Legjobb power bank és telefontöltő tapasztalatok, vélemények – Ezek 2024 nyerő termékei

Mindenkinek szüksége van egy power bankra vagy telefontöltőre, akinek vannak elektromos eszközei. Mobilok, fej- és fülhallgatók, tabletek, okosórák, de még notebookok is tölthetők az ilyen áramforrásokról. Sőt, aki a természetben kóborol, annak egy power station sem rossz. Meglehetősen nagy tapasztalattal rendelkezünk az ilyen eszközök tesztelésében, lassan 10 éve gyűrjük ezeket, és most megosztjuk veletek az élményeinket. Rendet teszünk a számtalan gyorstöltési szabvány között is, de a vezeték nélküli töltésre és a mágneses power bankokra is sort kerítünk. Vágjunk is bele!

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb power bankok (2024)
• Ezek a legjobb telefontöltők (2024)
• Minden, amit a power bankokról és telefontöltőkről tudni kell
• Mi alapján válasszatok power bankot?
• A power bankok és telefontöltők előnyei és hátrányai
• Gyakran ismételt kérdések

A power bankokat több kategóriába lehet sorolni, hiszen nem mindegy, hogy hordozható ruhákba, a telefon mellé kell, vagy egy sátortábort akartok vele eszközöket ellátni árammal, utóbbihoz ugyanis már egy power stationre lesz szükségetek. Aztán ott vannak a töltők, amik ugyan nem rendelkeznek akkumulátorral, de nagyjából ugyanazt csinálják, amit a power bankok: hálózati áramforrásról eszközöket töltenek. Igyekeztünk a listánkat sokrétűen összeválogatni, hogy minél inkább lefedjük az igényeiteket, ennek megfelelően került rá mindenféle eszköz.

A power stationöket viszont kihagytuk, mert úgy ítéljük meg, hogy annyira magas az árazásuk, hogy egyelőre még nagyon keveseknek érdemes őket megvásárolni, de aki érdeklődik irántuk, az itt olvashatja el a tesztjeinket. Amennyiben ez a helyzet változna, akkor a listát frissítjük ezekkel a termékekkel is.

Ezek a legjobb power bankok (2024)

A listánkon szereplő power bankokat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalatunk alapján
• mindannyian birtoklunk több modellt és ezeket napi szinten használjuk is
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

Ezek a legjobb telefontöltők (2024)

A listánkon szereplő telefontöltők az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalatunk alapján
• mindannyian birtoklunk több modellt és ezeket napi szinten használjuk is
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

Ami nem fért fel a listára, de figyelemre érdemes

A fentieknek valójában számtalan alternatívája van. A QOOVI modelleknek lesz USAMS, Ugreen, Essager és még sok egyéb alternatívája, azt vegyétek, amelyik olcsóbb vagy pedig van róla teszt, mert ezzel tudjátok validálni a dolgokat. Vigyázzatok a kamu cuccokkal Aliexpressen, ami túl olcsó vagy irreálisan magas a kapacitása és mellette márkanév sincs, az szinte biztosan nem jó vétel. Ez igaz a power bankokra és a telefontöltőkre is, szerencsére az Aliexpress vitafóruma meglehetősen jól működik és szinte mindig a vevőnek adnak igazat.

A power stationöket, ahogyan korábban is írtuk, rendkívül magas árazásuk és szűk használati körük miatt egyelőre nem tudjuk ajánlani, de ez nem minőségbeli problémákra vezethető vissza. Aki ennek ellenére szétnézne a piacon, annak a Bluetti termékeit ajánljuk, ők igazán meggyőző, jó anyaghasználattal dolgozó energiatárolási megoldásokat dobnak a piacra.

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT POWER BANKOT, TELEFONTÖLTŐT ÉS POWER STATIONT EZEKEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

Mi a power bank, a power station és a telefontöltő

A magyar nyelvben sokszor egybe is írják őket powerbank és powerstation módon, de az angol helyesírás szerint a két szót külön kell írni, tehát power bank és power station. Szokták még ezeket hordozható telepnek is hívni, ez is egy jó kifejezés ezekre az eszközökre.

A power bank és a power station két hasonló eszköz, melyek célja az energiaellátás biztosítása hordozható formában, de méretükben, kapacitásukban és felhasználási céljukban jelentős eltérések vannak.

