Legjobb prémium okostelefonok 2025-ben – Tesztek és vélemények alapján

Két cikket már írtunk a témában, az egyik a „Legjobb olcsó okostelefonok”, míg a másik a „Legjobb középkategóriás mobiltelefonok”, vagyis a legjobb prémium okostelefonok cikkünk az előzőkkel együtt szépen le is fedi az összes mobilos szegmenst. Miért szedtük ezeket szét? Mert a tapasztalatunk az, hogy egyes vásárlói rétegek egyszerűen más típusú és különösen más árkategóriájú készüléket keresnek, és mivel a piacon csak a friss eszközökből egyszerre több száz áll rendelkezésre, szinte lehetetlen közöttük eligazodni. Mivel lassan márkánként is lehetne ilyen tartalmakat gyártani – gondoljatok a Xiaomira, ami a Redmi és a Poco brandeket is az ernyője alatt tudhatja -, ezért egyszerűbb a kérdéseket csoportonként megválaszolni és nektek sem egy 200 000 karakteres tartalomban kell keresnetek.

Például biztosan nem kérdezi meg egy prémium okostelefon választásán gondolkodó vásárló, hogy van-e 5G modem a telójában, mert lesz, míg egy alsó középkategóriában nézelődő olvasó nem fog LiDAR szenzort keresni a mobilján. De melyik a legjobb prémium teló? Vagy az ökoszisztéma számít? Esetleg a kamera? Vannak már „sima” prémium okostelefonok flip és fold készülékek is, melyiket vegyétek meg? Vagy az egyre inkább kigyúrt hardverek viszik a prímet? Mindenre válaszolunk, olvassatok tovább!

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb prémium okostelefonok, tesztek és vélemények alapján (2025)
• Minden, amit az prémium okostelefonokról tudni kell
• Tippek, trükkök a prémium mobilok kiválasztásához
• Gyakran ismételt kérdések

Bár a prémium okostelefonok szegmense szűkebb, azért itt is szép számmal akadnak készülékek. Ráadásul az olyan gyártók, mint a Google és az Apple egészen komoly kompániával képviseltetik magukat, így tulajdonképpen még bizonyos értelemben szélesebb is a kínálat, mint az alacsonyabb kategóriákban. Igyekeztünk szokásunkhoz híven széles spektrumból válogatni, hogy minden igényt kielégítsünk.

A listát nemcsak a RendeljKínait, és a társoldala, a Reflekt tesztjei alapján válogattuk össze. Amennyiben van személyes tapasztalatunk más készülékekkel, akkor az azok is felkerülhetnek rá!

Ezek a legjobb prémium okostelefonok 2025-ben, tesztek és vélemények alapján

A listánkon szereplő olcsó mobiltelefonokat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalatunk alapján
• mindannyian birtoklunk több modellt és ezeket napi szinten használjuk is, illetve előszeretettel vásárlunk ilyeneket
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

PRÉMIUM OKOSTELEFONOK

Ami nem fért fel a listára, de figyelemre érdemes

A Huaweit szokás szerint kihagytuk a listáról, de egy említésre mindenképpen érdemes. Főleg, hogy a Huawei Pura 70 Ultra jelenleg az első a DXOMark listáján, de a cég behúzta a 3. helyet is a Honor Magic6 Pro segítségével. Kettőjük között pedig a Google Pixel 9 Pro XL trónol, ami a listánkon is szerepel.

Az Oppo modelljei sem rosszak, de itthon kevésbé népszerűek, míg az olyan almárkák, mint a Realme vagy a Poco egyszerűen nem gyártanak prémium okostelefonokat. Az Asus ROG széria azért esett ki, mert inkább gamer telefonnak néz ki, mint prémiumnak, annak ellenére, hogy az utóbbi követelményeit is teljesíti. Szintén nem találtok strapatelefonokat a listán, pedig a lassan megjelenő Ulefone Armor 28 Ultra biztos nem lesz filléres tétel. De mivel az is elég kategóriaidegen, ezért ezt is kihagytuk.

Vannak azért még alternatívák, érdemes az Alza és az Árukereső kínálatát átpörgetni ötletekért.

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT MOBILTELEFONT EZEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

EZ PEDIG A TÁRSOLDALUNK, A REFLEKT KÍNÁLATA!

Minden, amit a prémium okostelefonokról tudni kell

Ez a cikk kizárólag a prémium okostelefonokat mutatja be, viszont van több másik írásunk is a témában, amiket itt értek el. Tekintsétek a „Legjobb középkategóriás mobiltelefonok” címűt alapozónak, abban részletesen taglaltuk a hardveres és a szoftveres jellemzőket, így most kizárólag azokat a különbségeket emeljük ki, amelyek a prémium okostelefonokra vonatkoznak!

Mit jelent az, hogy prémium okostelefon?

Először is definiáljuk azt, hogy mit nevezünk prémium okostelefonnak. Több meghatározás és szinonima is van rá, például a flagship mobiltelefont vagy a csúcsmobilt is sokszor hallhatjátok a közbeszédben. A prémium szó jelentése többféle kontextusban értelmezhető, de általánosságban kiemelkedő minőséget, exkluzivitást vagy extra értéket jelent. Vagyis, a felhasználók egyrészt a felhasznált anyagokban – pl. vegán bőr -, a kinézetben – flip és fold telefonok -, a szolgáltatásokban, de a hardver erejében is az átlaghoz képest jelentős pluszt várnak el. Nagyon igaz ez a márkaértékre is, hiszen jól ismert, „prémiumnak tartott” gyártóktól a fogyasztók sokkal hajlamosabbak elfogadni a felárat.

Ezzel pedig át is evezhetünk a korábbi cikkeinkben meghatározott, dollár alapú ársávokhoz. Emlékeztetőül, leírtuk az alacsonyabb kategóriák sávhatárait is, így talán könnyebben értelmezhetők a számok:

• belépőkategóriás okostelefonok (150 USD alatt, tudnivalók itt)
• alsó középkategóriás okostelefonok (150-250 USD)
• közép- és felsőkategóriás okostelefonok (151-600 USD, tudnivalók itt)
• prémium okostelefonok (601- ∞)

Természetesen a valóságban nem végtelen drágák a prémium okostelefonok, a cikk írásának pillanatában a legdrágább készülék 979 000 Ft-ba (~2570 USD-be) kerül. Mint látható, durván négyszeres szorzó van a sáv alja és a teteje között, ami így hasonlóan tág kategóriává teszi, mint a közép- és felsőkategóriás okostelefonok szegmensét.

Mi az, ami biztosan elvárható a prémium okostelefonoktól?

Egy prémium okostelefon esetében a gyártók nem azon versenyeznek, hogy mi az, ami bekerül a készülékekbe, mert erre a válasz gyakorlatilag az, hogy: majdnem minden. Az 5G, a WiFi 6, az AMOLED kijelző, a gyorstöltés, az NFC itt alapnak tekinthető, ezek itt már nem hívószavak. Viszont, generációváltáskor a piacon lehetnek olyan készülékek, amik még nem kapták meg az új csúcsvívmányt, míg egy másik gyártónál már igen.

Vannak viszont olyan elavultnak tekintett megoldások, amiket nem árcsökkentés miatt hagynak ki a prémium okostelefonokból, hanem mert egyszerűen nincs rá szükség vagy pedig rombolnák a prémium imidzset. Például ki akarna 1 Terabyte fizikai háttértárat egy micro SD kártyával kibővíteni az egyik SIM kártya rovására úgy, hogy közben sokszoros a sebességbeli különbség? Valószínűleg senki, ezért nincs is erre lehetőség.

