QIDI Tech Q1 Pro 3D nyomtató teszt

Adják mellé a szokásos cuccokat, mint a demo filament Hyper PLA formájában – szánalmasan kevés, mindössze 20 gramm -,

szerszámok, leírás, zsír a tengelyekre, ragasztó a tárgyasztalra, spakli, filament tartó és hasonlók, de semmi megdöbbentő nincsen a csomagban. A háza nagyon merev, a keret teljesen fém, illetve az alsó lap is az, ami tovább merevíti az alapból jó felépítményt. A kinyitható ajtók műanyagból készültek, ami szerintem jobb, mint például a Creality K1C üvege, sokkal nehezebben sérülnek.

A felső olyan passzentosan cuppan be a helyére, hogy elhiszem, hogy az ABS gőze/gáza sem tör elő majd a házból.

Beüzemelni a gyártó szerint 10 perc, szerintem inkább 30, már csak azért is, mert az önkalibrációval, a tárgyasztalszintezéssel – ami részben manuális – meg a szoftverfrissítéssel is eljátszik egy darabig. Van egy fasza kisfilm a kijelzőn, ami végigvezet a lépéseken, mit honnan kell kicsavarni, levágni, eltávolítani. Amúgy nem minden QIDI Tech Q1 Pro egyforma, néztem videókat, van ahol van LAN port – az enyémen volt -, van ahol pedig ez lemaradt, szóval itt is különböző verziók kerültek a piacra.

A filamentet befűzni nem olyan nagy kaland, szinte semennyit nem kellett játszanom a kanyargó PTFE csővel, egyből becuppant az anyag a helyére.

A gép érzékeli a filamentkifogyást és az összegabalyodást is, amivel már nem egyszer szívtam korábban, mert néhány gyártó elég tróger módon fűzi fel a tekercsre az anyagot.

Nem húzom az időt, ugrok a műszaki paraméterekre, mert ez alapján jól összemérhető a QIDI Tech Q1 Pro a konkurenciával:

• Sebesség: 600 mm/s
• Gyorsulás: 20 000 mm²/s
• Fej hőmérséklete: 350 Celsius fok
• Ház hőmérséklete: 60 Celsius fok
• Tárgyasztal hőmérséklete: 120 Celsius fok, első manuális állítással, de automata szintezéssel, PEI lappal
• Tárgyasztal mérete: 245x245x240 mm
• Kijelző: 4,3 colos, álló érintőképernyő
• Firmware: Klipper, Fluidd kezelőfelülettel
• Extruder: direct drive, kifogyás és összegubancolódás érzékelővel
• Fúvóka: Volcano?
• Adatkapcsolat: WiFi6, LAN, USB-A (pendrive-oknak)
• Algoritmusok: input shaping, pressure advance
• Támogatott filamentek: PLA, PETC, ABS, TPU (95A), ASA (Ender 3 V3: PLA, TPU, PETG, ABS, PLA-CF, PETG-CF, CR-carbon), PAHT-CF, PET-CF, PA12-CF, ABS-GF25, PC/ABS-FR stb.

Mint láthatjátok, a használható filamentek száma meglehetősen széles, hiszen a fúvóka nagyon magas hőmérsékletig is fel tud menni – PAHT CF-hez pl. 320 Celsius fok kell – és a ház is zárt. Üröm az örömben, hogy a demo filament PLA, amihez ki kell nyitni a házat és így kb. semmi értelme az alapcsomagnak. Sajnos nekem sem volt más anyagom, pedig isteni műhelynyomtatót lehetne varázsolni a QIDI Tech Q1 Próból a megfelelő helyen, ha lenne elszívás, meg mondjuk valami karbon alapú matéria. A veszélyesebb anyagokkal viszont nem akartam szellőztetés nélkül játszani, és mivel aktív szénszűrőt nem építettek a házba, annak ellenére, hogy van hátsó ventillátor, így egy kicsit „félkarú maradt a nemzet”. De mint mindenre, erre is van megoldás, hiszen a 3D nyomtatás maga a DIY kánaán.