A power bank egy hordozható akkumulátor, amelyet elsősorban kisebb, egyenáramú elektronikus eszközök – például okostelefonok, tabletek vagy okosórák – töltésére használnak. A power bank fő részegységei:

• Akkumulátor cellák: leggyakrabban lítium-ion vagy lítium-polimer cellákat használnak, amelyek tárolják az energiát. Ezek középfeszültsége 3,7 V, a maximumuk 4,2 V, ezek fontos adatok, jegyezzétek meg őket, később még fontos lesz.
• BMS áramkör: feszültségszabályzó, amely biztosítja a megfelelő feszültségszintet a töltéshez, valamint a biztonságos működést felügyeli (túlfeszültség, túlmelegedés stb.). Fontos feladata a cellák közötti feszültség kiegyenlítése.
• USB-csatlakozók: kimeneti és bemeneti portok, amelyeken keresztül az eszköz tölthető és töltést biztosít. Sok esetben egy csatlakozó egyszerre ki- és bemenet is (pl. a modern Type-C portok).
• LED indikátorok: a töltöttség szintjét mutató LED-ek, hogy a felhasználó tudja, mennyi energia van még az eszközben. Általában LED pöttyökkel jelzik a töltöttséget 4-5 lépcsőben. Szokták kijelzővel is helyettesíteni, ami kiírja százalékosan a töltöttséget, illetve jelöli az aktuálisan használt gyorstöltési szabványt.

A power bankok szinte mindig 5 V-os, USB csatlakozóval szerelt eszközöket töltenek, de a töltési feszültség a modern töltési szabványok miatt akár 20 V-ig – sőt a PD technológiával akár már 48 V-ig, pl. Anker Prime 28 voltos töltése – is felkúszhat. Ennek az oka az, hogy az áramerősséget nem lehetett a végtelenségig növelni, és mivel az elvégzett elektromos munka a feszültség és az áramerősség szorzata, ezért elkezdték az előbbit növelni a gyorsabb töltés végett. De a lényeg az, hogy az alap logika 5 V-os, ennek megfelelően az USB szabványhoz tartozó különböző csatlakozókkal – régebben USB-A, mini és micro USB, újabban USB-A, Lightning és Type-C – szerelik az ilyen eszközöket. Ezek a termékek kivétel nélkül egyenárammal – DC, vagyis direct current – működnek.

Ezzel szemben a power station egy nagyobb kapacitású, hordozható áramforrás, amely alkalmas többféle eszköz, akár nagyobb fogyasztók, például laptopok, kisebb háztartási gépek vagy kültéri berendezések működtetésére is. A power station fő részegységei:

• Akkumulátor: nagyobb kapacitású, általában lítium-vasfoszfát (LiFePO4) akkumulátorok, amelyek több energiát képesek tárolni, mint a power bankok.
• Inverter: a váltóáram (AC) előállításához szükséges berendezés, amely lehetővé teszi a hagyományos háztartási eszközök csatlakoztatását is. Természetesen egyenáramú (DC) eszközöket is képes árammal ellátni.
• BMS áramkör és vezérlés: a feszültségszabályozást és az energiafelügyeletet biztosítja, valamint a különböző csatlakozók kezelését.
• Csatlakozók: többféle kimenettel szerelik, például USB, AC aljzatok, DC kimenetek és autós adapterek, így többféle eszköz csatlakoztatható egyszerre. Sokszor van napelemes bement – MC4 – is rajta.
• Kijelző: gyakran LCD-kijelzővel rendelkeznek, amely mutatja a hátralévő töltöttséget, a fogyasztást, és egyéb információkat.
• BT modul vagy WiFi: mivel ezek kifejezetten drága eszközök, ezért általában applikáció alapon is vezérelhetők, hiszen fontos a távoli monitorozás.

Bár a power stationök is képesek a power bankok szerepét betölteni, a legfontosabb különbség a méreten túl talán az, hogy képesek egyenáramú berendezések (DC) mellett váltóáramú eszközöket (AC) is üzemeltetni, hiszen van bennük inverter. Ilyenek tipikusan a konyhai kisgépek és a szerszámok, tehát kitelepülésekhez is használhatók. Sokkal több energiát tárolnak, cserébe sokkal nehezebbek és drágábbak, akár 50 kilogramm is lehet darabjuk. A nagyobb modellek kiegészíthetők továbbá pótakkumulátorokkal, illetve a bemeneti oldal sokkal változatosabb, mint a power bankok esetében. Tölthetők direktben 230 V-os hálózatról, napelemről, de 12 V-os, autós szivargyújtóról is. Betölthetnek UPS – Uninterruptible Power Supply – vagyis, szünetmentes tápegység feladatokat is olyan eszközök mögött – pl. PC-k, szerverek -, ahol erre szükség van.