A másik eléggé tipikus prémium okostelefonos jelenség, hogy minden új vívmányt belepakolnak a készülékekbe. Így került egyes iPhone-okba LiDAR szenzor, Samsungokba ToF közelségérzékelő, de ilyen a WiFi 7, pedig az alsó középkategóriába a WiFi 6 sem nagyon került be. Hasonló technológia a ProMotion/LTPO kijelző, a periszkópos zoom kamera, a 8K videórögzítés, az UWB ismerete és még néhány egyéb érdekesség, amiről lejjebb lesz bővebben szó.

Összességében az mondható el, hogy a prémium okostelefonok esetében sokszor:

• speckó flip vagy fold kialakítás, ami csak a prémium okostelefon kategóriában létezik
• használnak minőségibb anyagokat
• építenek be erősebb, újonnan megjelent hardvereket (pl. AI-chip)
• használnak speciális szenzorokat
• implementálnak új szabványokat, mint a WiFi 7 vagy az UWB
• izmosabb gyorstöltést vagy vezeték nélküli töltést
• kínálnak hosszabb szoftveres támogatást (akár 7 évet)
• adnak sokkal jobb kamerákat és képstabilizálási eljárásokat

Flip vagy fold telefonok

A „flip” vagy a „fold” telefonok egyaránt az összehajtható kijelzővel rendelkező eszközök közé tartoznak, de eltérő kialakítást és felhasználási módot képviselnek.

Flip telefonok

• Kis méretből normál méretűre nyílnak: Összecsukott állapotban kompakt, zsebbarát méretűek, de kinyitva egy hagyományos okostelefon méretét érik el.
• Vertikálisan hajlanak: A kijelző a telefon közepénél hajlik meg, akárcsak a régi kagylómobiloknál (ha még emlékeztek a Sony Ericcson butatelefonokra)
• Külső kijelző: Általában egy kisebb külső képernyőjük is van, amely értesítéseket, órát, és egyéb alapinformációkat mutat.
• Példa modellek: Samsung Galaxy Z Flip, Motorola Razr.

Fold telefonok

• „Tabletből” telefonná alakulnak: Összecsukva normál okostelefon méretűek, de kinyitva egy kisebb tabletet idéznek.
• Horizontálisan hajlanak: A kijelző oldalirányban hajlik meg, így nyitott állapotban egy nagyobb, szélesebb kijelzőt kapsz.
• Multitasking előnyök: A nagyobb kijelző miatt jobb a többablakos használatra, munkára, tartalomfogyasztásra.
• Példa modellek: Samsung Galaxy Z Fold, Google Pixel Fold, Honor Magic V.

📌 Gyakorlatban: a flip egy kicsit telefon, amiből normál méretű lesz, a fold pedig egy normál méretű telefon, amiből egy pici tablet lesz. A menőség ezekben a dupla kijelző, viszont mivel pokoli drága készülékekről van szó, még mindig nagyon keveset lehet belőlük látni.

Minőségibb anyagok

Az okostelefonok alapvetően háromféle anyagot használnak a vázhoz – acél, alumínium, titán -, illetve a hátlap is készülhet műanyagból, üvegből, kerámiából vagy bőrből, esetleg valamilyen alapot vonnak be bőrrel.

Az előbbiek esetében azt érdemes kiemelni, hogy az alumínium és a titán fajsúlya kisebb, mint az acélé, így könnyebb telefonokat lehet belőle készíteni. Az alumínium sokkal olcsóbb, mint a titán, utóbbi nagyon erős és korrózióálló, persze ez az adott ötvözettől is függ. Éppen ezért jellemzően az alumíniumra és a titánra esik a választás a prémium okostelefonok vázának esetében.

Ami a hátlapot illeti, minden megoldásnak van előnye:

• műanyag (polikarbonát): nem túl prémium, de működik vele a vezeték nélküli töltés
• fém (alumínium vagy titán): ellenálló, kelthet prémium hatást, karcolódik és benyomódik, de nem törik, nagyon jól vezeti a hőt, így könnyebb megoldani a hűtést, de nincs vezeték nélküli töltés
• üveg: karcálló, ütésre könnyebben törik, kézbe véve csúszik, tud nagyon jól kinézni, viszont gyűjti az ujjlenyomatokat. Működik vele a vezeték nélküli töltés.
• Kerámia: nagyon kemény és karcálló, prémium érzet, egyedi megjelenés, nem befolyásolja a vezeték nélküli töltést, cserébe drága és törik
• bőr vagy bőr bevonat: tud jól kinézni, de puha, ezért kopik és szakad is, működik vele a gyorstöltés

A fentiekből könnyen kitalálható, hogy objektív okokból a legtöbbször használt anyag az üveg, a kerámia és a fém, amit valamilyen oleofób – olajtaszító anyag – felületkezeléssel látnak el, hogy taszítsa az ujjlenyomatokat. A vezeték nélküli töltés fontossága miatt a fém egy fokkal talán ritkább, mint a másik két anyag.

A bőr és bőr bevonatot is viszonylag jól el lehet adni, ha megcímkézik valamivel, például fenntarthatóság, az „early adopter” felhasználók általában szívesen fizetnek ilyesmiért, viszont nehéz igényesen megcsinálni – azért a Motorola Razr-nek sikerült -, ezért nem igazán terjedt el.

Nagyon erős SoC

Gyenge hardverrel nem lehet eladni prémium okostelefonokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy szabályos verseny alakult ki a gyártók között, hogy ki tudja felüllicitálni teljesítményben a konkurenciát. Erre vannak remek listák – pl. Antutu -, de valójában még a leggyengébb prémium okostelefon teljesítménye is bőven elég arra, hogy a rendszer akadásmentesen fusson, és hogy szinte minden feladattal megbirkózzanak. Játékokkal ezeket is ki lehet hajtani, ha más miatt nem, akkor a melegedés miatt fognak visszavenni a teljesítményből.

Érdekes tendencia, hogy egyes gyártók, főleg az árazási szempontból erősnek számító prémium okostelefon szegmensben, saját maguknak terveznek rendszerchipeket, emiatt ezek más konkurens termékekben nem találhatók meg. Ilyenek a:

• Google Tensor SoC-k
• az Apple „A” és „M” chipjei
• a Samsung Exynos szériája (de itt vannak Snapdragonok is)
• a Huawei HiSilicon magjai

Ez is egyfajta differenciálás, viszont ez nem férne bele a középkategóriában, így csak a drágább telefonok esetében van létjogosultsága. Kivéve, ha te vagy a Samsung és magadnak gyártod a cuccokat. Természetesen a Qualcomm és a MediaTek is fejleszt csúcskategóriás magokat, és teljesítményben ezek sem maradnak el az előbb említettektől, csak egyes gyártók szeretik az SoC tervezést házon belül is megvalósítani. Mi számít erősnek? Az Antutu listáján érdemes körülnézni, de nem tévedek nagyot, ha valahol másfél millió pont fölött húzom meg a határt.

NPU, ami már az SoC része

Az NPU (Neural Processing Unit) egy neurális feldolgozóegység, amelyet kifejezetten a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) feladataira optimalizáltak. Az NPU célja, hogy gyorsítsa az AI-alapú számításokat, amelyek nagy számítási teljesítményt igényelnek, miközben csökkenti az energiafogyasztást.

