Xiaomi Mi Curved Gaming Monitor 34 teszt | RendeljKínait

Xiaomi Mi Curved Gaming Monitor 34 teszt

Szemem fénye

teszt
írta: molcsa
2020-10-21

A Xiaomi monitorok téren is egyre erősebb, egymás után jelennek meg a különböző kijelzőik, a jelenlegi paletta csúcsát pedig a Mi Curved Gaming monitor képviseli. A 34 colos, ultrawide (21:9 képarányú, 3440×1440 pixel felbontású) panelt kifejezetten játékosoknak szánják, ami a 144 Hz-es képfrissítésben, ívelt felületben és Freesync Premium támogatásban is meglátszik. Elég jó csomag, de sok gyártó kínál hasonló tudású monitorokat, miért kellene a Xiaomit választani? Nos, ha a márkahűség nem elég nyomós érv, akkor az ára mindenképpen az lesz, hiszen Kínából már 130 000 forint körül megkapható, amivel überel minden hazai ajánlatot.

A rendeljkínait szerint

  • megbízhatóság: 10
  • design és anyagminőség: 9
  • felszereltség, funkciók: 8
  • ergonómia: 9
  • ár/érték arány: 10

9.2

Népítélet

8.6

  • megbízhatóság:9
  • design és anyagminőség:8
  • felszereltség, funkciók:7
  • ergonómia:9
  • ár/érték arány:10
Véleményt írok
Xiaomi Mi Curved Gaming Monitor 34 teszt 13

Jó a formája, nagyon stabil, remek a csúszásgátlója, és mágnesesen lepattintható a hátulja, így a kábeleket tökéletesen el lehet vezetni, semmi nem látszik belőlük. A másik kedvencem, hogy 13 cm-es tartományban állítható a monitor magassága, oldalra 45-45 fokban forgatható és fel-le dönthető. Ezen felül falra is szerelhető a VESA 100×100-as hátlapi furatok, valamint a mellékelt M4-es csavarok és távtartók segítségével. Így azt nem mondhatja senki, hogy nem tudja tökéletesen beállítani az igényeinek megfelelően, egyedül az álló helyzetbe való forgatás hiányozhat, bár az ívelt kijelző amúgy is bénán nézne ki állítva.

Csatlakozók terén 2 db Display Port, 2 db HDMI és egy audio jack áll rendelkezésre, és szintén mágnesesen felpattintható takaró rejti el őket a kíváncsi szemek elől. Mivel a tesztpéldány a Xiaomishoptól érkezett, a tápkábel alapból EU csatlakozós, de egyébként is moduláris, így bármikor szabadon kicserélhető.

Xiaomi Mi Curved Gaming Monitor 34 teszt 14

Képi bemenetekből tehát nincs hiány, viszont se hagyományos, se Type-C USB portot nem kapott, és beépített hangszóró sincs. A jack csatlakozót kipróbáltam fülessel, de elég felejtős, mivel teljesen hiányzik a hangból a basszus, és a magasak is kicsit sziszegősek. Úgyhogy én ezt csak vésztartaléknak használnám, bármelyik gép alaplapi hangkártyája jobb kimenetet ad.

A másik, ami nem tetszett, az a menü és annak kezelése. Öt gomb van a monitor hátulján, amiből egy a ki- és bekapcsoló, a többi pedig a menüben való navigáláshoz használható. Lassú és nehézkes ezekkel lépkedni és állítgatni a dolgokat, ráadásul mindig elfelejtettem, hogy melyik mit csinál. Az plusz kellemetlenség, hogy mivel a monitor szélén vannak, így megnyomáskor az egész készülékház mozog egy kicsit. Véleményem szerint egy joystick sokkal jobb megoldás lett volna.

 

Képminőség

A Mi Gaming monitor egy WQHD (3440×1440 pixel) felbontású VA panelt használ, amit állítólag a Samsung szállít. A VA tipikus “gyengéi” a rosszabb betekintési szögek, valamivel fakóbb színek és a lassabb válaszidő az IPS-hez képest, viszont kontraszban veri azt. A fényerő valóban látványosan csökken és a színek is lilásodnak, ha oldalról nézzük, ezért az ívelt forma is felelős. Emiatt ez nem egy tipikus haverokkal filmezős monitor, viszont ha egy ember nézi középen ülve, akkor tökéletesek a színek és egyenletes a fényerő.

