások, ahol a LED fényforrás mellett egy lézer fényforrás is van, az ilyen technológiáknak magasabb a fényerejük, mint a hagyományos videó projektoroknak.

UST projektorok

Az UST az Ultra Short-Throw projektor rövidítése, ami egy viszonylag új és drága technológia és tulajdonképpen egy spéci lézer projektor. Az átlagos kivetítők fő problémája, hogy nagyjából 100 inch-es képet – kb. 2,5 méter – vetítenek 10 láb – nagyjából 3 méter – távolságról, a szoba közepéről. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vetített képbe nem eshet bele semmilyen tárgy, így tulajdonképpen elfoglalja a teret. Ráadásul a megfelelő vetítéshez nagy fényerő kell és érdemes a projektort egy konzolra is felrögzíteni, ráadásul valahogy oda is kell kábelezni. Vagyis, egy merő macera és nem is igazán váltja ki a TV-t, mint ahogyan azt a gyártók hirdetik.

A fentiekre jó megoldás az UST, ami nem más, mint egy szuperrövid távon vetítő berendezés, a faltól pár centiméterre – egy lábon belül képes 100 inch-et vetíteni – is el lehet helyezni, a vetítés szöge pedig nagyon meredek. Emellett – mivel ezek lézer projektorok – nagyon nagy a fényerejük, és nagyon világos képet is vetítenek, gyakorlatilag alkalmasak egy TV kiváltására. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos LED-es megoldásoknál jobbak. A fentieket egy nagyon komplex és egyben drága lencserendszerrel oldják meg, míg fényforrásnak lézert használnak, annak minden előnyével egyetemben. A legtöbb projektor 4K felbontásra képes, de a belépőkategóriában – ez 600 USD körüli összeget jelent – vannak 1080p-s modellek is.

Azt azonban érdemes tudni, hogy a lencserendszer valamennyi fényveszteséget okoz a kivetítés során, tehát, ha egy hagyományos lézeres projektorral hasonlítjátok össze az UST megoldásokat, akkor némileg rosszabb képet és kisebb fényerőt fogtok kapni.

A legnagyobb probléma azonban az ár, a komolyabb UST projektorok 2-3000 USD magasságában kezdődnek, így nem túl valószínű a gyors elterjedésük, amíg nem csökken le az ár.

2D és 3D projektorok

A hagyományos projektorok 2D-s képet vetítenek, de vannak speciális 3D-s projektorok is. A 3D projektorok mellé 3D szemüveget is kell vásárolnotok, amik tulajdonképpen átalakítják térbeli képpé a vetített tartalmat. Nem igazán terjedt el, annak ellenére, hogy 10-15 éve nagy jövőt jósoltak neki, inkább filmszínházas technológia.

A projektorok kiegészítői

A projektorok működtetéséhez hozzátartozik néhány tipikus kiegészítő, amit a következő listában olvashattok:

• Kábelek: A legtöbb projektor mellé mellékelnek kábeleket, az egyik ilyen 230 V-os betáp. Szoktak mellé adni egy HDMI kábelt, ha csak megjelenítőként akarjátok használni, illetve elvétve vannak ethernet csatlakozós modellek is, ehhez egy LAN kábelre lesz szükségetek. A régebbi projektorok esetében D-SUB csatlakozós kábelt is adtak a vetítők mellé.
• Tripod: Ez egy háromlábú, szabványos csavarmenettel ellátott állvány, amire kisebb projektorokat lehet elhelyezni, ezzel megváltoztatva a kép vetítési szögét.
• Tartókonzol: Az előzőhöz hasonló, de annál komolyabb projektortartó, amit a falra vagy a mennyezetre kell rögzíteni. Sokszor fejjel lefele helyezik el rajta a vetítőt és a képet szoftveresen megfordítják.
• Vetítővászon: Bár a projektorok bármilyen homogén felületre képesek vetíteni, a legszebb képet a vetítővásznakkal lehet elérni. Ezek lehetnek fixek vagy lehúzhatók, sőt a komolyabbak automatán le tudnak gördülni.
• Hangprojektor: Bár a legtöbb projektornak van beépített hangszórója, érdemes melléjük venni valamilyen komolyabb zajkeltő berendezést. Sokan soundbarral – ami egy csíkszerű hangszóró – oldják fel ezt a kérdést, de természetesen egyes projektorok házimozi rendszerhez is kapcsolhatók a megfelelő hangkimenettel (pl. SPDIF).
• Hordtáska vagy tok: a komolyabb projektorok mellé szokott járni valamilyen kiegészítő, amivel hordozhatóvá válik az eszköz. A drágábbak általában egy kemény tokot kapnak, de van amelyik mellé hordtáska is jár.

A projektorok műszaki paraméterei

Fontos kiválasztási szempont, hogy egy projektor esetében milyen műszaki paramétereket érdemes átnyálazni. Ezek számtalan dologra választ adnak, többek között arra, hogy a ti felhasználási körötökhöz illik-e az adott kivetítő:

• Fényerő: A projektorok fényerejét többféle szabvány szerint szokták megadni. Az általánosan elfogadott az ANSI lumen. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a fényerő és annál inkább alkalmas filmnézésre nappali körülmények között is.
• Natív (valós) felbontás: Pixelben adják meg, manapság a legolcsóbb projektorok 480p-sek, de még a 720p is belépőkategóriának számít. A középkategória 1080p – 1920×1080 pixel – felbontással rendelkezik, míg a komolyabb vetítők 4K felbontást tudhatnak magukénak.
• Képarány: a projektorok felbontásának sor*oszlop aránya a képarány, a legjellemzőbbek a 4:3, a 16:9 és a 21:9-es vetítési arányok. A filmek sajnos nemcsak egy képarányban készülhetnek, hanem szinte bármiben. A legtöbb talán 16:9-es, de ha esetleg nem stimmelne a projektor képaránya, a videó akkor is lejátszásra kerül, csak alul és felül egy fekete csíkot fogtok látni. Irodai alkalmazásoknál 4:3, 5:4 és 16:10-es felbontások a legtipikusabbak.
• Támogatott felbontás: Általában magasabb érték, mint a natív felbontás. A támogatott felbontás a projektorok esetében csak annyit jelent, hogy pl. egy Full HD projektor képes egy 4K-s tartalmat is megjeleníteni, értelemszerűen a natív felbontásán.
• Használt technológia: Meglehetősen sokat mond el a projektorról. Játékra DLP projektort vegyetek a magasabb képfrissítés miatt, TV kiváltására UST lézer projektort.
• Zajszínt: viszonylag egyértelmű adat, amit decibelben adnak meg. Minél alacsonyabb, annál csendesebb a kivetítő. A lézer és a LED projektorok csendesebbek.
• Élettartam: Általában a fényforrásra vonatkozik, a régebbi modellek, amelyeket még halogén/UHP lámpákkal szereltek, alacsonyabb élettartammal rendelkeztek, ehhez képest a LED-es vagy lézeres megoldások pártízezer óra élettartammal rendelkeznek.
• Vetítési méret: Az a képátló, amiben még a projektor viszonylag elfogadható képet képes vetíteni. Általában inch-ben vagy colban adják meg.
• Vetítési távolság: Az a távolság, ami a projektor vetítőlencséje és a vetített felület között terül el. Minél messzebb van a projektor a faltól, annál nagyobb a vetített kép, cserébe egyre alacsonyabb lesz a fényerő.
• Operációs rendszer: Az okosprojektorok esetében a hardver egy operációs rendszert futtat, általában Androidot vagy Android TV-t, ez utóbbit a projektorok igényeire szabják.
• Automatikus funkciók: A videóprojektorok egy csomó dolgot képesek automatán beállítani. Ilyen a fókusz, a trapézkorrekció és még számtalan egyéb dolog. Ezek elsősorban kényelmi szolgáltatások, amiket helyettetek a vetítő elvégez.
• Csatlakozók: Általában minden projektoron vannak USB-A bemenetek adathordozók csatlakoztatására, illetve képátvitelhez HDMI, a régebbi eszközök esetében DVI vagy VGA – más néven D-SUB – csatlakozók. Előbbi digitális, utóbbi analóg megoldás. Ezeken felül vezeték nélküli átvitellel – adathoz WiFi, eszközökhöz Bluetooth – is lehet átvinni képet és hangot a projektorra.