A hagyományos CPU (központi processzor) vagy GPU (grafikus processzor) is képes mesterséges intelligencia-feladatok elvégzésére, de ezek nem erre specializálódtak, így az NPU sokkal hatékonyabban végzi ezeket a műveleteket. Az NPU chipeket az SoC lapkára integrálják, így a modernebb magokban már megtalálható, vagyis a legtöbb prémium okostelefonban van ilyen.

Hogyan működik?

• Az NPU mintaalapú számításokat végez, amelyek lehetővé teszik a gépi tanulás gyors feldolgozását.
• Mátrixműveletekre és párhuzamos feldolgozásra optimalizált, így gyorsabb és energiatakarékosabb, mint egy CPU vagy GPU ugyanazon feladatokhoz.
• Képes neurális hálók futtatására valós időben, például arcfelismerés, képfeldolgozás vagy hangfelismerés során.

📌 Gyakorlatban: mivel brutálisan terjednek az AI alapú megoldások, ezért logikus volt, hogy a telefongyártók is tesznek egy direkt ilyen számításokra kihegyezett célhardvert a mobilokba. Mivel ezek még nagyon drága funkciók, leginkább csak a prémium okostelefonokban érhetők tetten. Okostelefonokban jellemzően az alábbiakhoz használják: képjavítás, portrémód, AR-funkciók, valós idejű fordítás, hangfelismerés (pl. Siri, Google Assistant).

Például a Samsung Galaxy Z Fold6 flip telefon tud olyan AI alapú fordítást, ahol a hajlított kijelző egyik felét az egyik nyelvet beszélő, a másikat a másik nyelvet beszélő felé tartva, real-time fordítást végez két idegennyelv között.

RAM és háttértár

Az operatív memória, vagyis a RAM mennyisége alapvetően befolyásolja, hogy hány alkalmazást lehet párhuzamosan futtatni. Vannak azonban olyan programok, amelyek kifejezetten sok memóriát igényelnek, és gyorsan felemésztik a rendelkezésre álló RAM-ot. Ennek mértékét akkor vehetitek észre, amikor bezárjátok a háttérben futó alkalmazásokat – ilyenkor az Android jelzi, hogy ezek mennyi memóriát használtak.

Mivel a RAM kulcsszerepet játszik a rendszer sebességében, a csúcskategóriás okostelefonokban jellemzően legalább 12 GB található, sőt, a 16 GB-os változatok sem ritkák. Kivétel a sokkal optimalizáltabb iOS, az Apple ebben a tekintetben agyonveri a konkurenseket, így elég neki 8 GB RAM is. Ebben a kategóriában nem érdemes spórolni a memórián, ezért célszerű azt a modellt választani, amelyik nagyobb RAM-mal rendelkezik.

A háttértár kapcsán szintén hasonló a helyzet, ebben a szegmensben a leggyorsabb tárolószabványokat használják. Ennek csúcsa jelenleg az UFS 4.0, ami már SSD szintű sebességet eredményez. Mivel a prémium okostelefonokat ritkán szerelik 512 GB-nál kisebb háttértárral, ezért sokszor elhagyják a micro SD kártyás bővítési lehetőséget. Ennek két oka van:

• vagy nincs is akkora SIM tálca, amibe ez beférne, pl. az Apple tipikusan egy fizikai SIM-es telefonokat gyárt
• a micro SD kártya és a fizikai háttértár sebességkülönbsége óriási lenne, ami lassítaná a rendszerteljesítményt és rombolná a prémium érzetet

Speciális kijelzők, amelyek többnyire AMOLED technológiára épülnek

A prémium okostelefonok kategóriájában szinte mindenki AMOLED kijelzőt, vagy ennek valamilyen variánsát használja. Ennek az oka az, hogy egyes vállalatok, például a Samsung, házon belül is gyártanak kijelzőket, illetve vannak saját védjegyeik is, így miért ne tennék bele ezeket a megoldásokat a prémium okostelefonjaikba? Lejjebb ezeket a kategóriákat és gyártóspecifikus megoldásokat soroltuk fel.

• AMOLED / Dynamic AMOLED / Super AMOLED (Samsung)
  • A Samsung prémium kijelzői kiváló kontrasztot, mély feketéket és élénk színeket biztosítanak.
  • A Dynamic AMOLED 2X technológia 120 Hz-es képfrissítést és HDR10+ támogatást kínál, amelyet a Galaxy S és Z szériában találhattok meg.
• LTPO AMOLED
  • A Low-Temperature Polycrystalline Oxide (LTPO) technológia dinamikusan állítja a képfrissítési rátát (pl. 1–120 Hz), ezáltal javítja az energiahatékonyságot.
  • Apple (ProMotion), Samsung, OnePlus, és Xiaomi is használja ezt a technológiát prémium készülékeiben.
• OLED / LTPO OLED (Apple – Super Retina XDR)
  • Az Apple saját kalibrálású OLED kijelzői, amelyek rendkívül pontos színeket, magas fényerőt és ProMotion technológiát kínálnak.
  • Az iPhone Pro modellek LTPO OLED kijelzője adaptív frissítési rátával rendelkezik (1–120 Hz).
• POLED (LG fejlesztése, pl. Motorola Edge)
  • Az LG által kifejlesztett rugalmas OLED technológia, amelyet néhány gyártó (Motorola, Google) használ prémium készülékeiben.
• Mini LED és Micro LED (Kísérleti szinten)
  • Az Apple egyes iPad Pro modelljein már Mini LED-et használ, de a Micro LED-et egyelőre nem alkalmazzák széles körben mobilokban, de a jövőbeni elterjedése várható.

📌 Gyakorlatban: valójában a prémium okostelefonok összes kijelzőjénél OLED technológiát használnak valamilyen formában. Ennek az a sajátossága az LCD IPS panelekkel szemben, hogy a kontrasztarányuk végtelen – a fekete tényleg fekete -, kevesebbet fogyasztanak, és élénkebbek a színeik. Van mindegyiknek AOD – Always on Display – funkciója, amivel kisebb méretű információk állandó megjelenítésére nyílik lehetőség.

Gyártóspecifikus technológiák és fejlesztések

• Samsung – Edge kijelző, Ultra Thin Glass (UTG): A hajlítható Galaxy Z Fold és Z Flip szériák különleges UTG kijelzője extravékony és hajlítható.
• Apple – Super Retina XDR & ProMotion: Az iPhone Pro modellek LTPO OLED kijelzője kiemelkedő fényerőt és változó frissítési rátát kínál.
• Xiaomi – C8 OLED: Egyedi fejlesztésű, nagy fényerejű OLED kijelzők, amelyek a Xiaomi 14 Ultra és más csúcsmodellekben találhatók.
• OnePlus – Fluid AMOLED: Magas képfrissítésű, gördülékeny AMOLED kijelzők.
• Google – Actua Display (Pixel 8 Pro): Egyedi kalibrálású OLED kijelző, amely természetesebb színvisszaadást kínál.

📌 Gyakorlatban: bármelyik csúcsmobilt is veszitek kézbe, egy bizonyos árszint felett mindegyiknek remek lesz a kijelzője, ezek szép képet fognak adni. A különbségek leginkább akkor jönnek ki, amikor egymásmellé teszitek őket. Sokkal inkább a műszaki érdekesség miatt érdemes ismerni a mögöttes technológiát, mint azért, mert óriási eltérések lennének ezek között. Mindenkinek javasoljuk, hogy menjen be egy nagy elektronikus termékekkel kereskedő áruházba és nézze meg a saját szemével, hogy neki melyik panel képe a leginkább nyerő. Sokszor ez színhőmérséklettől, a színek élénkségétől függ, mert az, hogy kinek mi tetszik, egy elég szubjektív dolog. Viszont fontos, mert ezt fogjátok egész nap bámulni.

