Alldocube iPlay 50 Pro tablet teszt

Szerintem minden ilyen tablet egyik legfontosabb eleme, hogy legyen benne 4G modem,

hogy a puszta közepén is lehessen róla netezni. Persze a többi szenzor és chip is fontos, van duális WiFi, BT, műholdas helymeghatározás, sztereó hangszóró pár, fogad a SIM mellett TF kártyát is, amivel + 2 TB-tal tolható ki az alap 128 GB-os háttértár. Nincs viszont fényérzékelő szenzor, így marad a kézzel állítgatás, amit én személy szerint rühellek, de ez olcsó tabletes sajátosság.

Valójában persze tök mindegy, minek nevezgetik el a gyártók a hardvert, addig, amíg összeszed 360 000 pontot AnTuTuban, meg a GFX Bench T-Rex tesztjén 64 FPS-sel szaladgál a dínó, addig jók vagytok. Ez már bőven elég játékokhoz is, ha az igényeitek nem az egeket verdesik. A háttértár is decens, 732 Mbps-t teljesít olvasási és 264 Mbps-t írási sebességben, ami rendben van, gyorsnak is érződik a rendszer. Pörgettem a szokott neveket és nem nagyon akadozott sehol gaming közben a hardver, így aki nem akar sokat költeni, az már meg is találta a célszerszámot a játékokhoz. Van még egy nagy előnye, hogy MTK és nem Unisoc hardver adja a rendszer lelkét: a GPS vétel brutálisan gyors és pontos a Tiger SoC-khez képest.

Hogy egy kicsit elszomorítsam a nagyérdeműt, a Widevine tanúsítvány csak L3-as,

vagyis streamingre nem ez a legjobb eszköz, hiszen csak SD-ben jönnek majd a tartalmak. Netezni, híreket olvasni viszont remek, van szemkímélő esti mód, aki pedig az előbbi hiányosságot egy L1-es tanúsítvánnyal javítaná, annak ott van az Alldocube iPlay 50 2023-as verziója vagy a már tesztelt iPlay 50 Mini. A rendszer a viszonylag friss Android 12-es, hibába nem futottam bele, majdnem stock, a menü tűnik nekem egy picit másnak, de sallangmentes, nem aggattak rá bloatware-eket, amik megkeserítenék az életeteket.

A kamera szekciót nem szokták a gyártók kidomborítani, mert tableteknél nem sok értelme van.

Azért itt is van két kamera, egy hátsó 8 és egy 5 MP-es szelfi. Ez a szokásos videofonos beszélgetésekre, meg nagyon minimalista képek lövésére alkalmas, és itt a minimalistát nem jó értelemben gondolom. „Se színe, se szaga” az elkészült tartalmaknak, fakók a fényképek, kiégnek. Egy dolgot viszont jól csinálnak a kamerák: hűen hozzák a Nokia korszak életérzését, ráadásul a szoftveres rész is egyszerű, mint a faék. A videót meg hagyjuk is, mert semmilyen stabilizálás nincsen, nélküle meg még nem igazán készült megfelelő tartalom, így senkinek az idegrendszerét nem borzolnám vele.