A telefontöltőket szerintem senkinek nem kell külön bemutatnunk. Gyakorlatilag nagyon hasonló a belső felépítésük a fentiekhez, azzal a különbséggel, hogy itt nincs akkumulátor, csak egy töltésvezérlő elektronika, illetve semmilyen extra funkciót nem kapnak meg, mert nincs is rá igény. Minden esetben 230 V-os tápellátásra van szükségük, így vagy közvetlenül a konnektorba kell dugni őket vagy pedig egy kábellel csatlakoznak a hálózathoz.

Vannak 230 V-os elosztóba integrált megoldások is – ahol az egyenáramú USB és Lightning kimenetek mellett váltóáramú dugaljak is vannak -, így kombináltan tölthetitek mindkét eszközcsoport tagjait.

Különbségek a power bank és a power station között

A lenti listában láthatjátok a főbb különbségeket a két típus között.

• Kapacitás: a power bankok általában kisebb kapacitással rendelkeznek (mAh vagy Wh), míg a power stationök nagyobbal és akár több ezer wattórányi energiát is tárolhatnak.
• Felhasználás célja: a power bankot kisebb eszközök töltésére tervezték, a power stationt viszont sokkal többféle eszköz, akár háztartási gépek üzemeltetésére.
• Inverter megléte: a power bankok kizárólag egyenáramú eszközöket képesek tölteni, míg a power stationökben van egy inverter, ami az egyenáramot váltóárammá tudja alakítani.
• Méret és tömeg: a power bank kompakt, könnyen hordozható – például fűthető ruhák zsebébe is berakható -, míg a power station nagyobb és nehezebb, de gyakran hordozó fogantyúval vagy kerekekkel is rendelkezik.
• Csatlakozók száma és típusa: a power bankok általában egy vagy több USB-portot kínálnak, míg a power stationök sokféle csatlakozással rendelkeznek, beleértve az AC aljzatokat is.

Lefordítva a fentieket, a gyakorlatban a méret dönti el, hogy melyiket mire fogjátok használni. Egy power bank általában nincs 1 kilogramm, a legtöbb esetben zsebre rakható, de egy kisebb táskába biztosan befér. Jellemző felhasználási módja a telefonotok vagy tabletetek töltése, de a TWS fülhallgatók is sokszor kerülnek ilyen eszközökre. Néhány nagyságrenddel többet is adnak el belőlük, mint a power stationökből. Utóbbiakra leginkább akkor lesz szükségetek, ha ki akartok települni valahova és nagyobb teljesítményű eszközöket – hűtő, kávéfőző, mikrohullámú sütő, rezsó stb. – akartok üzemeltetni.

Különbségek a telefontöltők és a power bankok között

A legnagyobb különbség a power bankok és a telefontöltők között az, hogy az előbbiek rendelkeznek egy energiatároló teleppel, nem véletlenül hívják őket hordozható akkumulátoroknak. A töltési szabványok megegyeznek mindkét termékkategória esetében, viszont egyszerűbb nagyobb teljesítményt leadni úgy, hogy elektromos hálózatra csatlakozik az eszköz.

Értelemszerűen a telefontöltők nem képesek energiát tárolni, cserébe általában nagyobb teljesítményt képesek leadni. A töltőkben van egy egyenirányító áramkor, ami a hálózatból kinyert váltóáramot egyenárammá alakítja. Valójában ezt csinálja a power bank is, csak a töltés pillanatában, de az akkumulátor már egyenáramot tárol és egyenáramú eszközöket is tölt.

Összefoglalva a fentieket a különbségeket lent olvashatjátok.

Energiaforrás:

• a power bank egy belső akkumulátort használ, amelyet előzetesen fel kell tölteni.
• a telefontöltő a hálózati áramot alakítja át közvetlenül töltésre alkalmas energiává.

Mobilitás:

• a power bank hordozható és bármikor használható, függetlenül a hálózati elérhetőségtől.
• A telefontöltő áramforráshoz kötött, így csak ott használható, ahol 100-230 volt feszültségű dugalj érhető el.

Funkció és alkalmazás:

• A power bank ideális vészhelyzetben, utazás közben vagy olyan helyzetekben, amikor nincs más elérhető áramforrás.
• A telefontöltő otthon, irodában vagy más beltéri helyen használatos a telefon vagy más eszközök gyors és hatékony töltésére.

