iLife T10S önürítős robotporszívó teszt

A dokkolója kicsi,

és végre elhagyták előle ezt a semmirekellő műanyag lapot, amit egy csomóan erőltetnek, mert jaj, jaj, lecsöpög a felmosó platniról a víz és akkor mi lesz? Semmi, mert a műanyag platniról is ugyanúgy lefolyik a laminált padlóra, vagyis teljesen haszontalan, csak a helyet foglalja. Az önürítős dokkolóállomása annyira apró, hogy befér az XMUND XD-WB2 edzőpadom alá/mögé, márpedig egy kisebb lakásban a hely aranyat ér.

Ami a minőséget illeti, az is rendben van, patent az összerakottság,

egy dolgot nem tudnak még az iLife háza táján: a fényes felületek gyűjtik az ujjlenyomatokat, de hát nem kell fogdosni a robotporszívót. A másik, ami tetszett, a sok kiegészítő. Például a két oldalkefét színekkel jelölik, hogy ne lehessen összekeverni, mi hova való és adnak is belőle 2 darab tartalékot, mint ahogy HEPA szűrőből, feltörlőpárnából és porzsákból is jár 1-1 tarcsi. Egy kis kefe is a felhozatal része, aminek a végével a hajat lehet levágni a hengerkefe tengelyéről. Ez sajnos nem a szilikonos megoldás, mint a drágább Roborock modellek esetében, hanem sima műanyag sörtés, itt azért tetten érhető némi spórolás.

Ami a műszaki paramétereit illeti, a porzsákja 2,5 literes, 3000 Pa szívóerőt generál a motorja, és 150 percig képes takarítani egy felöltéssel, ami 200 négyzetmétert fed le, ennyi jön ki a 3200 mAh kapacitású akkumulátorból. A cég azt állítja, hogy egy ekkora porzsákkal akár 60 napra is automatizálható a porszívó, szerintem ez egy kicsit túlzó, lévén mások is ennyit adnak meg, csak nagyobb porzsák űrméret mellett. Amibe még bele tudok kötni, az a feltörlés módszere, nincsenek csili-vili vívmányok mint a Roborock féle VibraRise technológia, és a platniját sem emeli meg, ha szőnyegre ér.

A régi módszert alkalmazza, húz maga után/alatt egy felmosórongyot,

egy vízpumpa pedig adagolja rá a vizet, szóval hívjuk ezt inkább feltörlésnek, felmosás helyett, de a leülepedett port ez is megköti. A platni fel nem emelésnek van még egy olyan hozadéka, hogy az ilyen eszközök nehezebben másszák meg a küszöböket, és a szokásos 20 mm helyett ez is csak 18-at tud. Mivel a lakásom szabályos halálcsapda a magas küszöbjeivel az ilyen porszívók számára, ezért úgy voltam vele, hogy majd gyakorlatban kiderül, mit tud az iLife T10S. Ehhez viszont le kellett szednem az applikációt, hiszen e nélkül nem lehet a teljes funkcionalitást kipróbálni.

Az app elindítása után egyből jött egy frissítés,

alatta az automatikus frissítések bekapcsolásának a gombja. Mondjuk amit letöltött, azt nem engedte automatikusan a robotra feltölteni, szóval nem tudom, minek is van ott ez a lehetőség. Gyorsan beállítgattam az alap dolgokat, majd szabadjára engedtem a T10S-t, és figyeltem mit csinál. Régebben a buta porszívókat őrjítő volt követni, mert csak felidegesítették az embert, ezek a LiDAR-osok viszont szép szabályosan mozognak, ahogyan az iLife modellje is teszi, olyan xiaomisan.

Először fel kell, hogy építse a takarítandó terület térképét, utána fog élni az összes funkció. Addig is, amíg ez megtörténik, érdemes átnézni a menüpontokat, hogy mit tud a robot:

• szívóerő és folyadékmennyiség állítása
• működési módok: porszívózás, feltörlés vagy a kettő együtt
• térkép feldarabolása szobákra
• szoba alapú takarítás egyedi szívóerő és vízmennyiség kalibrálással
• mindenféle no-mop, no-go zónák kipakolása
• recharge and resume: takarítás folytatása feltöltés után
• automatikus szívóerő szabályzás, például szőnyegeken
• takarítási logika megváltoztatása: hagyományos S, él vagy Y mozgás betétele a takarításba, illetve foltszerű takarítás (spot cleaning)
• térkép elmentés, visszatöltés
• többszintes ingatlanok kezelése
• szoftveres távirányító
• időzítés
• ne zavarj mód
• az ürítés kalibrálása (soha, illetve hány takarítás után csinálja)
• hangfájlok feltöltése (elég sok nyelven tud, de magyarul nem)
• hol vagy funkció (kimondja, hogy itt)
• fogyóeszközök állapotának mutatása
• három épület szint különálló kezelése
• egyéb információs menüpontok, mint a robot adatai, a feltörlő platni állapota és hasonlók

