Flyhal FC610 távirányítós autó teszt

Ha kibontjátok a dobozt, akkor feltűnhet, hogy nincsenek a Flyhal FC610-en feliratok, ugyanis ezeket egy matricakészletből kell felpakolászni.

Ez gyerekeknek okozhat jelentős örömet, én viszont ezt nem tettem meg, sokkal jobban izgattak a műszaki megoldások, amik a burkolat alatt bújnak meg. Az nektek is feltűnhet, hogy a gyorszárak milyen igényesek, fémből vannak, de kaptak egy kis fület, hogy le tudjátok emelni a műanyag takaróelemet. Ezt érdemes óvatosan megtenni, hiszen a fronton és a tetején is vannak LED lámpák, amik ugyan feldobják az összhatást szürkületben, de könnyű a kábeleiket elszakítani. A dobozban a szokásos dolgokat találjátok a Flyhal FC610 mellett, néhány alkatrész, szerszámok, töltő, leírás és hasonlók, de semmi olyasmi, amire külön ki kellene térni.

A váz belsejében elhelyezkedő alkatrészeket egész tisztességesen rendezték el,

a motoron kék a hűtőborda, felette hirdeti egy felirat, hogy itt bizony fel tud melegedni a gép, ezért ne nyúlkáljatok ide. A forrasztásokat átlátszó szigetelés fedi, az 1600 mAh-s, kétcellás akku Deans – vagyis T – csatival kapcsolódik az ESC-hez. A futómű részben fém, a rugók legalábbis biztosan, állítólag a gátlók olajjal töltöttek, de egy biztos, hogy remekül működnek. Szintén fontos, hogy a futómű van annyira jó, hogy nem kóvályog a jármű, miután a távirányító trim kapcsolójával beállítottátok. A motor szénkefés, kódnéven RC550-nek hívják, kellően erős, jól mozgatja a járművet, de jobban örültem volna egy kefementes megoldásnak.

A távirányító nekem kicsit puritánra sikeredett,

egy nagy műanyagtömb az egész, amibe 2 darab AA elemet kell beletolnotok, fogásra eléggé rideg, örültem volna egy kis szivacsnak vagy valami kellemesebb felületkezelésnek. Az viszont kétségtelen, hogy a gáz jól adagolható, szépen terelgethető a kétcsatornás kontrollerrel a Flyhal FC610, de azért láttam már ennél jobbat. Ami külön tetszett, hogy nemcsak az oldalirányokat lehet trimmelni – tulajdonképpen kiegyensúlyozni -, hanem az előre- és a hátramenetet is. Vagyis, ha akarod, akkor disznó módon megindul a jármű, míg hátrafele tényleg úgy viselkedik, mintha egy igazi autóval tolatnál. A hatótávja 80 méter, de 50 körül még ez a méret sem látszik nagyon jól, így ott mindig visszafordultam, de elhiszem, hogy tudja a 80-at is.

Nagyon fontos műszaki érdekesség: bár szét nem szedtem, de megnéztem pár videót és körbeérdeklődtem róla az ismeretségi körömben, és kiderült, hogy belül szinte az összes alkatrész fém.

A tipikusan elnyíródó fogaskerekek, a differenciálmű, a tengelyek mind fémek,

ami nagyon jó jel az ilyen belépő kategóriás autóknál, nekem ugyanis a korábbi modelljeim mind itt koptak szét. Gyenge pont még a szervó lehet, amit a teszt alatt nem tudtam kinyírni, de ez csak annak függvénye, hogy mennyire fogjátok ütni-vágni a gépet. A túlzott ugrálással tuti ki lehet majd azért nyírni rajta ezt-azt.

Viszont jó hír az, hogy pl. az Rcgroups fórumában elég sokat írnak a tuningolásáról, ez a modell ugyanis a HBX 2995 Desert Truck alvázára épül. Kb. mindent lehet rajta cserélni, több videót is láttam átépített brushless motoros verziókról, az alap nagyon jó, volt olyan példány, amelyikről gyakorlatilag lehullott a „karosszéria”, de még mindig ment a gép. Szóval aki veretni vagy tuningolni akar, annak jó alap, mást meg nem is lehet csinálni ezekkel a távirányítós autókkal. Egy tipp a végére: ha van lehetőségeket gördeszkapályán kipróbálni, ne hagyjátok ki, jókat lehet vele ugrálni.