A fenti pontok némelyikét érdemes egy kicsit kifejteni, hiszen sokszor a műszaki leírás olvasása közben sem egyértelmű, hogy a gyártó mire hivatkozik. Vannak továbbá szerintünk szándékosan félreérthető információk, amiket érdemes egy kicsit kifejteni a jobb megértés végett.

A projektorok felbontása

2024-ben a projektorok tipikusan 720p, 1080p vagy 4K felbontással kerülnek a piacra. Vannak azonban ettől eltérő felbontások is, amikről a teljesség kedvéért érdemes tudnotok:

• SVGA – 800×600 pixel: régebbi projektorok felbontása, nem érdemes ilyet választani
• WVGA – 854×480 pixel: SVGA felbontás, 16:9-es képaránnyal, ezt szokták 480p-nek hívni, filmnézésre alkalmas
• XGA – 1024×768 pixel: szabvány felbontás, ma már nem nagyon használják
• SXGA – 1280×1024 pixel: maximum irodai prezentációra alkalmas felbontás
• HD – 1280×720 pixel: ezt hívják 720p-nek, a nagyon olcsó projektorok sajátja, 16:9-es képaránnyal, filmnézéséhez
• Full HD – 1920×1080 pixel: 1080p felbontás, szintén 16:9-es képarány filmnézéshez
• 4K – 3840×2160 pixel: a tipikus 4K felbontás, szintén 16:9-es képaránnyal filmnézéshez
• 8K – 7680×4320 pixel: a tipikus 8K felbontás, szintén 16:9-es képaránnyal filmnézéshez

A projektorok fényereje

A projektorok fényereje kapcsán számtalan anomáliába bele lehet futni. A gyártók nem mindig adják meg egyértelműen, hogy pontosan melyik sztenderd – már amennyiben bármelyik – alapján mérték meg a fényerőt. Alapvetően több különböző módszer alapján is megad(hat)ják a videoprojektorok fényerejét.

Mi lumen?

A lumen (lm/W) a világítótestek által kibocsájtott fényáramot adja meg. Ez egy fénymennyiség, ami a teljesítmény függvényében határozza meg a fényáramot. Ha megnézitek az otthon megtalálható fényforrásokat, azokon is lesz egy lumen érték, ami azt fogja megmutatni, hogy 1 watt energiából mekkora fénymennyiséget képes előállítani, így van ez a projektorok esetében is. Az, hogy ebből mennyi jut el hozzátok – vagy a vetítők esetében a vetített felületre -, azt a távolság is meghatározza.

Sok gyártó csak simán lumenként adja meg a fényerőt, ilyen például a BlitzWolf márka. Ezek mindig sokkal magasabb értékek, mint az ANSI lumen által mértek, hiszen a gyártó úgy és ott mér, ahol akar, ezért ezeket maximum csak közelítőértékként lehet használni. Ez az anomália abból fakad, hogy a projektorok középponti fényereje akár 70%-kal is magasabb lehet, mint a sarkokban. A gyártók nyilván a középponti értéket adják meg, hiszen ez egy poszteradat, ezért kell az ANSI lument nézni.

ANSI lumen

Az Amerikai Nemzeti Szabvány Intézet – American National Standard Institute – kidolgozott egy módszert, amely sokkal valóságosabb fényértékeket ad, ez az ANSI lumen. Ezt úgy érték el, hogy a projektorok fényáramát teljesen sötét helyiségben mérik, egy tökéletesen homogén fehér felületen, amelyet egy négyzet alakú, 3×3-as mátrixra osztanak fel. Minden négyzet közepén megmérik a fényáramot, majd a mért adatokból képeznek egy átlagot, ez lesz az ANSI lumen.

A lényeg az, hogy szinte minden gyártó túloz a fényáram tekintetében, szóval minimum fenntartásokkal kell ezeket kezelni.

Mi a lux?

A lux annyiban tér el a lumentől, hogy a fénymennyiséget felületre vetítve határozza meg, vagyis 1 lux= 1 lumen négyzetméterenként. A projektorok esetében szinte mindig lumen értéket adnak meg.

A projektor trapézkorrekciója

A projektorok képe alapesetben téglalap alakú, legalábbis akkor, hogyha a fényforrás és a felület, amire vetít, egymással merőleges szöget zárnak be vertikálisan és horizontálisan. Ez azonban viszonylag életszerűtlen helyzet, már csak azért is, mert a legtöbb vetítő rendelkezik egy emelőlábbal. A magasságállító nem más, mint egy kihajtható műanyagtámasz vagy egy menetes csavar, amivel vertikálisan emelhetitek a projektor magasságát. Ezzel oda a 90 fokban bezárt szög és emiatt torzul a vetített kép. Mit lehet ilyenkor tenni? Korrigálni kell a vetített képet.

Ez úgy történik, hogy általában szoftveresen a kép sarkait a projektor vagy magától közelebb húzza az ideális téglalap alakhoz vagy a felhasználóknak lehetőséget ad ugyanerre. Must have funkció, nélküle nem érdemes projektort venni, de szerencsére ma már ezt mindegyik tudja valamilyen formában. Értelemszerűen az automata a jobb, de ezeknél mind van lehetőség a kézi beállításra is. Fordítva ez már nem igaz, az automatikus állítás az extra.

A projektor fókuszállítása

A projektorok lencsén áthaladó fénynek van egy gyújtótávolsága, ahová a fényt a lencsék fókuszálják. Ez nagyjából úgy néz ki, mint amikor napfény és egy nagyító segítségével meggyújtjátok a papírlapot. A vetítő egy adott távolságra képes a fényt a megfelelő módon fókuszálni, vagyis itt lesz éles a kép. Emiatt, ha a projektort a térben előre vagy hátra mozgatjátok az ideális távolsághoz képest, akkor az homályossá válik, ezt kompenzálja egy lencsével a projektor, ennek a beállítását hívjuk fókuszállításnak.

