Li-Ning Rouge Rabbit futócipő teszt

Lehet pronáló – befelé dől, maximum 15%-ban -, extrapronáló – befele dől, nagyobb, mint 15%-ban – és szupináló – kifele dőlő -, és ha most újat mondtam, akkor ennek érdemes utánajárnotok. Jellemzően a régebbi cipőitek talpán látható kopásnyomból lehet erre következtetni, de az sem butaság, ha elmentek egy futómozgás elemzésre, például az Ensport laborjába. Ott jó eséllyel azt is megmondják, hogy mit kell akkor tennetek, ha például a lábboltozatotok nem elég magas.

A hosszabb felvezető után, még pár szó a Li-Ning márkáról: ez egy 1989-ben alapított, évi 1,5 milliárd dolláros árbevétellel rendelkező cég, ami több olimpiai válogatottat és híres sportolót is támogat. Alapítója az azonos nevű úriember, aki 6 olimpiai érmet – köztük 3 aranyat – nyert 1984-ben. Szóval ez nem egy „dzsunka gyártó”, akinek a termékeit egy sötét, koszos pincében ragasztgatják össze, csak itthon nem ismert, mint ahogy az Anta, az Xtep vagy a Peak sem.

Számoljunk egy kicsit együtt: egy Asics Gel Cumulus ára kb. 45 000, a Kalenji Kiprun Fast nagyjából 20 000, ehhez képest a Li-Ning Rouge Rabbit akciósan 7000 Ft volt, vagyis az első durván hatszor, a második csuka pedig háromszor drágább, így nem volt kérdés, hogy egy próbát megérnek a Li-Ning termékei. Azt persze nem állítom, hogy mindenkinek jó lesz, hiszen eltérő a lábfejünk, a futóstílusunk, a táv, amiket futunk, de még az egyéni preferenciáink is. Nekem az Asics cipője túl kemény – viszont rendkívül stabil -, a Kiprun Fast felső része pedig túlzottan könnyen gyűrődik, így a fenti cipőkkel sem voltam maradéktalanul elégedett, szóval nem volt nagy kockázat bevállalni helyettük egy kínai lábbelit.

A cipő színe szerintem állat. Tudom, hogy sok embernél kiveri majd a biztosítékot ez a narancsszín a lila cipőfűzővel, de nekem bejön. Akinek nem tetszik, annak a 2017-es modellek között van néhány szolidabb darab is. A neve meg olyan, mintha elrontották volna, Rouge helyett Rogue esetleg? Na, mindegy. A Rouge Rabbit  kapcsán az ajánlott táv 5 km. Ez egy gyakorló csuka, nem igazán versenyre való, viszont iszonyatosan könnyű, a 43 2/3-os mindössze 240, míg a 44 1/3-os Asicsom 370 gramm. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövidebb, gyorsabb távokra sokkal alkalmasabb, mint félmaratonra vagy éppen maratonra. Sőt, ezekre biztosan más cipőt választanék, de 8-10 kilométereket minden gond nélkül futottam benne, sőt 15-öt is. Körülbelül ennél a távnál kezdtem el azt érezni, hogy már nem tartja eléggé a lábamat, ahogy elvesztették a tartásukat az izmaim és dagadt a lábfejem, úgy kezdett kicsit folyóssá válni az egész.

A talprésszel és a felsőrésszel is kifejezetten elégedett voltam, ahhoz képest milyen könnyű, elég jól tart. Ami nem tetszett, az a betét, szerintem túl puha. Ezzel a viszonylag magas és lágy sarokrésszel nekem egy picit vízágyas érzést kelt, megszokható, de nekem a kicsit jobb támaszt adó darabok jönnek be. Ezt vissza tudom vezetni arra, hogy a cipő képes fogadni okos chipet is, emiatt eléggé könnyű kiszedni a betétet, és talán ebből fakad a gumisság is. Viszont könnyű cserélni, aki egyedi betéttel fut, egyébként is ezt fogja csinálni. A talp egész jól tapad, de semmi extra, nyilván ez egy betonra-rekortánra való cipő, nem pedig egy terepfutásra kitalált darab. Ilyet is kerestem, sajna nem találtam még jót, de ha valaki tudja, melyik a tuti kínai cipő terepre, az mindenképpen kommentelje be Facebookon a poszt alá.