Poco M4 Pro 5G okostelefon teszt

A dobozban semmi említésre méltó nincsen, leszámítva a 33 W-os töltőt,

amiből sejthető, hogy a Type-C porton keresztül ugyanekkora teljesítményű gyorstöltést is lehet használni. Így 1 óránál kevesebb időt vesz igénybe a folyamat, de 10-15 perc alatt bele lehet tolni majdnem egy napnyi üzemidőt, ezt tapasztalatból mondom, mert a Poco X3 NFC is így működik. Az M4 Pro 5G akkuja 5000 mAh kapacitású, ez kb. a sztenderd a Poco telefonok között. Az üzemidőt viszonylag nehéz értelmezni a magas képfrissítés miatt, illetve nagyon befolyásolja az is, hogy elkezdtek-e rajta játszani vagy sem. Ha nem terhelitek, a 2 nap sima, a 3 nap sem lehetetlen, ami mai viszonylatban elég jó üzemidőnek tekinthető.

Szokásos Xiaomi hagyománynak megfelelően a szenzor és csatlakozó fronton a készülék gyakorlatilag mindent felvonultat, amit manapság lehet.

Van GPS, gyorsulásmérő, ujjlenyomat-olvasó, giroszkóp, iránytű, lépésszámláló, NFC, duális WiFi, 5G kapcsolat mobilnetezéshez, infra szenzor, illetve az elmaradhatatlan jack port is a repertoár része, a töltés természetesen Type-C porton keresztül történik. Nem is nagyon tudok mibe belekötni, talán csak a monó hangszóró említésre méltó, ezt játék közben le lehet fogni, mert nincs túl jó helyen. A másik az értesítési LED hiánya, és AOD sincsen, de ezek azért nem nagy hibák.

A SIM kártya gyűjtögetési mániában szenvedőknek jó hír, hogy két modult is fogad, és mindkettő támogatja az 5G-s felhasználást is. Akinek csak egy van otthon, annak az egyik megmarad üresen, oda bedobhat egy SD kártyát is. A pontos méretet nem találtam meg, de az elődmodell 1 TB-ig kezelte az ilyen típusú memóriákat.

Ez egy annyira új modell, hogy a benchmarkokkal ki sem tudtam olvasni a pontos típust, helyette meg kellett várnom a sajtóanyagot, hogy kiderüljön, mi a fene az az MT6833P. A kutakodás közben derült ki számomra, hogy a Poco M4 Pro 5G megegyezik a Redmi Note 11-gyel, csak a dizájn lett más, de a hardver ugyanaz. Antutun eléggé rendesen odavert mindenkinek, 340 000 ponttal a középkategória nagy részét maga mögé utasítja, ahogyan a hasonló árért adott, de Snapdragon lapkák is bajban lehetnek. Például simán veri a Redmi Note 10 Próban lévő Snapdragon 732G-t, ami elvileg egy magasabban jegyzett telefon.

Ugorjunk a kamera szegmensre, hiszen ezzel volt még némi probléma az elődmodell kapcsán.

A dizájn miatt volt egy kis mókolás, látszólag 5 kamerája van, de valójában csak 2, a másik 3-ból egyik a LED, a másik kettő meg csak látványelem. Nem véletlen, hogy az egyébként kiválóan működő ujjlenyomat-olvasó nem a hátlapra, hanem az élre került, mert egy kicsit sok lenne a szenzor a hátlapon.

Visszakanyarodva a kamerákra, a felhozatal az alábbi:

• a fő kamera 50 Megapixeles
• az ultraszéles 8 Megapixeles
• a szelfi pedig 16 Megapixeles

Az M3 Pro 5G-nél ez annyiban volt más, hogy ott a fő kamera 48 Megapixeles volt,

mellette egy semmire nem jó 2 Mp-es makró és egy 2 Mp-es mélységélesség, de ez utóbbit egy okosabb szenzor egyébként is megoldotta volna. A szelfi kamera felbontását megduplázták, tehát csupa előrelépés történt, az adatok alapján. És a valóságban is, ugyanis az ultraszéles 119 fokos látószögébe bizony sok minden belefér, és gyakorlatilag így lesz egy 0,6x-es „negatív zoomotok”, vagyis, a lefényképezendő dolgoktól nem kell hátralépkedni. Az extrák között ott van a lassított felvétel, a time-lapse, a panoráma, az éjszakai mód és a dokumentum szkenner, ami szerintem a leghasznosabb funkció mind közül.

Ami pedig a fő kamerát illeti, egyértelmű előrelépés látható a korábbi 48 Megapixeleshez képest, de ez ettől még akkor is csak egy olcsó kamera maradt. Azért nagyobb távolságra lévő tárgyak esetében látszik a részletesség hiánya, illetve helyenként mintha fátyolosak lennének a képek, de az összhatás nem rossz ezen a szinten. A színek kicsit fakók, meg a kontúrok lehetnének élesebbek, de ebbe a kategóriába nem nagyon fér bele több. Az ultraszéles színvilága kékesebb, mint a fő kamera esetében, és ezt már korábbi modelljeiknél is tapasztaltam. Az éjszakai képek itt is – mint a kategória összes készüléke esetében – eléggé elmosódnak, temperás az összhatás, a fények életlen világos pontként trónolnak a képen. Nyilván nem lepett meg a végeredmény, még ezzel is a legjobb felvételeket készíti a kategóriájában, de egy nagyon alacsony lécet sikerült éppen csak megugrania, és hát az árával ki is lóg onnan. Az 50 Mp-es képeket itt találjátok.

Ami a videós képességeket illeti, a felbontás maximum 1080p, viszont tud 30 és 60 FPS-ben is felvételeket készíteni.

Stabilizálás viszont csak 30 FPS mellett van, de szerintem ez egy fair csere, mivel 4K felvételre nem képes. Nyilván, így a videók elég rosszak, viszont az látszik, hogy próbálja kisimítani a mozgásokat az algoritmus. Érezhető, hogy nincs a felvételekben „elég anyag”, fakók a színek, a részletesség elmarad mondjuk a Poco X3 NFC-től, ami 4K 30 FPS-en is stabilizál. Éjszaka ugyanazt tudom elmondani, amit a fényképek esetében, kevés fény mellett még jobban kínlódik a technika – például rángatja a képet -, sajnos hellyel-közel sem tud értékelhető eredményt felmutatni. Tehát hozza pont ugyanazt a semmi szintet, amit az olcsó telefonok eddig produkáltak, egyértelműen nem egy fényképezős mobil az M4 Pro 5G.