Xiaomi Roborock S50 robotporszívó tesztje
Másodikra közel tökéletes
A Xiaomi Roborock S50 robotporszívó elődje is egy remek gép volt. Az első olyan igazán intelligens masina, ami térképet készített a feltakarítandó területről, négyféle szívóerővel rendelkezett, automatikusan bedokkolt, virtuális fallal lehetett szeparálni számára a helyiségeket, és még kismillió egyéb funkciót is tudott, amit a konkurencia nem. Ezt a szintet kellett megugrania az utódterméknek, ami olyan jól sikerült, hogy ha ez most egy olimpiai sportág lenne, valószínűleg új világcsúcs született volna.
Galéria
Ez a variáns már felmosni is képes, nem úgy a megelőző modell, ezért az alján a víztartály felhelyezését segítő profilra is rábukkanhatunk. Ez is rendelkezik oldalsöprűvel és hengerkefével, vagyis szőnyegen is helytáll, ráadásul erre külön szoftveres módot is létrehoztak.
Mivel ez alapvetően egy applikáció alapú vezérléssel rendelkező takarító robot, ezért távirányítót hiába keresünk a dobozban, a tetején is csak három darab gomb ékeskedik. Egyik a takarítás elindítására és leállítására való, de egyben visszajelző LED-ként is használatos, a kontúrján egy világító kör mutatja az aktuális állapotot. A másik két gomb közül szemből a jobb oldali a dokkolásért, míg a bal az egy adott terület alaposabb tisztításáért felel. Ha az alsó részt megnyomjuk, kipattan a fedél, és előbukkan a portartály, amely mellett kedves kis figyelmességként megpillanthatunk egy késsel ellátott kefét, amely a makacsabb hajszálak és állatszőrök elvágását segítendő került bele a pakkba.
A képek alapján feltűnhetett, hogy a Xiaomi márkajelzés sehol sem köszön vissza, ez az új trend a gyártónál, ugyanis alcégekbe szervezi a termékeit, így történt ez már az Amazfit okosóránál is. Nem tudom, hogy ennek mi az oka – adózásra tippelnék – de ettől még a Xiaomi gyártja, úgy látszik az anyavállalat kinőtte a saját magára szabott kereteket. Újdonság viszont, hogy nemcsak teljesen fehérben, hanem szerintem hányingerkeltően ronda arany rózsaszínben is rendelhetjük, jelentős felárért cserébe.
A Xiaomi Roborock S50 tesztüzeme
Kanyarodjunk vissza egy kicsit az elődmodellhez, ami egy szintén kiváló termék volt, a mostani modell árának nagyjából kétharmadért. Na de mire ez a nagy önbizalom akkor, hogy így megemelték az árat? Valószínűleg abban keresendő, hogy bár az is nagyon intelligens volt, azért voltak hibái, amik például az én esetemben eldöntötték, hogy érdemes-e megvásárolni vagy sem.
Az első Xiaomi Mi robotporszívó ugyanis egy kicsit hangos volt, nem tudott felmosni, ráadásul a lakásom küszöbjei leküzdhetetlen akadályként tornyosultak előtte. Ugyan fel nem akadt, de nem is jutott rajta át, így ejtette önmagát csapdába. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár az első modell is rendelkezett hengerkefével, ami a szőnyegen való takarításhoz elengedhetetlen, de nem volt kifejezetten erre kitalált működése módja, vagyis számára egykutya volt az összes felület. Ráadásul az automatikus dokkolással is voltak időként gondjai, de azért ezt a feladatot hellyel-közel jól meg tudta oldani.
Gondolom mindenki kitalálta már, hogy a fenti felsorolást egy mozdulattal kipipálja a Xiaomi Roborock S50, egyetlen egy kivételével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sikerült a cégnek a saját árnyékát átlépnie, de ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a vizsgálódást a kiinduló ponttól, az applikációtól.
Mivel ez egy telefonos alkalmazás vezérelte robotporszívó, nincs távirányító a dobozban. Nem kell megijedni, ez semmilyen hátránnyal nem jár, a kontroller funkciókat elérhetjük a mobilunkról is. Először is fel kell csatlakoznunk a WiFi-re, majd a kis képek segítségével beállítani a Xiaomi Roborock S50 robotot, ami nagyjából 5 percet vesz igénybe.
