Himo Z20 elektromos kerékpár teszt

Helyette a váltótárcsa szélén lévő, a fogakat védő műanyag korongon és az üléscső alján – ahol a pumpa van – fog támaszkodni,

azokat tönkretéve, így mondhatjuk, hogy ez az első tervezési hiba. A második pedig az, hogy az akkumulátort a vázból csak akkor lehet kivenni, ha a bringát összecsukjátok, ilyenkor tudjátok kihúzni a telepet a hozzáadott kulcs segítségével a központi merevítő csőből, ha van egy harmadik kezetek. Kettő ugyanis ahhoz kell, hogy az összehajtott bringát megtartsátok, szóval iszonyatosan körülményes lett pont annak az alapötletnek a kivitelezése, ami köré a koncepciót felrajzolták. A fentieken túl egy olyan részt is hiányoltam, ahol normálisan meg lehet emelni a kétkerekűt, de ilyen nincsen, így kénytelen voltam mindig a hátsó kerék fölötti váznyúlványt megfogni, de ez közel sem ideális. Ráadásul nemcsak a váz, hanem a kormány is lehajtható, sőt, még a pedálok is becsukhatók, viszont folyamatosan kiáll valami a síkból, ami remek lehetőséget ad arra, hogy a bringa beakadjon valamibe, esetlegesen saját magát összeverje, ha beteszitek a csomagtartóba. Ezt én azzal védtem ki, hogy rádobtam egy szöszmösz plédet, de elég szürreálisnak érzem, hogy minden autóba pakoláskor teszek valamit a váz elemei közé.

Azért írtam le a fentieket már a teszt elején, mert amikor kivettem a dobozból a Z20-at, már akkor beugrott, hogy nagyon jó ötlet egy modern „kemping bringát” létrehozni, ami összecsukható és szállítható, csak sajnos ezek komoly megkötésekkel járnak. A dobozban egyébként 2 darab sárhányószettet is mellékelnek, az egyik BMX-es műanyag, a másik hagyományos fém, és eléggé vagány lesz tőle a bringa, csak macerás ezeket feltenni, és megfelelő szerszámot sem adnak hozzá. Ez azért furcsa, mert egyébként jár a kerékpárhoz két imbusz és egy általános bringakulcs, amivel például a pedálokat lehet felszerelni – itt oda kell figyelni, mert az egyik bal-, a másik jobbmenetes -, viszont csillagot már nem adnak, ami a váltó megfelelő rögzítéséhez kellene, így egy kicsit hiányosnak érzem a készletet.

Az összecsukhatóságon túl van egy másik innováció is, a nyeregcsőbe épített pumpa,

ami jó ötlet, használtuk is menet közben az egyik uniciklinkhez, amelyik a Himo Z20-at követte, hiszen általában többünk véleményéből áll össze egy teszt. A pumpa így mindig veletek lesz, de mivel állandóan ki kell szednetek az ülést, ezért a festék le fog róla kopni, ráadásul állandóan be kell állítgatnotok újra az ülésmagasságot, ami szerintem bosszantó, még akkor is, ha okosan beskálázták a csövet, hogy tudjátok, hova volt eredetileg állítva. Ami a minőséget illeti, az rendben van, nem csúnyák a varratok, az anyagok jó tapintásúak, de láttam másoknál olyan képeket, ahol konkrétan salakos volt a hegesztés. Ez számomra azt jelenti, hogy azért van szórás a gyártástechnológiában, igaz, az egy 1 évvel ezelőtti teszt volt, szóval úgy is interpretálhatom a tényeket, hogy kijavították a korábbi hibákat, mindenki döntse el, melyik lehet igaz.

A Himo Z20 egy pedelec rendszerű, 250 W-os elektromotorral ellátott elektromos bicikli,

aminek lényege, hogy rásegít a tekerésre – pedálszenzoros -, és nincs rajta gázkar – vagy inkább menetkar? -, így kizárólag a pedál forgására tud megindulni, vagyis nem minősül segédmotoros kerékpárnak. Sajnos sima kerékpár mód nincs, ha bekapcsoljátok, nem tudtok csak a pedálok tekerésével haladni, mindenképpen rásegít a motor, de ez persze feloldható azzal, hogy nem kapcsojátok be az elektromos módot. A rásegítés 25 km/óráig működik, utána önerőből kell tekernetek, ehhez az energiát pedig egy 10 Ah-s, 36 V-os – tehát 360 Wh-s – kivehető akkumulátor biztosítja, ami a cég szerint 50 km-re elég moped, és 80 km-re pedelec módban. Előre borítékoltam, hogy ez biztosan lehetetlen, mert 336 Wh-ból szoktam kihozni 20-22 kilométert, tehát itt jó eséllyel a 30-40 kilométert kell megcélozni, még akkor is, ha tekeréssel rásegítetek.