Két fajtája van, a kézi, amikor a lencseüveg fölött egy tekerőkapcsolót kell forgatnotok az élesség beállításához, illetve az automata, ami egy QR kódhoz hasonló mintát vetít a felületre, és ennek segítségével állítja be magának az élességet. Tapasztalataink szerint ez azonban sosem lesz 100%-os, ezért érdemes kézzel – vagyis a távirányítóval – utánaállítani.

Minden projektoron van fókuszállítás, a drágábbakon ez elektronikus és automatikus. Itt is igaz az, amit a projektorok trapézkorrekciója kapcsán írtunk: az automatánál mindig lehet kézzel finomhangolni, a csak kézinél viszont nincsen automata opció.

A projektor operációs rendszere

Az okosprojektorok attól okosak, hogy fut rajtuk egy operációs rendszer. Ez szinte kivétel nélkül Android. Az Android alapú rendszereknek három fő halmaza szokott lenni:

• teljesen gyári Android verzió (amit alapvetően telefonokra terveztek)
• gyári Android verzió némileg átszabva, a projektor igényei szerint
• Android TV, ami egy speciális, projektorokra, TV boxokra (magyarosan: TV okosító) és TV-kre tervezett szoftvervariáns

Stock androidos projektorok

Alapesetben azt szoktuk mondani, hogy jobb, ha nem fut a projektoron operációs rendszer, hiszen ehhez mögöttes hardverekre van szükség, ami egyrészt megjelenik az árban, másrészt azonos ár mellett szinte MINDIG valami más rovására kerül bele a szettbe. Ez azt jelenti, hogy az olcsó megjelenítőkön mindig a mobilos Android fut, ráadásul általában eléggé nevetséges főverzió-számok mellett. Simán képesek még 2024-ben is kiadni az Android 9-et futtató eszközöket, úgy, hogy már az Android 15-nél járunk.

Ezeknek a teljesen gyári rendszereknek az a fő baja, hogy nem projektorra tervezték őket. Például a Play áruházból le tudtok tölteni álló képernyőre tervezett szoftvereket, játékokat, amiket nem tudtok majd játszani, egyes elemek kilógnak a képből vagy azt kérik, hogy döntsétek a projektort jobbra vagy balra, egészen extrém példákba is bele lehet futni.

Mi erre a megoldás? A buta projektor, ami képes képernyőtükrözésre, ilyen például a Miracast vagy az AirPlay. A fenti problémákat a mobil kiküszöböli, a képet pedig kivetíti a megjelenítőre, ami pont erre való.

Átszabott androidos projektorok

A stock Androidhoz képest egy fokkal jobb a helyzet, de valójában az ilyen eszközök is kerülendők. Az átszabott felületek esetében a gyártók nem csinálnak mást, mint eltüntetnek funkciókat, hogy azok ne okozzanak gondot – Minek hangalapú keresés, ha nincs a vetítőben mikrofon? -, illetve leszűkítik a Google Play áruházban elérhető szoftverek listáját.

A fentiek azonban csak félmegoldások, annak ellenére, hogy a gyártók azt hirdetik, hogy ezek remekül használható felületek, ez az esetek 95%-ában nem igaz. Természetesen láttunk már rá ellenpéldát, de inkább ne bízzatok ezekben.

Mi akkor a megoldás? Több is van, vagy vegyetek egy Android TV-t futtató darabot vagy pedig egy buta projektort, és annak az USB portjára tegyetek egy Android TV-t használó eszközt, esetleg használjátok csak megjelenítőként az eszközt és külső adatforrásból – mobillal tükrözéssel vagy notebookról egy HDMI kábel segítségével – vigyétek át az adatot. Titkos tipp: fényévenként egyszer felbukkannak Linux alapú rendszerek, ezek általában egészen jók.

Android TV-t futtató projektorok

Az Android TV egy speciális átirata a Google operációs rendszerének, olyan eszközökre, amelyekkel a hagyományos telefonos műveleteket nem lehet elvégezni. Először is kiheréltek belőle minden felesleges funkciót, emiatt nagyon gyors, másrészt a menüjét repülő egérrel is könnyen megnyomható csempékre cserélték. Van egy csomó funkciója, ami egy szalagmenüre előre betölt tartalmakat – pl. YouTube, streaming szolgáltatók felületei, rádióállomások és egyéb zenei szolgáltatók – és így megkönnyíti a választást.

A Google Play felülete szűkített, innen is hiányoznak az appok, amiket projektorokra nem érdemes letölteni. Cserébe olyan cuccokat kaptok, mint a Plex vagy éppen a Kodi lejátszó. Az Android TV-s rendszerek nagyon jól használhatók, ha ilyet láttok egy terméken, azt érdemes megvenni. Általában már a távirányítójáról is látszik, hogy támogatja az Android TV-t, illetve vannak dedikált gombok például a streaming szolgáltatók eléréséhez.

A projektor távirányítója

A legtöbb projektorhoz adnak távirányítót, sokszor csak mutatóba, de a komolyabb típusok esetében a „kontroller” elengedhetetlen a használathoz. Vagy azért, mert nincsenek vezérlőgombok a vetítőn – például a Wanbo termékeken – vagy pedig azért, mert egyes lehetőségeket csak a távirányítóról lehet megfelelően használni.

Egy jó kontrollernek több nagyon fontos funkciója van:

• tudtok váltani a hagyományos kurzor és a repülőegér között
• van benne mikrofon, így tudjátok használni a hangasszisztenst
• vannak dedikált gyorsgombjai gombjai – pl. Netflix -, amikkel a gyakran használt appokat meghívhatjátok

A távirányító egyrészt gyors lehetőséget ad a menüben a lapozásra, másrészt repülőegérre kapcsolva a képernyő bármely pontjára egyszerűen elvihető az egérkurzor.

A Widevine tanúsítvány

Szintén az okosprojektorokhoz (is) köthető fogalom, de mobilok és TV boxok esetében is sűrűn előkerül. A Widevine tanúsítvány nem más, mint a Google saját digitális tanúsítvány menedzsmentje – DRM, ami a digital rights management rövidítése -, ami alapvetően egy tartalomvédelmi rendszer, bővebben itt olvashattok róla. A Widevine-nak három biztonsági szintje van, amiket L3, L2, L1 megnevezéssel jelölnek, ahol az ALACSONYABB A JOBB. Ez azt jelenti, hogyha az eszközötök a Widevine Level 3 tanúsítvánnyal rendelkezik, akkor csak 480p-ben képes streaming tartalmakat futtatni, míg ugyanez a Level 1 esetében akár 4K is lehet. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott streaming szolgáltatónál egy olyan csomagra fizessetek elő, ami szintén támogatja ezt a felbontást.

A Widevine tanúsítványt nem minden hardvergyártó implementálja, emiatt az egyes eszközök nem lesznek képesek például 1080p/4K felbontásban lejátszani mondjuk Netflixen. Azt, hogy milyen tanúsítvánnyal rendelkezik egy eszköz, azt többek között a DRM Info appal tudjátok lekérni Android alatt.

Tárgyelkerülés (obstacle avoidance)

A tárgyelkerülésnek semmi köze ahhoz, amit a drónoknál vagy a robotporszívóknál megszokhattatok. A projektorok tárgyelkerülése valójában semmi mást nem csinál, mint összehúzza a képet, ha egy a falon lévő tárgyat – például villanykapcsolót vagy egy belógó párnát – érzékelnek. Tapasztalataink szerint egyelőre a technológia nem működik megfelelően, sok esetben leginkább sehogy.

