Atomi Alpha elektromos roller teszt

A kormányt lehajtva láthatók a kábelek, amiket gyorsszorítóval rögzítettek egymáshoz,

illetve a porfestő robot – vagy a kínai munkás – sem vette a fáradtságot, hogy a nehezebben látható helyekre is befújjon egy kis anyagot, ezt a sztendernél lehet tetten érni.

A fenti apróságokat leszámítva viszont minden a helyén van,

semmi nem akar leesni, nincsenek sorják, letörő műanyagok, csúnya illesztések, mint mondjuk az összes Kugoo esetében, szóval a minőség alapvetően korrekt, csak a dekontenting osztály jelenlétét is érezni. Nagy pozitívum, hogy az Atomi fejlesztői nemcsak a fehér és a fekete színeket ismerik, így a kétkerekű alapból 4 színben érhető el, mi direkt kértünk egy sötétzöldet homokszín fellépővel. Totál retró ez az összeállítás, és legalább nem veszik el a kétkerekűek tömegben. A múltidéző életérzésre a hátsó sárhányó és a burkolt kerék is ráerősít, engem a legendás Citroen DS formavilágára emlékeztet egy kicsit. BMW-sek szájából lehet ismerős a „Jó helyen kapar” frázis, és hát az Alpha hajtása is hátra került, itt dolgozik a motorfék, elöl pedig a dob, így mindkét kerék fékezett, ami szerintem egy alapelvárás lenne, de erről az Eleglide Coozy és a Bezior S500 Max még nem hallott, pedig kellett volna. Az Atomi meg is áll értelmes távon.

Aki szereti az apró érdekességeket, annak lesz mit néznie az Alphán:

• van egy beépített acélkábeles, számkódos rollerzár a fellépőben
• a sztender végére egy gumielem húzható fel, ami kiszélesíti a talpat, így laza talajon sem dől el
• a töltőnyílást alapból takarja a sztender, így védett a felverődő víz ellen (köszönöm, hogy ezt valaki meglépte végre)
• A kábelek szinte végig, rejtetten a vázban futnak, védett helyen

Bekapcsolás után a világítótest rengeteg fogja mindenki figyelmét felkelteni.

Ugyanis a kormányoszlop egy legalább 50 centis RGB LED-et tartalmaz, ami programozható, mind a színét, mind az effektet állítgathatjátok az applikációból. Ez először nagy parasztvakításnak tűnik, de csak addig, amíg éjszaka ki nem mentek, és észre nem vesz titeket mindenki, szóval összességében nagyon előnyös. Mondjuk érdemes nem pirosra állítani a front LED-et, illetve felkapcsolni külön a fehér lámpát is, de pl. egy kék színű, lélegző effekt nemcsak látványos, de nehezen összetéveszthető is bármivel. Hátul is van lámpája, a szokásos piros, sőt indexelni is lehet, ami pedig a kötelező narancs, erre van külön kapcsoló a kormányon, a menetkarral ellentétes oldalon. Ahogyan a csengő sem maradt le, és jól is szerelték fel – nem úgy, mint a korábban tesztelt PZY Z20 Próra –, hagyományos, soha el nem romló megoldás.

Aztán nem voltak restek előre felfújni a 9 inch-es gumikat,

amik egyébként pont annyival nagyobbak az átlagos 8-8,5 inch-es rollerek kerekénél, hogy már érezhetően jobban tompítsa az úthibákat, amiből akad itthon szép számmal. Hátulra került némi lengéscsillapítás is, ez rejtett, nem bontja meg a dizájnt, okosan kitalálták ezt is. Ebből azért látszik, hogy az Atominál az alkotók gondolkodtak, nemcsak levettek néhány alkatrészt és összehányták egy kupacba, remélem érti a KugooKirin a célzást.

