Legjobb TV okosító – Ezek 2024 legnépszerűbb termékei

A TV okosító elsőre egy misztikus dolognak tűnhet, de valójában nincsen másról szó, mint egy Androidot vagy tvOS-t futtató eszközről, ami okosfunkciókat kínál. Számtalan ilyen eszközt teszteltünk az elmúlt 10 évben, jó sokkal meg is szenvedtünk, mert nem úgy működtek ahogy kellett volna. Rengeteg buktatóra derült fény, amit most megosztunk veletek, így nektek már nem kell ezt a rögös utat végigjárnotok.

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb TV okosítók (2024)
• Minden, amit a TV okosítókról tudni kell
• Mi alapján válasszatok TV okosítót
• Tippek, trükkök a TV okosító választáshoz
• A TV okosító használatának előnyei és hátrányai
• Gyakran ismételt kérdések

Milyen egy jó TV okosító? Egyáltalán ez a legjobb elnevezés az ilyen eszközökre? Melyek a legjobbak? Lenyomja a Google az Apple-t? Ezt fogjuk most nektek bemutatni, illetve kiválogattuk a legérdekesebb és a legjobb ár/érték aránnyal rendelkező darabokat, de a speciális kütyükre is kitérünk.

Ezek a legjobb TV okosítók (2024)

A listánkon szereplő TV okosítókat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalataink alapján
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• a saját magunk által birtokolt eszközök alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

OLVASSÁTOK EL A XIAOMI TV STICK 4K TV OKOSÍTÓ RÉSZLETES TESZTJÉT!

Egyebek, amik kimaradtak

Sajnos minden TV okosító felsorolására nincs lehetőségünk, főleg a kínai piacon vannak még igencsak érdekes darabok. Például a Beelink termékei, akik Windows alapon készítenek nagyon hasonló TV box/Mini PC hibrideket és még sorolhatnánk. Figyeljetek a jó hardverre, az Android TV-re/Google TV-re, a Widevine L1 tanúsítványra, és nagyot nem tévedhettek.

Sokan keresnek ilyen címkékre, mint Euronics TV okosító, Media Markt TV okosító, Tesco TV okosító vagy éppen Netflix TV okosító, de ezek valójában nem jelentenek más termékeket, mint a feljebb felsoroltak. Az összes TV okosítón fut a Netflix és nagyjából az összes streaming szolgáltató tartalmai, csak a felbontás a lényeg, ezért kell a Widevine tanúsítványra figyelnetek. Az előbb említett nagy műszaki áruházaknak pedig nincs saját TV boxuk, hanem leginkább a többi cég termékeit árulják.

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT TV OKOSÍTÓT EZEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

Minden, amit a TV okosítóról tudni kell

A TV okosítókat szokták TV boxnak is hívni, illetve a két szó kombinációjával is találkoztunk már, mint például TV okosító box vagy okos TV box, smart box, multimedia device – multimédia központ – és ezek különböző iterációi. Mindegyik megnevezés ugyanarra az eszközre utal. Helyenként hozzáfűzik a formátumot, például TV stick vagy okos stick, ez csak annyit jelent, hogy az eszköz direktben egy HDMI portba dugható és egy csíkszerű eszközről van szó. Valójában a TV box is egy ilyen elnevezés, csak itt doboz formában ölt testet a hardver.

Ahhoz, hogy megértsük mi a TV box, vissza kell mennünk 10-15 évet az időben, amikor az első okos TV-k megjelentek. Ezek az eszközök annyiban tudtak többet egy hagyományos TV-nél, hogy integráltak beléjük egy miniszámítógépet, általában androidos rendszerrel, ami különböző okosfunkciók – streaming, játék, appok telepítése stb. – betöltésére hivatott, de a legfontosabb tulajdonságuk az, hogy netezni lehet velük. Szintén viszonylag tipikus a felhasználási mód, hogy a rájuk csatlakozott adattárolóra – HDD, SSD – tudnak adatokat menteni vagy onnan médiát lejátszani. Sokszor kínálnak előretelepített lejátszókat – például Kodi – is, így médiaszerverként is funkcionálnak.

Az okos TV-k általában több kommunikációs csatornával rendelkeznek, LAN porttal, WiFi és Bluetooth modullal, és ezeken keresztül kommunikálnak a külvilággal. Az ilyen eszközökön általában játszani is lehet, mivel különböző kontrollereket is kezelnek, míg a megjelenítő maga az okos TV panelje.

Ezekkel a rendszerekkel több baj is szokott lenni:

• lassúak, mert gyenge hardvert kapnak
• nem elég flexibilisek, mert a gyártó korlátozza a használhatóságot
• csak egy darabig kapnak frissítéseket
• nem lehet a bennük lévő mini számítógépet eltávolítani és egy másik eszközre – pl. projektor – áthelyezni
• nem rendelkeznek elegendő porttal

És persze ott van az az eset is, amikor egy buta eszközt kellene felokosítani vagy egy rosszul működő okos rendszert kiváltani valamivel. Ezekre mind alkalmas egy TV box, vagy más néven TV okosító.

