Doogee N20 okostelefon teszt
A bab is hús?
2019-10-12
Viszonylag egyszerű okból akartam tesztelni a Doogee N20 okostelefont: 4/64 GB-os kiszerelésben 30 000 Ft-ért semmilyen más készülék nem kapható, nem számítva a Xiaomi Mi Play-t. Ráadásul Android 9.0 fut rajta, szóval nem egy „outdated” eszközről van szó, amit raktárszemétként söpörnek a felhasználók elé. Az akkumulátora kellőképpen nagy, hogy kibekkeljetek vele 2 napot, a kérdés persze az, hogy mennyire lett élhető a készülék, amit hamarosan megtudhattok.
Galéria
Az összerakottság patent, de ma már nem szokott ezzel gond lenni, ennél sokkal fontosabb, hogy maradt a jack dugó, amiből kitalálható, hogy alul nem Type-C, hanem micro USB porton keresztül tölthettek. A sajtóanyag viccesen azt mondja, hogy 10 W-os gyorstöltést kapott, ami a „kategóriához képest” gyors csak, egyébként meg lassú. A trendnek megfelelően a Doogee N20 is három kamerával nyomul, de sajnos erre nem lehet ráilleszteni a Swarzenegger féle Commando-s telefontokot. Az ujjlenyomat-olvasót sem spórolták le, szóval egész kompakt a csomag, leszámítva azt, hogy a gyári dobozból kimaradt a tok, csak a szokásos kábel-töltő-leírás hármas jár a SIM tű mellé. Értesítési LED nincs, de én sosem használom, bár elhiszem, hogy van, aki majd hiányolja.
Doogee N20: hard wear ez a hardver
Hogyan lehet olcsó telefont a piacra dobni? Például úgy, hogy akkurátusan elkerülik a Qualcomm termékeit, helyette az MTK processzorok közül, onnan is az alsó polcról válogat a gyártó. Ez nyilván a 30 000 Ft-os Doogee N20 esetében is így történt, Helio P23 SoC került bele – kódnevén MTK 6763V -, ami nem egy mai darab, de képes kiszolgálni a mindennapi igényeket. Ugyanez igaz a memóriára és a háttértárra is, hiába láttok jó számokat, szinte biztos, hogy olcsó lapkák kerültek a házba, ami majd a sebességet fogja jelentősen csökkenteni.
Galéria
Neki is estem a teszterekkel, hogy kiderüljön az igazság. A GFX Bench és az Antutu is átlagos pontértékeket adott vissza – 21 FPS T-Rex teszten és 85 000 pont Antutun – és ez teljesen rendben is van ebben az ársávban. Jobban fájt, hogy az APK fájlokból feltelepített alkalmazások meglehetősen lassan kúsztak fel a háttértárra és a rendszer is döcögött helyenként.
Igaz nem büntet, mint a 2 GB-os telefonok, de szerintem az optimalizáláson lehetne még csiszolni. Gyorsan rámértem a RAM-ra és a ROM-ra is, a sebességük nem verdesi az egeket, de összességében nagyon nem is lehet belekötni. A papíron gyenge teljesítmény ellenére egészen jókat játszottam rajta Galaxy Invaders jellegű egyszerű játékokkal.
A 2280*1080 pixeles, 6,3 inch-es kijelzőtől kicsit tartottam, hiszen egy jó panel drága, nem véletlenül nincs minden telefonban AMOLED megjelenítő. Ehhez képest egészen kellemes, amit kapunk, rendben van a fényerő és a színek is, de a káva vastagságán alul még lenne mit alakítani. Erős napfényben ez is csillog, de melyik nem? Szóval nem rossz ez, csak az nem mindegy, hogy mit jelenítünk meg a displayen, és sajnos a 9-es stock Android mondjuk egy MIUI-hoz képest kifejezetten szegényes.
Folyamatosan olyan érzésem volt, mintha sok beállítási lehetőség hiányozna a menüből, sajnos könnyű hozzászokni a Xiaomi rendszereihez. A gyári launcher cseréjével viszont sokat lehet javítani a helyzeten, én az Evie-t használtam erre a célra. Kéretlen programokat viszont nem találtam, hol vannak már azok az idők, amikor az Umidigi telefonokról fél óráig csak ezeket irtottam?
Kicsit visszakanyarodom az MTK SoC-hez, ugyanis az egyik nagy szívfájdalmam, hogy aki ilyen telefont vesz, az egy csomó szenzorról lemondhat. Nincs giroszkóp, iránytű, pedométer és tapasztalataim szerint a GPS is pontatlanabb, mintha a Qualcommtól jönne a lapka.