Mindenféle modern vívmány szenzor fronton

Az SoC-k kapcsán már említettem, hogy a prémium okostelefonok szinte mindig a csúcslapkákat kapják. Ezek ma már mind támogatják az 5G modemet és a Wi-Fi 6 szabványt is, sőt a legtöbb már a WiFi 7-et is, 6G pedig még nincs. Szintén fontos a kameraszenzorok támogatása, ahogyan azt a megfelelő szekcióban látni fogjátok.

Az 5G modem lényegében egy mobilhálózatra csatlakozó modem, amely lehetővé teszi, hogy SIM-kártyával és megfelelő előfizetéssel nagy sávszélességű internetkapcsolatot használjatok. A 4G és az 5G közötti különbségek a következők:

• 4G LTE (Long Term Evolution) – Modern hálózati szabvány, akár 1 Gbps sebesség elérésére képes, jelenleg ez a legelterjedtebb.
• 5G (Sub-6 GHz és mmWave) – Az új generációs hálózat, amely akár 10 Gbps sebességet és alacsonyabb késleltetést biztosít. Az összes prémium okostelefonok támogatja.

📌 Gyakorlatban: Ha a hálózati szolgáltató is biztosítja a megfelelő infrastruktúrát, akkor az 5G akár tízszer gyorsabb lehet, mint a 4G, és ezt a sebességkülönbséget a mindennapokban is észrevehetitek. Azonban a legtöbb mobilnetes csomag adatforgalmi korlátozást tartalmaz, ezért nem feltétlenül tudjátok maximálisan kihasználni ezt a sebességet, szemben a Wi-Fi 6-tal.

A Wi-Fi 6 hasonló technológiai ugrást jelent, mint az 5G, azzal a különbséggel, hogy nem mobilhálózaton, hanem a helyi hálózaton keresztül működik, vagyis a szolgáltatói router vagy modem segítségével. A különböző Wi-Fi szabványok közötti eltérések:

• Wi-Fi 5 (802.11ac) – Jelenleg a legelterjedtebb szabvány, akár 3,5 Gbps sebességet biztosít.
• Wi-Fi 6 (802.11ax) – Alacsonyabb késleltetéssel és akár 9,6 Gbps sebességgel működik. A Wi-Fi 6E verziója a 6 GHz-es sávot is kihasználja.
• Wi-Fi 7 (802.11be) – A legújabb fejlesztés, amely akár 46 Gbps sebességet kínál, és fejlettebb többeszközös kapcsolatokat tesz lehetővé, bár egyelőre még nem igazán jelent meg mobiltelefonokban. Például a Google Pixel 9/9 Pro, az iPhone 16-os szériája és az új OnePlus-ok is támogatják a szabványt.

📌 Gyakorlatban: A Wi-Fi 6-tal már egyes olcsóbb okostelefonok is kompatibilisek, így nem csak a prémium szegmensben találkozhattok vele. Mivel jellemzően otthon, kávézókban vagy egyéb helyeken használjátok, és a vezetékes internetes csomagok általában nagyobb vagy korlátlan adatforgalmat biztosítanak, ezt jobban ki lehet használni, mint az 5G-t. Ha azonban sokat utaztok, akkor a SIM-alapú internet továbbra is nélkülözhetetlen lesz számotokra.

Egyéb szenzorok

Kevésbé jellemző a meglétük, de ha valahol előfordulnak, akkor az pont a prémium okostelefon kategória:

• UWB: ultra wide band, vagyis rövid hatótávú, nagy pontosságú helymeghatározás, amit okoseszközük pontos követésére használnak, ilyen az Apple AirTag. Felhasználási módok: autókulcs-helyettesítés, gyors fájlmegosztás stb.
• ToF (Time of Flight) szenzor: Infravörös fény segítségével méri a távolságot és érzékeli a mélységet. Főként fejlettebb kamerarendszerekben és AR (kiterjesztett valóság) alkalmazásokban használják.
• LiDAR (Light Detection and Ranging): Lézeres technológiával térképezi fel a környezetet, pontos 3D mélységi adatokat biztosítva. Az iPhone-ok egy ideje már rendelkeznek ezzel, de például a robotporszívók is ezt alkalmazzák a navigációhoz. Felhasználási területei közé tartozik az AR, a professzionális kamerás fókuszálás (pl. iPhone Pro modellekben), valamint a tárgyak térbeli feltérképezése.
• Szívritmus- és véroxigénszint-mérő: Optikai szenzor, amely a pulzust és az oxigénszintet méri. Az egészségfigyelő funkciók térnyerésével egyre több telefon rendelkezik ilyen érzékelővel, sok esetben a kijelzőbe épített ujjlenyomat-olvasón keresztül működik.
• Ultrahangos távolságmérő: Egyes készülékek, például a Samsung modellek, ultrahangos szenzort használnak közelségérzékelésre, amely az infravörös megoldásokhoz hasonlóan működik.
• Kijelzőbe épített ujjlenyomat-olvasó: Régebben szinte mindenki fizikai ujjlenyomat-olvasót használt, amit vagy a hátlapra vagy a telefon oldalán helyeztek el. Manapság sokkal divatosabb a kijelzőbe épített variáns, amivel például pulzust is lehet mérni.

Durva gyors- és vezeték nélküli töltés

A gyorstöltési szabványok az elmúlt pár évben elég durván elterjedtek. Ma már minden telefont Type-C porttal szerelnek az Európai Unióban, ahol a csatlakozó akár 300 W-ot is tud szabvány szerint. Igaz, ezt a teljesítményt még nem érték utol a prémium okostelefonok, de a Realme GT Neo 5 már 240 wattos gyorstöltést kínál. Korábban a Xiaomi 11T Pro modellje 120 wattos gyorstöltést biztosított, amellyel az 5000 mAh-s akkumulátor teljes feltöltése körülbelül 17 percet vett igénybe.

Egyes csúcsgyártók viszont egyáltalán nem helyeznek hangsúlyt a gyorstöltésre, ilyen a Google, az Apple vagy a Samsung. A maximális teljesítmény, amit ezek a készülékek fel tudnak venni:

• iPhone 16 széria és a Samsung Galaxy S25: 45 W
• Google Pixel 9 Pro: 37 W

Miért nem töltenek akkor sokkal gyorsabban az előbb említett gyártók prémium okostelefonjai? Ennek számtalan oka van, de a legfontosabbak az alábbiak:

1. Akkumulátor élettartama és degradáció

• Gyorsabb öregedés: A nagyobb töltési teljesítmény magasabb hőt termel, ami hosszú távon gyorsítja az akkumulátor kémiai öregedését. Egy 240 W-os töltés néhány perc alatt feltölti az akkut, de jelentősen csökkentheti annak élettartamát.
• Töltési ciklusok csökkenése: A túl nagy teljesítményű töltés növeli az akkumulátor degradációját, így kevesebb teljes töltési ciklust bír ki.

