Li-Ning Rouge Rabbit IV versenycipő teszt

Ugyanúgy benne van a technika, mint minden nyugati konkurensben, csak az ára jóval alacsonyabb, hiszen a reklámköltségért és a névért nem kell külön fizetnetek. Azért azt tegyük hozzá, hogy én 33,5 USD-ért vettem, 320 Ft-os árfolyam mellett, így került 10 500 Ft-ba, azóta viszont esett a dollár, így ti akár olcsóbban is hozzájuthattok egy akció keretében.

Ami a kinézetét illeti, szerintem viszonylag tetszetős ez a fehér-fekete színátmenetes variáns, de én nem ezt vettem volna, csak nem volt a többi verzióban megfelelő méret. Ezzel kapcsolatban két gondolat: kilenc különböző színösszeállításból választhattok, és a Li-Ning ad milliméter alapú mérettáblázatot is, ez alapján keressétek meg a megfelelőt, ne pedig az EU/US „szabványt” használjátok . Nekem 265 mm a lábhosszom, a 275-ös cipők tökéletesen megfelelőek futáshoz, nagyjából ennyivel kell nektek is nagyobbat vennetek.

A Li-Ning Rouge Rabbit IV nem dobozban érkezett, hanem egy zsákban, ami nagyon praktikus, így hordozni is könnyebb. Érdekesség, hogy kaptam hozzá ingyen egy láberősítő gumiszalagot is, a cég igen bőkezű. A rajta lévő címke felirata teljesen angol nyelvű, ahogyan a sajtóanyag is a neten, látszik melyik piacra szánták a sporteszközt. Segítek, az USA-éra, hiszen több híres sportolót támogatnak, a kosárlabda környékén kell őket keresni. A cégnek van magyar szponzoráltja is: a gyorskorcsolyázó Liu testvéreket – és a Magyar Országos Gyorskorcsolyázó Szövetséget – is a vállalat támogatja. Feltűnt egy furcsaság, a Li-Ning a saját márkanevét nagyon diszkréten tünteti fel a cipőn – a típus fantázianevét meg sehol -, az LNRUN – vagyis Li-Ning Run – betűket az oldalán, a jelet pedig a talp részen és a mintába rejtve fedezhetitek fel, sehol máshol. Nekem ez jobban tetszik, mint például a hatalmas Nike pipa, de az biztos, hogy kevésbé erősíti a márkahűséget és nehezebb is azonosítani a hovatartozást, mondhatjuk, elég béna a Li-Ning PR gépezete.

A felsőrész elég könnyen hajlik, ugyanis nagyon vékony. Ez szerencsés, hiszen a cipő hihetetlenül könnyű, 276 gramm a 43 és 1/3-os méret, a 44 1/3-os Asics Gel Cumulusom meg 370. Megesküdtem volna, hogy súlyban a Rouge Rabbitnak is alámegy, de aztán meglepve tapasztaltam, hogy az csak 240 gramm, lám, hogy átveri az embert a saját értékítélete. A súly biztosan nem a felsőrészben van, mert az nagyon vékony, ami abból a szempontból előnytelen, hogy ha poros helyen edzetek, tiszta retek lesz a lábfejetek. Cserébe viszont kiválóan hajlik a talppal együtt, a gördülő lábmozgással futók nagy örömére.

A Li-Ning alap versenycipőjével – Milyen lehet a fejlesztett, ha ilyen jó az alap? – maximálisan elégedett voltam, viszont azt megbecsülni sem tudom, hogy mennyi lehet az élettartama. Mivel ritkábban fogom használni, mint a gyakorlókat, 500-600 kilivel már kiegyeznék. Szerintem ennél többet  fog tudni, de ekkora távot egy évben biztosan nem futok hivatalos megmérettetéseken. Azért, hogy legyen fogalmatok arról, mikor járja a végét egy csuka, csináltam néhány fényképet az elpusztult futócipőimről. Ha durva, keresztirányú kopások vannak a talpon, nem látszik a mintázat vagy kiszakadt az oldala, akkor bőven megérett a cserére, remélem, a képeim segítenek ennek felderítésében.

Tettem továbbá egy vállalást, hogy nevezek a termékkel a Telekom Vivicitta 21 km-es futóversenynek a virtuális változatára. Ez attól virtuális, hogy egyedül kell futni és a végeredményt a BSI oldalára feltölteni. Sajnos pokoli meleg napot fogtam ki, a verseny kezdetekor 26, a befejezéskor 31 fok volt az árnyékosabb, hűvösebb oldalon, ami rossz is és jó is egyben. Nekem rossz, mert életem legszenvedősebb félmaratoni idejét futottam, pár perccel kicsúszva a 2 órából. Nektek viszont jó, mert el tudom mondani, hogy nagy melegben, ahol jobban megdagad a láb, milyen érzés volt a cipőben futni. Az ég világon semmit nem éreztem, nem fájt és alig fáradt el a lábfejem, még annyira sem, mint az idei másik 3 félmarcsin, itt jön ki az alig 270 gramm előnye. Nagyon jól tartott, oldalra engedi egy kicsit terülni a lábat. Kellően kemény is, de nem túlzottan, mégis csillapít, ahogyan már korábban is írtam. Bátran ajánlom mindenkinek félmaratoni távig, ha pedig egyszer képes leszek egy maratont letolni benne, arról is be fogok számolni.