Teljesítmény és technológia:

• A telefontöltők a modern töltési szabványokat is támogatják, például a gyorstöltést, és nagyobb teljesítményű (pl. 140 W-os vagy nagyobb) verziók is léteznek. Az újabb technológiáknak – pl. GaN – köszönhetően egyre kisebbek és egyre kevésbé melegednek.
• A power bankok esetén is elérhetők gyorstöltési funkciók, de kapacitásuk (mAh) és kimeneti teljesítményük változó, és céljuk inkább az energiatárolás és útközbeni töltés biztosítása. Jellemzően kisebb teljesítményt adnak le, de már itt is vannak 140 W leadására képes, PD szabványt támogató darabok.

Kis áramigényű eszközök töltése

A kis fogyasztású eszközök töltéséhez fontos, hogy az áramforrás – töltő vagy power bank – alacsony áramerősséget tudjon biztosítani, különben károsodnának az eszközök. Az ilyen termékek általában 0,5 A vagy még kisebb áramerősséggel tölthetők, és nem bírják el a nagyobb áramerősségű töltést, mert ez károsíthatná az akkumulátorukat vagy az áramköreiket.

A fejlettebb töltők és power bankok olyan áramköröket tartalmaznak, amelyek felismerik a csatlakoztatott eszköz szükségleteit, és ennek megfelelően szabályozzák a kimeneti áramerősséget. Ezt hívják alacsony áramú töltési vagy „low-power” módnak, amelyet kifejezetten kis energiaigényű eszközök töltéséhez terveztek.

Amennyiben nem egy ilyen töltőt csatlakoztattok a kis áramigényű eszközhöz, az károsodhat. Tapasztalataink szerint sokkal jellemzőbb az, hogy csak nem tölt, hanem egy státusz indikátort villogtat, hogy jelezze, valami nem stimmel.

A power bankok és telefontöltők töltési szabványai

A töltési szabványok célja az eszközök akkumulátorainak minél gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb feltöltése. Az alábbiakban felsorolom a legfontosabb töltési szabványokat, beleértve a gyártóspecifikus megoldásokat is, de természetesen minden nap jelenhet meg újabb, ezért az összeset mi sem tudjuk lefedni.

A szabványoknak alapvetően két fajtája van, általános és gyártóspecifikus – proprietary -, amiket egyes cégek a saját eszközeikhez fejlesztettek ki. Kezdjük az általános töltési szabványokkal, amelyek az alábbiak:

• USB Power Delivery (USB PD): az egyik legelterjedtebb univerzális szabvány, amely támogatja az akár 240 W-os teljesítményt is a legújabb verzióban (USB PD 3.1). Képes dinamikusan szabályozni a feszültséget – akár 48 V-ig is felmegy – és az áramerősséget a csatlakoztatott eszköz igényei alapján, így nagyon sokféle kütyü tölthető vele, nemcsak telefonok, hanem laptopok is. Többek között mi is használunk ilyet, egy olyan notebookon készült ez a cikk, ami 100 W-os PD töltésre képes.
• Qualcomm Quick Charge (QC): a Qualcomm fejlesztése, és az egyik legismertebb gyorstöltési szabvány. Több verziója létezik, a legújabb QC 5 akár 100 W fölötti teljesítményt is biztosíthat, miközben visszafelé kompatibilis a régebbi verziókkal. A QC dinamikusan változtatja a feszültséget és áramerősséget, hogy gyorsabb töltést biztosítson.
• Adaptive Fast Charging (AFC): a Samsung által használt szabvány, amely gyorsabb töltést tesz lehetővé, és kompatibilis a Qualcomm Quick Charge egyes verzióival.
• Pump Express: a MediaTek (MTK) töltési szabványa, amiből a legújabb a Pump Express 4.0. A 4.0 az USB Power Delivery (PD) szabványra épül, lehetővé téve a kompatibilitást más gyártók eszközeivel is.
• Qi: Ez a legismertebb és legelterjedtebb vezeték nélküli töltési szabvány, amelyet a Wireless Power Consortium (WPC) fejlesztett ki. Számos okostelefon és egyéb eszköz támogatja, beleértve az Apple, Samsung és más nagyobb gyártók készülékeit. Maximum 30 W-ot (Qi 2.0) képes átvinni.

A fentiek közül a Qualcomm SoC-vel szerelt eszközök – mobiltelefonok, tabletek, fülhallgatók – szinte mindig támogatják a QC szabványt. A PD is igen elterjedt, sőt egyes eszközök tovább is tudják adni a töltést, például notebookok hordozható monitorokra. Ez azért előnyös, mert Type-C kábelekkel nemcsak a töltés, de a képinformációk is átvihetők, így elvileg a megfelelő notebookokkal ez egyetlen kábellel kivitelezhető. Azt is érdemes tudni, hogy nem minden gyártó kínál saját gyorstöltési szabványt, például a Unisoc – korábban Speadtrum – rendszerchipek ilyenek.