2. Hőtermelés és biztonság

• Túlmelegedés: A nagyobb teljesítményű töltés több hőt generál, amit hatékonyan kell elvezetni. Egy vékony, kompakt prémium telefon esetén ez nehezebb, mint például egy gamer telefonban.
• Tűzveszély és biztonsági kockázatok: A gyorsabb töltés nagyobb áramerősséget igényel, ami növeli a túlmelegedés és a cellahibák esélyét (mindazonáltal ez igen ritka esemény így is).
• Iszonyat nagy tápegységek: aki látott már 180 W-os notebook tápegységet, az tudja, hogy ez egy konkrét féltégla. Szerencsére a GaN technológia megjelenésével ma már sokkal kisebb méretben is lehet bika töltőket készíteni, de egyrészt ezeket egyre kevésbé adják a telefonok mellé, másrészt azért 300 W az 300 watt.

3. Energiahatékonyság és fenntarthatóság

• Hatásfok csökkenése: Minél nagyobb a teljesítmény, annál több energia vész el hő formájában, ami kevésbé hatékony és környezetvédelmi szempontból sem ideális.
• Fenntarthatóság: A Samsung és az Apple egyaránt elkötelezettek a fenntartható technológiák mellett, ezért a töltési teljesítményt optimalizálják, hogy az akkumulátor hosszabb élettartamú legyen.

4. Valós felhasználói igények

• Mennyi az elég?: A legtöbb felhasználónak elegendő egy 30–45 perces töltési idő, mivel sokan éjszaka töltik a telefonjukat vagy napközben töltőre helyezik rövid időre, így valójában teljesen mindegy, hogy 10 vagy 40 perc alatt lesz tele.
• Optimalizált töltési sebesség: A Samsung és Apple adaptív töltési technológiákat használnak, amelyek a felhasználói szokások alapján szabályozzák a töltési teljesítményt (pl. éjszakai lassított töltés a hosszabb akkuélettartam érdekében).

5. Piaci stratégia és márkaérték

• Megbízhatóság és prémium érzet: A Samsung, az Apple és a Google nem versenyez a kínai márkák (pl. Xiaomi, Realme) extrém gyorstöltési technológiáival, inkább a megbízhatóságra és a stabil felhasználói élményre fókuszálnak.
• Nem minden felhasználó akar szupergyors töltést: Az Apple és a Samsung célközönsége inkább a konzervatívabb, tartósságot preferáló vásárlók, míg a Xiaomi, a OnePlus és a Realme inkább a technológiai maximalistákra céloz.

📌 Gyakorlatban: szerintünk nem nehéz belátni, hogy a fenti érvek egy része lényegesen hihetőbb a többinél. Ha össze akarjuk foglalni a pontokat, akkor a lényeg nagyjából az, hogy a legtöbb felhasználó prémium okostelefonja kibír egy napot, így az alvásciklushoz igazítják az emberek a töltést. Mivel jellemzően mindenki alszik 6-9 órát, ennyi idő alatt gyorstöltés nélkül is fel lehet tölteni bármelyik mobilt. A másik a degradáció: ma már egyes csúcskészülékek akár 6-7 évig is kapnak szoftveres frissítést, így elvárható, hogy az olyan részegységek, mint az akkumulátor is kihúzzák eddig.

Persze nem minden vállalat ért egyet a fentiekkel, főleg a kínaiak harcolnak a „Ki tölt a piacon a leggyorsabban?” plecsniért. A Xiaomi, a Redmi, a Poco, a Vivo, az Oppo, a Realme és a OnePlus is kínál brutális gyorstöltéseket, szóval aki szeretne ilyet, annak bőséges a kínálat.

Szinte minden mobilgyártónak van már saját gyorstöltési szabványa, amelyek nagyrészt ugyanazt csinálják, csak más néven. Hogy a teljesítménynövelés mit jelent a gyakorlatban, azt az alábbi felsoroláson láthatjátok:

• 5000 mAh-s akkut 33 W-tal kb. 1 óra feltölteni (pl. Poco X3 NFC)
• 5000 mAh-s akkut 66 W-tal kb. 45 perc feltölteni
• 5000 mAh-s akkut 120 W-tal kb. 20 perc feltölteni 100%-ra (pl. Redmi K60 Pro)

Ahogy látható, a töltési folyamat nem teljesen lineáris. Például a Xiaomi egy trükköt alkalmaz: az akkumulátort két részre osztja, és mindkettőt külön-külön, 2×60 W-tal tölti. Azonban minél nagyobb teljesítménnyel zajlik a töltés, annál jobban melegszik az akkumulátor, ami hosszú távon nem kedvez az élettartamának, ahogyan a folyamatos, teljes feltöltés sem.

Szoftveres támogatás hosszú ideig

A prémiumság egyik tipikus jegye lett az elmúlt pár évben a minél hosszabb szoftveres támogatás. Ez általában két dolgot jelent:

• az operációs rendszer fő verzió frissítéseit
• biztonsági frissítéseket

Mivel az Androidot használó okostelefonok esetében az adott gyártó szabhatja meg, hogy mikor mennek ki az egyes frissítések, ez gyártónként eltér. Az Apple telefonok iOS-t használnak, jellemzően 5-6 évig frissül a rendszerük. Mivel konkurens cég nem használhatja az Apple operációs rendszerét, itt a helyzet némileg egyszerűbb, nincs egyedi paraméterezés.

2024-ben a Samsung és a Google egy olyan kollaborációt jelentett be, amelynek értelmében a Samsung csúcskészülékei – pl. a Galaxy S24 és 25 – 7 évig kapnak szoftvertámogatást, míg egyes vállalati felhasználásra szánt termékeik, mint a Galaxy Tab Active5 Enterprise Edition 8 éven át kap biztonsági frissítéseket és az Android fő verziók is 8 generáción át érkeznek rá.

A másik példa a FairPhone 5, ami a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt és 5 év garancia mellett, 8 éven keresztül kap szoftveres támogatást.

📌 Gyakorlatban: a tapasztalatunk az, hogy már a futottak még márkák is elég sokáig frissítik a prémium okostelefonjaikat. Ez általában 4-5 évet jelent, de az előbbi példákból látható, hogy akár 7 évre is kitolódhat a folyamat. Mennyire okoz a gyakorlatban problémát a frissítések elmaradása? Ez nagyrészt azon múlik, hogyan használjátok a telefont. Ha minden elérhető linkre rákattintotok, és megbízhatatlan forrásokból telepítetek alkalmazásokat, akkor nagyobb kockázatnak teszitek ki a készüléket, mintha óvatosan válogatnátok. Ennek ellenére a rövid szoftveres támogatás továbbra is hátrány marad, függetlenül attól, mennyire figyeltek oda a biztonságra.

Szintén érdemes azon is elgondolkodni, hogy egy 7 éves telefon hardvere hogyan felel majd meg a kihívásoknak. Nemcsak arról lesz szó, hogy nem lesz elég a rendszerteljesítmény, hanem hogy az új vívmányok – pl. az AI vezérelt dolgok – nem kerülnek majd bele. Ennek ellenére mi is használunk régebbi eszközöket – például a tablet tipikusan ilyen -, ahol nem olyan fontos a csere, de egy prémium okostelefon esetében elég soknak érezzük ezt az időtávot.