A másik két hátrány viszont a Mi monitor kapcsán nem igazán érvényesül, ugyanis a 144 Hz-es képfrissítés mellé 4 ms-os (GtG) válaszidő tartozik, így az input lag minimálisra szorítható játék közben. A színekre sem lehet panasz, hiszen az sRGB skálát 121%-ban lefedi, 8 bites színmélység és 16,7 millió megjelenített szín mellett. Ezt a tapasztalatom is alátámasztja, nagyon szépek és élénkek az árnyalatok, és gyárilag is elég jól van kalibrálva. Marci kollégám is átjött megnézni, és megállapítottuk, hogy ennek a monitornak van a legszebb képe az összes általunk használt közül.

A maximum fényerő 300 nit, ami kevés ahhoz, hogy HDR képes legyen a megjelenítő – ez sokaknak hiányozhat -, arra viszont bőven elég, hogy kivilágítsa a szemünket a sötétben. Én jobbára fele fényerőn használtam, ez is bőven elég, de ha rásütött a nap, max fényerőn akkor is egész jól látszottak a dolgok, és a matt felületkezelésnek hála nem is tükröződik. Fekete képernyőnél, sötétben észlelhető egy kis felhősödés a háttérvilágításban, de ez bőven benne van, és plusz pont, hogy a széleken nincs “fénycsík”.

Xiaomi Mi Curved Gaming Monitor 34 teszt 16

Van előre definiált kékfény csökkentő mód, ami TÜV Rheinland minősítéssel is rendelkezik (igaz, a kínai TÜV által, de megtalálható a hivatalos adatbázisban). Imádom, meló közben csak így használom, mert sokkal kevésbé fárasztja a szemet, és jóval később jelentkezik az egész napos gép előtt ülés miatti fejfájás is. Már a funkció bekapcsolásakor érzem, hogy megkönnyebbül a szemem, nem “húzza annyira”.

A felbontás a 34 colon is még tökéletesen elég, sokkal élesebb a képe, mint a saját 27 colos FHD monitoromé. Én kb. 60 cm-ről használom, ilyen távolságból tűéles minden, és pont jó a kijelzőméret is: a szélek már a perifériámon vannak, de még nem kell forgatnom a fejemet, hogy belássam az egész munkateret.

 

Használhatóság

Régóta szemezgetek egy ultrawide kijelzővel, hogy kiválthassam a kicsit béna két monitoros felállásomat, ezért is örültem, hogy hozzám került a tesztmonitor. Nem voltam benne teljesen biztos, hogy egy ilyen eszköz képes két kijelzőt helyettesíteni, de azt kell mondanom bő egy hét használat után, hogy abszolút igen. Egy-két hasznos programot beszerezve nagyon ügyesen és kényelmesen menedzselhetők az ablakok, a nagy felbontás miatt elég nagy a munkaterület, mégsem olvashatatlanul apró a tartalom, ami egy 4K monitor esetén esélyes lenne. Eleinte furcsának tűnt a 21:9-es képarány, de hamar megszoktam, és rájöttem, hogy ez így tökéletes, hiszen kvázi másfél normál monitorom van összeolvasztva, elválasztó káva nélkül.

Kényelmes és hatékony így a munka, a legtöbb játékban pedig kiterjesztett látómezőm van, így sokkal többet látok be a pályából, mint egy 16:9-es képernyőn. Ez online küzdelmeknél kifejezett előny lehet, de single playerben is menő, ahogy körbevesz a tér, autószimulátoroknál különösen jó. Nem beszélve a filmekről, amikben végre teljesen megszűnik a felső-alsó fekete sáv, a teljes képernyőt kitölti a tartalom, tiszta mozi fíling.

Persze megvan a képarány hátránya is, mégpedig régebbi játékokban, amik nem támogatják ezt a felbontást, így kétoldalt függőleges fekete csíkokat kapunk ajándékba. Így van ez a TV-s vetítésre szánt 16:9 arányú filmekkel és sorozatokkal is, tehát áldás és átok is lehet a szélesvászon, ez felhasználási mód kérdése. Egyébként nem zavaróbb a függőleges csík, mint a filmeknél megszokott vízszintes, hamar hozzászokik a szem. A másik hátrány egy két külön monitoros setuphoz képest, hogy ha teljes képernyőre teszünk mondjuk egy YouTube videót, akkor értelemszerűen az egész kijelzőt elfoglalja, míg egy dedikált második monitoron ezt simán megtehetjük úgy, hogy az első is használható marad.