Hogyan működik a TV okosító?

A TV okosítók valójában ugyanolyan mini számítógépek, mint a mini PC-k, azzal a különbséggel, hogy jellemzően jóval gyengébb hardvert kapnak, és valamilyen célszoftvert futtatnak. Ezért is tudnak jóval olcsóbbak lenni a mini PC-knél. Mivel a TV okosítókat valamilyen módon a megjelenítőhöz – ami nemcsak TV, hanem például projektor is lehet – kell csatlakoztatni, ezért általában számtalan porttal – HDMI, USB, Ethernet, stb. – rendelkeznek. A rajtuk futó szoftver szinte kivétel nélkül valamilyen Android verzió, ha szerencsétek van, egy butított célszoftver, amit optimalizáltak a TV okosító feladatait lefedő működésre.

Nézzük most meg, hogy mit kell nézni a hardveren, illetve hogy az mitől jó.

A TV okosító központi magja, a processzor

Minden számítógép szíve a beleintegrált processzor. Mivel a TV okosítókat mindig igyekeznek viszonylag alacsony költségvetésből kihozni – legalábbis a kínai gyártók -, a legjellemzőbb központi magjuk a Rockchip és az Amlogic, de például az Nvidia a Tegra chipjeit használja.

Nagyon nem mindegy, hogy mit szereltek a TV boxba, ugyanis számtalan tömörítési eljárás hardveresen is támogatott – pl. a H.264 és H.265 -, illetve ettől (is) függ, hogy például egy 4K 60 FPS tartalmat megfelelő sebességgel le tud-e játszani a vas.

Érdemes minél modernebbet beszerezni, a neten számtalan összehasonlító oldalt találtok, ami alapján az egyes konkurensek teljesítménye összemérhető.

A TV okosító rendszermemóriája

A rendszermemória, más néven RAM, az a terület, ahol a gép az éppen futó programokat és a feldolgozásra váró adatokat tölti be. Bár a kihegyezett és optimalizált célszoftverek alapvetően kevés RAM-ot fogyasztanak, ez már az alkalmazásokról nem feltétlenül mondható el. A több a jobb alapelvet érdemes követni, bár egyes rendszerek – például a Xiaomi TV okosítói – meglehetősen kevés memóriával is elfutnak.

A háttértár

Régebben ezt hívtuk merevlemeznek, mára azonban kivétel nélkül valamilyen flash memória alapú megoldásra váltottak át. A mérete alapvetően azt határozza meg, hogy mennyi hely áll rendelkezésre a szoftverek telepítésére, filmek felmásolására vagy letöltésére. Ha streaming szolgáltatón keresztül fogyasztotok a tartalmat, akkor az nem a háttértárról fut, hanem a netes adatmennyiséghez tartozó kereteteket fogyasztja.

Ha filmeket akartok felmásolni, akkor nagyjából azzal számoljatok, hogy egy SD BDRIP – kb. a legalacsonyabb minőség – formátumú, átlagos hosszúságú film 1,5 GB, 720p felbontású BluRay 6-7 GB, míg ugyanez 1080p-ben már 13-15 GB. Vagyis a filmek minősége nagyban meghatározza, mekkora háttértárra lesz szükségetek.

Kivéve, ha mindent streameltek, hiszen akkor csak a képinformációkat kapjátok meg, és akkor nem különösebben fontos a háttértár mérete.

Támogatott formátumok

Korábban, még a streaming szolgáltatók kora előtt a videókat különböző formátumokba tömörítették. Avi, mov, mkv és hasonló kiterjesztésű fájlokat kellett lejátszania a hardvereknek. Szerencsére ez ma már inkább a múlt, mint a jelen, de aki torrentezik, az még ismeri ezeket a formátumokat.

Manapság inkább az számít, hogy az egyes hardverek mekkora felbontású videókat képesek megjeleníteni. Például a HD Ready – 720p, esetleg 1080i – jelölésűt nem érdemes egy 1080p-s TV mellé megvenni, mint ahogy a 4K képes TV okosító is lehet, hogy felesleges egy 1080p felbontású TV mellé.

Vagyis, a kettőt össze kell lőni, ökölszabályként azt érdemes tudni, hogy egy 1080p felbontású TV mellé simán megvásárolhattok egy 4K felbontásra képes TV okosítót, mert ha később egy nagyobb felbontás megjelenítésére képest televíziót vásároltok, akkor a TV boxot tovább lehet vinni.

Az adatkapcsolat és a távirányító

Szinte minden TV okosító rendelkezik vezeték nélküli kapcsolatokkal, például WiFi-vel és Bluetooth-szal. A modernebb eszközök már támogatják a WiFi 6 szabványt is. Sok esetben egy fizikai portot – LAN, alias Ethernet – is felforrasztanak a TV okosító alaplapjára, így direktben a routerhez is el lehet kábelezni a TV boxot.

A Bluetooth kapcsolaton keresztül perifériákat – egér, billentyűzet, hangszóró – lehet a TV okosítóhoz csatlakoztatni vagy pedig az eszköz mellé adott távirányítóval működtethető. Az olcsóbb TV boxok a mai napig infrát használnak, a drágábbak BT kapcsolatot.