Durva kamerás képességek

A kategória, ahol a leginkább csillognak a prémium okostelefonok, az a kamera szekció. Egyrészt itt kerülnek beépítésre a legújabb hardverek – pl. nagyobb szenzorméret és felbontás -, itt csiszolják ki leginkább a mögöttes feldolgozó szoftvert, illetve tele szokták pakolni mindenféle egyéb vívmánnyal is a kameraszettet. Általánosan jellemző, hogy:

• nagyon magas a felbontásuk, mert ez egy könnyen eladható poszteradat
• rengeteg kiegészítő szenzor a fő szenzor mellett (ultraszéles, telefotó, makró, mélységélességért felelő)
• különböző képstabilizálási eljárások (EIS, OIS)
• optikai zoom a digitális mellett
• nagy fényérzékenységű szenzor miatt jó éjszakai teljesítmény
• nagyon nagy felbontás (8K) a videók terén vagy nagyon magas FPS szám a gyors mozgások rögzítéséhez

📌 Gyakorlatban: az emberek Top 3 kiválasztási szempontja a kamerás képességek, nagyon sokan azért vásárolnak prémium okostelefont, hogy a hagyományos fényképezőgépeket kiváltsák, azok mérete és az ebből következő, macerás hordozhatóság miatt. Ma már nagyon sok mindent meg lehet csinálni egy mobillal, pl. van Pro mód az alkalmazásban, ahol állíthatók az egyes paraméterek, de képesek RAW formátumban is fényképezni az utólagos képfeldolgozáshoz. Sok kép készítéséhez viszont nagy háttértár kell, erről sem szabad elfeledkeznetek.

Digitális vs. optikai zoom

Érdemes egy kicsit kitérni a zoom technológiák közötti különbségre, mert ez tipikusan prémium okostelefonos tulajdonság. A digitális és az optikai zoom közötti legfontosabb különbség az, hogy milyen módon érik el a nagyítást. Az egyik szoftveres trükköt használ – digitális -, míg a másik valódi lencsemozgásra épít, ez az optikai.

Digitális zoom (szoftveres nagyítás)

• A digitális zoom nem változtatja a kamera lencséinek beállításait, hanem szoftveresen növeli a kép méretét, azaz kinagyítja a középső részét és levágja a széleket.
• Ez a folyamat olyan, mintha egy készített fotót utólag nagyítanátok ki, ezért a kép részletessége csökkenhet (pixelesedik).
• Az AI-alapú feldolgozás (pl. Google Pixel Super Res Zoom) segíthet a képminőség javításában, de még így sem éri el az optikai zoom szintjét.

✅ Előnyei:

• Korlátlan nagyítási lehetőség (akár 100x vagy több is, mint a Samsung Space Zoom esetén).
• Nincs szükség mozgó lencsékre, így olcsóbb és kompaktabb.

❌ Hátrányai:

• Rosszabb képminőség, mivel a képrészletek elmosódhatnak és zajossá válhatnak.
• Gyenge fényviszonyok között sokkal rosszabb, mint az optikai zoom.
• Torzítás és részletvesztés nagy nagyítás esetén.

📌 Gyakorlatban: valójában nem történik más, mint hogy a szoftver pixeleket sokszoroz, amit tulajdonképpen a végtelenségig lehet csinálni, ezért nincs a zoomnak felső korlátja. Cserébe iszonyatosan leromlik a minőség, még az egyszeres és a kétszeres között is látható a különbség. A zoom nézet ráadásul azt is magával hozza, hogy a remegések felerősödnek. A gyakorlatban nagyon ritkán használják a tulajdonosok a digitális zoomot a minőségromlás miatt.

Optikai zoom (valódi nagyítás)

• Az optikai zoom esetén a kamera objektívrendszere fizikailag mozgatja a lencséket, így változik a gyújtótávolság.
• Ez azt jelenti, hogy a kép valóban közelebb kerül, miközben a felbontás és a képminőség nem romlik.
• A prémium okostelefonokban ez jellemzően periszkópos vagy telefotó lencsével érhető el, például a Samsung Galaxy S24 Ultra vagy az iPhone 15 Pro Max 5x-ös optikai zoomja.

✅ Előnyei:

• A képminőség nem romlik.
• A részletek élesebbek maradnak.
• Jobb teljesítmény gyenge fényviszonyok között.

❌ Hátrányai:

• Fizikai korlátai vannak (nem lehet végtelen a nagyítás).
• A telefonokban az optikai zoomot csak egy adott gyújtótávolságnál használható lencse biztosítja (pl. 3x, 5x).
• Drágább és helyigényesebb megoldás, ezért is a prémium okostelefonok sajátja.

📌 Gyakorlatban: az optikai zoom sokkal használhatóbb a digitális zoomnál, mivel tiszta és éles nagyítást ad, és rossz fényviszonyok között is normálisan használható. Mivel a zoomolás felerősíti a rezgéseket, érdemes támasztott állásból vagy állványról fotózni. Vannak viszont esetek, amikor az optikai zoom nagyítása kevés, például a Hold fotózásához, amire hibrid – optikai és digitális zoom egyszerre – zoom használata javasolt.

A komolyabb gyártók a prémium okostelefonok piacán

Samsung

A top 3 – általában első – telefongyártó egyike a dél-koreai vállalat, aminek a prémium okostelefonjai a Galaxy S szériába tartoznak, de a Galaxy Z Fold mobilok sem éppen olcsók. Az SoC-ik egyediek, a telefonok Androidot futtatnak. Jelenleg ők adják az egyik leghosszabb szoftveres támogatást. Remek saját ökoszisztémájuk van.

Apple

Szerintem túl sok olvasónak nem kell a termékeiket bemutatni. Amerikai gyártó, saját maguk tervezik a központi magokat, amik az A vagy az M szériába tartoznak. Az Apple prémium okostelefonokat gyárt, nem nagyon vannak olcsó termékeik, legalábbis hagyományos értelemben véve. Mivel egyszerre több szériát tartanak piacon, ezért a korábbi mobilok ára esik, így ezek tekinthetők „olcsó” Apple termékeknek. iOS-t futtatnak, ami szintén az Apple saját fejlesztése.

Google

Androidos mobilok között a Google az alfa és az omega, mivel ő szállítja mindenkinek a robotos rendszert. Gyakorlatilag „stock” Androidot futtatnak, a Pixel széria sima számmal, illetve a Pro és Pro XL jelzőkkel ellátott modelljei vérbeli prémium okostelefonok. Kiemelkedő kamerás képességükről és hosszú szoftveres támogatásukról ismertek készülékeik.

Asus

Az Asus leginkább gamer cuccairól ismert gyártó – a ROG, a Republic of Gamers köthető hozzájuk -, így a ROG telefonos szériájukat nevezhetjük prémium okostelefonnak, de éppen gamer mobilnak is, de azért a Zenfone-okat sem szabad elfelejteni. Android rendszert futtatnak.

Nubia

A Nubia a ZTE nevű gyártó márkája, és abban az értelemben hasonlít az Asus-ra, hogy a Redmagic szériájuk igazi vér gamer telefon volt, eddig. A Nubia Redmagic 10 Pro kinézete viszont inkább egy prémium okostelefonra hajaz. Ezek is Androidot futtatnak.

Xiaomi

A gyorstöltés királya a Xiaomi, aki aktuális csúcstelefonjaival mindig ráijeszt a konkurenciára, most éppen a Xiaomi 15 Ultra a flagship telefonjuk. HypeOS bőrbe csomagolt Androidot futtatnak a készülékeik.

Oppo/Vivo

Mint a Xiaomi, csak ezt a két márkát BBK Electronics nevű vállalat birtokolja. Szintén brutális gyorstöltésükről ismertek, és azért kerültek fel a listánkra, mert már hazai viszonteladóknál is elérhetők a Vivo csúcskészülékei. A Vivo X200 Pro igazán brutális prémium okostelefon, de nagyon jönnek fel a többi termékükkel is. Androidot futtatnak.