Ezen tud segíteni a PBP (kép a kép mellett) és a PIP (kép a képben) funkció. Az első két 1720×1440 pixel felbontású részre osztja a monitort, és két külön bemenet képét jeleníti meg egymás mellett, tehát úgy viselkedik, mintha két monitorunk lenne. Így már nyugodtan lehet két teljes képernyős alkalmazást futtatni egymás mellett, pl. egy játékot és a walkthrough videóját. A PIP már trükkösebb dolog, ilyenkor megmarad a teljes monitor elsődleges megjelenítőnek, és a második bemenet jelét egy szintén 21:9 arányú kis téglalapban jeleníti meg valamelyik sarokban beállításnak megfelelően. Háromféle méretű lehet ez az ablak, a legkisebb kb. 1/8, a legnagyobb 1/5 monitornyi. Hátránya, hogy a téglalap kitakarja az “alatta” lévő tartalmat a fő megjelenítőn, így szerintem ez korlátozottan használható. Kicsit trükkös volt a felbontások beállítása ezekben a módokban, azt találtam, hogy csak 60 Hz-en működik minden rendesen, de ez lehet, hogy már a grafikus vezérlőm kínja volt.

A menüben mindent tudunk állítani, ami egy monitortól megszokott – fényerő, kontraszt, gamma, színek, fehéregyensúly, egyéb dinamikai beállítások, és vannak előre definiált profilok is (standard, ECO, játék, film, kékfény csökkentő és RTS). Ami még menő, hogy a képarány is beállítható a monitor menüből (21:9, 16:9, 1:1 és auto), ilyenkor nyilván megint függőleges fekete sávokat kapunk. Auto módban a Windows-ban beállított felbontásnak megfelelő képarányt vesz fel, nem fogja széthúzni a tartalmat, hogy betöltse az egész kijelzőt. Fontos tudni, hogy PBP és PIP módban szinte az összes ilyen beállítás le van tiltva, és a Freesync sem működik, csak ha egy bemenet aktív.

Freesync magyarázó

A Freesync az AMD VRR (változó képfrissítési ráta) megoldása (az Nvidia G-Sync konkurenciája). Lényege, hogy egy bizonyos FPS tartományban (amit a monitor támogat) a kijelző képfrissítését a videokártya által kitolt FPS számhoz igazítja, így garantáltan nem fog csíkozódni és szétcsúszni a kép. Így sokkal konzolosabb élményt kapunk, folyamatosabb és lagmentesebb érzés a játék. Bár konkurens megoldások, ennek ellenére az Nvidia videokártyák is támogatják a Freesync monitorokat, így mindegy, hogy melyik nagy gyártó kártyája dolgozik a gépünkben, a monitor előnyeit szinte azonos módon ki tudjuk használni.

A Freesync Premium fő plusz tulajdonsága, hogy tudja az LFC-t, azaz alacsony képkockasebesség kompenzációt. Ez azt csinálja, hogy ha az FPS kiesik a monitor által támogatott intervallumból, akkor megduplázza vagy megtriplázza a képkockákat, hogy visszakerüljünk a tartományba. Példa: 48-144 Hz a monitor Freesync tartománya, és az FPS leesik 30-ra. Ilyenkor megtriplázza a képkockákat, így 90 Hz-en működik a monitor, ami folyamatosabb vizuális élményt ad.

Térjünk is át a két legmenőbb funkcióra, a 144 Hz-es képfrissítésre és a Freesync Premiumra. Előbbi ugye annyit jelent, hogy a monitor másodpercenként nem a szokásos 60, hanem 144 alkalommal frissíti a megjelenített képet, ami értelemszerűen sokkal folyamatosabb, krémesebb mozgást eredményez. Meglepő módon ez már az alap Windows kezelésnél is feltűnik, nem húz maga után méteres csíkot a kurzor, sokkal gyorsabban és direktebben történik minden, és most először feltűnt, hogy tök menő ablakanimációkat is csinált a Microsoft. Eddig nem voltam odáig ezért a magas Hz hajszolásért, de be kell vallanom, már egy irodai munka során is sokkal jobb, játékoknál meg ég és föld, főleg egy FPS-ben vagy versenyszimulátorban, ahol nagyon gyorsan történnek a dolgok. A magasabb képfrissítés azt is jelenti, hogy végre tényleg van értelme a 60 feletti FPS számnak, hiszen natívan meg is jelenik a képernyőn, így ha erős gépünk van, teljes mértékben ki tudjuk használni a plusz teljesítményt.