Projektorvásznak

A projektorok vetítéséhez nem szükséges projektorvászon, de ajánlott. Nyilván nem fog mindenki otthon felfúrni egyet a falra, de amennyiben van erre affinitásotok, érdemes rajta elgondolkodni. Alapvetően kétféle típus létezik ezekből, a fix keretesek/manuálisan lehúzhatók és a motorosak.

A hagyományos projektorvásznaknak az a problémája, hogy nem elég merevek, emiatt hullámos a felületük és ez látszik a képen is. Ezért, úgy érdemes használni őket, hogy minél egyenesebben lógjanak le a tartókonzoljukról. A projektorvásznak esetében a legfontosabb paraméter a méret, vagyis azt kell eldöntenetek, hogy hova és milyen méretben akartok vetíteni. Általában a képátlóhoz képest két-háromszoros távolságra kell(ene) ülni a képtől. Ez azt jelenti, hogy egy 55 inch-es – 140 centis TV-nek felel meg – képátló esetében nagyjából 280 centiméterről kell néznetek a vásznat. Akinek az egyszerűsített metódus nem felel meg, az használhatja az erre kitalált, angolnyelvű kalkulátort, ami amerikai, tehát nem metrikus, hanem angolszász mértékegységekben számol.

Szintén fontos érték a gain, vagyis a fényvisszaverés képessége. Magas gain esetében élesebb, de világosabb lesz a kép, javul a látószög, de romlik a kontraszt. Az alacsony gain érték ennek pont az ellenkezőjét okozza, javul a kontraszt, sötétebb lesz a kép és szűkül a látószög. Előbbi inkább üzleti, utóbbi inkább házimozi rendszerek mellé ajánlott.

A projektorvászon anyaga

A vetítővászon kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a felület fényvisszaverő képességét és az anyagát is. Az olyan vásznaknak, amelyeknek nagy a fényvisszaverő képessége, jobb a betekintési szöge is, cserébe rontják a kontraszt arányt, fátyolos, ködös lesz a vetített kép. Vagyis vagy teljesen besötétítjük a szobát, hogy a beszűrődő fény majdnem nulla legyen vagy pedig valahogy elnyeletjük a környezeti fényt. Ehhez alapvetően nem a hagyományos fehér, hanem szürke felületeket vagy alacsony gain értékkel rendelkező vásznakat használnak.

Az UST projektorok mellé szoktak vásárolni egy úgynevezett ALR vásznat, de természetesen nem csak az ilyen vetítők mellé használható. Az ALR lényege, hogy tompítja/elnyeli a környezeti fényeket, így megmarad a kontrasztarány és javul a mozizás élménye, és végülis ez a lényege a házimozi projektoroknak.

Bár gyanítom, hogy a cikket olvasók 99%-a otthoni felhasználásra keres projektort, még nekik is feltűnhetett, hogy az oktatási intézményekben szinte mindenhol fehér, csillogó anyagú vetítővásznakat használnak. Ennek az oka az, hogy az üzleti és oktatási felhasználás során nagyobb fényerejű lámpákat és besötétíthető termeket használnak, így igazából a magas gain értékű vásznak jók. Mivel a pódium, ahol az előadó beszél sokszor keskenyebb, mint az előadóterem, így oldalról is láthatónak kell lennie az előadás anyagának, ezért fontos a jó betekintési szög. A fehér vásznak a kép tisztaságát és élességét is jobban megőrzik.

Mi alapján válasszatok projektort?

Meglehetősen magvas téma, és nem lehet rá olyan választ adni, ami mindenkinek megfelel majd. Vannak a dolognak sarokpontjai – ár, minőség, vetített kép mérete -, amit érdemes végiggondolnotok:

• Fényerő: Alacsony fényerő mellett be kell sötétíteni a helyiséget. Nyilvánvaló, hogy verőfényes napfényben senki nem mozizik, de nem mindegy, hogy vaksötétben kell ülnötök vagy elég „félárbócra” engedni a redőnyöket. Mennyi az elég? Nagyjából 500 ANSI lumen egy kisebb szobába, de felfele gyakorlatilag bármeddig lehet menni.
• Zajkibocsájtás: Ritka idegesítő, ha jó a kép, de ordít a ventilátor, miközben moziztok. A minél halkabb, annál jobb logikát érdemes követni. A ventilátorok alapvetően a hőelvezetés miatt kerülnek a projektorokba, vagyis az is jó érv, ha kisebb fogyasztású fényforrások felé haladtok, igaz így az ár is emelkedik: halogén-, LED-, lézer projektor, az utolsó fogyasztja a legkevesebbet.
• Okos, nem okos: Ha vesztek egy okosprojektort, arra később még mindig lehet tenni egy TV boxot, viszont az okosprojektor rendszerét megjavítani nem lehet. Persze itt is működik, hogy rádugtok egy TV boxot és a gyári rendszert nem használjátok.
• Operációs rendszer: Soha senki nem szokta figyelembe venni, amíg nem szív vele. Olyat érdemes venni, amin Android TV fut, Widevine L1 tanúsítvánnyal.
• Milyen benne a hardver: Ha okosprojektort vesztek, érdemes megnézni a mögöttes hardvert. Nem mindegy ugyanis, hogy 1 vagy 4 GB RAM memóriaméret mellett kell működnie az operációs rendszernek.
• Felbontás: Nagyon sokan túlértékelik ezt a szempontot. A legtöbb tartalom 1080p-ben érhető el, sokszor felesleges a 4K, kivéve, ha ilyen előfizetésetek van valahol, vagy ha töltötök le 4K-s tartalmakat. Természetesen ma már a YouTube-on is vannak 4K-s videók és alapvetően az a jövő, de ez nagyon megemeli az árat. Aki nem akar nagyon sokat költeni, az maradjon az 1080p mellett, vagy egy pici utazós projektor esetében még a 720p is szóba jöhet.
• Automatikus funkciók: Ezek alapvetően kényelmi extrák, de tapasztalataink szerint a drágább megoldások kivitelezése igényesebb is. Például a BlitzWolf márka manuális trapézkorrekciója hihetetlenül gagyi élőben, sokszor nem is lehet normálisan téglalapra állítani a képet. Kicsit többért ugyanezt megkapjátok automatikusan.
• Élettartam: Sokak rágörcsölnek az élettartamra, pedig nem kellene. 10 000 órányi mozi az 5000 darab film, 2 órás átlaggal számolva. Vajon megnéztetek életetekben ennyit? Lehet, de ez is tizen években mérhető. Ennyi idő alatt az eszköz erkölcsi avulása is indokolja, hogy vegyetek egy másikat. Ez alól egy kivétel van: ha TV-t akartok vele kiváltani és az egész nap megy, akkor ki lehet futni az élettartamból. Nagy szerencse, hogy egy televízió kiváltására elvileg a nagyon hosszú élettartamú UST lézer projektorokat szokták használni.