A kezdőfelületen láthatjuk a lézerdetektor által megrajzolt térképet, ami nagyjából a lakásunkat fogja lefedni, beleértve a bútorokat is. Az idő előrehaladtával változnak a kép alatti adatok, aszerint, hogy mekkora területet takarított fel, ez mennyi időt vett igénybe, és hogy mennyi delej maradt az akkumulátorban. Alatta a vezérlőgombokat láthatjuk, ami egy adott pozícióra, a dokkolóra küldi a robotot, elindítja az általános takarítást, illetve egy általunk megrajzolt zónát is kijelölhetünk a térképen, ezt egyébként az elődmodell nem tudta. Így tulajdonképpen virtuális falra sincs szükség, hiszen a berajzolt területen túl nem megy a porszívó, de ettől még vehetünk határoló szalagot, amin a robot nem fog áthaladni.
A takarítási módok szűkösnek tűnhetnek, de mivel nem egy előre programozott, „véletlenszerű” mozgást hajt végre a robot, mint a kevesebb szenzorral szerelt konkurensei, ezért itt mindig az optimális út kerül bejárásra. Ezért nem kell cikkcakk, körkörös, Z-alakú és hasonló mozgásfajtákat beprogramoznunk, de még így is állítgathatunk néhány paraméteren, tetszésünk szerint. Ehhez a jobb felső 3 pöttyöt tartalmazó ikonra kell nyomnunk, hogy meglegyen a „Szezám tárulj” érzés. Néha viszont azt tapasztaltam, hogy a program megmakacsolja magát, ilyenkor ki kell lőni és újraindítani.
Az elénk táruló menüben a „vacuum settings” az, ahol az időzónát, a hangvisszajelzés erejét – igen, ez beszél is -, a ne zavarj üzemmód idejét és a szőnyegtisztító módot kapcsolhatjuk be. Ez utóbbi egy nyomásszenzor segítségével működik, érzékeli a felület anyagváltozását, és automatikusan megemeli a szívóerőt, szerintem érdemes egyből bekapcsolni. A következő főmenü a „timer”, itt időzíthetjük be az automatikus takarítást, ezt célszerű akkora tenni, amikor nem vagyunk otthon.
A „cleanup mode” az, amit biztosan sokan hiányoltak, ez gyakorlatilag a takarítási módoknak felel meg, csak itt szívóerő, és természetesen az azzal együtt járó zaj emelkedik meg. Megmértem a legcsendesebb módban egy applikációval – aminek a hitelességét azért illik helyén kezelni -, és 50-55 decibel között mozgott. Viszonyítási pont a billentyűzeten való gépelés, ami durván 25-30 dB, szóval még mindig lehetne csendesebb, bár elődjéhez képest valóban csökkent a zaj szintje. Ez persze attól függ, hogy milyen sűrűn vagyunk otthon, ugyanis ha nem, akkor maximum a szomszédokat idegesíti, vagy őket sem.
A „voice pack” alatt angol és kínai hangokból választhatunk, de alapból angol az EU-ba érkező darabok nyelve. A „notification” arra jó, hogy ha valamilyen esemény következik be – például a rongyszőnyegen elakad az eszköz – akkor ezeket az értesítéseket a telefonunkra elküldje. Nyilván ez nem egy 50 négyzetméteres lakásban érdekes, de a tervezett működési idő egy töltéssel 2.5 óra, a bejárható terület pedig 250 nm, vagyis nagy területen van ideje jó messzire elkóborolni. Ezek az értékek egyébként megegyeznek az elődmodell sajátjaival.
A „general settings” alatt meglepő módon az általános beállításokat találhatjuk. Itt említésre méltó az ikon kirakás, így direktben az asztalról is elérhetjük az porszívót, nem kell a Mi Home applikációval birkózni. A „cleaning history” egyfajta log arról, hogy milyen takarításokat végeztünk eddig, mekkora a bejárt terület és a folyamat mennyi ideig tartott, illetve az ezekhez tartozó térképeket is visszanézhetjük. Az 50 négyzetméteres lakásomat nagyjából 40 perc alatt takarítja fel, ez esetleg másnak is jó referencia adat lehet.