A vezérlés a kiváló érintésérzékenységű, állított kijelzőn keresztül történik, a menüje egyszerű, de átlátható.

A megszokotthoz képest itt három hőfokértéket fogtok látni, mivel van chamber heating, azaz kamrafűtés is. Sajnos a leírás nem igazán taglalja, mit hogyan kell megcsinálni, de azért egy kis gyakorlattal és némi fórumozással rá lehet jönni. Például a teljesen automata tárgyasztalszintezés annyira nem az, hogy a szokásos papírlapos fej/tárgyasztal távolságot elsőre kézzel kellett belőnöm, néhány brutálisan nehezen elforgatható csavar segítségével. Szerencsére, ha ezen túl vagytok, minden tényleg automatán történik. A filamentet nagyon egyszerű be- és kifűzni, szorulással, elakadással nem találkoztam, pedig ezeknek a CoreXY rendszerű 3D nyomtatóknak meglehetősen kacifántos a PTFE cső vezetésük és szívtam már ilyennel, lásd például Creality K1 Max.

A betöltés után nagyon menő módon letakarítja a fejet egy gyűjtőtartály felett,

hogy a szemét ne szana-széjjel heverjen a nyomtatóház alján vagy ahová éppen hullik. Ilyet utoljára a Creality K1 széria PEI lapjainál láttam, ahol szintén van az újabb variánsokon fejtisztító, de ez még annál is jobb.

A QIDI Tech Q1 Pro appjával, a QIDI Linkkel kezdtem, aminek tudása sokrétű, kinézete ijesztő.

Önmagában már a full kínai levél is gáz, ami a regeléshez kell, de utána is történik mindenféle, ami érthetetlen. Üres IP cím mező, mégis felépül a kapcsolat, zavaros menüelrendezés, az elvileg 1080p-s kamera képéből, ha a tálca alsó állásban van, szinte semmit nem lehet látni, pedig van beépített LED világítás és még sorolhatnám. A kamerakép FPS-e se túl magas, kb. 10/másodperc, de monitorozásra tökéletes.

A programozó lelkületűek viszont imádni fogják, mert minden szana-széjjel állítgatható,

és úgy néztem, hogy nyitott Klipper fut rajta, Fluidd kezelőfelülettel. Ez egyben azt is jelenti, hogy Windows alatt hozzá lehet férni a webszerveréhez, onnan console szinten vezérelhető minden. Real-time adatokat ad vissza, kezdve a kamrától a nyomtatófej hőmérsékletéig, tényleg mindent láttok. Nem mennék bele a részletekbe, mert az erősen kimerítené a cikk terjedelmét, de aki komolyabban hozzá akar férni a „vashoz” és állítgatni rajta, annak ez egy remek alap. Nagyjából sokkal jobb, mint bármi, amit eddig láttam.

Ami a QIDI Print Slicert illeti, ez egy átműtött Prusa Slicer, de adnak Orca Slicerhez is profilokat, így mindkettőt kipróbáltam. Innentől kezdve pedig flottul mentek a dolgok, de mielőtt belemerültem volna az egyedi cuccok feldarabolásába és kinyomtatásába, a QIDI Tech Q1 Pro gyári 3D fájljait is kitoltam, hogy lássam, direkt a gépre definiált állományokkal milyen minőséget lehet elérni:

• a Benchy kishajó nagyjából 17 perc alatt kijött, különsebb hiba nélkül
• volt egy klipp, amit pár perc alatt kiprintelt jó minőségben
• filament tartó durván 2 óra volt, és ebben a piros színben jól is néz ki a fekete hengerrel
• a „kalibrációs” dupla torony, kb. 3 óra alatt, ez is szép lett

Mindegyik esetében az volt a durva, hogy egyszer sem hibázott bele a nyomtatásba, nem volt rétegtapadási gondom sem, és nem is állítottam semmit.