A kontroller funkcionalitásából sok minden kikövetkeztethető, például a dedikált streaming szolgáltatók gombjai és a mikrofon – a hangasszisztens miatt kell – szinte mindig az Android TV-re utalnak. Szintén hasznos, ha nem csak lépkedni lehet a kontroller gombjaival, hanem van repülőegér is.

A portok, avagy a csatlakozók

A TV okosítók számtalan csatlakozási lehetőséggel rendelkeznek. Van, amikor egy típusból több is rendelkezésre áll. Ezek jellemzően az alábbiak:

• HDMI: digitális képátvitelre alkalmas csatlakozó
• USB: adatátvitelre alkalmas, jellemzően perifériákat – egér, billentyűzet – vagy pendrive-okat és egyéb külső adattárolókat lehet ide csatlakoztatni
• S/PDIF: optikai hangkimenet házimozi rendszereknek
• DC: 230 V-os tápegység csatlakozója
• Jack csatlakozó: szabványos 3,5 mm-es hangkimenet
• Ethernet: LAN csatlakozó, RJ45-ös hálózati kábelt lehet beledugni, gyakorlatilag vezetékes internet csatlakozás
• AV: az audió-videó rövidítése, nem mindig ugyanazt értik alatta
• TF: SD kártya olvasó, általában micro SD formátumot olvasnak

Természetesen még számtalan másik csatlakozó felkerülhet az ilyen eszközökre, de a fentiek a legjellemzőbbek. A HDMI-t, ha lassan is, de kivált(hat)ja a Type-C port, hiszen ez nemcsak hagyományos adatot, de képet és töltést is képes átvinni PD szabvány segítségével, bár erre még konkrét példát nem láttunk.

Az operációs rendszer

A TV okosító hardverek 99%-án Android operációs rendszer fut. Kivétel például az Apple TV eszköze, amin tvOS a szoftver. A témát bővebben kitárgyaltuk már a „Legjobb projektor 2024-ben – Ezeket a vetítőket vidd haza” című fejtágító anyagunkban, hiszen az okosprojektorokon pontosan ugyanilyen androidos rendszerek futnak. Aki nem akarja azt az írásunkat is külön elolvasni, annak itt van a részlegesen átemelt kivonat a cikkből:

Az Android alapú rendszereknek három fő halmaza szokott lenni:

• teljesen gyári Android verzió (amit alapvetően telefonokra terveztek)
• gyári Android verzió némileg átszabva, a TV okosító igényei szerint
• Android TV vagy Google TV, ami egy speciális, projektorokra, TV boxokra (magyarosan: TV okosító) és TV-kre tervezett szoftvervariáns

Stock androidos TV okosítók

Az olcsó TV okosítókon mindig a mobilos Android fut – stock android névvel szokták illetni -, ráadásul általában eléggé nevetséges főverzió-számok mellett. Simán képesek még 2024-ben is kiadni az Android 9-et futtató eszközöket, úgy, hogy már lassan az Android 15-nél járunk.

Ezeknek a teljesen gyári rendszereknek az a fő baja, hogy nem TV okosítóra vagy projektorra tervezték őket. Például a Play áruházból le tudtok tölteni álló képernyőre tervezett szoftvereket, játékokat, amiket nem tudtok majd játszani, egyes elemek kilógnak a képből vagy azt kérik, hogy döntsétek a TV okosítót jobbra vagy balra – ami nyilvánvalóan nem lehetséges giroszkóp hiányában -, egészen extrém példákba is bele lehet futni. Cserébe ezek a TV boxok olcsók, egy Apple TV vagy egy Nvidia Shield akár 3-4x is drágább lehet.

Átszabott androidos TV okosítók

A stock Androidhoz képest egy fokkal jobb a helyzet, de valójában az ilyen eszközök is kerülendők. Az átszabott felületek esetében a gyártók nem csinálnak mást, mint eltüntetnek funkciókat, hogy azok ne okozzanak gondot – Minek hangalapú keresés, ha nincs a TV okosító távirányítójában mikrofon? -, illetve leszűkítik a Google Play áruházban elérhető szoftverek listáját.

A fentiek azonban csak félmegoldások, annak ellenére, hogy a gyártók azt hirdetik, hogy ezek remekül használható felületek, ez az esetek 95%-ában nem igaz. Természetesen láttunk már rá ellenpéldát, de inkább ne bízzatok ezekben.

Mi akkor a megoldás? Több is van, vagy vegyetek egy Android/Google TV-t futtató darabot vagy pedig egy okos TV-t. Titkos tipp: pár évente felbukkannak Linux alapú rendszerek, ezek általában egészen jók.

