TwoTrees SK1 3D nyomtató teszt

Erre egy kicsit kitérnék, hiszen elég sok 3D nyomtató tesztet találtok már az oldalunkon, és ezen termékek közül a CoreXY gépek közös jellemzője, hogy zárt házat kapnak kamerával. A teljesség igénye nélkül ilyen a Creality K1C, a FlashForge Adventurer 5M Pro vagy a Qidi Tech Q1 Pro is. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szettben megtaláljátok:

• a CoreXY rendszerű 3D nyomtatót
• a zárt házat (ami sokszor fűthető is)
• a kamerát (ami néha AI támogatott)

Ez a TwoTrees SK1 esetében nem így van, hiszen itt a ház nyitott és kamera sincsen – de a csatlakozók ott vannak hozzá -, viszont kiegészítőként ezek külön megvásárolhatók. Mennyi az annyi? Enclosure kit 160 USD, AI camera 40 USD, tehát durván 75 000 Ft-nyi további költségetek keletkezik, így az ár máris 225 000 fronyó, nem pedig 150. Van „minden az egyben” kiszerelés is, az csak 200 000 körül van és nyilván ez az ár még kuponozható, ennek ellenére ezeket érdemes fejben tartanotok, amikor az árakat összenézitek.

Addig szerencsére a TwoTrees SK1 is eljutott, hogy már nem kell összerakni,

mint az SP5 V3-at, és örültem, hogy nincs legózás, csak egy-két kábelt kellett összedugnom, a szivacsokat eltávolítanom és a WiFi antennát a helyére csavarnom. Ez utóbbi eléggé ótvar helyen van, nem lennék meglepve, ha valaki véletlenül letörné.

Ami az első benyomásokat illeti, a keret masszív, jó az összerakottság, a fogasszíjak azonban nem elég feszesek,

és az ilyen lógás, mindig a pontosságot rontja. Ez azért vicces, mert van egy kártya a csomagban, ami azt állítja, hogy rigorózus teszteknek vetnek alá minden TwoTrees SK1-et, ami egy 47 pontos vizsgálatot takar, köztük a „timing belt tension inspection” lépéssel. A 4,3 colos kijelző végre értelmes helyre került, és a fillérb@szó kisegyház sem munkálkodott túl sokat a kiegészítők esetében. Van itt minden, szerszámok, micro SD kártya, pendrive, kismillió leírás, pót hot end, egész sok filament – de azért nem a szokásos 1 kilós tekercs -, csípőfogó, csavarhúzó. A gond viszont az, hogy a leírása semmire nem jó. Sem a beállításról, sem a problémák kezeléséről nem ír, semmi olyanról, amit a következő sorokban fogtok olvasni. A filament befűzése közben konstatáltam, hogy végre sikerült a tartót és a PTFE csövet is jó helyre tenni, így egyszerű lesz a csere, nem tekereg jobbra-balra az anyag, mint a Creality K1 Max esetében, amitől konkrétan hülyét kaptam. Sok hibát tud okozni az ilyen, szóval ezért jár a fánk a TwoTrees SK1 mérnökeinek.

Fussuk át a műszaki paramétereket, mert ezek mindig jó összehasonlítási alapot adnak más nyomtatókkal:

• Sebesség: 700 mm/s (elméleti maximum, a valósághoz nem szokott köze lenni)
• Gyorsulás: 20 000 mm²/s
• Fej hőmérséklete: 300 Celsius fok
• Átfolyási mennyiség: 32 mm³/s
• Ház hőmérséklete: alapból nem zárt, de vehető hozzá enclosure kit
• Tárgyasztal hőmérséklete: 100 Celsius fok, „automata” szintezéssel, PEI lappal
• Tárgyasztal mérete: 265x265x265 mm
• Kijelző: 4,3 colos, fekvő érintőképernyő, 480×272 pixellel
• Firmware: Klipper, Fluidd kezelőfelülettel
• Extruder: direct drive (állítólag van kifogyásérzékelő is, de hogy hol?)
• Fúvóka: Volcano?
• Adatkapcsolat: WiFi, LAN, USB-A (pendrive-oknak)
• Algoritmusok: input shaping, pressure advance
• Támogatott filamentek: PLA, PETG, ABS, ASA, TPU, PC, UltraPA

