Noname szobabicikli teszt

A lényeg az, hogy a minőség hitvány,

és az, hogy gyárilag össze-vissza van nyomorgatva például a kormányon a szivacs, vagy egyes csavarokat alig bírtam becsavarni, az azért sokat elmond arról, hogy ennek a terméknek a minőségellenőrzésével mennyit foglalkoztak. Egy szóval le tudom írni: semennyit. Például az ellenállás állításáért felelős kábelt alig bírtam beakasztani a tartójába, majd szabályosan bele kellett tömnöm a csőbe, mert olyan bénán oldották meg az egészet, hogy nincs kialakítva neki megfelelő hely.

Az igazi alja része viszont maga a fedélzeti komputer.

Egyrészt egy olyan minőségű műanyag gyűrűn ül, amit máshol csomagolóanyagnak se szoktak használni, másrészt pedig az egész hártyavékony, ezért csavarodik. A szobabicikli ezen részét viszont minden elemcserekor – 1 db AAA telepről üzemel – le fogjátok venni, szóval nem lennék meglepve, ha gyorsan elpusztulna. A vezérlésért egyetlen gomb felel, a klasszikus hosszan nyomom ki-bekapcsol és a röviden nyomom körkörösen léptet elvet követve. A nyomógomb olyan gyík, hogy attól féltem, beleesik a szerkezetbe, kb. 30 fokban felemelkedik az egyik széle, ha a másikat lenyomjátok.

Semmi extrát nem tud, de azért a szokásos dolgokat mutatja: sebesség, távolság, elégetett kalória, eltelt idő.

Mindkét pedálra került egy-egy szíj, ami a lábat hivatott a helyén tartani, illetve az ülése is állítható a szerkezetnek. Ez egyébként a szobabicikli legjobb része, kellően széles és kényelmes, csak ne nézzétek meg alulról, mert sírva fakadtok, micsoda taknyolással illesztették egymáshoz az anyagokat. Mint minden szobabiciklin, ezen is van nehézségállító tekerő, amin irdatlan sokat kell forgatni, mire kellően benehezedik a dolog. Szerintem jobb lett volna egy 10 fokozatú skálán megoldani ezt az egészet, az sokkal egyértelműbb, minthogy 19 tekerés után valamennyivel nehezebb lesz a folyamat. Megfoghatatlan, és idegesítő is a procedúra, plusz ez is a kelletlenség érzetét kelti.

Szintén problémának éreztem a berendezés tömegét.

Bár a gyár konkrétan nem adja meg, szerintem nincs 10 kiló, legalábbis biztosan jóval könnyebb, mint a Mi Electric Scooter 3, amihez mértem. Ez azért problémás, mert a saját korábban birtokolt elliptikus trénerem nagyjából 20-25 kiló körül mozgott, és egy vehemensebb taposással azt is be tudtam billenteni. Nyilván a maximális, 120 kiló terhelhetőség egy nevetséges vicc ebben az esetben, az én 75 kilogrammommal is meg tudtam úgy tekerni, hogy dülöngéljen.

Mondhatnám, hogy az alacsony tömeg azért jó, mert könnyebb arrébb rakni, de ezt úgy szokták megoldani, hogy tesznek két pici kereket az első csővázra, és akkor a berendezést megemelve egyszerűen arrébb lehet rakni. Ez természetesen hiányzik erről a rettenetről, szóval itt inkább az olcsósítás volt a fő szándék, egyszerűen nincsen benne elég anyag.