Mivel ez egy kerékpár, elindulás előtt a szokásos rutinokat kell megtennetek:

• Pumpáljátok fel a kerekeket a gumin olvasható megfelelő értékre (vicces adalék, hogy a BMX felirat került az abroncsra, pedig ez elvileg egy városi canga).
• Állítsátok be a fékkar szögét, hogy kényelmes legyen, illetve ugyanezt tegyétek meg a fékekkel is. Határozottan fogjon, de ne blokkoljon!
• Húzzátok végig a csavarokat, illetve a kormánydió meghúzásával a kormányt is állítsátok be a megfelelő szögre és húzzátok meg. Ha szükségesnek érzitek a sárhányók feltételét, akkor ezt is tegyétek meg.
• Kísérletezzétek ki, hogy az ülésnek milyen magasan kell lennie, akkor jó, ha ki tudjátok nyújtani a lábatokat tekerés közben. Jegyezzétek meg, hogy melyik jelölésnél állt a gyorsbilincs.
• Érdemes felfordítani a bringát és megnézni, hogy a kerekek egyenesen futnak-e, vagy pedig van-e oldalra kitérés, „tajglizik-e” a kerék.
• A láncot gyárilag beolajozták, ha akarjátok átkenhetitek, de szerintem ez alapállapotban is megfelelő.
• Töltsétek fel az akkumulátort maximumra, illetve állítsátok be a lámpa szögét a megfelelőre.

Ha a fentiekkel megvagytok – vagy egy helyi bringás bolt elvégzi a nullkilométeres szervizt helyettetek -, akkor indulhat a tekerés.

Tekerni viszonylag egyszerű a kétkerekűt, viszont mivel maximum rásegítésen is fel tud gyorsulni kb. 25 km/óráig, nem éreztem magamat túl motiváltnak arra, hogy ezt megtegyem.

Három módban haladhattok, Eco, Mid és High, amelyek csak a rásegítés mértékében és a végsebességben térnek el egymástól. Az elektromotor finoman kapcsol, nem rángat, kényelmesen használható, csak éppen hajlamos voltam ráállni arra, hogy az elektromotort dolgoztassam maximum fokozatban, mert így a legkényelmesebb, viszont ez nem éppen hatótáv barát elgondolás. A hatfokozatú váltót a Shimano szállítja, a Tourney 6 az alapszettjük, nem egy nagy szám, de legalább egy megbízható gyártótól érkezik.

És ha már fények, hátul egy elemes megoldással dolgoztak, ami emiatt nem féklámpaként működik,

míg elöl egy közepesen semmilyen lámpa dolgozik, de ezt bármikor lehet cserélni egy kormánycsőre feldobott megoldásra. És ha már kormány, van egy teljesen jól működő, hagyományos csengő, illetve a váz oldalán egy szinte tökéletes sztender, masszív, erős, jól használható. A pedálok műanyagból készültek, felhajthatók, ami elvileg azt szolgálná, hogy könnyebben elpakolható legyen a jármű, de valójában tök felesleges, viszont nem fáj senkinek, és a lábam se csúszott le róla, szóval teszi a dolgát.

Végezetül elmondom mi a fő problémám a Himo Z20-szal: nem teljesíti jól a bicikli funkciót, helyette inkább működik elektromos mopedként.

Hogy jobban rávilágítsak arra, mit is akarok ezzel mondani, vegyük azt az alapesetet, hogy kell naponta 10-15 kilométert ingáznom, ezért veszek magamnak egy elektromos kerékpárt. A terep nagyrészt sík, de vannak benne dombok, illetve a kiindulási pontomra vonattal fogok eljutni. Ez egyébként teljesen életszerű, elvileg ilyesmire találták ki a Himo Z20-at, hiszen összecsukható. Nézzük mi fog történni: felszállok a vonatra, felrángatom a túl nehéz és macerásan összecsukható, le nem támasztható bringát, majd megérkezem a végpontra, ahol ugyanezt megcsinálom visszafele, lerángatom a vonatról, majd tekerni kezdek. Illetve csak tekernék, de hát pedálozzon a tököm, ha egyébként is fel tud gyorsulni 25 km/órára az elektromotor segítségével a bringa, és ezt nagyjából tartja is.

Mivel a fokozatok nyújtotta tartomány nem elég széles, nem tudok felváltani, így gyorsabban sem nagyon tudok vele menni – 27-28 km/órával azért sikerült, de itt már nincs rásegítés -,

majd elérem a hegyet, itt viszont vissza kéne váltani, hogy ne dögöljek bele az emelkedő leküzdésébe. A sík úton tökéletesen jól siklik a Z20 – városba tökéletes -, mindenhol máshol viszont ráz, az ülés pedig kényelmetlen, így alig tudok leszállni róla egy nagyobb kör – a tatai Öreg-tó vagy a Velencei-tó jó referencia – után. A megoldás az, hogy ezt az ótvar ülést le kell cserélni egy normálisra, és sík úton kell a Z20-szal haladni, de mivel a hatótávja valahol 35 kilométer körül alakult alattam – pedig csak 73 kiló vagyok – maximum fokozatban, ezért simán kiváltható egy rollerrel ugyanez a hatótáv ugyanekkora súly mellett és ugyanennyi pénzért, csak ott még tempósabban lehet haladni.