Mint látható, elég sok mindent tud a T10S, de az igazán drága és komoly vívmányok hiányoznak belőle. Nincs tárgyelkerülés – be is nyeli az elosztó és USB kábeleket -, nem épít 3D térképet, nem emeli fel a feltörlő platniját, a dokkolója nem képernyő is egyben, és még folytathatnám a sort. Ezek viszont tipikusan eye-candy megoldások, vagyis olyasmik amikkel remekül el lehet adni egy robotporszívót, de a gyakorlatban olyan sokat nem nyomnak a latba, leszámítva talán a felmosás egyes vívmányait és a tárgyelkerülést. Ami a robot mozgásán érződött, hogy vannak ennél modernebb szoftverezettségűek is, de alapvetően szépen teszi a dolgát, a takarításra nem lehet panasz.

Ennél sokkal fontosabb, hogy eléggé halkan tevékenykedik,

alig érte el az 50 decibelt, de sokszor alatta marad csendes – ez náluk az Eco – módban, simán élhető a hangereje. Mivel két oldalkeféje is van, nem forog annyit, mint a Xiaomi hasonszőrű modelljei, csak valamelyik oldalával odaáll a szegélyhez és végigmegy mellette. Emiatt nem tűnik annyira intelligensnek, de ez a takarítás hatékonyságán nem látszott meg, így ezt minden további nélkül el tudtam engedni. A bútorokat viszonylag finoman érinti, viszont néha fel tud akadni, például a cipőtálcára, ilyenkor partra vetett halként várja a megmentést, míg pl. egy Dreame D9 Max – ilyenem van itthon, a tesztet itt találjátok – addig birkózik, amíg ki nem szabadul. Ez utóbbi tevékenység eléggé hangos és drasztikus, cserébe kevésbé kell elpakolni, mint az iLife T10S elöl.

Ami a küszöbök megugrását illeti, nem vettem észre különbséget a konkurensekhez képest,

ez is szépen átment rajtuk, ezek szerint az én esetemben mindegy, hogy 18 vagy 20 mm a hasmagasság. A térkép képe eléggé xiaomis, nem rossz, nem érződik gagyinak, de egy 90 fokos forgatási funkciót betehettek volna, mert nem minden lakás alakja álló téglalap. Ami viszont nagyon tetszett, hogy a foltszerű takarításnál kiírja a lerakott terület méretét úgy, hogy jelöli annak élhosszát. Ez sokkal egyértelműbb területmeghatározás, mint az ujjacskátokkal random négyzeteket húzni és kb.-ra elhelyezni a virtuális térképen.

Ahol helyenként kicsit kilógott a lóláb, az a menüpontok elnevezései.

Például a „forbidden edit”, a „mop forbid area”, vagy a „switch disturb” mind kitalálható funkciók, de nem hangzanak túl angolosan. Tudtam továbbá olyan vicces dolgokat csinálni, például mikor bedokkolt a T10S, és elkezdte önmaga kiporszívózását, akkor gyorsan rányomtam a takarításra. Ilyenkor nem az történik, hogy befejezi a kipucolást, majd elmegy takarítani, hanem simán elindul a robot kiszívás közben is, aztán jól van az úgy. Az önürítés sem teljesen tökéletes, a tartályt lezáró műanyag lap elektrosztatikusan feltöltődik, és onnan már nem szívja le a koszt a 20 000 pascal ellenére sem az önürítő állomás. Viszont a lezáró elem miatt nem is hullik a tartályból a kosz mint egyes Xiaomi modelleknél, ami a világ szégyene.

Találkoztam olyan furcsasággal is, hogy a beállításokat nem mindig veszi egyből észre a porszívó, például átállítottam az önkiszívást négy takarításra, az 1 helyett, hogy a 60 napos automatizációt szimuláljam, de azért legközelebb csak kiszippantotta a koszt. Utána már jó volt, tényleg csak négy takarításonként csinálta, de valahogy van egy kis késés a dolgok érvényre jutásában. Nagyjából ugyanez történt a szívóerő beállításnál is, minden takarítás kezdetén Eco módból állandón visszaváltott standardra, és a világért sem akarta az elsőt megjegyezni. Ezek igazából nem különösebben zavarók, inkább csak viccesek, mert a robot egyébként szépen teszi a dolgát, hatékonyan takarít, elég egyenletesen – ha nem is alaposan – töröl fel, de a fogaskerekek közé azért helyenként bekerül egy-egy homokszem is.