Az előző hármat kb. senki nem használja, a Doogee N20 pedig tökéletesen elnavigált mindenhova, így ebben az esetben az előző kijelentésem is zárójelbe tehető. Zenét viszont ne akarjatok vele hallgatni, mert az egyenlő az instant halállal a hallójáratok számára.
Természetesen rendelkezik a teló kétsávos WiFi-vel, duális SIM kártyával, ahol az egyik hely micro SD-t is tud fogadni, így lassan minden fontos pontot kipipálhattam a „checklistemről”.
Az akkumulátora papíron jó nagy, 4350 mAh kapacitású, de én már nem hiszek a Télapóban sem, úgyhogy felraktam a GSAM aksimonitor programot. Ki lehet bekkelni vele 2 napot, de valahogy nem esik jól a dolog, fáj, ahogy pörögnek le a százalékok. Ha ez egy versus teszt lenne, tuti nyerne valamelyik kis fogyasztású Snapdragon SoC, viszont a 48 óra az akkor is 48 óra, erre olyan nagyon nem panaszkodhattok.
A kameraszett háromtagúvá hízott már ezen a „budget” telefonon is, 16+8+8 Megapixellel gazdálkodhattok, utóbbi kettő segédszenzor a mélységélesség állításáért és a nagylátószögért felel. Meglepő extra, hogy van optikai képstabilizálás is, ami párját ritkítja ebben a szegmensben, már amennyiben tényleg tudja a mobil, mert a funkciót a menüben nem találtam meg. A képek meglehetősen túlszaturáltak, minden nagyon színes-szagos, ahol pedig túl sok a fény, ott kiég. A nagylátószögű lencse pedig görbíti és homályosítja a teret, ráadásul a tartalmak pixelesek is lesznek. Betölti a feladatát, csak nem lesz szép az eredmény. Érdekes extra a bokeh effekt appertúraérték-állító gombja, amivel extrém bemosásokat is készíthettek, ez viszonylag jól működik.
A videóknál az olcsó kamerák harakirije, a rángatózó fókusz jön elő. Ennek ellenére egészen élvezhető a tartalom, persze csak akkor, ha a 30 000 Ft-ot mindig odatesszük mellé fejben, de még így is jobb, mint például az agyonszeretett Redmi 7A-nak. A felbontás maximum 1080p 30 FPS lehet, van mesterséges intelligencia alapú tárgyfelismerés is, de ez inkább parasztvakítás ebben a kategóriában. Ennek ellenére szerintem a Doogee N20 nem vall kudarcot, ekkora büdzséből ez tisztességes eredménynek számít. A zaj a videóban ne tévesszen meg titeket, kifejezetten nagy volt a szél, ezt tetézi helyenként az egykerekű 25 km/órás sebessége.
Összegzés
Örültem, hogy a teszt végi konklúziót nem úgy kell kezdenem, hogy fáj használni a Doogee N20-at. Egyáltalán nem kellemetlen a mobil a mindennapokban, persze kicsit lassú, kicsit puritán, de simán betenném a Top 5 30 000 Ft alatti telefonválogatásba. Sokat számít a memória és a háttértár megfelelő mennyisége, a külalakot pedig a menő színek dobják fel.
Szoftveres oldalon sem találkoztam nagy, rejtett csapdákkal, fényképezéshez pedig senki nem ezt a telefont fogja megvásárolni. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy a sebesség és a hardveres képességek terén így is kell kompromisszumokat kötni. Summa summarum, aki szeretne egy kicsit kilépni a jól ismert márkák bűvköréből – aki nem, annak ott a Redmi 7A -, de nem akar sok pénzt áldozni egy telóra, vagy kell egy másodlagos tartalék készülék, az nyugodtan vegye meg a Doogee N20-at.
Pro
- Jó ár-érték arányú telefon
- 4 GB RAM, 64 GB ROM
- Ha nem fekete, jól néz ki
- Kellemes kijelző
Kontra
- Az alap Android kicsit szegényes
- Középszerű üzemidő
- Ennyire kevés basszust még egy hangszórótól sem hallottam
Mennyibe kerül pontosan egy termék?
Az egyszerűség kedvéért cikkeinkben mindig átváltjuk az USD árakat forintra, általában az adott oldal kalkulátora szerint. A valóság azonban az, hogy a bankotok 4-5 forinttal rosszabbul váltja a devizát, mint a bankközi árfolyam, vagyis mindig egy kicsit többe kerül a termék, mint a leírt ár.
Ezen teljesen ingyenes bankkártyák rendelésével segíthettek, a Revolut, a Monese és a Curve is ad ilyet – utóbbira 5 GBP-t ingyen kaptok, appban a D4WGX4ZE kuponkódot használjátok –, illetve felül a menüsáv #fintech címkéjére nyomva olvassátok el a témában írt bejegyzéseinket.