Ienyrid M8 elektromos roller teszt

Gyorsan kiműtöttem a dobozából az M8-at, levágtam róla a fóliát és kiterítettem a szőnyegen a cuccokat. Adnak hozzá szinte mindent, amit kell: sárhányó, lámpák, szerszám az összeszereléshez, töltő és a leírás. Két említésre méltó dolog a lábjegyzetbe: a leírásban minden idők legnevetségesebb félrefordított angol mondatára leltem rá, illetve a svájci bicska szerű imbuszkulcs készlet iszonyatosan gyenge minőségű. Alig húztam meg egy csavart a kormánycsövön, máris elnyalta a szerszám végét a csavar. Szerencse, hogy nem a csavar engedett előbb, mert kellemetlen lett volna kiműteni, szóval hoztam a sajátomat és azzal betekertem a helyére.

Ne felejtsétek el az összerakás előtt a kábeleket összedugni a kormány nyakban, különben nem kapcsol be a roller.

És persze akkor sem, ha lemerült állapotban kapjátok, szóval kezdjétek a feltöltéssel, a töltőcsatlakozót a hátsó fellépő oldalán találjátok. Ideális hely, ide már nem nagyon fröccsen fel a víz és egy szilikonos kupak is védi. Ez egy jó példa arra, hogy viszonylag átgondoltnak néz ki a roller, elég jól kitaláltak rajta mindent. A vázszerkezet gyakorlatilag a Kugoo G2 Próhoz hasonlít leginkább, annak továbbfejlesztett változata. A kormányoszlopa erősített, így vélhetően nem érinti a Kugoo G2 Próra jellemző kormánytörés hiba sem.

Néhány helyen találtam némi ragasztó maradékot, de ennyi, az összerakottság jó, sehol nem lóg ki a lóláb. Külön érdekesség, hogy a 9,5 inch-es kereken a gumi bár felfújhatónak néz ki, valójában tömör. Ez egyben azt is jelenti, hogy gondozásmentes, ami azért jó, mert egy esetleges defekt esetén ki kellene szedni az első hajtott kereket is, a motorral együtt. A nullrevízió során, amit a Roll-Base szakembere, Varga János végzett el rajta, megkérdeztem, hogy át lehetne-e alakítani felpumpálhatóra. Azt az információt kaptam, hogy igen, de meg kell fúrni a felnit, hiszen valahol ki kell hozni a szelepet, így nem biztos, hogy megéri a macerát, ami ezzel jár, pedig az biztosan sokat dobna a kényelmen.

Hozzá kell tennem, hogy a felfújható gumit nem tartom különösebben nagy kockázatnak, hiszen a 6000 kilométer alatt, amit eddig egykerekűztem, egyetlen defektem volt összesen, és a levegős kerekek mindig hozzáadnak a kényelemhez, szóval nem akkora macera ez, mint ahogy sokan hirdetik.

A fellépője viszonylag széles, de nyilván ezt is „egységnyi” emberre tervezik, ahogyan egyébként a hatótávot is számolják: 25 km/h-s sebességgel megtett út hossza egy 70 kilogrammos személlyel.

És itt máris van két kulcsinformáció, az egyik a sebesség, ugyanis a roller képes 36 km/h- val is haladni. Ezt alapból 25 km/h-ban maximalizálják, gondolom jogszabályi követelmények miatt, amit mindenki saját felelősségére elvégezhet. A tempót egyébként tényleg tudja a roller. A másik a hatótáv, ami nyilván emiatt le fog csökkeni, hiszen a gyártó is azért ad meg egy 29-35 km-es szórást, mert a körülményektől függ, hogy a 10 Ah-s, 48 V-os rendszerből mennyi jön ki a valóságban.

Még néhány apróságot érdemes megemlíteni a menettesztek előtt: adnak hozzá egy nagyon olcsó csengőt, ami jó, hogy van, de én lecserélném egy jobbra. Elöl-hátul is van lámpa, az első szöge állítható, a hátsó pedig féklámpaként működik. A kormánycsövön van hely, vegyetek oda egy bikábbat. A fellépő oldalán van 2 darab kék LED, ami jó, mert segíti a láthatóságot oldalról, és pofásan is néz ki. A beakasztó mechanikát külön fel kell szerelnetek, ez a sárhányón kiképzett nyílásba illeszkedik. Jól működik, könnyű vele az M8-at hordozni, és szatyor is akasztható rá. Van egy elég jó sztender, ami nem csökkenti a hasmagasságot, hanem a fellépő mellé zár, és nem is akadtam fel vele sehol. A kormánycső szerintem egy picit rövid, eléggé kint kell fognom a jobb oldali markolatot, hogy jól elérjem a gázkart.