Android TV-t futtató TV okosítók

Az Android TV egy speciális átirata a Google operációs rendszerének, olyan eszközökre, amelyekkel a hagyományos telefonos műveleteket nem lehet elvégezni. Először is kiheréltek belőle minden felesleges funkciót, emiatt nagyon gyors, másrészt a menüjét repülő egérrel is könnyen megnyomható csempékre cserélték. Van egy csomó funkciója, ami egy szalagmenüre előre betölt tartalmakat – pl. YouTube, streaming szolgáltatók tartalmai, rádióállomások és egyéb zenei szolgáltatók – és így megkönnyíti a választást.

A Google Play felülete szűkített, innen is hiányoznak az appok, amiket TV okosítókra és a TV-kre nem érdemes letölteni. Cserébe olyan cuccokat kaptok, mint a Plex vagy éppen a Kodi lejátszó. Az Android TV-s rendszerek nagyon jól használhatók, ha ilyet láttok egy terméken, azt érdemes megvenni. Általában már a távirányítójáról is látszik, hogy támogatja az Android TV-t, illetve vannak dedikált gombok, például a streaming szolgáltatók eléréséhez. A Xiaomi TV okosítói – Mi TV box, Mi TV stick – jellemzően Android TV-t futtatnak, az újabb variánsok pedig Google TV-t.

2022-től kezdve az Android TV-t a Google TV váltotta le, ami az előbbi utódja, még jobb funkcionalitással és kezelőfelülettel, így az új eszközök már ezzel érkeznek.

Speciális, gyártóspecifikus rendszereket futtató TV okosítók

Egyes gyártók teljesen különutas politikát folytatnak, vagy azért mert nem Andoridot használnak – például Apple TV – vagy pedig olyan nagyok, hogy megtehetik, hogy teljesen egyedi kezelőfelülettel lássák el az Androidot. Valójában persze ezek is Android TV-re vagy Google TV-re alapulnak, csak egy kicsit máshogy néznek ki.

A streaming szolgáltatók

Manapság a legtöbb ember streaming szolgáltatókon keresztül éri el a legújabb filmeket. Ezek jellemzően a Netflix, a Hulu, a Prime Video, a Max és a Disney csatornáit jelenti. Ebben az esetben nem a TV okosító háttértárjára töltitek le a filmeket, hanem neten keresztül online éritek el őket.

Ezért ma már kiemelten fontos, hogy a streaming szolgáltatók anyagai flottul, a megfelelő felbontásban jelenjenek meg. A modernebb TV okosítókat természetesen előkészítik a streaming szolgáltatók anyagainak fogadására. Ez több dolgot jelent:

• a hardvert felkészítik a streaming folyam megfelelő kezelésére
• a távirányítóra dedikált gombok kerülnek, amik elindítják a megfelelő streaming appot, illetve rendelkeznek mikrofonnal a hangalapú keresés miatt
• Widevine tanúsítvány kapnak

Az első kettőről már volt szó, most nézzük meg, mit jelent a legutóbbi.

A Widevine tanúsítvány

A lenti két bekezdést a „Legjobb projektor 2024-ben – Ezeket a vetítőket vidd haza” című fejtágító anyagunkból emeltük át.

„Szintén a projektorokhoz (is) köthető fogalom, de mobilok és TV boxok esetében is sűrűn előkerül. A Widevine tanúsítvány nem más, mint a Google saját digitális tanúsítvány menedzsmentje – DRM, ami a digital rights management rövidítése -, ami alapvetően egy tartalomvédelmi rendszer, bővebben itt olvashattok róla. A Widevine-nak három biztonsági szintje van, amiket L3, L2, L1 megnevezéssel jelölnek, ahol az ALACSONYABB A JOBB. Ez azt jelenti, hogyha az eszközötök a Widevine Level 3 tanúsítvánnyal rendelkezik, akkor csak 480p-ben képes streaming tartalmakat futtatni, míg ugyanez a Level 1 esetében akár 4K is lehet. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott streaming szolgáltatónál egy olyan csomagra fizessetek elő, ami szintén támogatja ezt a felbontást.

A Widevine tanúsítványt nem minden hardvergyártó implementálja, emiatt az egyes eszközök nem lesznek képesek például 1080p/4K felbontásban lejátszani mondjuk a Netflix tartalmait. Azt, hogy milyen tanúsítvánnyal rendelkezik egy eszköz, többek között a DRM Info appal tudjátok lekérni Android alatt.”

A TV okosítók fizikai kialakítása

A magyar nyelvben a TV okosító kifejezés terjedt el, míg angolban a TV box szavak. Ez utóbbi elsősorban a fizikai kialakításra vonatkozik, azért box, mert dobozformába kerül a hardver. Vannak stick – vagyis pálcika – kialakításúak, egyetlen HDMI porttal – ilyen a Mi TV Stick -, de például a Google Chromecast egy kör alakú tokozást használ. Az Nvidia Shield TV Pro az álló routerekhez hasonló doboz dizájnt kapott, és még van ezer másik speciális kialakítás. Ezeknek igazából nincs semmi jelentősége, egyetlen dolog számít: hány darab ki- és bemenet van rajta.