A „care” menüpont a Xiaomi Roborock S50 kellékanyagainak elhasználtságát ellenőrzi, oldalkefe, főkefe és a szűrő tekintetében. Itt elméletileg rendelni is tudunk cseredarabokat, de ezt nem próbáltam. A következő sorban a felhasználói kézikönyvet láthatjuk, ami nevével ellentétben nemcsak egy leírás, hanem például a gyári számot is tartalmazza, illetve valamilyen adatgyűjtő funkciót, ami a „további felhasználói élmény javításában bla bla” szöveggel kábít, szóval gyorsan ki is kapcsoltam.
A „remote” control” pont az, aminek hangzik. Kétféle virtuális távirányítót kapunk, ezzel is terelgethetjük a robotot. Egyszer kipróbáltam, de az automata takarítás sokkal praktikusabb, így többet nem használtam, dolgozzon helyettem, azért van. A „find my robot”-tal pedig beszéltetni tudjuk eszközünket, angolul megmondja a helyét, ha esetleg nagyon elvesztenénk.
A fentiek tükrében már látszik a fejlődés az elődmodellhez képest – például a szőnyegtisztítás – de azért érdemes átnézni a műszaki paramétereket is. 2000 Pascal szíváserő, amivel állítólag a csapágygolyókat is felszedi, és ami kétszázzal több, mint az előzőnél, illetve 5200 mAh-s akkumulátor kapacitás, ami azonos. Végre mosható a szűrő, nem kell a kuka széléhez ütögetve porolni, amit az elsőnél eléggé utáltam. Portartály maradt 500 ml, míg a víztartó kapacitására nem derült fény.
A felmosási idő 45-60 perc a gyári adatok szerint, de nálam ennyi idő alatt az egész lakást lerendezi, akár két-háromszor is. És akkor most derüljön fény arra, hogy mi is az a műanyag platni, amit a bevezetőben említettem. Ezt a dokkoló állomás köré kell tenni, amiből azt gondolhatnánk, hogy akkor be lehet oda állni víztartállyal is, de a leírás nyomatékosan felhívja a figyelmet rá, hogy ne tegyünk ilyet.
Érdekes, mert a felmosó rongy teljesen csöpögésmentes, tehát akár működhetne is a dolog. Kipróbáltam, tényleg nem folyik ki a víz, de azért érezhetően nedves alatta a parketta. És hogy mire jó igazából a felmosás? Egyrészt sokkal gyorsabban felszárad, mint ha mi tesszük ugyanezt, olyan leheletfinom a vízréteg, másrészt sokkal kevesebb por marad a lakásban, mintha csak porszívóznánk.
Ami a szenzorfelhozatalt illeti, az elődmodell esetében emlékeim szerint 12 egység dolgozott, ezek itt is megvannak, de néhány másikkal egészültek ki. Lézeres távolságérzékelés, ultrahangos távolságmérés, leesés elleni védelem, és az ezeket kiegészítő újdonságok azok, amiktől tényleg okosnak nevezhetjük ezt az eszközt. Az első ütésérzékelő kapott egy gumis felületet, így még finomabban érinti a tárgyakat. A tetején van egy nyomásérzékelő szenzor, ami megvédi a beszorulástól, és ez valóban így van, nálam a radiátor sarka volt kritikus magasságban, és szépen kiküzdötte magát alóla, ezt szintén nem tudta az elődmodell.
Másik mániám a küszöbmászás, amiről végre van hivatalos adat is, 20 mm a leküzdhető magasság, és ez biztosan több mint előzőleg, ugyanis az egyes széria nem jutott át rajta, ez viszont igen. Nekem ez volt az egyik vízválasztó paraméter, ami miatt nem vettem volna meg az elődmodellt, mert sajnos nálam tele van vele a lakás, persze tudom, hogy ez sokakat nem érint. Ráadásul a kerekeket egy zárt burkolatú emelőmechanikára rögzítették, így a hajat és egyéb hosszú szőröket sem tekeri fel.