Tippek, trükkök a videoprojektorok kiválasztásához 2024-ben

Ebben a szekcióban szoktuk leírni a tapasztalatainkat a tesztelt eszközökkel kapcsolatban, szóval ez mindig egy nagyon szubjektív része a tartalmainknak. Biztosak vagyunk benne, hogy bele lehet kötni az itt leírtakba, de érdemes előtte rajtuk elgondolkodni. Érdekes módon nem azokat az eszközöket szoktuk nagyon utálni, amiknek a képe valamiért nem tökéletes – és 99%-nak nem az -, hanem amelyiket idegesítő használni. Egy kiegyensúlyozott eszközön, ami egy kicsit alacsonyabb színvonalat hoz bizonyos paramétereiben, sokkal kevésbé húzzuk fel magunkat, mint a tökéletes képpel rendelkező, de zajos, vagy tetű lassú rendszerrel rendelkezőkön. Ezek alapján kizárhatók az alábbiak:

• Ordítva hűti magát: Első dolgunk az lenne, hogy megnézzük, ki lehet-e benne cserélni a ventilátort, mert az ilyen berendezésekkel gyakorlatilag nem lehet mozizni, kivéve akkor, ha a hangot is ordíttatjátok. Vannak vízhűtéses projektorok, amik elvileg nagyon csendesek, de ezek általában a drágább darabok közé tartoznak.
• Nem lehet normálisan beállítani a képet: Tipikusan az olcsóbb eszközöknél fordul elő, hogy mindent manuálisan kell beállítani, de akkora a kallantyúk vagy a forgógyűrűk holtjátéka, hogy ezt nem tudjátok majd elég precízen megtenni.
• Az utazós projektor egy nem biztos, hogy hasznos kategória: Nagyon sok cég próbálja meg ezzel a dumával eladni a termékeit, de lefordítom, ez mit jelent: általában van egy bőr szíj a tetején, kisméretű és nincs magasságállító támasz az alján, csak egy szabványos csavarmenet. A normálisabb gyártók adnak mellé egy háromlábú állványt – tripod -, ami részben kezeli ezt a helyzetet. Azt a kérdést kell magatokban feltennetek, hogy van-e olyan élethelyzet, amikor egy normál méretű projektor nem fér be az autótokba egy kicsi pedig igen, úgy, hogy cserébe viszonylag sok dolgot fel kell áldoznotok. Életszerű helyzet lehet még az, ha a projektort csak nagyon ritkán használjátok, így elő kell venni és el kell pakolni. Ilyenkor a lakáson belüli mozgatás egy kisebb eszköz esetében könnyebb.

Az okos-nem okos témát egy kicsit szeretnénk még kibontani. Nagyon sokan nem hiszik el – amíg ki nem próbálják -, hogy az olcsó okosprojektorok nem jók. Egyrészt, stock Android fut rajtuk, abból is valami ősrégi verzió, másrészt ezekben nagyon gyenge hardvert is raknak. Miközben már vannak 12-16 GB RAM-mal szerelt mobilok a piacon, amik szintén Androidot futtatnak, akkor hogyan lehet jó ugyanaz egy projektorban 1 GB RAM-mal? Segítünk: sehogy. Ezért is jók az optimalizált rendszerek, mint az Android TV, amiknek sokkal kisebb az erőforrásigényük, mint az általános megoldásoknak. Nagyon sokan azért gondolják, hogy egy okosprojektor jó lehet, mert okos TV-jük van otthon, de nyilván más egy ilyen megjelenítő, mint egy vetítő. Ahogyan az ára is, ha egy 55 inch-es – ez 138 cm-es képátlót jelent – képátlót vesztek alapul, akkor egy ekkora képet vetítő projektor sokkal olcsóbb, mint egy ekkora TV, és ez nem véletlen, a minőségük közel sem azonos.

A másik mítosz, hogy egy TV-t ki lehet váltani egy projektorral. Ennek nemcsak az a gátja, hogy a halogén és a LED lámpás vetítők képminősége nem hozza egy televízió szintjét, hanem az is, hogy a szoba közepére kell tenni vagy felfúrni a falra. Ez remek ötlet papíron, viszont a valóságban ezek hangosabb eszközök, amiket ráadásul kábelezni kell. Mi akkor a jó megoldás? Egy falra tolható UST projektor. A gond, hogy ezek közül a 4K felbontásúak 2-3000 USD között kezdődnek, de rendben van, egyszer beruháztok és évekig kiszolgál titeket. Meg a projektorvászon, jó eséllyel egy ALR, ami egy ezres. Csak éppen dollárban, máris 3-4000 USD-s büdzséről beszélünk, ami nagyon nem az átlagember pénztárcájához mért megoldás. Reméljük, idővel olcsóbbak lesznek.

Házimozi projektor, oktatásra használt kivetítő vagy gamer projektor

Teljesen más projektort érdemes választanotok, ha mozizni, játékra vagy irodai munkára kerestek vetítőt. A három kategória eléggé különböző kivetítőt igényel. A házimozi projektor lényege, hogy nagy fényerő és kontrasztarány mellett ad nagyon szép képet. Az UST lézer projektorok kiválóak ilyen célra, de a legjobb képet egy ALR vászonnal adják.

Oktatásra nagy fényerejű projektorok a jók, spéci funkciókkal, mint a PIP, illetve egy fehér vászon segítségével. Gamer projektornak azok az eszközök jók, amelyeknek magas a képfrissítése – LCD nem jó, DLP igen – és alacsony a késleltetése.

Buta projektor és TV box/Google Chromecast

Bár nagy divat mindenféle okosfunkcióval teleaggatni a modern projektorokat, valójában vannak kiváló butaprojektorok is, például a Fengmi kínálatában. Ezek UST lézer projektorok, amiknek nem nagyon vannak okosfunkciói. Miért nincsenek? Azért, mert a hagyományos Androidot nem érdemes futtatni egy nem arra való kivetítőn, ráadásul extra hardvereket is kell a projektorba építeni. Gyakorlatilag egy mini számítógépet rejtenek el a burkolat alá.

Éppen ezért, bár ezt már sokszor leírtam ebben a cikkben, érdemes Android TV-t futtató megoldást vásárolni. De mi a helyzet akkor, ha alapból egy buta projektorotok van, de abból okosat szeretnétek? A projektor egyik képbemenetére – például a HDMI portra – egy olyan eszközt kell tenni, ami képes egy normális androidos rendszert futtatni.

Ez lehet egy bármilyen TV box vagy pedig egy Google Chromecast, ami tulajdonképpen az Alphabet saját TV okosítója. Valójában ezek mind mini PC-k, csak nem Windowst, hanem Androidot futtatnak, illetve egy csomó olyan funkciót biztosítanak, mint a képernyőmegosztás és hasonlók. Ezeken túl Kodi, Plex és egyéb médialejátszók futtatására is alkalmasak.

A projektorok használatának előnyei és hátrányai

A projektorok elsődlegesen filmvetítésre alkalmasak, de egyes DLP alapúak játékra is jók, míg az okos megoldások elvileg hasonlóan működnek, mint egy TV. De milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak ezek a berendezések?