Tippek, trükkök a TV okosítók kiválasztásához 2024-ben

A TV okosítókat nem olyan könnyű 2024-ben kiválasztani, egyszerűen azért, mert meglehetősen széles ársávban kínálnak eszközöket. Az alábbi támpontokat pont azért szedtük össze, hogy nektek könnyebb legyen a kiválasztási folyamat:

• Ha nem neves gyártótól választotok – Xiaomi, Nvidia, Apple, Amazon -, akkor mindenképpen olyan variánst vegyetek amin Android TV vagy Google TV fut.
• FONTOS! A leírások sokszor keverik az „Android TV box” és az „Android TV” kifejezéseket. Az előbbi csak annyit jelent, hogy egy olyan TV okosító, amin Android fut, ezeket érdemes kerülni, míg az Android TV egy speciális Android verzió, amit TV okosítókra szabtak.
• Csak normális hardverrel szerelt TV okosítót vegyetek. Mielőtt megvásároltok valamit, keressetek rá a Benchmark eredményekre.
• Ha fontossági sorrendet kell felállítanotok a hardverekben, akkor a processzor, memória, háttértár legyen a sorrend. A lassú CPU-val megvert TV okosítókat mindig kín használni, és a minél több memória annál jobb elvet is érdemes követni.
• Amióta mindenki streaming szolgáltatókat használ, a háttértár másodlagossá vált, kivéve, ha nagyon nagyméretű appokat akartok letölteni, például játékokat.
• A megfelelő sebességű net kapcsolathoz legjobb egy gigabites LAN port. 100 Mbps-es porttal szerelt eszközt mi már nem vennénk.
• A legtöbb TV okosító kínál valamilyen képernyőmegosztást, amivel a mobilos képernyőt tükrözni lehet a TV-re. Olyat érdemes venni, ami ezt tudja.
• Amennyiben akartok egeret és billentyűzetet használni, olyan TV okosítót vásároljatok, amin legalább 2-3 USB port van.
• Mindig ellenőrizzétek a Widevine tanúsítvány szintjét – lehetőleg L1-es legyen -, ha streaming tartalmakat is akartok fogyasztani. Nehogy belefussatok abba a hibába, hogy csak SD felbontásban – Widevine L3 – engedi a TV box lejátszani a filmeket.

Számtalan egyéb szempontot is fel lehetne sorolni, és a fenti problémákból a legtöbbre választ adnak a komolyabb, igaz, cserébe drága megoldások.

A TV okosítók használatának előnyei és hátrányai

A TV okosító előnyei:

• nem avulnak a TV-vel együtt, bármikor cserélhetők modernebbre
• használhatók fájl- és médiaszerverként is
• lehet rajtuk játszani (képernyőtükrözéssel különösen)
• számtalan olyan problémát megoldanak, amire az okos TV-k nem képesek
• nemcsak hagyományos TV-kkel, de projektorokkal vagy egyéb megjelenítőkkel – például monitorok – is használhatók
• számtalan applikáció telepíthető rájuk
• vannak kifejezetten nagy háttértárral – 64, 128 GB – felvértezett megoldások is, amikre filmeket tölthettek le
• egyes típusok okosotthon rendszerbe integrálhatók

A TV okosító hátrányai:

• nem mindegyiken van elegendő számú csatlakozó
• túl sok egyéb hátrányuk nincsen, maximum az, hogy többletköltséget jelentenek

Összességében azt tudjuk elmondani, hogy a TV okosítók tipikusan olyan termékek, amik elsősorban rétegigényeket töltenek be, viszont igazi androidos – vagy Apple TV esetében tvOS-es – svájci bicskák. Számtalan problémára választ adnak, ráadásul több eszközzel is használhatók, mi több, kis méretük alkalmassá teszi őket a hurcibálásra is. Vagyis, ha vesztek egy hordozható projektort, arra is rádughatjátok, és bárhol netezhettek a segítségükkel.

Gyakran ismételt kérdések

Milyen TV okosítót vegyek?

Ezt elsősorban a pénztárcátok szabja meg. A RendeljKínait számtalan TV okosítót tesztelt, ezek közül azokat ajánljuk, amelyek Android TV-t futtatnak. Az almás cég hívei az Apple TV-vel lehetnek igazán boldogok, míg az Androidosok valószínűleg Chromecastet fognak venni, akiknek komoly hardverre van szükségük, azok pedig Nvidia Shield TV-t.

Van azonban egy réteg, akik szeretnek szoftvereket telepíteni a TV okosítókra, ők minden bizonnyal valamelyik kínai rendszert vásárolják meg, legyalulják az Androidot, és tesznek rá egy kis erőforrás-igényű Linuxot. Számtalan light disztribúciót lehet a neten találni, érdemes emiatt egy kicsit fórumoznotok.

Milyen TV okosítót ne vegyek? Mik a red flagek?

Stock Androidos, gyenge hardverrel szerelt vagy nagyon régi operációs rendszer főverzióval érkező TV boxot szerintünk nem érdemes venni.

Melyik a legjobb TV okosító?