Ha emlékeztek még az egyetlen használható Kugoo modellre, az M2 Próra, az volt kb. ilyen nehéz, szóval ez még éppen határeset a hordozhatóságban. A kormányt be lehet akasztani egy alumíniummal bélelt mélyedésbe, aminek az anyaga nem fog elkopni, maximum a festék jön le a sok használattól, szóval nem járhattok úgy, mint a Navee S65-tel, hogy nem lehet normálisan összecsukni vagy kinyitni. A fogása teljesen jó összehajtott helyzetben, és a rögzítő mechanika is hülyebiztos – ami szerintem az Atomi egyedi fejlesztése –, a nagy piros gombjával és a szépen helyére záródó mechanikájával.

A hivatalos teljesítményre – a kézikönyv szerint – 700 W peaket, vagyis csúcsteljesítményt adnak meg.

Mit jelent ez valójában? Azt, hogy a motor nominálisan 350 W-os, és egy kis időre meg tudja duplázni a teljesítményét. A végsebessége 25 km/óra és nem is jöttem rá, hol a szerviz menü, amiben ezt módosítani lehetne, már ha egyáltalán lehet. Hatótávra a 10 000 mAh-s – 420 Wh-s – akkuval 40 kilométert adnak meg, ami teljesen lehetetlen, 336 Wh-ból szoktam 22 kilit kihozni, megfelelő körülmények között, vagyis ennél 25%-kal több kapacitás áll ebben az esetben rendelkezésre. A valóságban 25-27 kilométert lehet vele megtenni egyenes úton, megfelelő hőmérséklet mellett, és ezt nagyjából igazolták az éles tesztek is, így tél végén 23 kilométert adott ki a dolog. Ebből 20 az élvezetes, az utolsó 3 az már a szenvedés kategória.

A roller egyenesfutása kiváló, és kényelemben is veri a Xiaomi Mi szériát.

A fellépő elég keskeny, de aki ment már legalább 3 rollerrel életében, az normálisan, keresztben áll rajta, hiszen az ilyen kis tömegű rollerek kanyarodását a testetek dőlésével is lehet segíteni, így meg ez annyira nem zavaró. A „gázreakció” nem rossz, egyenletesen gyorsul, de azért erősnek nem nevezném az Alphát, érződik, hogy az a 700 W az bizony a csúcsteljesítmény, nem a nominális. A fékhatás viszont kiváló, elöl dob, hátul motor, remekül lassít, de még nem az a kormányon átesős, hirtelen fogó megoldás. A roller szépen elnyeli az úthibákat, a hátsó rugós tag hangtalanul teszi a dolgát, még keramiton sem remeg zavaróan, masszív a váz.

Két dolgot viszont utáltam, az egyik az app, a másik a kijelző.

Előbbi csak idegesítő, de nem sokat kell használni, így nagy problémának nem nevezném, hogy helyenként nem úgy működik, ahogyan kellene. A tempomatot sehogyan sem tudtam aktiválni, ez lehet valami EU regula – lehet még próbálkozni a bekapcsoló gomb háromszori megnyomásával –, az viszont nem, hogy az egy feltöltéssel megtett utam 5x annyi volt, mit az összesen mért, legalábbis az app szerint. Aztán hirtelen megbolondult, és azt mutatta, hogy 255 kilométert haladtam, míg a lakásomtól a boltig tartó 6,2 kilométeres szakaszt megszorozta tízzel, így lett belőle 62. Ezek persze javítható hibák, de a tesztelésnél ez hogy nem bukott ki?

A másik a kijelző, ami se nem áll jó szögben, se nem elég nagy a fényereje, ráadásul még kicsi és emellett túlzsúfolt is.

Nem kell minden firlefrancot megjeleníteni, elég lenne a lényeget, de azt jól látható módon. Plusz mivel kb. 45 fokban áll, emiatt hátra kell dőlnöm, hogy el tudjam olvasni, mindezt menet közben, ami finoman szólva sem szerencsés. A gyakorlatban pedig kibukott az is, hogy az index kapcsolgatása tök jó ötlet (lenne), de az autósok nem igazán veszik észre, ti pedig nem fogjátok tudni, hogy éppen indexeltek-e. Kivéve, ha menet közben hátranéztek, mert csak ott vannak indexlámpák. Elvileg a fedélzeti komputer is mutatja, csak ez nem igazán látható.