Lássuk, milyen gyártóspecifikus gyorstöltési szabványokat ismerünk:

• Xiaomi – Mi Turbo Charge: a Xiaomi fejlesztette ki, és az egyik leggyorsabb töltési megoldás. Képes akár 120 W-os teljesítményre is – mármint a piacon, mert bemutatókon vannak már 300 W-os gyorstöltések is -, amely különösen a legújabb modellek esetében érhetők el. A Xiaomi Pad 6-os szériája már 135 W-ra is képes.
• Oppo – VOOC / SuperVOOC: az Oppo saját gyorstöltési szabványa, amely az alacsonyabb feszültséget kombinálja nagyobb áramerősséggel. A SuperVOOC verziók már akár 150 W-os töltési teljesítményt is elérhetnek, amely jelentős mértékben gyorsítja a töltési folyamatot.
• Vivo – FlashCharge: a Vivo fejlesztése, amely több változatban is létezik. A legújabbak 120 W-os töltési sebességet kínálnak, és a gyártó nagy hangsúlyt fektet a hőmérséklet ellenőrzésére, hogy a gyorstöltés ne károsítsa az akkumulátort.
• OnePlus – Warp Charge / SuperVOOC: a OnePlus a Warp Charge technológiát használja, amely az Oppo VOOC rendszeren alapult. Az újabb modellekben a SuperVOOC töltést alkalmazzák, amely akár 150 W-os teljesítményt is biztosít (az Oppo, a Vivo és a OnePlus egy konszernbe, a BBK Elektronicsba tartozik).
• Huawei – SuperCharge: A Huawei SuperCharge töltési technológiája akár 100 W-os teljesítményt is biztosíthat.
• Apple – Fast Charge: Az Apple a Power Delivery (PD) szabványt használja a gyorstöltéshez. A legújabb iPhone modellek már támogatják az akár 45 W-os töltést is, amelyhez külön kell beszerezni a megfelelő PD töltőt. Hozzá kell tennünk, hogy az Apple készülékei hagyományosan gyengék ebben a műfajban.
• Samsung – Super Fast Charging: A Samsung újabb telefonjai támogatják a Super Fast Charging szabványt, amely az USB Power Delivery alapú PPS (Programmable Power Supply) megoldást alkalmazza, és akár 45 W-os töltési teljesítményt is elérhet. A Samsung Galaxy S és Note sorozatú telefonok használják ezt a technológiát.
• Poco – HyperCharge: A Poco által használt töltési technológia, amely akár 120 W-os töltési sebességet is elérhet. A Poco és a Xiaomi közeli kapcsolata miatt a HyperCharge technológia sokszor a Xiaomi Mi Turbo Charge megoldásain alapul.
• Motorola – TurboPower: A Motorola TurboPower töltési technológiája hasonlít a Qualcomm Quick Charge-hoz, és képes akár 30 W-os teljesítményt biztosítani a kompatibilis eszközök számára.

Fontos, hogy a fenti szabványok csak akkor fognak működni, ha a túloldalon a telefontöltő vagy a power bank is támogatja ezeket. Mivel a gyártói szabványokat nem minden eszköz támogatja, így szinte az összes készülék egyszerre több szabvánnyal tölthető. Ha a töltő/power bank is támogat ilyesmit, akkor a gyártóspecifikus szabvánnyal töltenek, ha nem, akkor pedig az általánossal.

A power bankok kapacitása – Miért nem annyi, amennyi?

A power bankok és power stationök egyik legfontosabb kiválasztási szempontja a kapacitás, ami megmutatja, hogy mennyi energiát képesek tárolni. Sok gyártó feltünteti, hogy a telepeik hányszor képesek egy telefontípust feltölteni, jellemzően az iPhone mobilok egyes modelljeivel szoktak példálózni.

A kapacitás mértékegysége a milliamperóra, rövidítve mAh. Az adott idő alatt elvégzett munkát pedig wattórában, vagyis Wh-ban adják meg. De hogy jön össze a munka? Roppant egyszerűen, össze kell szoroznotok az áramerősséget és a feszültséget, vagyis P=U*I, ahol a P a munka, az U a feszültség, az I pedig az áramerősség jele. Mire jó ez az egész? Arra, hogy a milliamperórát át tudjátok váltani wattórára, amiben például a notebookok akkumulátorának méretét adják meg.