Az útvonaltervezése viszont kivételes, mindig megdöbbenek azon, hogy mennyire finoman kerüli ki a széklábakat, és hogy milyen hatékonyan járja be az adott területet, ezt eddig egyetlen más gyártó sajátjainál sem láttam, sőt sokkal inkább a céltalan kóválygás volt a jellemző, mint a Haier porszívók esetében. Míg más modellek mozgásán látszik az esetlegesség, itt az applikációban is kapunk visszajelzést arról, hogy minden tervezetten történik.
További értékes tapasztalatokat szereztem a lakás más pontjain is. Az egyik meglepő tulajdonsága, hogy nem akad el a kábelekben, valahogy mindig kikavarja magát, addig forog és emelgeti a testét. Előfordul azonban, hogy valamit vonszolni kezd, de a legtöbb esetben csak simán otthagyja a kitekert zsinórokat. Ellenben a rongyszőnyeggel nem tud mit kezdeni, felszippantja, majd belegabalyodik, illetve ha sikerül bebújnia alá, akkor a lézeres szenzor eltakarására megáll, szóval ez még mindig a robotporszívók halálcsapdája.
A dokkolás viszonylag jól működik, mondjuk 80%-osan, ami az előző darabhoz képest mindenképpen fejlődésnek tekinthető, de azért nem tökéletes. Sűrűbben visszatalál, mint korábban, viszont néha csak bóklászik a lakásban, pedig a kiindulópontját igazán megjegyezhetné, főleg ha már térképépítést is onnan kezdi. Erről jutott eszembe, hogy ha már lézeresen feltérképez mindent, és azt is tudja, hol van szőnyeg a lakásban, akkor miért nem jelöli meg és kerüli ki felmosás közben? Pedig eléggé adná magát a dolog.
Összefoglalva a különbségeket az elődmodellhez képest, az alábbi listát állítottam össze. Olyat nem találtam, amit kevésbé jól tudna, a rongyszőnyegekkel szembeni ádáz küzdelmét leszámítva mindenben fejlődött:
- csendesebb
- nagyobb szíváserő
- felső nyomásérzékelő szenzor
- gumis ütköző
- felmosás funkció
- szőnyegtisztítási mód
- küszöbmászó képesség megnőtt 20 mm-re
- az automata dokkolás hatékonyabb lett
Összegzés
A magas ár igen komplett szolgáltatásokat sorakoztat fel és a fejlődés is elég szembetűnő. Bár a külső megjelenés nem sokat változott, egy szinte tökéletes terméket dobtak a piacra, még akkor is, ha már hivatalosan nem Xiaomi név alatt fut a Roborock S50. Nagyon kevés hibája van, de például a rongyszőnyegekkel nem tud mit kezdeni, illetve a dokkolás még mindig eléggé hektikus. Ezt leszámítva minden mást jól csinál. Én személy szerint még ilyen okos kínai készüléket nem láttam a piacon, simán partiban van bármelyik gyártó saját termékével.
A szívásereje vetekszik a vezető dél-koreai és amerikai gyártókéval, legalább olyan okos és hatékony, ha nem még jobb. A lézeres feltérképezés miatt nagyon hatékony, végre fel is mos és a szőnyegen lévő kosszal is elbánik. A legfontosabb viszont az, hogy most már mindenféle küszöbön átjut, illetve digitálisan is kijelölhető a takarítási terület. A 130.000 forintos ár biztos sokak gyomrát megfekszi majd, de aki Porsche élményt vár el, az bizony ki kell, hogy fizesse a Porsche árát is. Vagy inkább csak a kétharmadát, ha Samsung, a Dyson vagy az iRobot termékeire gondolunk.
Pro
- Kiváló, lézeres útvonaltervezés
- Tonnányi szenzor
- Remek minőség
- Egyedi funkciók, mint a szőnyegérzékelés vagy a felmosás
Kontra
- Drága
- Egyes funkciók csak teszt üzemmódban érhetők el