Ninkear N16 Pro upgraded notebook teszt

Mi nem változott még a kinézeten kívül és mivel volt bajom korábban is?

Például a Type-C port még mindig nem képes átvinni a monitorjelet, ami azért baj, mert így csak a HDMI-t használhatjátok képátvitelre.

Plusz hiába tud 165 Hz-et a gyári kijelzője, ha a HDMI ez nem adja le, tehát nem lesz itt semmilyen Sync, ez ne tévesszen meg senkit. A hangszórói még mindig halkak és rosszul szólnak, de ez talán nem akkora baj, hiszen van BT, kirakhatjátok egy hangszóróra, meg ott van a jack csati is, szóval ez azért egy megugorható probléma. Tapasztaltam viszont egy új gondot, ami a processzorcseréből fakad: az extra hőtermelést. Maximum terhelésen – értsd: mesterségesen kihajtva 100%-ra – konkrétan olyan magas, hogy égette a combomat és nem bírtam ölbe venni a Ninkear N16 Pro upgraded verziót. Ezt persze csak a teszt kedvéért csináltam, és egyébként nem valószínű, hogy előjött volna a dolog.

A korábbi központi maggal összehasonlítva az újat:

• 12. generációs Core i7-1260p (Q1 22’): TDP: 28 W, Turbo Power: 64 W, 18 MB Smart Cache, 4,7 GHz, 12 cores, 16 Threads, 10 nm
• 13. generációs Core-i7-13620H (Q1 23’): TDP: 45 W, Turbo Power: 115 W, 24 MB Smart Cache 4,9 GHz, 12 cores, 16 Threads, 10 nm

Mint látható, mindkét processzor 10 nanométeres technológiára építkezik – a TSMC valahol 3 nm-nél tart, míg az új AMD Ryzenek 4 nanométeresek -, vagyis olyan nagy mágia nincs abban, hogy procit cseréltek. A maximum fogyasztás igencsak megugrott, cserébe több a kraft. A processzor kódok után láttok egy betűt – ez a product line suffix -, ami sokat elárul arról, mire tervezték az eszközt. Három betűt láthattok, az „u”-t, a „p”-t, és a „H”-t, az elsőt az alacsony TDP – Thermal Design Power, leegyszerűsítve a fogyasztása – értékű procik kapják. A „p” a performance, vagyis a komolyabb teljesítményre tervezett, felette van a „H”, ami a high performance-t jelenti, ami még nagyobb teljesítményt feltételez. Tehát, az új központi magot durvább igénybevételre szánják, és ezt tudja is, ami a benchmarkokból szépen látszik. Első a régi, a második az új processzor által összehozott értékeket mutatja:

• CineBench R23 (multi core/single core): 6409/1530 pont; 9820/1727 pont;
• Unigine Heaven Benchmark 4.0 (maximum felbontás 8xAA): 9,4 FPS/237 pont; 9,4 FPS/238 pont;
• CrystalDiskMark 8, (szekvenciális olvasás és írás): 2571/1724 MB/s; 1331/1182 MB/s;

A fentiekből több dolog is kiderül: az integrált videókártya nem változott, a processzor a multi core műveletekben sokkal erősebb lett, a háttértárral meg történt valami, mert az olvasási sebesség a felére esett.

Összességében véve, az általános teljesítményen az új processzor extra ereje semennyire nem érződik, akkor tud csillogni, ha valami bikább alkalmazást használtok. Mivel a 32 GB RAM rengeteg hagyományos felhasználás mellett és még kétcsatornás is a vezérlő, így ebbe nem tudok belekötni. Maximum abba, hogy ez még DDR4-es, az új gépek pedig DDR5-tel jönnek, de itt nem ezzel van a probléma.

Hanem azzal, hogy a Ninkear 16 Pro ugraded olyan túl sok mindent nem ad pluszban az elődmodellhez képest.

A terabyte-os háttértárral pedig nem tudom mi történt, de a 3-4000 MB/s-ot tudó konkurensek között ez az 1331 MB/s eléggé karcsú.

Főleg azért, mert a részegységek mindig a lánc leglassabb elemére várnak és egy csigalassú SSD bizony rá tudja nyomni a bélyegét az összteljesítményre. Az erősebb processzor magasabb fogyasztása azt eredményezi, hogy a változatlan kapacitású akkumulátor – 5500 mAh vagy 62,7 Wh – kevesebb ideig bírja, mint eddig. Legalábbis ha meghajtjátok, normál munkával vagy filmnézéssel olyan 5 órán át húzza.

Volt továbbá egy anomália is, ami fölött nehezen tértem rendre. Az előmodellhez hasonlóan a Ninkear 16 Pro upgraded is Windows 11-gyel érkezik, szépen fel is mentek rá a frissítések, illetve a magyar nyelvhez tartozó kiegészítő csomagok.

Általában az operációs rendszer a notebookok esetében előreaktivált formában érkezik, itt viszont nem ez volt a helyzet és nem is engedte befejezni a folyamatot.

„A termékkulcsot már használták egy másik eszközön” hibaüzenettel mindig elutasított, illetve fel kellett volna vennem a Microsofttal a kapcsolatot, hogy valamilyen megoldást találjak a problémára. Nyilván venni 2-3000 Ft-ért egy Win 11 licenszet ma már nem nagy feladat, de azért akkor is bosszantó, hogy egy ilyen hiba előjött, főleg úgy, hogy korábban ezt a többi Ninkear modellnél nem tapasztaltam.

A teszt végére támadt még egy gondolatom: ha már tudom a Ninkear N16 Pro upgraded árát – 268 500 forint -, akkor mi lenne, ha bepötyögném az Árukeresőbe a paramétereit – 32 GB RAM, 1 TB SSD, Windows 11 Pro, 2,5 K-s kijelz, Core i7 – és megnézném, mit kaphatok ennyi pénzért.

A válasz az, hogy semmit. Ebbe az árba sehogyan nem fér bele a 32 GB RAM, ehhez itthon legalább 399 000 forintot kell fizetnetek.

Ha mellé bepipálom a 2560×1600 pixeles panelt, akkor pedig 574 600 forintra ugrik az ár. Ha pedig a 16 colos kijelzőt is beikszelem, akkor egészen 800 000 forintig repülünk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Ninkear N16 Pro upgraded ezekkel ekvivalens masina, de szerintem jól érzékelteti, mekkora az árkülönbség az itthon kapható gépekhez képest.