OnePlus

Prémium kínai gyártónak indult, de gyárt a középkategóriába is telefonokat. A OnePlus Open illetve a számozott modelljeik, mint a OnePlus 13, csúcskategóriás okostelefonok, nagyon erős hardverrel és jó kamerás képességekkel. A OnePlus OxygenOS felületét nagyon sokan kedvelik. Mobiljaik Androidot futtatnak.

Flip és fold telefonok általánosságban

A Samsung volt az úttörője a kinyitható kijelzővel szerelt telefonoknak, a Fold széria tömöríti ezeket, azonban az elmúlt 1-2 évben a többi konkurens is feljött, például a Motorola Razr 50 vagy a Nubia Flip 5G. Nagyon drága technológia, így minden flip és fold megoldás prémium okostelefonnak minősül jelenleg, egyszerűen csak a flagship halmazba gyártanak ilyeneket.

Tippek, trükkök a prémium okostelefonok kiválasztásához 2025-ben

Szerintem a prémium okostelefonok tipikusan az a kategória, ami autóban a Porsche és a Ferrari: igazából senkinek nincs rá szüksége, mégis mindenki akar egyet magának. Menők, nagyon jó őket használni és mindenféle modern vívmányt magukba tömörítenek.

A prémium okostelefon kiválasztásánál érdemes több szempontot is figyelembe venni, hiszen a gyártók folyamatosan új technológiákkal rukkolnak elő, miközben az egyéni igények is eltérőek lehetnek. Elsőként érdemes meghatározni, hogy milyen felhasználásra kerestek telefont. Ha például sokat fotóztok, érdemes a legújabb periszkópos zoommal és fejlett AI-képjavítással ellátott modelleket keresni, de azért előtte nézzetek rá a DXOMark okostelefonos kamerákat rangsoroló listájára. Ha inkább a teljesítmény és a játék a fontos, akkor egy erős GPU-val és hűtési rendszerrel ellátott készülék lehet az ideális választás.

Viszont a hardver nem minden. Ezen az árszinten nincsenek igazán gyenge telefonok, sőt sokszor a korábbi széria hardvereit kapják meg az újak is. Jó példa erre a Samsung Galaxy Z Fold széria, ahol a 4-es, az 5-ös és a 6-os esetében sem cseréltek kamerát. Ebből következik, hogy nem minden esetben érdemes megvenni csak azért egy telefont, mert az a „legújabb”, főleg, ha százezres árkülönbség van közöttük.

A szoftveres funkciók terén is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a hardvert nem lehet kicserélni, ellenben a szoftvert lehet távoli frissítésekkel „fejleszteni”. Vagyis, ha van egy jól eladható vagy divatos funkció, mint mostanában a mesterséges intelligencia, akkor az utólag frissítésként bekerül bizonyos idő elteltével a prémium okostelefonokba is. Ez azért is fontos, mert egyre hosszabb ezek támogatása, ahogy korábban írtuk, akár már 7 év is lehet.

Fontos az ökoszisztéma. A prémium okostelefonok ára magas, így az emberek hajlamosabbak ezeket tovább megtartani. Vagyis, több kiegészítőt vásárolnak hozzá, jobban vigyáznak rájuk, szintén hajlamosabbak az ökoszisztéma több termékét is megvenni, nagyon jó példa erre az iPhone és az Apple Watch egyidejű használata. Tehát, aki szeretne hasonló logikát, maradjon az ökoszisztéma keretein belül.

A legnagyobb lehúzás az, mikor a kiegészítőket külön megvásároltatják veletek. Samsung S-pen, a durva gyorstöltésre képes töltők, amik természetesen nincsenek ott a dobozban, de sokszor igaz ez a tokokra is. Ebben a műfajban az Apple a legdurvább, régebben 50-70 USD-t is elkértek egy dongle-ért, de van közel 1000 USD-s monitorállványuk is. Nézzetek körül az alternatív megoldások között, pl. MagSafe cuccokat nemcsak az Apple-től vehettek, lásd Hinovo MB1-10000 tesztünket.

A kijelző minősége kulcsfontosságú, hiszen egy prémium okostelefon esetében ma már az LTPO OLED panel, a 120 Hz-es vagy annál nagyobb frissítési ráta, valamint a nagy fényerő alapkövetelménynek számít. Mi számít nagynak? 2000 nit már napfényben is látszik, míg a 120 Hz feletti frissítés már inkább gamer funkció. Ha hajlítható kijelzőben gondolkodtok, érdemes figyelni a zsanér mechanikájára és az ütésállóságra is, viszont szerintünk ezekről még egyszerűen nincs elég információ.

A töltési sebesség és az akkumulátor élettartama szintén kritikus pont. Bár egyes gyártók akár 240 W-os töltést is kínálnak, a piacvezetők inkább a hosszabb élettartam érdekében optimalizálnak – vagy legalábbis ezt mondják -, így érdemes kompromisszumot kötni a töltési sebesség és az akkumulátor degradációja között. Ha gyakran dolgozol útközben, az asztali mód (pl. Samsung DeX vagy hasonló funkciók) és a vezeték nélküli töltés támogatása is fontos szempont lehet, ez utóbbit a legtöbb mobil tudja. Ha mégis erőt vesz rajtatok a gyorstöltési mánia, akkor a Xiaomi, a Vivo, az Oppo és az OnePlus háza tájékán keresgéljetek.

Végül, de nem utolsósorban, figyelj a csatlakozási lehetőségekre is. A Wi-Fi 7 támogatás egyre gyakoribb a prémium modellekben, és ha hosszú távra tervezel, érdemes olyan készüléket választani, amely a legújabb szabványokat támogatja, legyen szó mobilhálózatról vagy vezeték nélküli kapcsolatról. Viszont azt se felejtsétek el, hogy a szolgáltatói oldalon is le kell ezeket követni, tehát új routerre és gyorsabb netes csomagra van szükség például a WiFi 7 kihasználásához.

Gyakran Ismételt kérdések, azaz GYÍK

Milyen prémium okostelefont vegyek?

A választás attól függ, hogy mire szeretnétek használni. Ha a fotózás a fő szempont, akkor az iPhone 15/16 Pro Max, Samsung Galaxy S24/S25 Ultra vagy a Google Pixel 8/9 Pro lehet a legjobb választás, de ahogy már emlegettük, nézzetek rá a DXOMark listára. Ha nagy teljesítményre és gamingre van szükségetek, akkor az Asus ROG Phone 8/9 Pro vagy a Samsung Galaxy S24/S25 Ultra ajánlott. Ha üzleti felhasználásra kerestek készüléket, az iPhone Pro modellek vagy a Samsung Galaxy Z Fold széria lehet az ideális opció. De, mindig nézzétek meg, hogy vannak-e valódi hardveres változtatások, mert ha nincsenek, akkor nem biztos, hogy érdemes a felárat kifizetni az új modellekért.

Mi az elvárás egy prémium okostelefonnal szemben 2025-ben?

Egy prémium telefon esetében elvárható a csúcsteljesítményű processzor, hosszú szoftveres támogatás, 120 Hz-es vagy jobb LTPO OLED kijelző, Wi-Fi 7, gyors vezetékes és vezeték nélküli töltés, valamint egy fejlett kamerarendszer, amely akár periszkópos zoomot is kínál.

Melyik a legjobb prémium okostelefon?

A Samsung Galaxy S25 Ultra, iPhone 16 Pro Max és a Google Pixel 9 Pro a jelenlegi csúcskategóriás modellek. Ha gamerként kerestek készüléket, akkor az Asus ROG Phone 9 Pro lehet az ideális választás, míg ha a kamerás képességek a legfontosabbak, akkor az Xiaomi 14/15 Ultra, az iPhone 16 Pro Max vagy a Vivo X200 Pro lehet számotokra a megfelelő.