Korábban említettem, hogy a lítium-ion és a lítium-polimer akkumulátorok középfeszültsége 3,7 V – ez az U komponens -, míg mondjuk a kapacitás 10 000 mAh (10 Ah), a kettőt összeszorozva megkapjuk az elektromos áram által elvégzett munkát. 10*3,7=37 Wh. Pár tipikus példa a power bankok esetében:

• 5000 mAh = 18,5 Wh
• 10 000 mAh = 37 Wh (egy átlagos méretű power bank kapacitása)
• 20 000 mAh = 74 Wh
• 30 000 mAh= 107 Wh

És így tovább. Ez persze csak az elmélet, de mi történik akkor, ha fel akartok tölteni egy mobilt? Az, hogy a telefonokat 5 V-on kell tölteni, vagyis 3,7/5-tel, vagyis 0,74-gyel – az akkumulátor és a mobiltelefonok feszültségének hányadosa – meg kell szorozni a kapacitást. Elméletileg még töltési veszteséggel – például hő – is számolnotok kellene, de ettől most tekintsünk el, számoljuk csak a feltranszformálásból származó átváltási rátával. Ezért egy 5000 mAh kapacitású Poco telefont egy 10 000 mAh-s power bank nem kétszer fog feltölteni, hanem csak durván másfélszer. Így már tudtok kalkulálni, hogy az ilyen eszközök működési idejének kitolásához mekkora telepet szükség vásárolnotok. A nevesebb gyártók ezért megadnak egy rated power értéket is, ami azt tükrözi, hogy 5 V-on a kapacitás mennyi lenne.

A dolog persze nem ilyen egyszerű, hiszen az új szabványok támogatják a 9, a 12, a 15 és a 20 V-os töltést is, a feltöltött akkumulátor cella maximális feszültsége pedig 4,2, és nem 3,7 V, tehát igazából csak akkor fogjátok megtudni az igazságot, ha ténylegesen kipróbáljátok, valójában hányszor tudja feltölteni a power bank az adott eszközt.

A power bankok, a power stationök és a töltők teljesítményleadása

Az egyik legfontosabb paraméter a power bankok és power stationök kapcsán a teljesítményleadás, mégis a töltőkkel kezdenék. Ennek roppant egyszerű oka van, a töltők teljesítményleadása állandó, hiszen az áramforrásuk is az. Két teljesítményértéket szoktak megadni (ez egyébként igaz a power bankokra és a power stationökre is):

• maximum leadott teljesítmény: ez az összes port által együttesen leadható teljesítményt jelenti, legyen a példa kedvéért 140 W.
• egy porton leadott teljesítmény: a különböző portok különböző teljesítményt tudnak leadni, például egy PD képes Type-C porton keresztül 100 W-ot is, míg egy USB-A jó eséllyel csak 15 W-ot.

A trükk az szokott lenni, hogy nem definiálják a gyártók, hogy pontosan melyik adatról van szó, és odaírják, hogy 100 W. Ez lehet egyetlen Type-C port teljesítménye, de akár 5 darab USB-A port összteljesítménye is, és ez nagyon nem mindegy. Ami a power bankokat illeti, ezek annyiban speciálisak, hogy az újabb modellek Type-C portjai sokszor be- és kimenetek is egyszerre. Ha tud a telep áramot felvenni, akkor bemenet, ha pedig egy eszköz energiát szív le róla, akkor kimenet. Ezek a portok jellemzően bemenetként és kimenetként is ugyanannyi energiát adnak le vagy vesznek fel.

A power stationök esetében a helyzet annyiban bonyolultabb, hogy sokkal komolyabb gépeket is lehet csatlakoztatni a hagyományos, 230 V-os kimeneteikre. Ezek váltóáramot használó, nagy teljesítményű eszközök, ahol kiemelten fontos, hogy megkapják a megfelelő teljesítményt. Néhány kisgép tipikus fogyasztása:

• eszpresszó kávéfőző: 1500 W
• mikrohullámú sütő: 900 W
• vasmagos főzőlap: 1000/2000 W (kisebb és nagyobb főzőlap)
• botmixer: 300-500 W
• hűtő: mérettől függően 200-400 W

A power stationök úgy működnek, hogyha a maximálisan leadható – peak – teljesítménynél nagyobb teljesítményre lenne szükség, akkor lekapcsolnak, illetve ha a peak teljesítménynél alacsonyabb, de az össz. teljesítménynél nagyobb teljesítményre van szükség, akkor is. Példa: 1000 W csúcsteljesítmény nem hajt meg egy eszpresszó kávéfőzőt – 1000 W < 1500 W -, míg 1 darab mikrohullámú sütőt 1000 W > 900 W – igen, viszont 2 darabot – 1000 W < 900+900 W – megint nem.

