Roborock Dyad Pro száraz-nedves porszívó teszt

A fentiekből az következik, hogy a száraz-nedves megoldások döntő többsége korlátozottan használható,

ezt gondolta át a Roborock, mikor a Dyad szériát megalkotta. Fontos tudni, hogy a Roborock Dyad név alatt többféle kiszerelést is forgalmaz:

• Roborock Dyad: az alapmodell, a Geekbuyingon már nem elérhető
• Roborock Dyad Pro: az erősebb modell (ez a mai teszt alanya is)
• Roborock Dyad Pro Combo, 5 az 1-ben megoldás: a stick porszívó kiegészítőket is tartalmazza

A hosszú felvezető után, ami tisztázta a miérteket, beszéljünk a Roborock Dyad Pro nedves-száraz porszívóról. A dobozban a takarítógépen, a tisztító eszközön, a dokkolón túl sok minden nincsen. Nagyjából 10 perc beüzemelni a cuccot, minden magától értetődő. Akit érdekel, mi a különbség a Roborock Dyad és a Roborock Dyad Pro között, az ezt a linket nyissa meg, a lényeg az, hogy a Roborock Dyad Pro a fejlettebb variáns. Az egyértelműen látható az alján, hogy itt nem egyetlen forgókeféről van szó, hanem háromról, és a két kisebb megoldás TELJESEN kiér a berendezés széléhez, ellentétben a konkurensekkel, ezzel a listát szereplő első és második probléma letudva.

A cucc tömege nem kevés, 4,8 kilogramm,

és erre még rájönnek még a folyadékok is, tehát ezt sem sétagalopp megemelni egy állóporszívóhoz képest, ami kb. 1,5 kilogramm. De erre a gyógyír a Dyad Pro Combo, az 5 az 1-ben verzió, ami ugyan jóval drágább, viszont levehető a motor és egy teljesértékű stick porszívóvá alakítható. Ezzel megoldást kínál a harmadik és a negyedik problémára is, viszont ezt sajnos nem tudtam kipróbálni, mivel ahhoz a legdrágább Pro Combo variánsra lett volna szükség.

A lényeg viszont változatlan, a Dyad Pro egy dupla tartállyal – 900 és 770 ml-esek – operáló, jó anyagokból összerakott, pofás, száraz-nedves takarítógép.

A hengerei egymással szemben forognak, tehát szépen behúzza a dzsuvát a forgómozgás, plusz 17 000 pascallal még szív is, ami a gyengébb stick porszívók erejével egyenlő. Nyilván van még hova fejlődnie ezen a téren, de takarításra ez is bőven elég. Az üzemideje 43 perc, ami veri a konkurenseket, a gyártó 300 négyzetméter alapterületű ingatlant ad meg, mint feltakarítható terület. Ez azért túlzás, inkább 150-200 négyzetméternyi szabad felületre tippelném, de hát kinek van ekkora padlófelülete?

Szintén nagyon jó megoldás, hogy a Dyad Pro nem maga elé spricceli a vizet és ebbe kell a fejet beletolni, hanem a hengereket nedvesíti.

Így már van értelme a felmosószert adagoló tartálynak is, ami szintén a fejen található és nagyjából 600 perc működésre elegendő. Vagyis, egy nagyságrenddel jobban megoldották, mint a konkurensek, ráadásul ez automata, nem kell semmit nyomkodni, csak megtörténik a dolog, és kész. Kényelmes, ergonomikus, pont az ilyen termékeket szeretem.

Roborock Dyad Pro száraz-nedves porszívó teszt – Végre valami jól működik

A használat viszonylag egyszerű, le kell venni a dokkolójáról, megnyomni a három gomb egyikét, beállítani a három mód – Eco, Max, Auto – közül a szimpit, vagy csak úgy hagyni, ahogy volt, és mehet a takarítás, gyakorlatilag minden automatán történik. Már csak azért is, mert van egy koszérzékelő szenzor a fejben, amivel magától tudja állítani a szívóteljesítményt, attól függően mit lát maga alatt.

