Longer LK5 Pro 3D nyomtató teszt

Ez abból is kitűnik, hogy nincs WiFi, LAN, automatikus tárgyasztalszintezés, kamera és hasonló „common place feature-ök”, amik manapság eladják a 3D nyomtatókat, lásd Creality K1C, ami ennek a mintapéldája. Maga a váz remek, merev, mint a beton, amire két tartórúddal is rásegítenek, bár azzal az eszköz nem vádolható, hogy nagyon rezegne. Ez normális, mert a gyártó 20-150 mm/s-t ad meg sebességre, ami azért olyan nagyon nem fogja megviselni a szerkezetet.

Cserébe viszont iszonyatosan nagy, 62x59x19 cm, és 13 kiló, szóval kell neki a hely az asztalon, de hát valahol el kell férnie a 300x300x400 mm-es tárgyasztalnak.

Ami még érdekes, és ritkán találkozom vele, az a nyitott, bowdenes extruder, amihez adnak egy PTFE csövet, csak ez nem fér bele a bemeneti nyílásba, ami fura. Adnak hozzá egy 3D nyomtatott profilt, aminek a funkciója elsőre nem volt egyértelmű, de akinek van korábbi Creality Ender 3-as tapasztalata, az rá fog jönni, hogy ez a filament vezető. Ez arra szolgál, hogy „egyenesbe” rakja az anyagot, és jobban megvezeti azt, mint a gyári megoldás, ami különben hajlamos eltörni vagy bekapni a filamentet. A fronton egy valóban színes, 4,3 inch-es érintőképernyő kapott helyet, amit remek használni, jó a menüstruktúra, logikusak a megnevezések, ez az egyik legjobb része a Longer K5 Pro 3D nyomtatónak.

Olyan az egész rendszer érzete,

mintha olyan tervezte volna, aki tényleg ért hozzá, jó a tárgyasztal beállítás, és a filament csere is.

Ez utóbbi esetében nem automatán csinálja meg a gép, mint az eddigi összes konkurense esetében, hanem elkezdi nyomni az extruder a szálat, és amíg nem okézzátok le, addig egyfolytában jön. Ez arra tökéletes, hogy a fejben lévő korábbi anyagot teljesen ki tudjátok nyomni, nem maszatolódnak a színek, nem lesz foltos az egyébként homogén felület, ráadásul még kifogyás elleni érzékelője is van. Ez kiemelten fontos akkor, amikor egy sötét szín – mondjuk fekete – után világossal nyomtattok, mert különben pecsétes lesz az új anyag. Mivel nincs automatikus szintezés, csak a szokásos négypontos, tekerős megoldás, ezért ezzel kell egy kicsit vacakolni, és eléggé kényelmetlen helyre is esnek a csavarok, nehéz hozzájuk férni. A firmware elvileg nyitott, ezért kiegészíthető további szenzorokkal a masina, mint a BL-Touch önszintező rendszer, de ezt kipróbálni nem volt lehetőségem.

A tárgyasztal felülete üveg, itt nincs még hajlítgatható PEI lap,

ez még vastagon a 2010-es, és nem a fancy 2020-as évek, cserébe remekül tapad, és nem is görbe a felület. A léptetőmotorok nagyon csendesek, nincs hűtőventilátor zaj, mint a sokkal gyorsabb, zárt házas eszközök esetében. És ezzel el is érkeztünk a Longer LK5 Pro egyik olyan pontjához, ami a felhasználást igencsak lekorlátozza: ez a sebesség. A Cura 5.2-es vágószoftverhez van gyári profil – de Orca-hoz például nincsen -, ahol a nyomtatási sebességet 50 mm/s-ban határozzák meg – a travel speedet pedig 150 mm/s-ben -, de ennek tudja a kétszeresét is, ha kell, csak éppen erőteljesen leromlik a minőség és így ezen a tempón nem igazán használható. Az alap Cura által meghatározott sebesség teljesen oké lenne, csak iszonyatosan nagy a tárgyasztal. A 300x300x400 mm nagyon sok, ha a nyomtató nem villámgyors. Ellenpélda a TwoTrees SP5 V3, ami kétszer ekkora tempót – 270-300 mm/s – tud stabilan. Igaz, ott csak 300x300x330 mm a tárgyasztal, tehát némileg kisebb, de majdnem ugyanekkora.

