Blitzwolf BW-NET3 WiFi repeater teszt

Az egyik ilyen jól látható hiányosság, az eszköz oldalán elhelyezett 100 Mbps átvitelre képes ethernet port. 100 Mbps egy 1200-as eszközön? Nem tudom, melyik cég áll a „nemzetközi földalatti UTP összeesküvési hálózat” mögött, de 2020-ban még mindig képesek az ügynökeik gyárakba beszivárogni, és elhinteni ezeket az ósdi portokat. Viccet félretéve, ez az alkatrész nem annyira drága, hogy bármi is indokolná a lassabb változat használatát. A dobozban a NET3-on és a leíráson kívül egy kábelt találtok, ezek a kötelező kellékei az ilyen berendezéseknek.

A Blitzwolf BW-NET 3 gyárilag megadott szabvány sebessége 1200 Mbps, ez úgy jött össze, hogy a 2.4 és az 5 GHz-es sáv áteresztőképességét összeadták, majd felfele kerekítették. Ez elméletben azt jelenti, hogy 867+300 Mbps áll rendelkezésre a két sávon, ennek a kerekített értéke az 1200. Szintén gyári adat, hogy egyszerre 64 db eszközt képes kezelni, de ezt olyan nagyon nem kell komolyan venni, mert ahhoz már egy elég bika hardver is kellene. Valószínűtlen, hogy a lakásotokban egyáltalán van 64 olyan eszköz, ami képes IP alapon kommunikálni, de ki tudja, mit hoz a jövő, főleg, ha elterjednek az okosotthonos megoldások.

Az üzembe helyezés meglehetősen egyszerű, vagy a 192.168.10.1-es default IP címet, vagy a http://ap.setup URL-t kell használnotok. Miután beállítottátok, hogy repeater – WiFi hálózat – vagy AP – vezetékes hálózat – módban működjön, már csak be kell dugnotok a 220-as adapterbe ott, ahol a hálózatot szeretnétek „kiterjeszteni”. Van még rajta egy WPS – Wi-Fi protected setup – gomb, amit szándékosan nem próbáltam ki két okból: egyrészt nincs ilyen eszközöm, másrészt pedig ez egy könnyen támadható kapcsolati forma, ti se használjátok. Akit érdekel a téma, az itt olvasgathat, de a lényeg, hogy egy sima brute force-szal törhető a 8 jegyű, csak számokat tartalmazó PIN kód.

A teszteket kétféleképpen is elvégeztem, megmértem az androidos Wifi Analyzer appal szokásos decibel értékeket – a nullához közeli a jobb -, illetve sebességet is mértem a már jól ismert Iperf alkalmazással. Erre egyébként Androidos környezetben is van lehetőség, ha leszeditek az Pingtools nevű appot. Ez utóbbi módszert egy kicsit beárnyékolja a 100 Mbps-es ethernet csatlakozó, hiszen még ha kábelen rá is dugtam egy eszközt, az akkor sem volt képes a lokális hálózatomon elérni a megfelelő WiFi sebességet, hiszen az RJ45-ös port szűk keresztmetszetet alkotott. A notebookom viszont gigabites csatival rendelkezik, így azt használtam kábelen a routerembe dugott eszközként és egyben Iperf szervernek is. Sajnálatos módon a Xiaomi AX3600 router tesztjében használt Black Shark 3 is távozott a használható eszközök sorából, pedig az biztosan brutálisan jó WiFi-s átvitel terén is. Aki szeretne Windowsos parancssorból mókolni az a „netsh wlan show interfaces” parancs kiadásával a WiFi-s jelerősséget százalékos formában is megnézheti.

A méréseket úgy végeztem el, hogy a routerhez képest 2 fallal arrébb raktam le a repeatert, majd megmértem a jelerősséget az első és a második fal előtt is, majd mértem egy átvitelt az 5 Ghz-es sávon a repeater mellett, ezeket az értékeket láthatjátok a táblázatban.

Ami a jelerősséget illeti, ez a rész teljesen rendben volt, láthatóan jóval alacsonyabbak a BW-NET3 közelében mért decibel értékek, ez nem is lehetne másként. Az átviteli sebességgel viszont komoly gondok voltak, egyszerűen nem hittem el, hogy sem a Netgear router, sem a Blitzwolf repeater nem tud többet, ráadásul az utóbbival az androidos eszközeimnek is gondja akadt. Legtöbbször nem volt net, ugyanez a probléma viszont a windowsos kliensekkel nem jelentkezett. A dolog nagyon felbosszantott, ezért kipróbáltam egy másik hálózatban is a BW üdvöskéjét.

Itt már minden körülmény adott volt, rendelkezésre állt 3 db gigabites laptop és egy Raspberry Pi, ezen egy Iperf szerver futott. Referenciának kimértem két Gbites kliens között az átvitelt, átlagosan 950 Mbps-t kaptam, remek, a hálózat tudja a gigabitet. Ezt követően megmértem a UPC routerén keresztül ugyanezt, hiszen ilyen eszköz sokatoknál lesz otthon, így tudjátok reprodukálni a mérést. Átlagosan 240-250 Mbps sebességértékeket kaptam az 5 Ghz-es sávon, ami elfogadható. Következő lépésben pedig felléptem a Blitzwolf BW-NET3-ra, és az átvitel leesett 95-100 Megabit/másodpercre, függetlenül attól, melyik laptoppal próbálkoztam. Nagyon nem ezt az értéket vártam, meg sem közelíti a szabvány korlátait.  Szerintem ez a különbség nem elfogadható, főleg úgy, hogy a netes előfizetésetekhez járó „ingyenes” forgalomirányító is jóval többet tud a BW-NET3-nál.