BlitzWolf BW-WOO2 hangfal teszt

A kiegészítők eléggé szokásosak, kábel a hangfalpár összekötéséhez, 230-as tyúkbél, RCA-jack kábel és persze a leírás. Ebből már kitalálhatjátok, hogy a hangszóró RCA bemenetet használ, és ami elég menő, hogy van egy jack kimenete, amire aktív mélynyomót köthetünk, tehát egy 2.1-es rendszert hozhatunk létre.

A modern követelményeknek megfelelően már BT 5.0 kapcsolattal is operálhattok,

de természetesen más portokat is találtok a hangfalpár jobb oldalán. Itt egy nem különösebben szép műanyag betétben trónol egy USB-A és egy TF port. A bemenetekhez pendrive-okat vagy micro SD kártyákat lehet csatlakoztatni, de mára ezek az átviteli módok gyakorlatilag okafogyottá váltak, egyre ritkábban látok ilyesmit a márkásabb termékeken. Mellette a vezérlés finomhangolásáért felelős bass és treble, illetve a hangerőállító potméter helyezkedik el, alatta pedig 4 ezüst színű gomb, amik meglehetősen olcsó hatást keltenek. A bemeneteken keresztül flac, wav, wma és mp3 fájlokkal próbálkoztam, mindegyiket lejátszotta, ami meglehetősen ritka tulajdonság a piacon, bár a BlitzWolf kínálatában azért van még olyan termék, ami képes erre, pl. a BW-WA3.

Az ezüstszínű gombokkal a különböző bemenetek között váltogathattok, elindíthatjátok, illetve megállíthatjátok a zenét, és lapozhattok a számok között is. Ez szintén kicsit feleslegesnek érződik, hiszen a Bluetooth kapcsolaton keresztül ezeket egyébként is lehet vezérelni. Azt viszont megemlíteném, hogy a tipikus gagyi hangfalak sajátosságát ez is magán viseli, kikapcsolásnál, a kapcsolat megszakadásánál és egyéb esetekben baromi hangosan sípol, és ez nem kicsit idegesítő.

A BW-WOO2 szépen, tisztán szól, elég jól elválnak a különböző frekvenciák, nincsenek zavaró elmosódások, de azért olyan nagyon nagy extrára sem kell gondolni. Szolid teljesítmény, a kuponnal szolid árért cserébe. És éppen itt látom a problémát, hogy azért 40 rugóért már vártam valami olyasmit, amitől leteszem a hajam, de ez csak egy sima, viszonylag tisztán szóló hangszóró, jellegzetes alapzajjal, ami sokakat fog idegesíteni. Abban szinte biztos vagyok, hogy nincs 80 W, ez csak egy ráírt érték, és ha nagyon feltekeritek a hangerőt, akkor már torzítani is kezd, de még alacsonyabb hangerőn is tud olyan hangos lenni, hogy az egy átlagos lakásban szinte kibírhatatlan. Ehhez képest viszont a BT hangátvitel Android alatt nagyon halk, Windowsnál viszont ezt a hibát nem tapasztaltam. Hogy legyen összehasonlítási alapotok, így írtunk néhány szót a Thonet & Vander Kürbis BT hangfalról és a Mackie CR4 belépő stúdiómonitorról is, hogy ezek milyenek a BW-WOO2-höz képest.

Szemben a BW termékével ez csak 60 W-ot tudott, viszont szerintem egy picit szebben szólt a kisebb membránjai ellenére is, tehát nem a teljesítmény az, ami ezt meghatározza, de hát ezt a szakavatottak eddig is tudták.

Érdekes módon a BT átvitelen keresztül ez is nagyon halk volt, így a telefon oldalán kellett a különbséget kompenzálnom, úgy látszik, ez a probléma több hangfalgyártót is érint. Emlékeim szerint nem voltak rajta plusz bemenetek, mondjuk nem is használtam volna őket, de aki ezeket igényli, az hoppon marad. Összességében azt mondanám, hogy semmivel sem tud kevesebbet a T&V, mint a BW-WOO2 és a hangja is egy kicsit szebb, az árazásuk pedig nagyjából azonos, ha a kedvezményeket is ide veszem. Ezek alapján viszont nem tartom különösebben jó ár/érték arányú terméknek a BlitzWolf hangfalpárját.

Papíron tehát a BlitzWolf tűnik jobbnak, a valóságban azonban ez nem így van.

A konstans alapzaj engem baromira idegesít, a Mackie ellenben teljesen csendes. Hangzásra a BlitzWolf is meggyőző – a hangszín állítási lehetőségért külön piros pont -, de ebben is a sajátom tetszik jobban, annak közvetelenebb és „szélesebb”, teltebb hangképe van. A mélynyomó csatlakozó ellenben menő, rá is kötöttem a BW-SW2 aktív mélyemet, és szépen meghajtja, együtt nagyon jól szólnak. Az alapzaj viszont itt is gondot okoz, mivel ez a mélynyomóra is átkerül, így amikor épp nem hallgatok zenét, kis túlzással úgy érzem magam, mintha egy transzformátorházban ülnék.

Összeszerelési minőségben és anyaghasználatban is valamivel jobb a Mackie,

azonban a belső minősége már nagyon nincs rendben. Amíg szól, addig nagyon jó, de az enyém nemrég elhalálozott, és egy szakember megállapította, hogy úgy van megtervezve, hogy az előlapi kikapcsoló poti csak lekapcsolja a LED-eket és leveszi a hangerőt, így a gyanútlan felhasználó azt hiszi, kikapcsolta. Közben pedig az erősítő folyamatosan működik, ráadásul néhány ellenállás igen nagy hőt generál, ami szép lassan megeszi a környékbeli alkatrészeket a nyákon, és pár éven belül kuka lesz az erősítő panel. Ez egy gyakori probléma a Mackie tulajok körében, és nem tudok nem arra gondolni, hogy ez direkt ilyen, a tervezett elavulás jegyében. Egy 50+ ezres hangszórónál ez szerintem nagyon nincs rendben, így a Mackie-ből egy életre kiszerettem. Mégis, összességében egy szebb és jobb hangú hangszóró, mint a BlitzWolf. Ugyan kevesebb csatalakozási lehetőséget kínál, de nincs idegesítő alapzaja. Ezek tudatában nekem a BW kicsit visszalépés, de ha az első hangszóróm lenne, szerintem tudnám elégedetten használni.”