Honey Whale G2 Pro elektromos roller teszt

A G2 Pro alaposan becsomagolva érkezik, az összeszerelése nem atomfizika, csak a klasszikus tennivalókra kell számítanod: rögzítened kell a kormány szárát, majd a tetejére a kormányt, erre pedig a kijelzőt is rá kell raknod és itt véget is ér a történet. Persze a fékek beállításáról ne feledkezz meg és arról sem, hogy nem árt a rolleren minden egyes csavart meghúzni az első elindulás előtt, de

a gyors összeszerelés részben a kiemelkedően jó anyagminőségnek köszönhető.

A műanyag alkatrészekben rézmenetes betétek kaptak helyet, így az összeszerelés során nem nyalódnak el a menetek, mint amit legutóbb az ANGWATT F1 új változatánál tapasztaltam. A stucni meglepően vaskos és a roller többi része is masszív, kifejezetten igényes. Hamar feltűnt, hogy a kábeleket jó minőségű kábelkötözők tartják össze filléres gyorsbilincsek helyett és a kijelző is jóval ergonomikusabb az átlagosnál. Két felnyitható kampója van, így gyerekjáték rögzíteni, nem kell rápattintanod/ráfeszegetned a kormányra, mint sok más kijelzőt.

Kiegészítők terén nem volt spúr a gyártó: a használati utasításon, a töltőn és a szükséges szerszámokon felül egy univerzális zárat, egy kormányra rögzíthető telefontartót és egy keményfedeles táskát találsz még a csomagban, utóbbit a roller kormányrúdjára tudod felrakni és jó sok apróság belefér.

Az anyaghasználaton felül a Honey Whale G2 Pro dizájnja szintén kiemelkedő.

A halvány citromsárga és szürke színpárosítás már alapvetően érdekes, viszont sokkal izgalmasabb, mintha csak fekete színű lenne, egy-két piros vagy szürke színű elemmel „megbolondítva”. A roller minden részlete szép, helyenként karbon hatású mintát kapott, de csak ízlésesen, néhány helyre pedig a gyártó cuki logója is felkerült: egy kis fekete-sárga csíkos bálna, ami igazából méhecske szeretne lenni. Első ránézésre összességében olyan hatása van a G2 Prónak, mintha a legtöbb eleme 3D nyomtatóval készült volna, de ez persze nem így van.

Aki egy kicsit is jártas az elektromos rollerek világában, az hamar észre fogja venni, hogy

a különleges részletek és a szokatlan színválasztás ellenére a Honey Whale G2 Pro igencsak a KuKirin G2 Max-ra szeretne hasonlítani,

teszt itt, vagy a KuKirin G2 Masterre, teszt itt, amik szintén nagyon hasonlítanak egymásra és ebben a Roll-Base szerviz tulajdonosa, János is megerősített. A két különböző márkájú roller formavilága nagyjából megegyezik, a részletek viszont merőben eltérnek, értem ez alatt az egy bekezdéssel fentebb felsoroltakat. Ahogy a mondás tartja, először a szem eszik, viszont a piszkos számok is fontosak. Nézzük, mennyit repül a méhecske!

Érzésre olyan, mintha a tesztalanyt inkább 1000 watt hajtaná, de túl jól indított a könnyű összeszereléssel és az érdekes dizájnnal, mert

az első tesztkörnél jött a fekete leves: az istenért sem tudtam választani a 3 sebességfokozatából,

maximum csak 20 km/órával tudtam gurulni. Ezt a problémát a rejtett menüjében kellett orvosolni, amiről egy árva szót sem ejt a használati utasítás és a ’Zinternet világa sem volt a segítségemre, hiszen még túl új ez a roller. A Geekbuying dolgozói viszont abszolút készségesek, úgyhogy, ha majd hasonlóan jársz, akkor a roller kezelőszervén kell megnyomnod egyszerre a + és – gombokat, így jutsz be a rejtett menübe, ott pedig a P10-et kell keresned, hogy a sebességkorlátozást feloldd. Ezért sajnos jár a fekete pont a Honey Whale G2 Prónak.