A fentiekhez pár gondolat, az egyik hogy a támogatott filamentek közül az ABS és az ASA is gázt képez, ennek belégzése az álmoskönyv szerint nem a hosszú élet titka,

szóval ez jó eséllyel a zárt házzal kiegészített gépre vonatkozik. Szerintem mindkettőnek ugyanaz a kézikönyve, ezért írták ezeket az anyagokat. A másik a PC – vagyis polikarbonát, ez a napszemcsi műanyag -, ami vetemedésre hajlamos, így zárt tér kell a nyomtatásához, tehát ez is az oldallapos verzió terepe, nem a nyitotté. Az UltraPA-t elsőre nem is vágtam, hogy mi. Ez egy nylon fajta, amihez zárt, fűtött ház kell. Ilyet nem is tud a TwoTrees SK1 – legalábbis a leírásban nem találtam meg azt, hogy a ház fűthető lenne -, szóval nem értem, miért szerepel a felsorolásban. Ez ne rémisszen meg senkit, a PLA, a PETG és a TPU is elég ahhoz, hogy érdekes dolgokat nyomtassatok ki, de azért ez közel sem egy mindent tudó 3D nyomtató, mint mondjuk a Qidi Tech Q1 Pro.

Aminek örültem, hogy a TwoTrees SK1 már nem kettő, hanem három vezérorsós, a tapasztalataim szerint ezek stabilabb 3D nyomtatók és kevesebb gond is szokott lenni a beállításukkal, mint a sima kéttengelyesekkel. Viszont, mivel minden tengelyt bekennek zsírral, ezért nagyon figyeljetek oda, hova nyúltok, mert elég könnyű a dolgokat összekenni.

Ezeket érdemes végignyomogatni, bár a gyártó azt állítja, hogy a gyárban ezeket az értékeket előre bekalibrálják.

Ami addig lesz igaz, amíg nem húztok le egy szoftverfrissítést, hiszen akkor úgyis meg kell csinálni. Ja mégsem, ez ugyanis le sem fut, a menüpont megnyomásra nem csinál semmit. Nekem jobban tetszenek az egygombos, automatán lefutó rendszerek, mert akkor nem kell négyszer odamenni a 3D nyomtatóhoz. Nem túl gyors a folyamat, elszöszöl vagy 15 percet a gép. Bekapcsolás után egyből konstatáltam, hogy sajnos hangos alapzaja van. Nem a fejet hűtő ventilátoré – mert több nincs -, hanem a tápé, ami azért baj, mert így tétlen állapotban is zajong.

A kijelzője szerintem jó lenne, de a szoftvere buta.

Egyrészt tök nehéz bizonyos menüket megnyomni, mert picik, másrészt, miközben csinál valamit, semmilyen visszajelzést nem kaptok. Tehát, ha a „calibrating” üzenet jelenik meg, és az 10 percig tart, olyan, mintha lefagyott volna az SK1. Ez akkor is igaz, amikor a szintezéshez paramétereket vár, például milyen messze legyen a hotend a tárgyasztaltól, de ilyenkor sem mondja, hogy nyomjatok meg valamit, hanem nektek kell a kisujjatokból ezt kiszopni. Nyomtatás közben sem lehet semmit állítani, miért? Ezután jött az újabb meglepi, a saját, optimalizált G-code Benchy-jét nem tudta a pendrive-ról kinyomtatni, ezért hagytam a francba az egészet és felléptem a webes Fluidd felületre, onnan viszont simán befogadta a gyártó által elvileg direkt a TwoTrees SK1-re kialakított fájlokat.