Azt azért nem mondanám, hogy van normális fékhatás, mert 36 kiliről pokolian lassan áll meg,

cserébe lehet vele jókat farolni. Ami érdekes, hogy olyan a féknyereg kiképzése, mintha kétoldalról fognák a pofák a tárcsát. De nem, az csak egy plusz műanyag profil, viszont egyáltalán nem csikorgott a fék, ami szinte minden olcsó roller jellemzője, és egy hiperidegesítő probléma.

Ezekhez a 20 kiló körüli rollerekhez egyszerűen muszáj a nominális 500 W, de aki 80 kiló fölött van, annak bizony a 750-1000 W sem olyan sok. Ráadásul Budapesten pont van mindenféle terep, hegyek és völgyek, sík rész, rossz és jó út. Vagyis aki Buda irányába kacsintgat, izmosabb rollert kell, hogy vegyen, ennek a minimuma kb. az, amit az M8 tud. Az én tömegemmel – 70 kiló – tisztességesen megindul, jól húz, felül sem nyúlós, gyorsan éri el a 36 km/h-t, és ez egy olyan tempó, amivel az átlagos bicikliseket meg lehet előzni.

Kevés szánalmasabb dolog van annál a gyépé harcnál, amit egy híd felhajtóján lehet vívni a biciklistákkal, akik nem tudnak izomerőből gyorsabban tekerni 25-nél, titeket meg az elektronika korlátoz le ugyanitt.

Senki nem megy sehova, csak szenvednek a szereplők egymás mellett. A másik, pedig a hatótáv növekedésével muszáj növelni a végsebességet is, mert nem akkora poén 25 km/órával 2 órán át egy irányba menni. Szóval én kentem neki, ahol tudtam, így nagyjából 20-22 km-re jött ki a hatótáv, amire azt mondom rendben van, igaz szinte végig 35-36-tal verettem. 25-tel szerintem meglenne az áhított 30 km is, de hát ki bírja azt idegrendszerrel, ha 36 km/h-val is lehet menni?

A másik fontos dolog a dupla lengéscsillapítás.

Nagyon kemény, főleg a tömör gumival, de nyilván 100 kilogramm körül is kell csillapítania és sajnos nem is állítható. Így viszont a lelket is kirázta belőlem, annyira hogy a kezem elzsibbadt, így meg is kellett állnom. A markolat ráadásul elforgott, a gázkar meg túl közel volt a hüvelykujjamhoz. Első megoldás: kuka, és kell egy jobb, ez nem is nagy tétel, második esetben meg 3-4 centivel arrébb kell csavarozni a kallantyút. Szintén zavaró, hogy a keskeny keresztrúd miatt nagyon idegesen reagál az M8. Hirtelen vált irányt, ami megszokható, de egy szélesebb elem ide jobb lett volna.

Ellenben az nagy pozitívum, hogy „csak” 21,3 kg a tömeg. Gondoljatok arra, hogy a Navee S65 24 kilogramm volt – teszt itt – ugyanekkora motorteljesítménnyel és hasonló, csak kényelmesebb lengéscsillapítással. Ez 12% különbség tömegben, ami elég sok. Tény, hogy az S65 egy jobb minőségű termék, és kicsit nagyobb az akkuja, de mennyiért? 300-350 000 forint körül kérnek érte, vagyis majdnem kétszer annyi, mint az Ienyrid.

Az M8-on van egy egész jó kijelző,

ami mutatja a töltöttséget, a sebességet, a beállított fokozatot, a megtett utat, aktív-e a tempomat, lámpa, illetve, hogy van-e hiba. Kijelzi a felvett áram mennyiségét és a feszültséget is, ami nagyon fontos és igen ritka funkció, és sokkal jobban lehet belőle következtetni a töltöttségre, mint az akku piktogramból. Az mondjuk egy másik kérdés, hogy a megtett utat teljesen fals módon méri, kb. duplázza a valós távot, de lehet itt a kerékméret beállításokkal – a szerviz menüben ezt is lehet piszkálni a 06-os pontban – voltak gondok. A lámpa gomb – három csík – rövid nyomkodásával váltogathattok a sebességmódok között, hosszúra meg bekapcsolja a világítótestet. Egyszerűen nagyszerű, jól kezelhető, nem kell több, fancy applikáció sem.

Az Ienyrid M8 roller nullrevízióját együttműködő partnerünk, a Roll-Base elektromos roller és kerékpár-szerviz végezte. Ha megfelelő szakértelemre van szükségetek, ha javíttatni vagy átépíttetni szeretnétek, bátran forduljatok Varga Jánoshoz, a Roll-Base tulajdonosához.