Longer LK5 Pro 3D nyomtató teszt – Ezért olcsó, de egyáltalán nem rossz

A nyomtatás elkezdéséhez be kell szinteznetek a tárgyasztalt és betöltenetek a filamentet. Gyorsan kiderült, hogy az üveg remekül tapad és az extruderhez is jó szögben érkezik a filament, nem úgy, mint például a Creality K1 Max-nál, ahogy anakondaként kígyózik a PTFE csőben. Az SD kártya menet közben elhalálozott, nem is értem, hogy 2024-ben miért nem a GitHub-ra rakják az állományokat, míg az összerakási útmutatót pedig a YouTube-ra.

A Longer LK5 Pro 3D nyomtató hozza a szokásos rektilineáris gépek szintjét.

Szépen komótosan dolgozik, amivel egy nagy baj van: ha kihasználjátok a tárgyasztal teljes méretét, nagyjából soha nincs vége a nyomtatásnak.

A gép tudja a 20-150 mm/s sebességet, ha viszont felhúzzátok az értékeket, akkor érezhető, hogy az extruder nem tud elég anyagot szállítani, 200-300 mm/s-en, 5000 m²/s gyorsulás mellett már voltak komoly problémák. Mivel ez egy bowdenes, és nem direkt drive-os megoldás, ezek ilyenek, ennyit tudnak és kész. A szoftveres oldalról nem nagyon tudok mit mondani, nincs webszerver, WiFi vagy LAN, a Cura-val megy, mert ahhoz adnak profilt és nagyjából ennyi, cserébe nem kell szívni a gyári appal meg az átműtött vágószoftverekkel.

• Ender 3 V3 SE – kb. 70 000 Ft, a Longer ára alatt marad, kisebb, linear rodos tárgyasztal (ez elvileg egy tartósabb megoldás), de automata szintezés, direkt meghajtású extruder
• Ender 3 V3 KE – kb. 100 000 Ft, a Longer ára körül marad, sokkal kisebb, linear rodos tárgyasztal (ez elvileg egy tartósabb megoldás), de automata szintezés, direkt meghajtású extruder, továbbá van LAN és WiFi
• TwoTrees SP5 V3 – kb. 120 000 Ft, a Longernél ~30%-kal drágább, hasonló tárgyasztal méret, ugyanúgy kevés spéci funkció, de gyorsabb nyomtatási sebesség, Core XY rendszerű

Mint látható, a Longer alapvetően tárgyasztalméretben veri az Ender variánsokat, viszont azoknak sokkal kevésbé macerás a beállításuk.

Az Ender 3 V3 SE-hez ugyanúgy kell egy Raspberry Pi vagy valamilyen egyéb eszköz, hogy távolról elérjétek, viszont nagyjából 20-30 000 forintért lehet hozzájuk kamerát is társítani. Igazából, ha már van Pi mögötte, akkor ahhoz is lehet, illetve a miniszámítógépekre tehettek OctoPrintet, és akkor aztán tényleg mindent személyre lehet szabni. Vagyis az SE logikájában egy kisebb tárgyasztalos Longer LK5 Pro, de annál egyszerűbb beállítani a sok kiegészítő funkció miatt.

Ezzel szemben az Ender 3 V3 KE egy szintén kisebb, de sokkal gyorsabb nyomtatási sebességre képes, elég sok extra funkcióval felvértezett nyomtató, talán ez a legkevésbé nyűgös beállítási szempontból, és távolról is menedzselhető, illetve továbbextrázható, igény szerint. Bár a Longer esetében sem volt gond a tapadással, a KE-n PEI lap van, amiről könnyebb a tárgyakat eltávolítani, illetve mindenféle mintásat is vehettek hozzá. Esetleg érdemes megvárni a tesztjét, amit hamarosan meg fogunk ejteni.

A TwoTrees SP5 V3-mat mi is teszteltük, és ő is ebben a DIY tinkering kategóriában mozog, ahol a Longer LK5 Pro is, vagyis elvárás, hogy legyen affinitásotok a szerelgetéshez, vagy korábbi tapasztalatotok a nyomtatókkal. Nagyjából ugyanazt tudja, mint az LK5 Pro, de ez Core XY elrendezésű, emiatt gyorsabb, nagyjából 270-300 mm/s-mal képes nyomtatni. Nem mondom, kellett vele küzdeni, mire működésre bírtuk, de egyébként rendben van és egész halk. A fentiek alapján szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy neki melyikre van szüksége.

HA SZERETNÉL TÖBBET MEGTUDNI A 3D NYOMTATÓKRÓL, OLVASD EL KIMERÍTŐ RÉSZLETESSÉGGEL MEGÍRT SZAKMAI MAGYARÁZÓNKAT!