A projektorok előnyei:

• a belépőkategória olcsó, már 1080p felbontású képet megjelenítő eszközöket is viszonylag olcsón lehet kapni
• az Android TV-s okosprojektorok elég jók, képesek egy okos TV funkcionalitását felmutatni, és egy csomót már streamingre hegyeznek ki
• drágán már vannak TV-ket majdnem kiváltó, falhoz közel tolható UST megoldások (igaz, még magas áron)
• viszonylag hordozható eszközökről van szó egy TV-hez képest, gyártanak is direkt hordozásra kihegyezett kivetítőket
• ma már a komolyabb eszközök esetében az élettartam nem gond (10 000+ óra)
• a legtöbb modern projektor képes WiFi alapú képátvitelre
• a lézeres projektorok képe nagyon szép
• rengeteg bemenet, kezelnek pendrive-okat és egyéb adathordozókat is, de használhatjátok HDMI-n keresztül csak megjelenítőként is

A projektorok hátrányai:

• a halogén és LED projektorok nem képesek egy TV-t kiváltani, az UST-k igen
• az olcsó okosmegoldások meglehetősen kiábrándítók tudnak lenni ergonómiai szempontból
• a manuális trapézkorrekcióval és élességállítással dolgozó, olcsó projektorok általában rossz minőségűek
• a magasságállító lábak eléggé rosszak, egy tripod sokat segít a helyzeten
• az UST projektorok szép képet adnak, kis távolságról vetítenek, de drágák
• a nagy távolság miatt zavaró lehet a projektorok padlón kígyózó kábelezése, illetve nem érdemes belesétálni a képbe (UST projektorokat nem érinti a falhoz közeli pozíciójuk miatt)
• egyes modellek hangosak (de általában cserélhető a ventilátor)

Összességében azt tudjuk elmondani, hogy a projektoripar most nagyjából azon a választóvonalon táncol, ahol az igazán jó eszközök még nagyon drágák, a nagyon olcsók pedig még nem elég jók, így érdemes a középkategóriából válogatni. Kivéve, ha rengeteg pénzetek van, akkor a meglehetősen sok UST projektor közül lehet egészen jó darabokat kifogni.

Gyakran ismételt kérdések

Milyen projektort vegyek?

Ez a kérdés mindig előkerül és a rövid válasz az, hogy ami a pénztárcátokba még éppen belefér és ezen belül leginkább megfelel az igényeiteknek. Nagyon olcsót semmiképpen sem, mert ezek kezelőszervei borzalmasak, nehéz a jó fókuszt beállítani és sokszor homályos a kép széle is. Ha a bajt tetézni akarjátok, akkor olcsó okoseszközt vegyetek…az ellenségeiteknek. Ezeken stock Android fut, ami általában lassú, és még kezelni is rossz.

Mit vegyetek helyette? Android TV-t futtató, középkategóriás projektort vagy UST lézer projektort. Ha az utóbbi nem fér bele a büdzsétekbe, akkor érdemes a Xiaomi – kínai – márkához alanyi jogon – ezek Mi vagy Xiaomi néven jelennek meg – vagy valamilyen egyéb módon kapcsolódó típusok közül választani, illetve a Wanbo egyes, nem hordozható modelljei sem rosszak. Érdemes még az Ultimea Apollo szériát átpörgetnetek, mert sallangmentes cuccokat gyártanak nem túl drágán. Aztán persze ott vannak a nyugati márkák, mint az Epson – japán -, az Acer, az Optoma, a BenQ – mindegyik tajvani -, az Auna – német -, ezeknek általában egészen jó a hazai támogatottságuk, de persze márkája válogatja.

Melyik a legjobb projektor?

Valószínűleg valamelyik UST projektorra esne a választásunk a kínai márkák közül, de azt fontos tudni, hogy a vetítési minőséget egy jó ALR – ambient light rejection screen – vászon nagyban befolyásolja. Mindenesetre mi biztosan megkeresnénk a legjobb ár/érték arányú UST projektort, és hát pont erről szól a RendeljKínait oldala.

Melyik a legjobb projektor márka?

A fenti kérdés tovább boncolása, nagyjából hasonló választ tudunk rá adni, mint az előzőre. Mindenképpen nézzétek meg több márka több termékét, de mi alapvetően a kínai brandekre esküszünk, mert egységnyi pénzért ők adják a legtöbbet, ilyen például a Xiaomi, az XGIMI és a JMGO.

Mi az a mini projektor?

Több helyen olvastuk a mini projektor kifejezést, valójában ez a hordozható kategóriára utal. Ez nem jelent mást, mint egy kisebb méretű, alacsony tömegű eszközt, amit egyszerűbb egy prezentációra elvinni. Sokszor akkumulátorosak ezek a megoldások, és mivel végtelen nagy kapacitású telepet nem lehet beletenni, szinte kivétel nélkül LED fényforrással dolgoznak. Miért? Mert a LED keveset fogyaszt, így az üzemidő minimum jó pár óra lesz, cserébe az alacsonyabb fényerőért.

Mivel az ilyen eszközök kicsik, általában kevés csatlakozó van rajtuk – lásd Wanbo termékek -, így jellemzően WiFi modult is kapnak, hogy legyen mivel átvinni az adatot.

Mini projektor telefonhoz?

Vannak egészen apró méretű, tripodra – pici, háromlábú állvány – rakható mini projektorok, telefonhoz. Ezek mindig akkumulátoros megoldások, és a legfontosabb tulajdonságuk, hogy támogatják a képernyőtükrözést, például a Miracast vagy az AirPlay megoldásokat. Mivel ma már szinte mindenkinek van okostelefonja, ami nemcsak média fogyasztásra, hanem adattárolásra is alkalmas, így miért ne osztanátok meg az anyagaitokat ilyen módon?

Kell-e karban tartani a projektorokat?

Általában kétféle rendszerű projektor van, az egyiknek a lencserendszere teljesen zárt, így nem porosodik a lencse, ezek gondozásmentes megoldások. A másik megoldás, hogy a projektor rendszere részlegesen nyitott, ezért a vetítő házán átszívott levegőt tisztítani kell. A bemenő nyílásnál általában van egy HEPA szűrő, amit cserélni kell bizonyos időközönként, de ennek a részleteiről az eszköz leírása mindig tájékoztat.

Mennyire zajos egy projektor, van-e csendes verzió?

A zajszint kritikus paraméter a kivetítők esetében, hiszen erőteljesen zavarja a mozizást és rontja a moziélményt. 40 decibel már kifejezetten zavaró tud lenni, emiatt meg kell emelni a film hangerejét. 35 dB alatt tekinthető csendesnek az eszköz. Mivel a hő elvezetésének egyik oka a hangos ventilátor, ezért az újabb, kevesebbet fogyasztó megoldások – például a lézer projektorok – kevesebb hőt is termelnek. Vannak továbbá folyadékhűtéses termékek is, amik egy zárt rendszerben valamilyen folyékony anyagot keringetnek, ezeknek jobb a hőelvezetése, mint a hagyományos léghűtéses variánsoknak, így elvileg csendesebbek.

Mit csinál az autófókusz?

A projektorok fényforrása előtt van egy lencse vagy egy lencserendszer, ami többek között az élességért felel. Erre azért van szükség, mert minden fényforrás a fókusztávolságán a legélesebb, ebbe a pontba gyűlik össze koncentrált állapotban a fény. Ha ez nem lenne változtatható, akkor a projektorokat a vetítőfelülethez képest csak fix távolságban lehetne elhelyezni. Mivel a gyártó nem tudja, hogy egy helyszínen belül hova fog kerülni az eszköz, ezért a vetítőket minden esetben változtatható fókusztávolsággal látják el.