A közkeletű vélekedés szerint az Nvidia Shield TV Pro az, amitől mindenki el szokott ájulni, hogy milyen jó. Azt azért hozzátennénk, hogy ez egy 2019-ben megjelent TV box, ami ugyan a mai napig kap frissítéseket, de ki tudja, meddig. Viszont egyes hírek szerint jön az új generáció, nyilván aranyáron.

Melyik a legjobb TV okosító márka?

A fentiek nagyjából választ adnak a kérdésre, de mi az alábbiakat neveznénk meg:

• a legolcsóbb megoldás Androiddal: Xiaomi Mi TV Stick vagy Chromecast with Google TV (HD)
• apple-ös, tvOS operációs rendszerrel: Apple TV
• aki az Amazonnak hisz: Amazon Fire TV
• aki az über hardvert keresi: Nvidia Shield

Mire jó a TV okosító?

A TV okosítók alapvetően arra jók, hogy hagyományos – szokták ezeket „buta” jelzővel is illetni – eszközöket okosfunkciókkal lássanak el. Ezek közül a legfontosabb talán a netezés, de természetesen a különböző androidos vagy iOS-es applikációk telepítése, de használhatjátok fájl- vagy médiaszerverként, sőt a mobilotok képernyőképét is megoszthatjátok a segítségével.

Mikor felesleges egy ilyen eszköz?

Elsősorban azoknak jó egy TV box, akik a buta eszközeiket szeretnék okosfunkciókkal ellátni. Amennyiben minden eszközötök okos, nem igazán van szükségetek TV okosítóra, vagy mégis? Valójában egy okos TV-vel vagy egy okosprojektorral rendelkező embereknek is érdemes vásárolnia egyet, ha elavult, okoseszközötökön futó rendszert modernebbre szeretné cserélni. Szóval nagyjából mindenkinek jól jön egy, kivéve azoknak, akik vadonatúj okoseszközökkel rendelkeznek. Nekik van pár év haladékuk, amíg a gyártók frissítik a szoftvereiket és nem jelennek meg az újabb technológiák.

Mi az Android TV?

Az Android TV egy speciális, kifejezetten TV okosítókra kialakított felület. Ellentétben a mobiltelefonokra kitalált Androiddal, az Android TV-t direkt TV okosítókra találták ki, így az olyan funkciók hiányoznak belőle, amik csak mobilon működnének, cserébe egy nagyon gyors, direkt tartalomfogyasztásra kitalált rendszert kaptok.

Utódja a Google TV, ami 2022-től érhető el az újabb eszközökön.

Mi a Widevine tanúsítvány?

A Google saját tanúsítvány menedzsmentje, ami elsősorban abban korlátoz vagy segít benneteket, hogy a streaming szolgáltatók tartalmait a megfelelő felbontásban tudjátok fogyasztani. Az alacsonyabb a jobb, vagyis a Widevine L1 engedi a legnagyobb felbontást.

Milyen alkalmazásokat támogat egy TV okosító?

Gyakorlatilag mindent, ami képes futni az adott hardveren és a funkcionalitása nem ütközik problémába. Például nincs egy TV okosítóban giroszkóp, így képernyő elforgatást igénylő játékokat felesleges lenne feltelepíteni rá. Ugyanez igaz a GPS alapú helymeghatározásra, hiszen ilyen szenzorral sem rendelkeznek a TV boxok.

Ha a legjellemzőbb, TV boxokkal használt alkalmazásokat akarjuk felsorolni, akkor azok valószínűleg az alábbiak lesznek:

• YouTube
• Twitch
• Streaming szolgáltatók: Netflix, Amazon Prime, Disney, Max, Hulu stb.
• Spotify
• Kodi
• Plex
• Képernyőmegosztó szolgáltatások: Miracast, AirPlay stb.

Mi az Anycast, a Mirascreen, a Miracast és az AirPlay?

Az Anycast és a Mirascreen olyan, ma már nem igazán használt, stick formátumú kütyük, amelyek vezeték nélkül osztanak meg képernyőképet. Jellemzően operációs rendszertől függetlenek és csak annyit csinálnak, hogy WiFi-n keresztül nyújtják a képernyőmegosztás funkcióját.

A Miracast egy vezeték nélküli technológia, amivel képernyőképet lehet átvinni. Az AirPlay az Apple saját megoldása kép, videó, hang és egyéb dolgok megosztására, az Apple ökoszisztémán belül, de számos TV és TV okosító is támogatja a használatát.

Minden TV okosító Android alapú?

A nagy részük igen, kivéve, amit az almás cég hoz forgalomba – Apple TV 4K -. Az, hogy valami önmagában Android alapú viszont nem mindent mond el a készülékről, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy stock Android vagy például Android TV fut-e rajta.

Lehet-e integrálni a TV boxokat okosotthonba?

A válasz az, hogy igen, bár ez még gyerekcipőben jár. A Google, a Xiaomi az Apple és a nagyobb cégek képesek okosotthon integrációt megvalósítani, ahol a TV okosító központi szerepet tölthet be, például a hardverén vezérlőfelületeket futtathat – pl. Mi Home, Tuya, Smart Life -, és hasonlók.

