Tronsmart Studio BT hangszóró teszt

Érdekes, hogy a Tronsmart is előveszi néha ezt a TF kártyás dolgot,

pedig ez eléggé ódivatú dolog a BT 5.1 és az aux – jack – bemenet mellett, de ha már annyira erőltetni akarnak valamit, akkor a sima USB-A csatit kellett volna, mert abba legalább dugható egy pendrive. De engem az sem zavarna ha csak BT kapcsolat lenne, úgyis 99%-ban ezt használja mindenki. A beépített akkumulátor a testvérmodellekkel közös, 50%-on 15 órát képes zenélni, amit tapasztalataim szerint tud is a cucc, viszont 1 nap alatt lemerült, mikor egyik nap csak úgy otthagytam az asztalomon, ezek szerint nincs automatikus lekapcsolás. Feltölteni 3,5 óra, ami nem is rövid, de nem is túl hosszú, mondjuk hogy rendben van.

A vezérlés á-tól cettig benne van a kézikönyvben, de azért a TuneConn összekapcsolódással meg kellett küzdenem. Ez nem más, mint egy fejlett TWS mód, az eszközök képesek vezeték nélkül kommunikálni egymással, de már nem 2 db csatlakozhat egymáshoz, hanem 100. Ennek nem tudom mi értelme van, szerintem ennyit senki nem fog összevásárolni potom 1,8 millió forintért, de a 2 db hasznos, én is így teszteltem őket, és így azért kiadja a sztereó hatást.

A gombokon elhelyezett funkciók működtetése sajnos nem olyan egyértelmű, mint vártam.

Egyrészt baromi halványak a LED-ek, már a lakásban is nehezen látszanak, és a tapintásuk is egyforma. Fényszegény környezetben pedig szó szerint „szart se lehet látni belőlük”. Ez sokszor eléggé zavaró, ugyanis a fekete alapon fekete jelek annyira egybeolvadnak, hogy nem egyszer eltévesztettem a dolgokat. Egyébként a szokásos műveleteket lehet velük végrehajtani: hangerőállítás, forrásváltás, TuneConn kapcsolat aktiválása, SoundPulse funkció bekapcsolása és az elindítás/megállítás. Az ok, amiért ezeket itt felsoroltam, nagyon prózai: ugyanezeket lehet a Tronsmart appból is állítgatni. Kivéve persze a hangerőt, hiszen azt a telefon gombjainak nyomogatásával fogjátok változtatni.

Ezzel csak arra akarok utalni, hogy sokszor egyszerűbb az apphoz nyúlni, mint a sötétben tapogatni,

ráadásul az alkalmazásban vannak előredefiniált ekvalizer profilok is, és a SoundPulse innen is kapcsolható, tehát tulajdonképpen még több lehetőségetek is van, mintha a gombokat nyomkodjátok. Na de mi ez a híres SoundPulse technológia? Ehhez meg kell értenetek, hogy hogyan helyezkednek el a zajkeltő membránok a Tronsmart Studioban.

Előre áll 2 db tweeter ami a magas, és 1 db woofer, ami a mély hangokért felel, ezek működnek alap esetben, egy 2.1-es rendszert szimulálva. A rács mögött merőlegesen azonban van további 4 db sugárzó is, ami a SoundPulse technológia aktiválásával elkezdi tolni a mélyeket előre és hátrafelé, két rejtett bass-reflex nyíláson át. Ha a fény felé fordítjátok az cuccot, akkor halványan át is lehet látni rajtuk, ezek a csatornák vezetik ki a hangot. Ez két dolgot eredményez, egyrészt térhatás jelleget ölt a hang, másrészt a faltól és a tárgyaktól sokkal nagyobb távolságot kell tartanotok, különben a zene visszaverődik az egyenes felületekről, és kakofóniába fullad a hangkép.

Erre eleinte nem jöttem rá, és zavart is, milyen furán szól a Tronsmart Studio, de ha ilyet tapasztaltok, akkor ennek ez lesz az oka. És akkor maradjunk is a hangképnél, ami egyáltalán nem rossz. Elég tisztán szólnak a sugárzók nagyjából 50%-os hangerőig, de ami felette történik, az nem szép. Egyszerűen 2×30 W-ot megfelelően ezek az eszközök nem tudnak kivezérelni, emiatt durva torzításba és hangszín összemosódásba megy át a dolog. Ez persze számomra teljesen elfogadható, mert én szinte sosem ordíttatom itthon a zenét, és elvileg ez nem egy parti hangszóró. Oda kellene a hangerő, ide nem annyira, hiszen az asztalotok áll, és közel ültök hozzá.

Ha nem merészkedtek 50% fölé, elég konzisztens az, amit a Studio nyújt.

Van basszus a SoundPulse miatt, egész jó a magas és a középtartomány is, egy közepes nappalit szépen bejátszik a páros. Ennél többre viszont nem képes, és valahogy mindig az jut ezekről a divatos hordozható cuccokról eszembe, hogy mennyivel jobban szólnak a famagos megoldások, mondjuk egy GGMM M3. De a kínálatban is ott van a T6 Plus és a T6 Plus Upgraded Edition, amik nagyjából ugyanezt tudják, de szebb a hangjuk, rendelkeznek normális IP védettséggel és ugyanennyi az üzemidejük is.

Ami a „futottak még” funkciókat illeti, a Tronsmart Studio támogatja a mostanában nagyon divatos hangasszisztenseket, a Google megoldását és a Sirit is, de mivel ezek magyarul nem értenek, itthon talán kisebb a relevanciájuk. Természetesen emiatt rendelkeznek mikrofonnal is, vagyis használható kihangosítóként. A minősége gyakorlatilag tökéletes, nem lehet megmondani, hogy nem egy telefonon keresztül történik a beszélgetés. Egy dolgot kell megjegyezni, hogyha több eszközt összekapcsoltok, akkor a vezérlés a master eszközre kerül, ehhez kell beszélni. Ez minden más funkcióra is igaz, ilyenkor erről a hangfalról lehet a hangerőt és az egyéb dolgokat is állítgatni.