Rapoo MT750L vezeték nélküli egér teszt

Az egér közepes méretű, és csak jobbkezes használatra alkalmas az kialakítása miatt. Közepes a mérete, az én kezemnek egy leheletnyit nagy, de 170 centi és 65 kilogramm vagyok, tehát azt hiszem ezt meg lehet neki bocsátani. Egyébként kényelmesen fekszik fel rá a tenyér, a tömege pedig nem túl kicsi, de nem is nagy, konyhai mérlegen kimérve 120 gramm. Az alján csúszást elősegítő felületek vannak, ami miatt tényleg szépen siklik még az alumínium Xiaomi egérpadon is. Apró méretű bekapcsológomb került az aljára, illetve a lézeres szenzor. Az elején van a micro USB bemenet, amin keresztül tölthetjük, hiszen ez egy beépített akkumulátoros egér. Rátérve a gombjaira jönnek elő a nyalánkságok egytől-egyig: a hagyományos jobb és bal klikk között van a görgő, ami gombként is funkcionál, valamint a csatornaválasztó gomb és a DPI kapcsoló. Oldalt még kettő darab konfigurálható gombot kapunk, valamint az MX Masterből jól ismert oldalirányú görgőt.

A klikkek szépen működnek, nem hangosak, de egyértelműen kattannak, az első görgő kicsit durva, de elmegy, viszont az oldalsó nehezen görgethető, ám erre amúgy sincsen sűrűn szükség. Mivel a kezem nem egy nagy lapát, így a baloldali konfigurálható gombokból a távolabbit kicsit nehéz volt elérnem, de megszokható. Alapvetően jó az ergonómia, de érződik azért, hogy nem egy 30 000 forintos egér, nyilván van ennél még feljebb. Az anyaghasználat jó, majdnem teljesen műanyag, de a zongoralakkos és matt részek szépen váltakoznak rajta, a tapintása pedig kellemes.

Az egérnek van saját szoftvere, amit letöltve újabb funkciókhoz férhettek hozzá. Ez a program a hivatalos oldalról szerezhető be, és mindenféle gond nélkül feltelepíthető. Az Árukeresőn ezt rendesen elszidták, de vagy javítottak rajta, vagy a kínai variánssal megfelelően működik, mert szinte hibátlan. A szoftver angol és kínai nyelven tud, de egyből az előbbivel indul.

Beállíthatjuk mindegyik gombra, hogy mit csináljon, amit egy listából választhatunk ki, ami ugyan nagyon széles, de saját billentyűparancsokat nem adhatunk meg.

A rengeteg felkonfigurálható beállítás mellett egy csúszkával finomhangolhatjuk a szenzor felbontását, ami baromi jól működik. Ha levesszük minimumra, akkor a DPI állitóval az egéren továbbra is változtathatjuk a felbontást négy lépcsőben, de mindegyik elég „lassú” lesz, ami csak annyit jelent, hogy nagyon finoman állíthatjuk a felbontását, amit aztán használat közben bármikor átkapcsolhatunk egy gombnyomással, 600 és 3200 DPI között. Ami viszont feltűnt, hogy az összes beállítás csak akkor jelenik meg, ha a 2,4 GHz-es kapcsolaton vagyunk, Bluetooth-szal nincs annyi beállítási lehetőségünk. Illetve kipróbáltam egy olyan laptopon, aminek 3:2-höz a felbontása, és akkor kicsit összecsúszott a szoftver, de ez egy elég ritka képarány, nagyon nem csodálkoztam, hogy megborította, de az való és igaz, hogy ilyet akkor sem szabadna csinálnia egy ennyibe kerülő eszköz segédprogramjának.

Az akkumulátoros működés az egyik legjobb feature a készülékben. Nem kell alkáli elemekkel szórakozni, hiszen egy beépített 450 mAh kapacitású lítiumos aksi van benne, amit micro USB porton keresztül tölthetünk. Sajnos nem Type-C port van rajta, de ez azért talán megbocsájtható „hiba”, viszont a töltésvisszajelző nagyon gyenge, van olyan szög, amiből nem is látszik, mert túl mélyen ül a LED. Ez nem nagy dolog, de azért elég amatőr hiba.