A képet emiatt élesre kell állítani, ami kétféleképpen történhet: vagy kézzel, ilyenkor egy gyűrűt kell forgatni, ami a lencsék távolságát állítgatja egymáshoz képest, vagy automatán. Ilyenkor a projektor egy QR kódhoz hasonló mintát vetít a falra, és ennek segítségével állítja be saját maga az élességet. Ez azonban sosem lesz teljesen tökéletes, az emberi szem mindig talál benne valami hibát, tehát a megoldás olyan 95%-os. Ezért ezeket az eszközöket is lehet szoftveresen utánállítani, amit általában a melléjük adott távirányítóval tudtok finomhangolni.

Mi a trapézkorrekció?

A trapézkorrekció nem más, mint egy szoftveres funkció, amivel a projektor síkjára nem merőleges vetítés során fellépő képtorzulást lehet kompenzálni. A nézők számára a kép akkor kelt természetes hatást, ha az téglalap alakú, azonban a vetítő forgatásával vagy döntésével az egyes sarkok mentén megnyúlik a kép, ezt lehet visszahúzni a korrekció használatával.

Mi a Lens Shift és a Zoom?

A Lens Shifttel szerelt projektorok képesek a kép vertikális – vagyis felülről lefele és fordítva – görgetésére a vásznon vagy a falon. Olyan, mintha megemelnétek a projektort, anélkül, hogy torzulna a kép, ezért a Lens Shift szorosan kötődik a trapézkorrekcióhoz. Itt egy videó, ahol látható, hogyan működik a funkció.

A Zoom nagyjából ugyanazt csinálja, mint a mobilok esetében, kisebbíti vagy nagyobbítja a vetített képet, anélkül, hogy a projektort fizikailag előre vagy hátra mozgatnátok.

Mi a projektorok natív és támogatott felbontása?

A projektorok natív – vagyis valós – felbontása az a kép, amit a hardver ténylegesen képes megjeleníteni. A támogatott felbontás azt jelenti, hogyha a natív felbontásnál nagyobb felbontású videófolyam érkezik az eszközre, akkor azt képes kezelni és a natív felbontásán megjeleníteni. Például, ha egy projektor 1080p/4K felbontásra képes, akkor minden olyan tartalmat, ami Full HD felbontású vagy annál kisebb, az eredeti felbontáson megjelenít, az ennél nagyobbakat pedig leskálázza a maximális natív felbontására, vagyis 1080p-re.

Elképzelhető továbbá, hogy bizonyos felbontásokat nem képes kezelni. A fenti példában szereplő 1080p/4K-s eszköz egy 8K-s videófolyamot már nem tud lejátszani, így a képet sem jeleníti majd meg.

Miért jó a LED-es és a lézeres fényforrás?

Bár a cikkünkben sok helyen említettük már őket, alapvetően a halogénizzós technológiákhoz képest a LED-es és a lézeres fényforrások modernebbek. Kisebb a hőtermelésük, emiatt azonos teljesítmény mellett kevesebb hőt termelnek, illetve azonos hőtermelés mellett nagyobb a teljesítményük. Mindkettő élettartama több tízezer óra – a gyártók szerint, de azért a valóságban is 15-20 000 -, és a fényerejük is nagyobb, mint a „hagyományos” megoldásoknak.

Hátrányuk, hogy drágábbak, különösen a lézeres megoldások, viszont vannak olyan projektorok – például az UST -, amelyek szinte mindig lézeres technológián alapulnak.

Mi az ANSI lumen és mi a különbség a hagyományos lumenhez képest?

Az ANSI lumen egy amerikai szabványhivatal által, adott pontok átlagából származtatott fényértékek összessége. Viszonylag pontos, elég jó képet ad az eszköz valós fényerejéről. A „sima” lumen értéket a gyártó ott méri, ahol kedve tartja, általában a fénypászma közepén magasabbak a mért értékek, mint a csóva szélén. Mivel a gyártók mindig egy poszteradatot keresnek, ezért a legmagasabb számot fogják a műszaki paraméterek közé írni, de érdemes helyette az ANSI lumen értéket figyelembe venni, amennyiben az is rendelkezésre áll.

Mi a kontrasztarány és mekkorára van szükségetek?

A kontrasztarány azt mutatja meg, hogy a legvilágosabb és a legsötétebb képpontok között mekkora a különbség. A magasabb kontrasztarányú projektorok esetében a feketék sötétebbek, jobban elválnak a színek egymástól. Referenciának érdemes egy AMOLED kijelzőre gondolni, ennek a kontrasztaránya végtelen. Minél magasabb a kontraszt, annál teltebbek lesznek a színek és sötétebbek a feketék, vagyis itt a magasabb a jobb.

Drágább-e a TV-nél a projektor? Kiváltható-e vele?

Ez attól függ, hogy hogyan hasonlítjuk össze a két eszközt. Ha a vetített kép átlója alapján vetjük össze őket, a halogén és LED projektorok olcsóbbak, de lényegesen kisebb a fényerejük, rosszabb a színhűségük és gyengébb képminőséget is produkálnak mint egy TV. Szerintünk egy hagyományos projektor nem vált ki egy televíziót, viszont az UST lézer projektorok képesek lehetnek rá, ezek viszont még pokoli drágák.

Mitől jobb és mitől rosszabb egy projektor, mint egy TV?

Mivel alapvetően különböző eszközökről van szó, elég nehéz őket összehasonlítani. Ha a hagyományos, tehát nem UST projektorokra gondoltok, akkor mindenképpen hátrány, hogy nem lehet őket olyan módon a falra szerelni, mint egy TV-t. Mindenképpen lesz egy viszonylag nagy vetítési távolság, ahol a képen át lehet haladni, illetve be is kell kábelezni a megjelenítőt, ami akkor zavaró, ha az a szoba közepén áll. Falra fúrva hasonlóan teljesít, mint egy TV, viszont annál talán kevésbé esztétikus látványt nyújt a belógó konzol, mindezt kisebb fényerő, kevésbé életteli színek és hangosabb működés mellett.

Az UST projektorok nagyon hasonlók egy TV-hez, abban az értelemben, hogy ezek is nagyon közel helyezkednek el a falhoz, a hagyományos projektoroknál kisebbek, csendesek, szép a vetített képük, cserébe nagyon drágák. Az UST projektorokat egy speciális, ALR vászonnal szokták kiegészíteni, ami növeli a színhűséget és a kontrasztarányt, ami jelentős költség az UST projektor alapból magas ára mellett. Mivel a vászon ugyanoda fog kerülni, ahová a TV, ezért valójában semmivel sem foglal kevesebb helyet ez az összeállítás.

Mennyi egy projektor élettartama?

Ez elsősorban a felhasznált technológiától függ, a régebbi projektorok 5-6000 órás élettartamánál jóval többet – akár ötször ennyit – is bírnak a modern megoldások. A lézer és a LED projektorok jobban bírják az ilyen irányú igénybevételt, mint a halogén fényforrással rendelkezők.

