BlitzWolf BW-CML2 Pro monitorlámpa teszt

Amire felhívnám a figyelmet, az a fényforráshoz tartozó, monitorra rakható tartó, ami az egész dolog sava-borsa.

Ezt azért mondom, mert legalább háromféle megoldást láttam ebből, és a mágneses ragasztós megoldások, mondjuk ki pőrén: sz@rok. Macera a felragasztás és eltávolítás, a mágnes nem tart eléggé, nem lehet minden monitorra felrakni. A jó megoldás a kinyitható ellensúlyos, mert azt normális szögbe be lehet állítani, és mivel nekem itthon 3 megjelenítőm is van, mindegyikre fel kell mennie. És fel is megy, mert normálisan kitalálták a cuccot, pedig a KTC, az LG és a Xiaomi még véletlenül sem gyárt hasonló hátlappal rendelkező monitorokat.

Fontos még a méret, hiszen egy túl nagy lámpa egy kisebb laptopon nehézkesen használható,

és az sem mindegy, hogy a monitorkáva milyen vastag. 42x3x1,7 cm-ről van szó a CML2 Pro esetében, ami már széltében több, mint a Xiaomi Mi Gaming notim, nagyjából oldalanként 2-3 centivel. De mivel jól megáll rajta, nem különösebben zavart ez sem, de ez a méret leginkább a 24-27 colos vagy ennél is nagyobb panelekre ideális. Szemből nézve látszik a fehér LED – ami asszimetrikusan világít, állítólag ez csökkenti a monitor fényének kártékony hatását –, illetve a komplett vezérlés, ahonnan a hátsó RGB LED-et is állíthatjátok. A BlitzWolf nagyon büszke arra, hogy ez egy „vezeték nélkül” állítható lámpa, amiből azt gondolhatnátok, hogy WiFi-s és appon keresztül állítható, esetleg BT-s, de nem, hanem a saját távirányítójáról.

Szerintem ez a kontrollerezés ilyen 90-es évek maradványa,

egyrészt nem praktikus, másrészt meg szemetet termeltek vele. Önmagában az, hogy AAA elemet kell bele rakosgatni, sem túl kényelmes, másrészt meg viszonylag ritkán állítjátok a monitorlámpát úgy, hogy nem előtte ültök, ha meg igen, akkor minek a távirányító? Az appot jobban adtam volna, de hát akkor meg nyilván drágább lenne a termék, mint így. A fehér LED színhőmérséklete 2700-4500-6500 kelvin között állítható 3 lépcsőben, vagyis nem fokozatmentesen, de így is remek ez a funkció, mert a hideg-fehér mellett jobb olvasni, a meleg-fehér pedig háttérfénynek jobb. Ugyanez megy az érintőfelületről is, intuitív minden.

A fényereje 5 lépésben változtatható 400-1000 lumen között, ez utóbbi elég sok, simán lehet olvasni mellette.

Az RGB LED mindenféle – összesen 7 – színben képes játszani, de ezt megfejelték azzal, hogy 6 effektet is tud váltogatni – ezt hívják dinamikus módnak –, ezekre mind van külön gomb a távon. Illetve tulajdonképpen van egy hetedik is, a statikus, amikor egy adott alapszínnel világít. Van egy-két hiperidegesítő is, pl. maximum sebességen a „stack” eléggé kegyetlen a sötétben, de hát kinek mi jön be. Elvileg van 3 zenemód is a távirányítón, de hogy ez nem úgy működik, ahogy kellene, az tuti. Ahhoz ugyanis, hogy ritmust tudjon követni a lámpa, kell, hogy legyen rajta egy mikrofon – vagy ha app alapú lenne, használhatná a telefon sajátját –, és ez az eredményből kiindulva, tuti nagyon rossz helyen. A furcsa az volt, hogyha az asztalomat csapkodtam, akkor néha felvillant, de ha csak simán szólt az EarFun Uboom L-em – teszt itt –, fél méterre tőle, meg se nyikkant. Ha odanyomtam a hangszórót közvetlen mellé, akkor villogott, de hát az érzékenysége, mondjuk ki, szinte nulla. Úgy vettem észre, hogy az éles hangokra, meg az asztallap püfölésére reagál, másra nem, de ahogy működik, az teljes katyvasz.

Az CML2 Pro etetéséről egy Type-C kábel és egy 5 V/2 A áramforrás gondoskodik – tehát max 10 W-ot fogyaszt –, vagyis a legjobban akkor jártok, ha egy régebbi teló töltőbe dugjátok a kábelvéget. Erről jutott eszembe, hogy ennyi áramot a hagyományos laptop USB-A port elvileg nem pumpál ki, szóval megpróbáltam innen is üzemeltetni. Igazából elbírja, nem vettem észre lényegi különbséget, az USB 3.0 szabvány 900 mAh-t tud leadni, de állítólag támogatja a 2,4 A-t is töltési módban. Ha viszont van a gépeteken Type-C, tegyétek arra, az biztosan elbírja.