Egyszer, kellett megállnom, az is csak azért következett be, mert alábecsültem az anyag mennyiségét és kifogyott a filament. A minőségük talán a legjobb, amit ebben az olcsóbb FMD/FFF kategóriában láttam, nagyon kevés hibával dolgozik a QIDI Tech Q1 Pro. Annak ellenére, hogy volt olyan modell, ahol elfelejtettem kinyitni a tetejét és az ajtaját, pedig a PLA esetében ez az elvárt, mégsem lágyult fel az anyag, vagy kezdtek elcsúszni a rétegek. A rücskös felületű PEI lap remekül tapad, nem volt sem első layer, sem szintezési problémám, a gép szépen tette a dolgát.

A tárgyakat a hozzáadott fém spaklival távolítottam el, sokkal jobb ez a megoldás, mint a 3D nyomtatottak,  cserébe karcolni tudja a felületet. Az is jó módszer, ha egyszerűen meghajlítjátok a PEI lapot, úgyis szépen lepattannak a dolgok. A Q1 Pro tetején van egy USB port is, ha valaki oldschool módon szeretné átvinni az állományokat, de én ezt kihagytam, hiszen Windows alatt az IP címe alapján elérhető a masina webszervere.

Végig LAN-ra dugva használtam, de WiFi 6 képes is, így aki nem akar kábelezni a routertől, annak a vezeték nélküli kapcsolat adott.

Megvoltak a kötelező körök, jöhetett a slicer szoftver. Bár van a QIDI Technek sajátja, amivbe bele is néztem, de a korábbi rossz tapasztalatok a Creality Printtel és a Flasforge saját progijával arra ösztökéltek, hogy maradjak az Orca-nál. vÉGÓL ezzel szeleteltem, ez ráadásul IP alapon is eléri az eszközt, nem kell semmit sehova feltölteni, magától intézi a 3D fjájlok átvitelét a szeletelő. Flottul ment minden, van hozzá több QIDI Teches beállítóprofil, így pofonegyezerű a használat. Az alábbi 3D fájlokat nyomtattam ki:

• a kos horoszkópjegy szimbóluma, hogy legyen valami dísztárgy is
• fantasy figura, a kis részletek teszteléséhez (ez inkább SLA projekt, mind FDM, nem is különösebben szép)
• low polygon róka figura, a tárhálós formák miatt
• egy mozgóalkatrészekből álló csapágy a hézagolás tesztelése miatt

Mindegyik meglepően jó lett, a képek magukért beszélnek

leszámítva a csapágyat, ahol először elrontottam a profilt, és magasabb hőfokon jött ki, mint szerettem volna, de ez nyilván user error. Másodszorra ez is tökéletes lett, persze azért finomhangolásra van itt még tér, és hát ez a hobbi konkrétan erről szól. A pici figurákat viszont szinte lehetetlen szépen kiszedni a támaszból, a varázslónő botjánál a support nagyjából háromszor vastagabb volt, szóval itt vannak a dolog határai. Ehhez gyantás gép kell, erre már nem alkalmas a QIDI Tech Q1 Pro.

Lehetne még továbbjavítani a minőségen, ha a 0,4 mm-es fúvóka helyett 0,2-essel nyomtattam volna ki a modelleket, de ezt nem mellékelik a géphez, hanem külön meg kell vásárolni.

Ami megdöbbentő, hogy 3D nyomtatóhoz képest a QIDI Tech Q1 Pro nagyon csendes.

Nyitott ajtóval és felső takaróval az átlag 50,3 decibel lett, míg zárttal 48,9, de utóbbi esetben nem ritkán lement a 40-45 dB-es tartományba is, ami egy csendes irodának megfelelő zajszint. Nem tudok mit mondani, a QIDI Tech Q1 Pro eddig a legjobb out of the box 3D nyomtató ezen az árszinten, amivel eddig találkoztam.

HA SZERETNÉL TÖBBET MEGTUDNI A 3D NYOMTATÓKRÓL, OLVASD EL KIMERÍTŐ RÉSZLETESSÉGGEL MEGÍRT SZAKMAI MAGYARÁZÓNKAT!