Érdemes prémium okostelefont vásárolni?

Ha hosszú távra terveztek és fontos számotokra a teljesítmény, az akkumulátor-üzemidő, valamint a szoftveres támogatás, akkor igen. Ha viszont gyakran cserélitek a telefonotokat, akkor egy erős középkategóriás modell is megfelelő lehet. Erre írtunk egy komplett cikket, amit itt értek el.

Mi a különbség a flip és a fold telefonok között?

A flip és a fold telefonok egyaránt összehajtható kijelzővel rendelkeznek, de eltérő kialakítást képviselnek. A flip modellek kagylótelefon-szerűen, vertikálisan hajlanak, összecsukva kompaktak, kinyitva pedig hagyományos okostelefon méretűek, gyakran egy kisebb külső kijelzővel kiegészítve. Ezzel szemben a fold telefonok horizontálisan hajlanak, így kinyitva egy kisebb tablet méretét érik el, ami jobb multitaskingra és tartalomfogyasztásra. A flip modellek inkább a zsebbarát, divatos kialakítást kedvelőknek, míg a fold készülékek a nagyobb kijelzőt igénylőknek és produktivitásra vágyóknak ideálisak.

Melyek a megbízható márkák?

Az Apple, Samsung és Google kínálja a leghosszabb szoftveres támogatást és a legjobb ügyfélkezelést. A OnePlus és Xiaomi is egyre jobban teljesít ezen a téren, míg a Sony, Asus és Vivo inkább rétegigényeket szolgál ki.

Ökoszisztémában gondolkodjatok, vagy a hardvert nézzétek?

Ha több eszközt is használtok egy adott gyártótól (pl. laptop, tablet, okosóra), akkor érdemes az ökoszisztémát is figyelembe venni. Ha inkább a nyers teljesítmény érdekel benneteket, akkor a hardveres specifikációkra összpontosítsatok.

Tudok-e játszani a prémium okostelefonokon?

Igen, a prémium modellek kiválóan alkalmasak gamingre, különösen az Asus ROG Phone 8/9 Pro, Samsung Galaxy S24/S25 Ultra és a OnePlus 12/13. Valójában a gamer telefonok jellemzően csak átcsomagolt megoldások extra hűtéssel, és néhány spéci alkalmazással, mint a game launcherek, de valójában a hardver sokszor megegyezik a prémium okostelefonok által kínáltakkal.

Miért van minden mobiltelefonon Type-C port?

Az EU-s szabályozás miatt a gyártóknak egységes töltési szabványra kellett áttérniük, így az Apple is Type-C csatlakozót használ az iPhone 15 szériától kezdve.

Nagyjából milyen gyorstöltéssel számolhatok a prémium okostelefon szegmensben?

A legtöbb prémium telefon 45-100 W közötti gyorstöltést támogat. Az Apple és a Samsung 45W körül tartja, míg a kínai gyártók, mint a Xiaomi és a OnePlus, akár 120W feletti teljesítményt is kínálnak.

Tudnak-e vezeték nélkül tölteni a prémium okostelefonok?

Igen, a prémium modellek többsége támogatja a Qi vagy Qi2 vezeték nélküli töltést, ami akár 15-50 W teljesítményt is elérhet.

Mi a különbség a Global és a CN verzió között?

A Global verzió a nemzetközi piacokra készül, teljes Google Play támogatással. A CN verzió (kínai) gyakran nem tartalmazza a Google szolgáltatásokat, és eltérő hálózati frekvenciákat használhat.

Mobiltelefonos elektronikus fizetés előfeltételei

NFC-képes telefonra, egy támogatott bankkártyára és egy digitális pénztárca alkalmazásra (pl. Google Wallet, Apple Pay, Samsung Pay) lesz szükségetek. Viszont tapasztalataink szerint az emberek nagy része ezt ma már egy okosórával intézi, plusz egy ok az ökoszisztémában gondolkodásra.

Meddig kap egy prémium okostelefon szoftveres frissítéseket?

Az Apple általában 5-6 évig, a Samsung és a Google pedig 7 évig biztosít frissítéseket a csúcskategóriás modelljeikhez.

Melyik prémium okostelefon márkák kínálnak a legjobb szoftveres támogatást és frissítéseket?

Az Apple, Samsung és Google nyújtja a leghosszabb szoftveres támogatást, de a Xiaomi is jön fel mint a talajvíz. A szoftveres támogatásba bele lehet érteni az ökoszisztémát is, ami egy olyan szoftveres környezet, amely egy adott gyártó eszközeit fogja össze. Ez is lehet nagyon fontos, ha kötődtök egy adott márkához.

Mennyi ideig lehet egy prémium okostelefont használni?

Ha megfelelően karbantartjátok és az akkumulátort időnként cserélitek – a szakszervizek ezt megteszik nektek -, akkor 4-6 évig is használható marad egy prémium készülék vagy akár tovább is.

Kell-e, és mennyibe kerül szervizelni egy prémium okostelefont?

Alapvetően csak akkor, ha sérülés éri, vagy a degradáció miatt letérdel bennük az akkumulátor. Persze pár év után egy egyszerű takarítás a töltőcsatlakozó környékén sem árt. A javítások ára változó, de egy kijelzőcsere vagy akkumulátorcsere akár 50 000 – 300 000 Ft közé is eshet.

Megéri-e használt okostelefont venni a prémium szegmensekből?

Minél drágább készülékről van szó, annál inkább megéri, minél olcsóbbról, annál kevésbé, ahogyan azt az előző, telefonokról szóló cikkünkben is írtunk. Nem véletlen, hogy a használt mobilokat áruló cégek, mint a Rejoy is tudja ezt, ezért jellemzően nem is árulnak olcsó készülékeket. Aki keveset költ egy olcsó okostelefonra, sokszor nem is vigyáz rá igazán, az alacsony bekerülési költség miatt, míg a drága, prémium okostelefonokra pont az ellenkezője igaz.

Ha megbízható forrásból vásároljátok, nincs beázva, és az akkumulátor nincs túlzottan elhasználódva, akkor miért ne. Titkos tipp: az Alza webáruházban vannak kibontott, újszerű telefonok, amiket 14 napon belül visszaküldtek. Ezek gyakorlatilag új állapotban lévő készülékek, olcsóbban.

Érdemes alacsonyabb áron páréves, prémium okostelefont vagy használtat vásárolni?

Egy pár éves prémium okostelefon sok esetben jobb lehet, mint egy új középkategóriás modell, ha még kap frissítéseket és az állapota megfelelő. Javasoljuk az összehasonlító oldalakat, dobjátok bele a kiszemelt készülékeket, és nézzétek meg, mit adnak ki.

Android vagy iPhone? Melyiket érdemes választani?

Az iPhone hosszabb szoftveres támogatást és zárt ökoszisztémát kínál, míg az Android több testreszabási lehetőséget és jobb ár-érték arányt biztosít. Szerintünk ízlés kérdése, melyiket preferáljátok.

Van biztosítás ilyen drága okostelefonokra? Ha igen, mennyiért?

Igen, biztosítást is köthettek rájuk, jellemzően havi 3 000 – 8 000 Ft közötti díjért, attól függően, hogy milyen fedezetet választotok.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.Í.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden elektromos rollerrel kapcsolatban felmerülő kérdésre!