Amennyiben a TV box képes hangutasításokat fogadni, mert van a hozzá tartozó távirányítóban mikrofon, akkor akár hang alapon is vezérelhetitek a többi okosotthon berendezést a TV okosítón keresztül. Néhány példa arra, milyen parancsokat adhattok: nyithattok és zárhattok nyílászárókat, időzíthettek berendezéseket, kapcsolgathatjátok a lámpákat, átállíthatjátok a hőmérsékletet, ha van okosklímátok, de a robotporszívót is elindíthatjátok.

Ezek a rendszerek alapvetően angolul működnek jól, de az angol nyelvtudás manapság egyre kevésbé korlátozó tényező a lakosság körében.

A set-top box ugyanaz, mint a TV box?

Nem. Set-top boxnak hívjuk a kábelszolgáltatók által adott eszközt, amelynek fő feladata a TV csatornák biztosítása a TV-k számára. Természetesen a set-top boxokat extra funkciókkal – például műsorok felvétele és hasonlók – is elláthatják. Ezeket az eszközöket egybeintegrálhatják más hardverekkel, például egy routerrel, és telepíthetnek rájuk webes felületet is, ami hasonló funkcionalitásra lehet képes, mint egy TV box.

Ezek a berendezések szinte mindig zárt, egyedi rendszerrel érkeznek és az extrákért a szolgáltató díjat számol(hat) fel, amennyiben azokat igénybe akarjátok venni.

Mi a különbség a TV box és a mini PC között?

A mini PC nem más, mint egy, a hagyományos PC-khez képest gyengébb hardverrel rendelkező, alacsonyabb fogyasztású eszköz. PC alkatrészekből építkezik és jellemzően, de nem kizárólagosan, Windows operációs rendszert futtat. Valójában, ha az Android kezelne x64-es rendszereket, akkor az is lehetne rajta, viszont az x64 rendszerek elméletben képesek Android emulálására, tehát akár egy mini PC-ből is kialakítható lenne egy android alapú TV box.

Sok funkciójuk van átfedésben, de a mini PC-ket inkább netezésre, táblázat és szövegszerkesztésre, emailek küldésére és torrent szerverként szokták használni, de az izmosabb darabokkal az erőforrás igényesebb programok futtatása sem lehetetlen.

Számít-e még a videós tartalmak formátuma?

Korábban ez központi téma volt, manapság nem igazán számít. Az, hogy egy hardver milyen formátumokat – avi, mov, mkv, stb. – játszik le, addig volt érdekes, amíg azt maga a hardver dekódolta. A streaming szolgáltatók megjelenésével már csak a képet kapjátok meg a megjelenítőtökre, a lejátszás az ő szervereiken történik, így a formátumok ismerete mára okafogyottá vált.

Van-e értelme a hangalapú asszisztenseknek?

A válasz az, hogy igen is, meg nem is. Általában az adott funkcióhoz egyszerűbb eljutni egy távirányító segítségével, de aki okosotthont szeretne vezérelni és beszél angolul, annak kifejezetten jól jön egy ilyen funkció.

Hogyan csatlakoznak a TV boxok az eszközökhöz?

Általában HDMI porton keresztül. A TV-n a megfelelő bemenetet választva megjelenik a TV okosító képe a képernyőn.

A TV okosítók projektorhoz is jók?

Igen, pont ugyanúgy használhatók, ahogyan egy TV esetében is: a HDMI portra kell őket csatlakoztatni.

Hogyan csatlakoznak az internethez a TV boxok?

Több csatornán is képesek, vagy Ethernet csatlakozón keresztül, vezetékes módon vagy vezeték nélkül WiFi szabványon keresztül. Az újabb TV boxok a WiFi 6 szabványt is támogatják.

Milyen perifériákat társíthatunk egy TV okosítóhoz?

Nagyjából mindent, amit USB portra lehet dugni. Egeret, billentyűzetet, adathordozókat – pendrive, HDD, SSD -, illetve az S/PDIF vagy jack csatlakozóra hangrendszert is. WiFi-n keresztül pedig okosotthonba illeszthetők a TV okosítók.

Külső adatforrásokkal is használhatjuk a TV okosítókat?

Igen, gyakorlatilag bármivel. A csatlakoztatott háttértárak tartalmai lejátszhatók – itt azért lehetnek formátum gondok, erre utaltunk is korábban – és eléri a távoli fájlszervereket hálózaton keresztül, legyen az NAS vagy felhő tárhely.

Használhatom-e a TV okosítómat magyar nyelven?

Amennyiben a rendszer támogatja a magyar nyelvet – az Android és az iOS is támogatja – akkor igen. Vannak továbbá olyan szolgáltatók, akik nyújtanak magyarnyelvű tartalmakat:

• Spotify mindenféle magyarnyelvű podcastot
• az összes, neten keresztül elérhető magyarnyelvű podcast adást meg lehet hívni neten keresztül, böngészőből
• a streaming szolgáltatók sokszor magyarra szinkronizált filmeket is kínálnak, de legrosszabb esetben is van hozzájuk felirat
• számtalan netrádió magyar nyelvű

Ez persze csak a jéghegy csúcsa, egy kis kreativitással rengeteg további szolgáltatóra és tartalomra rá lehet bukkanni.

