Annke Crater Pro WiFi kamera teszt

Nem is írják, hogy mennyi az alap, de nem is fontos, hiszen vízszintesen 350, vertikálisan pedig 60 fokban lehet forgatni a fejet. Ez utóbbi azért is fontos, mert csak akkor kerül elő a micro SD kártya, ha felső állásban áll a kamera, különben ugyanis rejtve marad, ezzel is megnehezítve a nem eléggé képzett behatoló dolgát.

Természetesen felhőbe is lehet menteni,

ami biztosítja azt, hogyha el is viszik, akkor is legyen felvétel a cselekményről. Két dolgot vehettek még észre a kamera körül: egy IR LED-et, ami az éjjellátáshoz szükséges, és egy pici lyukat, ez pedig a Crater Pro mikrofonja. Van rajta hangszóró is, ebből pedig már ki is találhattátok, hogy kétirányú kommunikációra is képes a cucc, bár ez ma már viszonylag alapnak számít ebben a szegmensben. Persze lehet, hogy ti csak a betörőt akarjátok majd egy kis kiabálással elijeszteni, de arra is tökéletes.

Érdemes még beszélni egy kicsit a 4 MP-es, 2560x1440p felbontású, 1/3″-os CMOS szenzorról.

Ez a hagyományos 1080p megoldásoknál jobb képet tud adni, de mivel ez egy „biztonsági” kamera, ezért nem szabad nagyon magas FPS értékeket elvárni, már csak azért sem, mert akkor rengeteg hely kellene a videófolyam lementéséhez. Jellemzően ez az érték 15 FPS körül alakul, ami eléggé tipikus értéke az ilyen megfigyelő eszközöknek. De egy videó többet mond ezer szónál, így érdemes helyette inkább leszedni az appot és elkezdeni használni a kamerát, mert abból sokkal több minden kiderül.

Ami idegesítő a kamerában, hogy sípol, míg a kapcsolat nem épül fel, ami nem tudom miért jó.

Utána viszont jól viselkedett, a 128 GB-os micro SD kártyát egyből kezelte, még formáznom sem kellett. A menürendszer átlátható, ahogy a képernyőre kiírt OSD információk is, ezeket a jobb felső sarokban lévő fogaskerékkel állíthatjátok be. Remek funkció, hogy figyeli a kamera a hátteret, és ha világosra kell kiírnia az időt és a dátumot, akkor feketére cseréli a karaktereket, míg ha sötétre, akkor fehérre vált. Így a felvételen mindig pontosan látszik, hogy mikor készült a felvétel.

A képernyőkép alatti sávon vannak az alapfunkciók, mint a fénykép és a videó készítése, a rögzítés helye, a riasztás – ilyenkor visító hangot hallat a kamera -, illetve a mikrofon. Látható továbbá mindkét tárhely, illetve kapcsolgatható a Crater Pro az éjszakai és a nappali mód között, de ezt automatikusan is tudja, szóval én nem bántottam. Ami a felhőtárhelyet illeti, ehhez van egy 30 napos trial, 7 napos körkörös rögzítéssel, utána minden további hónapért 3 dollárt kér a szolgáltató, ami kb. 1000 forint. Itt említeném meg, hogy az appban vannak olyan funkciók, amik nem ehhez a kamerához tartoznak, például ethernet csatlakozón keresztül NVR-re – network video recorder – is lehetne menteni, de hát a Crater Prón nincs RJ45-ös port.

Ami a képminőséget illeti, azt mondanám rá, hogy elmegy, sokkal jobb nem nagyon lehet, mert akkor rengeteg adatot kellene menteni az SD kártyára.

Azért el nem ájultam ettől a minőségtől, de az arcok felismerhetők rajta, és ez a lényeg. Nagyon közeli tárgyak esetében el tud menni a fókusz, de kb. 1 méteres távon már éles képet ad, és a színek is jók, de ez nyilván függ a megvilágítástól is. A kameraképet ki lehet simítani a „smooth” beállítással, ilyenkor több adatot ment és egy kicsit javít a képminőségen is, illetve van a 4 MP mód, ilyenkor a szenzor teljes felbontását használja. Amennyiben akartok látni valami értelmeset is a videókon, érdemes ezen hagyni, bár még így is elég szemcsés a végeredmény, nem túl magas a bitráta. A fényképkészítést a streamből kivágott képekkel oldja meg, így a minősége sajnos csapnivaló, amit a képeken is láthattok. A távolság 1/3/6 méter, és hát jelentősen romlik a kezemben tartott könyvre írt feliratok olvashatósága.

Éjszaka nagyjából 10 méterig lát az infra, de mivel ez alapvetően nem egy kültéri kamera, ezért az IP szabványt sem adják meg. Ha kiviszitek kültérre, hamar el fog halálozni, és a tápellátást is meg kellene oldani valahogy, akkuja meg nincs, így a napelem nem jöhet szóba.

Remek funkció, hogy a videófolyamban bejelöli, ha valami tényleges változás következik be.

Alapesteben egy pici zöld pöttyöt láthattok a képen, ez pirosra vált, ha például mozgást vagy hangot érzékel. Ezeket a videófájlba is bejegyzi egy vörös sávval, így amikor a felvételeket visszanézitek, nem kell keresgélni a több órányi anyagban, hol volt valós esemény. Képeket is menthettek le közvetlenül a videóból, ami megkönnyíti például a személyek későbbi azonosítását. Ami a mozgásérzékelést illeti, ez viszonylag jól működött, átverni nem tudtam. Elég érzékeny, észrevesz mindent, amit kell. Gyanítom, hogy ez azért távolságfüggő, ha az „arcába tolok valamit”, akkor nyilván látja, hogy mozgás történt, és rögzít, de ha 10 méterre elszalad egy poloska, azt már nem biztos. Viszont nagyobb testű háziállatokra, betörőre bőven elég ez az érzékenység is.

A mozgást megpróbálja követni, de ezt csak horizontálisan teszi,

legalábbis én nem tudtam rávenni, hogy függőlegesen is mozogjon. Kicsit darabos és lassú, szóval ki lehet előle „futni”, de tényleg próbál arra fordulni, amerre az érzékelt személy halad. Képes hang alapú riasztásra is, ha mozgást érzékel, ilyenkor szirénázni kezd. Érdekes, hogy emailt küldeni nem tud, pedig ha már be kellett magamat regisztrálni, akkor ezt a funkciót igazán leprogramozhatták volna.

Egy dolgot viszont utáltam, a tartalmak lementését.

A MyDocuments nevű rejtett alkönyvtárba ment, amit a telefonomon az Istennek sem találtam meg, PC-re dugva pedig nem is listázza a Windows. Kizárólag egy helyről lehet kibűvölni, az Annke szoftveréből, majd átmenni egy androidos fájlkezelőbe, megkeresni a fájlt, és átmásolni pl. a downloads könyvtárba, amit már a Microsoft operációs rendszere is lát. Persze most mindenki arra gondol, hogy hát ki kell venni a micro SD kártyát a kamerából és lementeni az anyagokat aztán kész. Csakhogy az Annke szoftvere itt is elrejti a felvett a felvételeket, létrehoz egy partíciót a logoknak, ami olvasható, meg egy másikat ami nem, és ide tárolja el a felvételeket.