Megpróbáltam nyomtatni, de nem sikerült.

Először a fogasszíj volt laza, ezért nem szépen mozgott a fej, hanem rántások közepette, amitől layer shifting alakul ki, és ezért az egész modell oldalra elcsúszott, így meg nem lehetett vele nyomtatni. A fogasszíjat meg kell feszíteni, ehhez itt van egy leírás. Szerintetek adnak ehhez megfelelő méretű imbusz kulcsokat? Nyilván nem, HISZEN A GYÁRBAN ELLENŐRIZTEK MINDENT. A beállításhoz a tálcát alsó állásba kell helyezni – ezt előzi meg a home-ing -, a fejet pedig előrehozni, különben nem fértek hozzá a feszítőgörgők csavarjaihoz, így is térd-könyök helyzetben kell alákommandózni. A vicces az, hogy a tálca a fel nyílra mozog lefele, a le nyílra meg fel, eddig ilyet még nem láttam.

Végre beállítottam mindent, megindult (volna) jól a nyomtatás, ami előtt eléggé lassan fűt fel a masina. Adnak hozza slicer profilokat – Cura és Prusa -, amiből látszik, hogy nem 700 mm/s sebességre kalibrálták a 3D nyomtatót. Valójában inkább a 300 mm/s körüli érték a valós, azzal „sokkal szebb” nyomtatásokat fogtok kapni. Már amennyiben van tárgyasztal tapadásotok, és a Z-Tilt értéket jól be tudjátok állítani, mert nekem nem sikerült. Miután elindult a nyomtatás, meglepve tapasztaltam, hogy a 3D modellek 2D-s rajza nem jelenik meg a kijelzőn. Ilyet még nem láttam korábban, de érdekes hiba, a TwoTrees SK1 ilyet is tud, bravó.

Kijött a Benchy 70%-os sebességen – ugyanis Fluiddban szándékosan lehúztam -, és nem lett a legszebb.

Itt is van egy kis layer torzulás, de mondjuk, hogy elfogadható. 100%-on már nem lett ilyen jó az eredmény, egy fél hajó mellé kaptam egy marék PLA szemetet. Kezdődhetett az újabb kalibráció, hiszen a tárgyasztal beállítása ezek szerint nem sikerült. Itt is az a probléma, hogy a folyamat során nem kaptok vissza semmilyen információt, szóval marad a fej és a PEI lap között a nyomtatópapír húzogatás, ennyit a TwoTrees SK1 automata szintezéséről. Nagy nehezen összeszenvedtem egy elfogadható állapotot és újra nekifutottam a nyomtatásnak.

Ami a működési kultúrát illeti, rég láttam ilyen csörgő-zörgő rettenetet,

gondolom néhány csavar lehetett laza, de nem volt idegrendszerem ezt is kinyomozni. Megint azzal volt a probléma, hogy nem volt tárgyasztal tapadás, a hotend és a tárgyasztal közötti távolságot pedig a saját menüjéből nem lehetett értelmesen beállítani. Olyannyira nem, hogy képes voltam egy papírlapot átlökni a kettőközött. Így fogtam a laptopom, eléültem és a Fluiddból összeszenvedtem a szerintem megfelelő távolságot. Mit gondoltok, sikerült? Természetesen nem, így vagy nagyon csúnya lett a nyomat vagy nem volt tapadás, esetleg a modell felénél elrontotta az egészet, széthúzva a filamentet a tárgyasztalon. Gondoltam leküldöm az egészet ragasztóval, de azt nem adtak mellé, lakkom meg nem volt itthon, így feladtam a szenvedést. 100% DIY, annak aki akar szenvedni, meg parancssorból mókolni,

Senkinek nem ajánlom a TwoTrees SK1 3D nyomtatót, szerencsére egy csomó másikat teszteltünk korábban, tudtok válogatni.