Melyik a jobb: egy okos TV/okosprojektor vagy egy sima eszköz egy TV okosítóval?

A döntés meglehetősen nehéz, hiszen a gyári integrációkban általában kevesebb hiba található, cserébe hajlamosak még a nagynevű márkák is kispórolni a hardvert az okos TV-kből, a projektorok esetében pedig konkrétan borzalmasak szoktak lenni az olcsóbb megoldások. Mi személy szerint a buta eszköz+TV okosító kombinációra szavazunk, mert ezek sokkal rugalmasabb megoldások, mint a gyári, zárt rendszerek.

Kell-e karban tartani a TV okosítókat?

Alapvetően nem, néha érdemes rajtuk szoftvert frissíteni, de erre a legtöbb esetben maguktól figyelmeztetnek.

Honnan kap tápellátást a TV okosító?

Ez alapvetően hordozhatósági kérdés. A doboz, tehát box formátumú eszközökön van egy DC csatlakozó, ide kell bedugnotok a tápegységet, a másik végét pedig a 230 V-os hálózatba, mint minden hagyományos eszköz esetében.

A stick kialakítású TV okosítók sokszor egy USB porton keresztül kapják a tápot, és a TV vagy a projektor is meg tudja őket hajtani. Amióta kitalálták az USB Type-C szabványt, már sokkal több energia átvihető az ilyen csatlakozókon keresztül, amennyiben azok „full featured” portok. Ez azt jelenti, hogy nemcsak jelet, képet, hanem akár 100 W-ot is képesek átvinni PD szabvány segítségévek. Az ilyen eszközök ritkák, de a Type-C csatlakozó akár 300 W átvitelére is képes lehet a jövőben – a Xiaomi egyedi szabványa már tudja ezt telefonok esetében -, így nem lennénk meglepve, ha ez a megoldás terjedne el.

Mi a képernyőtükrözés? Mi a Miracast?

Számtalan TV okosító képes az okoseszközök képernyőtükrözésére. Ez nem jelent mást, mint egy olyan vezeték nélküli technológiát, ami abban segít, hogy egy másik eszköz képét a projektorra vagy TV-re kiküldjétek. Ilyenkor a megjelenítő pontosan ugyanazt a képet közvetíti, amit az okostelefonon is láttok, de a vezérlést nem viszi át. Ez azért jó, mert például olyan játékokkal tudtok játszani, amihez a készüléket – tabletet, telefont – jobbra-balra dönteni kell, ilyen például az autóverseny. Android alatt erre a Miracast szoftverét szokták használni, iOS alatt pedig az AirPlay-t.

Elavulnak-e a TV boxok?

Alapvetően ugyanaz az avulás következik be itt is, mint a többi hardver és szoftver esetében. Egy idő után az operációs rendszer nem kap frissítéseket, új biztonsági réseket nem javítanak a gyártók, belassulhat a rendszer és hasonlók, de ez nagyjából az összes műszaki eszközre igaz. Van továbbá a technológiai avulás, amikor a fejlődés túlhaladja az eszköz képességeit.

Szerencsére ezeket viszonylag egyszerű kiszúrni az adatlapokon, hiszen jelzik az Android főverzió számát, a hardverelemeket, de ha esetleg egy régebbi, már meglévő eszközötök avul el, akkor sokkal egyszerűbb ezt TV okosítóként cserélni, mint komplett TV-ként vagy projektorként.

Tényleg figyelik a hálózati tevékenységet a kínai TV boxok?

A legtöbben ezt a videót ismerik, ami felhívja egyes, noname TV boxok problémáira a figyelmet. Több megoldás is van a helyzetre: megbízható eszközöket kell vásárolni a nagyobb gyártóktól vagy saját magatoknak kell kideríteni, hogy az adott eszköz küld-e nem megbízható forrásba adatokat. Ehhez sok szoftvert lehet használni – pl. Wireshark, Pi Hole stb. -, viszont érteni kell hozzá és eléggé sziszifuszi meló, ha pedig kiderül, hogy van valami suskus az eszköz körül, már akkor is megvásároltátok a hardvert. Az is megoldás, ha telepítetek egy tiszta firmware-t az eszközre, ahogyan azt a videó is említi.

De az átlag felhasználónak sokkal egyszerűbb néhány dologra figyelnie: ezek kivétel nélkül nagyon olcsó – 20-40 USD -, stock Androidot futtató eszközök, sokszor még a gigabites LAN portot is lespórolják róluk. Ezeket alapból kerülni kell, így az esetek döntő többségében nem fogtok ilyen eszközökkel találkozni.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.I.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden TV okosítóval kapcsolatban felmerülő kérdésre!

HA SZERETNÉTEK A TÖBBI TÉMÁBAN ÍRT, RENDKÍVÜL RÉSZLETES CIKKÜNKET IS ELOLVASNI, AKKOR NYOMJATOK A LINKRE!