Liectroux G7 önürítős robotporszívó teszt

Ami a minőséget és a dizájnt illeti, az olyan, hogy „aki egyet már látott, az mindent látta”.

Semmi különöst nem vonultat fel a Liectroux G7, az anyaghasználata közepes, gagyi részletek nincsenek, de nem is vesz le a lábatokról. Legalábbis mindaddig, amíg nem lesz este, mert ez a lélegző, fekete alapon kéken pulzáló vésett minta atom jól néz ki. Kikapcsolni viszont nem lehet, aminek éjszaka nem biztos, hogy mindenki örülni fog. Az oldalkefe nem szilikonos, hanem hagyományos, ez az olcsóbbik megoldás, de üsse kő, a konkurensek is ilyet adnak. Nagyjából ugyanez igaz az alsó, V lakú hengerkefére is, részben szilikonos, részben pedig sörtés, ezzel már jól megdolgozhatók a szőnyegek is, főleg a brutális, 6500 Pa-s szívóerővel.

A Liectroux G7 kapcsán eszembe jutott, hogy nektek, olvasóknak sokat segíthetek azzal, ha beteszem a cég promo videóját, ami képbe hoz mindenkit azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani:

A műszaki paraméterek közül már említettem a brutális, 6500 Pa-s szívóerőt, de az akksija se semmi, 5200 mAh.

Az olcsó modellekben tipikusan csak 3200 mAh-s áramforrás kerül, viszont ezzel a hodállyal a Liectroux G7 250 percet is képes dolgozni. Kiindulva abból, hogy a lakásomat kb. 50 perc alatt lerendezi és az 48 négyzetméter, a teljes kapacitás olyan 200-250-re is elég lehet. Nem mintha nem tudna elmenni a dokkolójára és feltölteni önmagát, majd folytatni a takarítást ott, ahol abbahagyta. A por- és a víztartálya nem túl nagy, 300 és 260 ml, de mivel önürít, előbbi adat lényegtelen.

Természetesen LiDAR szenzorral alkot térképet, vagyis viszonylag pontosan rajzolja ki a Smart Life appba a lakásotok alaprajzát.

Az alkalmazás kapcsán az jutott eszembe, hogy ezt emlékeim szerint a Proscenic/Ultenic porszívók is tudják használni, szóval egy picit white labelnek érződik a Liectroux G7. Persze a lényeg az, hogy a funkcióit hogyan implementálták a szoftverbe, lássuk a valós használati tapasztalatokat!

Ezzel önmagában nincsen semmi baj, mert a felület átlátható és funkcionálisan szerintem megfelelő. Egyen séma szerint rendezték el a dolgokat, sokat nem kell gondolkodni azon, mit hol találtok. A funkciólista itt is kimerítően hosszú:

• térkép automatikus szobákra bontása
• szobák átnevezése, összevonása, felosztása
• no go, no mop (itt no tow) zónák és virtuális fal
• szívóerő állítás (quiet, standard, power és max)
• vízmennyiség állítás
• takarítási módok variálása: Pin n Go, Zóna, szoba, automata (ez amikor mindent kitakarít), csak felmosás stb.
• időzítés
• távirányító
• hol vagyok
• térkép elmentése (vagy törlése)
• több szintes házak kezelése
• auto boost (szívóerő megemelés szőnyegen)
• custome mode (szobánkénti egyedi szívóerő és vízhasználati beállítások)
• continuous cleaning (ez a dokkolás, feltöltés, takarítás folytatása, máshol recharge resume)
• dokkolóállomás beállítása (dust collecting treasure néven, gondolom félrefordítás)
• takarítási előtörténet
• nyelv és hangbeállítások
• ne zavarj mód
• kopó-fogyó elemek kijelzése (százalékosan)
• egyéb adatok

Amennyire tetszett a szoftver, annyira nem jött be a LiDAR alapú útkereső és térképépítő algoritmus működése.

Pár éve már a Xiaomi különböző alcégei mutatják az utat, hogy hogyan is kell ezt csinálni, mégsem sikerül valahogy ezt a többieknek maradéktalanul implementálnia. Még a Roidmi EVE CC is le tudja magát égetni azzal, hogy beleakad dolgokba, vagy megőrül bizonyos tárgyak esetében, de a Liectroux G7-nek sikerült az eddigieket is alulmúlnia.

Az, hogy egy 0,5 centiméter magas szőnyegen ne merjen átmenni úgy, hogy már félig rátolta a testét, az egyszerűen nevetséges.

Főleg annak tükrében, hogy 20 mm-es küszöbmászó képességet állít a cég – felmosó platnival egyetemben -, ez meg annak az egynegyede. Aztán egy kis agyalás után eszembe jutott, mi lenne ha levenném a platnit, ki is szabadult a gép.

Majd elment a cipőtálcáig, amibe beleakadt, végigrángatta az előszobán, aztán dobta a push üzit, hogy „Légyszi, mentsél meg!”.

Megmentettem, hogy utána visszamásszon, és kezdődött a sztori elöröl. Az érdekessége a dolognak az, hogy voltak olyan rundok, mikor egyiket sem csinálta a két jelenség közül, máskor random valamelyiket, aztán meg mindkettőt. Ha egyszer küldtem volna körbe a lakásban, le sem bukott volna, így viszont hogyan tegyek igazságot? A hektikus működés mindig nagyon bosszantó, pedig van itt – a sajtóanyag szerint – AI chip meg minden kutyafüle, amit el tudtok képzelni.

Szeretnétek még hibákat? Akkor mondok párat: „antifalling sensor abnormal”, a szőnyeg közepén, ahol nincs hova leesni vagy az összes kábel feltekerése, azoké is, amihez a többi robotporszívó hozzá sem nyúlt, pedig a sajtóanyag szerint nagyon „anti twining” a cucc. Aztán bemanőverzett a széklábak közé, majd nem tudott onnan kijönni, máskor meg igen. Nagyon úgy tűnik nekem, hogy ezek szoftveres gondok és nem hardveresek, szóval akár jó is lehetett volna a cucc, de hát ez így használhatatlanul megbízhatatlan.

Főleg azért, mert a felhasználók folyamatosan azon rettegnek majd, hogy mikor kell a Liectroux G7 robotporszívót kimenteni, vagyis inkább a robot foglalkoztatja a gazdáját, mint fordítva.

A szívóereje papíron 6500 Pa, és elég szépen is takarít, nagyjából úgy, mint a konkurensek. Az viszont felmerült bennem, hogy nem érzem jobbnak a végeredményt, mint mondjuk a saját Dreame D9 Max-omat, ami 4000 Pa-t tud, és már az is marha erősnek számított annak idején. Gyanítom, a számadatok növekedésének egy idő után nincs jelentősége, többet ér a jó minőségű kefe, ami kellő módon masszírozza a szőnyeget.