Nemcsak innen lehet variálni a dolgokat, hanem a Roborock appból is,

hiszen a gép WiFi modult is tartalmaz, így mindenfélét lehet a szoftverből is kapcsolgatni, például a tisztítás és a szárítás ütemét vagy alaposságát. Tud „száz” nyelvet – de a magyart nem -, lehet ütemezni a szárítást, van ne zavarj módja, amivel kikapcsolhatók a LED-jei, szóval egy csomó kényelmi funkcióval rendelkezik. Valójában ezekre nincs akkora szükség, de nagyon kényelmes, hogy visszaad statisztikai adatokat, amik tökéletesek arra, hogy tudjátok, mikor kell cserélni a kopó-fogyó alkatrészeket. Ráadásul a robot hangjelzésekkel is kommunikál, így mindig tudjátok, mi történik éppen. Természetesen erről státuszinformációkat is kaptok az applikációban.

Ami a takarítást illeti, az leginkább a kiváló szóval illethető, nagyon szépen teszi a dolgát, vékony filmréteget hagyva maga után, ami gyorsan is szárad. Nem meglepő módon teljesen oda is ér a szegélylécekhez, nagyon kicsik a kimaradó felületek. A folyamatokról pedig egy remek kijelzőn olvashatjátok le az információkat, ami minden lényegi dolgot – töltöttség, működési mód stb. – tartalmaz. Azt, hogy a kosz szenzor mennyire hatékony, nehéz megítélni, de mindenesetre az ételmaradékot és egyéb foltokat észreveszi, és felemeli a  szívóerejét. A hangja nagyjából a konkurensekével egyezik meg, de nincs zavaró alapzaja vagy nyekergése. Ha 90 fokba állítjátok a Roborock Dyad Pro száraz-nedves takarítógépet, akkor pedig kikapcsol, így megszakíthatjátok a munkafolyamatot pihenés gyanánt.

Azért, hogy ne legyen minden rózsaszín, találtam pár bosszantó ergonómiai hibát, az egyik az automatikus kefeforgás leállítás.

Ez arra jó, hogyha felteker valamit a Roborock Dyad Pro, akkor nem égeti le a motort azáltal, hogy erőlteti az elakadt kefét. Ez az eset viszont akkor is elő tud állni, ha a fej csak beszorul mondjuk egy bútor alá. Ilyenkor egyébként a fej műanyagja is karcolódik, és ez egy párszor előfordult, lévén elég magas az eleje, de hát valahol el kell férnie a technikának. Az előbbi elakadást egy vastagabb szőnyeg széle is okozhatja, mivel a két, egymással szemben forgó kefék be tudják azt kapni. Ez csak akkor állt elő, ha a hengerkefe forgási sebességét lassúra állítottam az appban, szerencsére van gyors módja is. A másik a koszérzékelő működése, ami ilyen vagy elhiszem vagy nem alapon dolgozik. A sima laminált padlón is át tudja színezni kékről pirosra a kijelzőn lévő csíkot – ez mutatja a szennyeződések mennyiségét -, de legalább következetes: ahol feltakarított, ott később nem mutatta kosz jelét.

Szintén az ergonómiai hibák közé sorolható, hogy a spricni gombja nagyon hátra esik, így folyamatosan fogást kellett váltanom a száron,

ha használni akartam, és ez bizony kényelmetlen. Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy miért nem lehet ezt az egész nedvesítési folyamatot automatára állítani, és akkor nem kellene nyomni semmit?

A takarítási folyamat végeztével pedig jöhet az öntisztítás és a szárítás a dokkolón.

Ez utóbbit nem szokták tudni az olcsóbb konkurensek, sőt, a Roborock Dyad Pro esetében le is védették a kivitelezést, RevoBrush System néven. A Geekbuying videójában van egy jó jelenet, ahol „kedvenc”, rettenetes angolsággal beszélő kínaink csinál egy remek tesztet, egy papírzsebkendővel lehúzza a hengereket és voilá, a zsepi nem lesz vizes. Ebből az következik, hogy a henger sem, így ez nem is fog bebüdösödni, ez az értelme a forrólevegős szárításnak. Ez minimális zajjal jár – az appból ennek a hangja és sebessége is állítható -, elég sokáig is tart – értsétek: órákon át -, de legalább nem nektek kell ezt a saját kezetekkel megtennetek. A koszosvíz tartály tartalmát viszont nagyon ajánlott kiönteni, mert 1 hét után be tud büdösödni, bár a fedele majdnem teljesen szagmentesen zár.