BlitzWolf BW-HP6 BT fejhallgató teszt

Nemcsak az a baj, hogy úgy néz ki, mint ami fillérekbe kerül, hanem hogy érzetre is olyan,

kopogós karcolódó felületek, leheletvékony szivacstömítés a fejpántban, de legalább a kihúzható rész fém. Olcsóságszag lengi körbe és ilyenkor nemcsak az jut eszembe, hogy jobb lett volna 10 000 forinttal többet fizetni a jobb minőségért, hanem az is, hogy ez vajon mennyire lesz tartós. Ami ennél is nagyobb baj, hogy hosszabb távon nem igazán kényelmes viselet. Persze, kinek mi a hosszabb? Én simán eltöltök 10-12 órát egy nap zenehallgatással, és 3-4 óra után már elkezdtem igazgatni a BlitzWolf BW-HP6-ot, mert a viszonylag kemény tömésű in-ear szivacsok nyomták a fülemet. Ezzel szemben az Anker Soundcore fejesemet meg olyan viselni, mint az anyaméhben lenni, szóval ezen kár volt spórolni.

Ami a vezérlést illeti, jobb oldalra került minden gomb, pedig jobb szeretem, ha két oldalra szétszórják, mert akkor könnyebb megjegyezni, mi hol van. Hangerő fel-le, bekapcsolás/kikapcsolás és persze az ANC, aminek a hatása a zajra leginkább „jelzésértékű”. Ezen nem vagyok különösen meglepve, az olcsó fejeseknek mind hitvány a zajszűrése, és ennek is az, szerencsére a fülpárnák valamennyit izolálnak a külvilágból, igaz, nem túl sokat. Ami furcsa, hogy nincs transzparens mód, ha már van rajta egy miki.

A beszédmikrofonja egész jó,

ez került csak baloldalra, a BlitzWolf BW-HP6-tal meetingeltem és nem panaszkodtak a túloldalról, de utcán azért nem erőltetném. Már csak azért sem, mert ebben a rekkenő hőségben gyorsan beizzad a fül.

A BlitzWolf BW-HP6 üzemidejére nem lehet panasz.

A 70 óra nagyon sok, napi 3-4 óra hallgatással ez 20 napot jelent, de én is csak nagy nehezen tudtam egy hét alatt kivégezni és ehhez már nagyon sok zenét/podcastot kellett hallgatnom. Ha az ANC is megy, akkor ez 42 órára redukálódik, de mivel nem sokat szűr, hagytam kikapcsolt állapotban. Feltölteni 2 óra, ami teljesen rendben van, ennyi üzemidőért cserébe. A Bluetooth hatótávja remek, nagyon érződik, hogy az 5.x-es BT szabvány mennyivel stabilabb kapcsolatra képes, mint a 4.x-es verziók. Van ilyen fülesem és szenved a lakásban, ehhez képest a BW-HP6-tal vígan beállhattam vékonyabb falak mögé, akkor is remekül abszolválta az átvitelt.

Ami még említésre érdemes, az a hangja. Persze sosem lesz az igazi, mert csak AAC kódolásra képest, az aptX és az LDAC különböző formáit felejtsétek el, az nem ez a kategória.

Nem mintha annyira hiányozna, mert a hangkép így is decens, helyenként kicsit fakó, és az érződik, hogy nem túl dinamikus, szűk a színpad.

Ez alatt azt kell érteni, hogy olyan a zene, mintha alulról és felülről is összenyomták volna, sem a magas, sem a mély nem hangsúlyos, összecsúsznak a hangsávok. De ha nem tudjátok, hogy mit keressetek a BlitzWolf BW-HP6 hangképében, akkor ez nem annyira zavaró, mert se nem sziszeg, se nem bután dübög, így a zeneileg igazán irritáló elemektől mentes. Pont arra jó, amennyit az árcédulája sugall, se többre, se kevesebbre, de nem bántja a felhasználót és 10 000 forint alatt azt hiszem, ez a lényeg.

Van továbbá egy gaming mód, amit az ANC gomb dupla megnyomásával aktiválhattok és csökkenti a BT kapcsolat késleltetését.

Ebből olyan nagyon sokat nem vettem észre, alapból sem volt ezzel gond – a BT 5.2-nek már alapból elég alacsony a késleltetése -, de elhiszem, hogy valamennyit számít, csak nem látom azt az élethelyzetet, amikor valaki egy BlitzWolf BW-HP6 fejhallgatót játékra vásárol meg.