Léteznek akkumulátoros projektorok?

Igen, ezek általában kisteljesítményű, hordozható vetítők, alacsony fényerővel és pár órányi mozizást tesznek lehetővé. Szokták őket mini projektor néven is reklámozni.

Kell-e vászon a projektorok mellé? Ha igen, milyen?

Alapvetően nem. A fehér projektorvászon jelentős javulást eredményez(het), amennyiben az kellően merev és például az anyag hullámossága nem torzít a képen. Vannak fix keretes, kézzel kihúzható és motoros variánsok is.

Üzleti alkalmazásokhoz magasabb gain értékű, világosabb vásznakat használják, ahol csökken a kontrasztarány, de javul az élesség és a betekintési szög. Az UST projektorok ALR vásznat használnak, ezek teljesen homogén megoldások, általában sötét színűek, és segítenek a kontrasztot kiemelni, de nagyon drágák és csökkentik a betekintési szöget.

Mekkora az ideális vetítési távolság?

A gyártók általában egy intervallumot adnak meg, de vannak olyanok is, akik csak egy maximum értéket. Ilyen például az Ultimea Apollo P40 – hagyományos – vagy a JMGO N1 – lézer projektor -, mindkettő maximum 150 inch – 381 cm – méretben képes képet vetíteni. Ennek igazából azért nincs jelentősége, mert nagyon ritkán van egy lakásban ekkora szabad falfelület. Általában egy középértéken szoktuk ezeket tesztelni, ebben az esetben 2-2,5 méteren, ami még mindig hatalmas, TV esetében ez 98 inch-es képátlót jelentene. Az ekkora vetítési átlóra képes projektorok 55 colon – tipikus nappaliba való TV méret – nagyon jó képet adnak.

Az ökölszabály az, hogy a képátló nagyjából kétszereséről kell a képet nézni, és minél messzebbről nézitek, annál kisebb felbontás is elég. Néhány példa az életszerű távolságokra és felbontásokra:

• 1280×720 pixel, 720p: nagyjából 3 méter távolság, 1,5 méteres képátló esetében
• 1920×1080 pixel, 1080p: nagyjából 5 méter távolság, 3 méteres képátló esetében

Szintén fontos a betekintési szög, amennyiben egynél több ember nézi a képet. Értelemszerűen a kép középvonalához minél közelebb kell ülni, ez az ideális pozíció, de több nézőnél ez lehetetlen, emiatt az ő pozíciójukból más lesz a betekintési szög. Egy jó projektorvászonnal lehet javítani a helyzeten, a hagyományos fehér vásznak javítják a betekintési szöget – FOV -, az ALR típusú, sötétebbek szűkítik azt.

Milyen projektort vegyünk kis helyiségbe?

Ez elsősorban attól függ, mit tekintünk kis helyiségnek és annak milyen a formája. Feltételezve mondjuk egy 3×3 vagy 4×4 méteres oldalhosszúságú szobát, amit be is lehet sötétíteni, egy 150 inch vetítési átlóra képes projektor erősen túlzásnak tűnik, de szerencsére nem is érdemes soha a maximum távolságról használni. Amennyiben a méret számít, vehettek valamilyen hordozható megoldást, például a Wanbo kisebb termékei jó választásnak tűnnek.

Mi a lézer projektor?

A lézer projektor valójában a technológiát jelenti, a fényforrás lézer alapú. Sokszor hivatkoznak az UST projektorokra is ezen a néven, hiszen azok szinte kivétel nélkül lézeres fényforrást használnak.

Mi az UST projektor?

Az UST az Ultra Short Throw rövidítése, azokat a projektorokat nevezik így, amelyek 0,4-0,6 méterről is képesek a falra vagy egy vászonra vetíteni.

Kell a lencsére védőkupak?

Alapvetően igen, mert a lencse egy viszonylag sérülékeny része a projektornak. Kétféle megoldás létezik, a házba integrált, ami oldalról tolható be a lencse elé, illetve vannak kívülről felpattintható megoldások is. Néhányat egy műanyag szál rögzít a testhez, hogy ne veszítsétek el.

Létezik-e okosprojektor? Ha igen, mi az előnye és a hátránya?

Az okosprojektor nem jelent mást, mint azt, hogy egy Android – ritkább esetben egy Linux – fut a hardveren. Előnye, hogy úgy működik, mint egy okos TV vagy TV box, hátránya, hogy az olcsó rendszerek nem ergonomikusak. Olyat vegyetek, ami Android TV-t futtat.

Hogyan lehet egy vetítőt felokosítani?

A projektor egyik bementére, például a HDMI portra rakhattok egy androidos TV boxot.

Mi a PIP?

A PIP a picture in picture rövdítése, alapvetően több képet jelenít meg a projektor egyszerre, így akár két prezentáció is futtatható.

Van-e hangszórója a projektoroknak?

Általában van, de nem túl nagy teljesítményű, jellemzően 5-10 W-os teljesítménnyel, illetve ezeket meg is szokták duplázni.

Milyen csatlakozók vannak egy projektoron?

A projektorhoz, ami tulajdonképpen nem más, mint egy megjelenítő, valahogy el kell juttatni az adatokat. Ezt tehetitek vezetékes módon vagy vezeték nélkül. Az előbbi esetben az alábbi csatlakozók jöhetnek szóba:

• HDMI – digitális képátvitel
• VGA vagy D-SUB – analóg képátvitel (hivatalosan R232)
• DisplayPort – digitális képátvitel
• DVI – régebbi digitális képátvitel
• S-video – 4 tűs, mini DIN, dugós csatlakozó
• MHL – mobileszköz csatlakoztatása megjelenítőhöz
• kompozit – más néven RCA
• USB – adattovábbításhoz
• jack – több méret van belőle, általában 3,5 mm-est használják a hangátvitelhez
• S/PDIF – optikai audiokábel hangrendszerekhez
• TF kártyaolvasó – régebbi projektorok adatbemenete SD és micro SD kártyákhoz

Vezeték nélküli kapcsolatok:

• WiFi valamelyik szabványa
• Bluetooth, főleg hordozható perifériákhoz (egér, billentyűzet, BT hangszóró)

Mi a képernyőtükrözés? Mi a Miracast?

Számtalan projektor képes az okoseszközök képernyőtükrözésére. Ez nem jelent mást, mint egy olyan vezeték nélküli technológiát, ami abban segít, hogy egy másik eszköz képét a projektorra tegyétek. Ilyenkor a megjelenítő pontosan ugyanazt a képet közvetíti, amit az okostelefonon is láttok, de a vezérlést nem viszi át. Ez azért jó, mert például olyan játékokkal tudtok játszani, amihez a készüléket – tabletet, telefont – jobbra-balra dönteni kell, ilyen például az autóverseny. Android alatt erre a Miracast szoftverét szokták használni, iOS alatt pedig az AirPlay-t.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.I.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden projektorral kapcsolatban felmerülő kérdésre!

HA SZERETNÉTEK A TÖBBI TÉMÁBAN ÍRT, RENDKÍVÜL RÉSZLETES CIKKÜNKET IS ELOLVASNI, AKKOR NYOMJATOK A LINKRE!