Haylou Moripods TWS fülhallgató teszt

Ehhez azonban érdemes levenni a gyári fóliát az aljáról, különben nem fognak tölteni. Elég nehéz volt a szürke szín mellett a sötétkék műanyagokat észrevenni, de szerencsére a Moripods kérhető fehér, fekete és pink színben is, ahol ez nem lesz gond.

Az összerakottságra nem lehet panasz,

viszont csak az IPX4 szabványt teljesíti a füles, és ez tapasztalataim szerint sporthoz nem igazán passzol. Több ehhez hasonló eszközt nyírtam ki az izzadtságommal, egyszerűen elkorrodálja a csatlakozókat a sós lé, vagy bejut a burkolat alá, és ott okoz mindenféle zavarokat. A Moripods meglepően jól tart, így végül elmentem benne futni és megállta a helyét itt is, de ez azért nem egy sportos füles. Érdemes még megemlítenem, hogy a Qualcomm chipje már a legújabb 5.2-es BT szabványt támogatja, ami atom stabil kapcsolatot eredményez, pedig mostanában sok cucc átvitele szakadozott nálam, de ezzel egyszer sem volt ilyen gondom.

A töltőbölcső 4 újratöltésre képes – 2,5 óra telepumpálni elektronokkal -, míg a Moripods füles üzemideje nálam 5 óra körül alakult,

ez egy picit átlag fölötti, de mivel 1,5 óra alatt újratölt, ezzel azért nem voltam elégedetlen. Azt viszont hiányoltam, hogy nem tud gyorstöltést a dokkoló, könnyű az olyan jó cuccokhoz hozzászokni, mint a 1MORE Dual Driver, de hát az egy teljesen más kialakítású termék.

A fülbe való zajongók szárán, a Haylou logó környékén lehet érintéssel vezérelni a funkciókat. Nagyjából a szokásos dolgokat csinálhatjátok:

• 1 érintés: zene megállítás és elindítása
• 2 érintés: előre és hátra lapozás a számok között, attól függően, hogy a balt vagy a jobbat nyomjátok meg
• 3 érintés: elindítja a hangasszisztenst
• hosszú érintés: kikapcsolja az adott szárat

Mint látható, a hangerőt NEM LEHET szabályozni,

ami a legfontosabb funkció lenne, és a saját zajkeltőimen szinte csak ezt, meg a számok közötti lapozást használom. Ez azért nálam eléggé nagy hibának számít, így ugyanis mindig elő kellett kotornom a telómat, ha változtatni akartam rajta. Természetesen a hívásokat is fel lehet venni és el lehet vele utasítani, de ez ma már annyira alap, hogy ha nem írtam volna le, akkor is tudná mindenki.

Alapvetően technológiailag minden adott a remek hangzáshoz.

Modern Qualcomm QCC3044-es chip, BT 5.2-es szabvány, AAC, SBC és aptX Adaptive átvitel támogatása, ez utóbbira egy kicsit érdemes külön kitérni. Az új szabványt direkt úgy tervezték meg, hogy a vezetékes megoldások érzetét adja vissza, vagyis alacsony legyen a késleltetése, sok adatot – 420 kbps – át tudjon vinni, keveset fogyasszon és visszafele kompatibilis legyen aptX és az aptX HD szabványokkal. Ebből számotokra a lényeg az lesz, hogy az ilyen átvitelt is támogató eszközök üzemideje hosszabb, illetve nem csúszik a videók alatt sem a hang. Aki viszont tényleg nagyon széles spektrumot szeretne, annak az LDAC átvitel előnyösebb, erről a 1MORE Triple Driver cikkben írtam.

Eleinte nagyon rossz volt, aztán az összes többi próbánál meg elég jó, ami azért furcsa. Én a telefonom BT átvitelére gyanakszom, de a lényeg, hogy a hiba többé nem jött elő, így most abból az élményből merítek, amit ilyenkor tapasztaltam.

Azt kell hogy mondjam, nem rossz ez a mikrofon, egészen jól kiszűri a külső zajokat is,

de azért egy gumiharang nagyon hiányzik a normális tömítéshez. Viszont így is kihozták belőle, amit lehetett, szóval aki el tudja fogadni a fülbe oldalról befordulós hangkeltők sajátosságait, annak ez egy tökéletes eszköz lesz. A hang viszonylag tiszta, még nagy zajban is jól értettük egymást, nem volt vödör effektus, teljesen elfogadható a Moripods által nyújtott teljesítmény.