A komolyabb power stationöket úgy alakítják ki, hogy egyes modellek központi darabjához lehet csatlakoztatni kiegészítő akkumulátorokat, amikkel nemcsak a kapacitás, hanem esetenként a leadható teljesítmény is megnő. Ezért mielőtt bármi ilyesmit vásároltok, ellenőrizzétek a leírásban, hogy mennyi az annyi.

Mennyire biztonságos egy power bank/power station és egy telefontöltő?

A power bankokban jellemzően lítium-ion vagy lítium-polimer akkumulátorokat használnak. Ezek lehetnek tűzveszélyesek, de a konkrét balesetek nagyon ritkák, és általában felhasználói hanyagságra, direkt fizikai behatásokra, rövidzárlatra és egyéb, viszonylag egyszerűen elkerülhető problémákra vezethetők vissza. Ezzel szemben az újabb power stationök esetében lítium vasfoszfát – LiFePO4 – technológiát használnak, ami jóval stabilabb és szinte egyáltalán nem tűzveszélyes.

Szerencsére az összes ilyen eszközben van egy csomó védelem, amik jellemzően az alábbiakból állnak:

• Túltöltés elleni védelem (Overcharge Protection): a power bankok és power stationök automatikusan leállítják a töltési folyamatot, amikor az akkumulátor teljesen feltöltődött. Ez a védelem megakadályozza az akkumulátor túltöltését, amely károsíthatná az akkumulátor celláit, csökkentve annak élettartamát.
• Túlmerülés elleni védelem (Over-Discharge Protection): a túlmerülés elleni védelem biztosítja, hogy az akkumulátor ne merüljön le olyan szintre, ami károsíthatja. Ha az akkumulátor feszültsége túlságosan lecsökken, a rendszer lekapcsolja az áramellátást, hogy megvédje az akkumulátor celláit.
• Túláram elleni védelem (Overcurrent Protection): ez a védelem megakadályozza, hogy a power bank vagy a power station olyan áramerősséget adjon le, amely túlterhelné a csatlakoztatott eszközt vagy magát az akkumulátort. Ha töltés közben az áramerősség túl magasra emelkedne, a rendszer automatikusan megszakítja a töltést.
• Túlmelegedés elleni védelem (Overtemperature Protection): a túlmelegedés elleni védelem figyeli a power bank/power station vagy töltő hőmérsékletét egy szenzor segítségével. Ha az eszköz hőmérséklete meghalad egy biztonságos szintet, automatikusan kikapcsol, hogy elkerülje az akkumulátor vagy más alkatrészek károsodását, illetve a tűzveszélyt.
• Rövidzárlat elleni védelem (Short Circuit Protection): rövidzárlat esetén a power bank vagy power station automatikusan lekapcsolja az áramellátást, hogy megakadályozza a belső alkatrészek és a csatlakoztatott eszközök károsodását.
• Túlfeszültség elleni védelem (Overvoltage Protection): a túlfeszültség elleni védelem biztosítja, hogy az eszköz kimeneti feszültsége ne emelkedjen meg olyan szintre, ami károsíthatná a csatlakoztatott készüléket. Ez különösen fontos a gyorstöltésű eszközöknél, ahol a feszültség ingadozása problémát okozhat.
• Alacsony feszültség elleni védelem (Undervoltage Protection): ez a védelem megakadályozza, hogy az akkumulátor feszültsége olyan szintre csökkenjen, amely károsíthatná azt. Ha az akkumulátor feszültsége túl alacsony, a rendszer leállítja a töltést.
• Automatikus kikapcsolás (Auto Shut-off): ha az eszköz nincs használatban, a power bank vagy power station automatikusan kikapcsol, hogy minimalizálja az energiafelhasználást és megóvja az akkumulátort.
• Balanszírozó áramkör (Battery Balancing): a power stationök és power bankok több cellából állnak, és emiatt szükség van a feszültség kiegyenlítésére. A balanszírozó áramkör gondoskodik arról, hogy a különböző akkumulátorcella feszültségek nagyjából egyformák legyenek, ami növeli az akkumulátor élettartamát és hatékonyságát, és stabilan tartja a leadott teljesítményt.