A Freesync a másik kedvencem. Eddig az sem zavart nagyon, hogy néha csíkozódik kicsit a kép a monitor és videokártya összehangolatlansága miatt, de most elkapott a dolog, mert tényleg látványos a javulás. Egy megfelelően erős videokártya, egy ilyen monitor és egy kontroller kombójával túlzás nélkül hozható a konzolos játékélmény. A Mi monitor Freesync tartománya 48-144 Hz gyárilag, tehát ha ebbe esik a videokártya FPS száma, akkor működik a technológia, ez alatt és e felett nem. Ezt magunk is leellenőrizhetjük a monitor menü Information fülén, ahol kiírja az aktuális frissítési rátát (sajnos nem dinamikusan, hanem a menü megnyitáskori aktuális értéket, és nincs folyamatosan kirakható számláló sem).

Persze ott van az LFC, ami a képkockák sokszorozásával segít, ha lefelé kilógnánk a határból. Ami egyben bosszúságot is tud okozni a gépigényesebb játékoknál villódzás formájában. Ez alatt azt értem, hogy a fényerő nagyon gyorsan ide-oda változik, ezáltal zavaróan vibrál a kép. Ennek oka, hogy a VA panel fényereje nagyobb magasabb frissítési frekvencián, és amikor éppen a Freesync tartomány határán ugrál az FPS (pl. 45-52 FPS között), akkor nagyon gyorsan sokat változik a frissítési frekvencia (48 FPS alatt ugye bekapcsol az LFC, és feltolja a frissítési rátát 90-144 Hz közé, majd ha visszamegy az FPS 48 fölé, akkor újra ehhez igazítja a Hz-et). Tehát ~48-52 és ~90-144 Hz között ugrál a képfrissítés másodpercenként akár többször, így a fényerő is ennek megfelelően változik, ez eredményezi a villódzást. Szerencsére van egy remek trükk, a monitor Freesync tartományának szoftveres módosításával teljesen sikerült megszüntetni ezt a villogást, úgyhogy ez egyáltalán nem egy dealbreaker probléma.

Összegzés

A Xiaomi ismét remek munkát végzett, ugyanis a 34 colos Mi Curved Gaming monitornál pont ott spóroltak, ahol nem fáj, és így egy kiemelkedően jó ár-érték arányú megjelenítőt hoztak össze. Nincsenek prémium extrák, pl. USB portok, fém váz vagy HDR támogatás, de a képminőség remek, ahogy a dizájn, az összeszerelés is. A nagy képátló és az ívelt, nagyfelbontású kijelző miatt remek munkaeszköz, a 144 Hz-es képfrissítés és Freesync Premium kompatibilitás pedig nagyon sokat dob a játékélményen. Van pár apróbb hibája, de összességében egy nagyon ajánlott vétel, és az ára rakja fel az i-re a pontot.

A Xiaomishopnál 2 év hazai garanciával 169 990 Ft-ért juthatunk hozzá, Aliexpress-en 137 000 Ft-ért vehető meg, a termékoldal szerint cseh raktárból, így nem kell rá áfát sem fizetni. A legjobb árat a Banggood kínálja: a BGFR959 kuponkóddal 133 000 forintért megvehető szintén cseh raktárból, így erre sem rakódik semmi importköltség

Pro

  • Nagy felbontás, élénk színek
  • Nagy munkaterület, extra játékélmény a 21:9 méretarány miatt
  • 144 Hz
  • Freesnyc Premium kompatibilitás
  • Letisztult design, jó minőség
  • Sokrétűen állítható állvány, ötletes kábelmenedzsment
  • Nagyon jó ár

Kontra

  • Kényelmetlen menü kezelés
  • HDR hiánya
  • USB portok, hangszóró hiánya