A tesztalany végsebessége papíron 40-50 km/óra közötti, viszont a valóságban ez csak 40 km/óra volt – pontosabban lett volna, ha a számlálója nem csalna, így a valós végsebessége 35 km/óra. Persze ha te alig vagy 60 kilogramm és lejtőn lefelé próbálkozol, akkor a 40 km/óra is összejöhet gond nélkül. A G2 Pro 10 colos gumiabroncsokon gurul, de ez megint csak egy olyan műszaki paraméter, amivel kapcsolatban az információk eltérők, mert a használati utasításban 11 col szerepel. A gumik a mintázatukból ítélve inkább aszfaltra valók, mintsem terepre, viszont a kiemelkedő rugózásának hála utóbbin is könnyedén helytállt a roller. Ez nem meglepő, hiszen a KuKirin G2 Max lengéscsillapítóit kapta. Persze sárban vagy murvás terepen nem érdemes vele gurulni – és nem is tudsz -, viszont az enyhén kavicsos, homokos vagy füves talajjal nem volt problémája,

az úthibák pedig egyenesen meg sem kottyantak neki, szóval magyar viszonylatban jó választás.

A változatosság kedvéért az sem egyértelmű, hogy csak 12 vagy akár 15 fokos emelkedőket képes megmászni a G2 Pro, de nincs a kettő között sok különbség és ugyan nem dimbes-dombos környéken lakom, de még az egész komoly Duna-parti emelkedőkkel sem volt problémája, tisztességesen felvitt mindig. A tömege nem vészes, körülbelül 500 gramm híján 25 kilogrammot nyom, a teherbírása 120 kilogramm. Az összecsukó mechanizmusa nagyon egyszerűen működik, ez is a KuKirin modellekről lehet ismerős. A roller összecsukását egy kormányról lelógó kampó segíti, ami

az összes szabadidejében össze-vissza lifeg és csapkodja a kormányt, tehát egy rázós úton elég idegesítő tud lenni.

A közel 40 km/órás végsebességről tárcsafék segít megállni, amiért a G2 Pro a következő fekete pontot érdemli: a lehető leggagyibb fék került rá, ami csak beszerezhető Kínából. A szervizes tapasztalatok alapján még be sem állítható rendesen, viszont az a poén, hogy egyszer sem volt rá példa, hogy ne segített volna időben megállni.

A Honey Whale G2 Pro érdekes LCD kijelzőt kapott, aminek a színei nagyon szépek és „smooth” a látvány, nem pedig pixeles, erős napfényben simán látható. A jobb felső sarkához kell érinteni az NFC kártyát, miután megnyomod a bekapcsológombot. A kijelző minden klasszikus menetadatot mutat: aktuális sebesség, akkumulátor töltöttségi szintje, alkalmi/összesen megtett táv, választott sebességfokozat, index/fények/hibák visszajelzése. A G2 Pro kezelője is szimpatikus és ugyan hasonlít a legtöbb rolleren megtalálhatóhoz, mégis nagyobb egy fokkal a megszokottnál és nincsenek rajta felesleges gombok, mint a legtöbb ANGWATT elektromos rolleren –

USB csatlakozás viszont van, így menet közben simán töltheted a telefonodat, ha már az utolsó 2%-kal küzd.

A tesztalany fényekben nem szűkölködik:

elöl a kormányszáron egy klasszikus, fehér színű LED-et találsz, lekerekített helyett szögletes burkolatban, míg hátul, a taposó alatt egy piros színű féklámpa van. Az új ANGWATT F1-hez hasonlóan a Honey Whale G2 Próra is kerültek menetfények, méghozzá a fellépő mindkét oldalára – az egyik tönkre is ment viszonylag hamar. Az irányjelzők a menetfények mellé kerültek, jól látható helyre.

A roller fellépője alatt egy 54,6 voltos és 16 Ah kapacitású akkumulátor rejlik, ami a gyártó szerint 45 kilométeres hatótávra elég egyetlen feltöltéssel, de a használati utasítás megint mást mond: 35 kilométert. Nagyjából én is ennyire számítottam és így legyen ötösöm a lottón, mert a vége 34 kilométer lett – bár legyen inkább csak 30 a roller csalóka kalkulációja miatt.

A Honey Whale G2 Pro elektromos roller nullrevízióját együttműködő partnerünk, a Roll-Base elektromos roller és kerékpár-szerviz végezte. Ha megfelelő szakértelemre van szükségetek, ha javíttatni vagy átépíttetni szeretnétek, bátran forduljatok Varga Jánoshoz, a Roll-Base tulajdonosához.