A telefontöltők esetében is vannak hasonló beépített védelmek, annak ellenére, hogy ezek nem tartalmaznak akkumulátort. Éppen ezért bizonyos dolgokat nem szabad ezekkel az eszközökkel csinálni:

• magas hő hatásának kitenni (pl. tűzbe dobni vagy fűtőberendezés mellé tenni, de még a tűző napon álló autóban sem hagyni)
• átszúrni vagy fizikai sérülést okozni
• rövidre zárni
• túltölteni
• teljesen lemeríteni vagy hosszabb ideig lemerült állapotban tartani (az alacsony feszültség károsítja a cellákat)
• nedves környezetbe helyezni
• felnyitni vagy szétszedni szakértelem nélkül
• vegyi anyagoknak kitenni

A józan észt követve nehéz olyan helyzetbe kerülni, ahol bármelyik akkumulátor veszélyt okozna, de a tapasztalataink alapján az alábbiak mindig intő jelek:

• ha az eszköz túlságosan melegszik, érintésre kellemetlenül forró
• ha az eszköz felpúposodik, leginkább power bankokra jellemző
• ha az eszköz zizegő hangot hallat, töltőkre jellemző, általában valamelyik áramköri elem problémáját jelzi

Ebben az esetben nem szabad az eszközöket használni, helyettük másikat kell vásárolni.

Power bankok és a repülés

Néhány helyen olvastam, hogy bizonyos szervezetek, például a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) tanúsítványainak kell a power bankoknak megfelelniük, de erre semmilyen hivatalos forrást nem találtam. Ez nem jelenti azt, hogy az akkumulátorokra nem vonatkoznak viszonylag szigorú szabályok. Ezeket az adott légitársaságok szabályzatában találjátok meg, illetve vannak bizonyos ökölszabályok, amik szinte mindenhol hasonlóak:

• kapacitás határa: általában 100 Wh, ami nagyjából 27 000 mAh-nak felel meg (Smartwings), de például a Ryanair és a Lufthansa 160 Wh-t – 43 000 mAh – engedélyez
• maximum 2 darabot lehet egy főnek szállítani
• csak kézipoggyászban szállíthatók power bankok

A lényeg az, hogy a power bankok 90%-a belefér a fenti korlátozásokba, viszont nagyjából 30 000 mAh felett nem fogják felengedni az eszközöket a repülőre. Egyes modelleken szerepel az „allowed on the aircraft” vagy az „on the aircraft” felirat is, ami biztosítja azt, hogy felengedik a légitársaságok a járataikra az eszközt, ilyen például a Xiaomi Power Bank Pocket version.

Mi alapján válasszatok power bankot és telefontöltőt?

Alapvetően ebben a fejezetben a saját tapasztalatainkat osztjuk meg veletek, nem pedig valami általános listát kaptok. Mivel többtucat ilyen eszközt teszteltünk, ezért a három legfontosabb paraméter az alábbi:

• a kapacitás
• a teljesítmény
• és persze az ár

Kezdjük a kapacitással, ami nagyon szorosan kapcsolódik a mérethez és a tömeghez. A 10 000 mAh kapacitású power bankot tekinthetjük alapnak, az ennél kisebbek általában speciális felhasználásra – például fűthető ruházathoz vagy vésztöltésre – vannak, míg a nagyobbak notebookok, konzolok – Nintendo Switch – és egyéb, jelentős áramigényű eszközök töltésének a megtáplálására. Vagyis, ha kapacitás szerint szétválogatjuk a power bankokat, akkor nagyjából az alábbi kategóriákba lehet őket sorolni:

• 10 000 mAh-nál kisebb kapacitás: pici eszközökhöz, fül- és fejhallgatók, aktivitásmérők, okosórák, speckó fűthető ruházat (pl. síkesztyű)
• 10 0000-20 000 mAh kapacitás: telefonok, tabletek, fűthető ruházat, notebookok (ha támogatják PD szabványt), és persze minden, amit az előző kategóriában felsoroltunk
• 20 000 mAh-nál nagyobb kapacitás: mint az előzőek, de nagyobb fogyasztású, egyenáramú eszközök töltésére, mint notebook, laptop, monitor, Nintendo Switch stb.

A másik a kimeneti teljesítmény, vagyis, hogy maximálisan hány wattot tud leadni egyetlen portján. Általában a portok teljesítményleadása nem egyforma, és a típusukból sokszor kitalálható, mire képesek:

• USB-A: Quick Charge-ot szoktak tudni, mint általános protokoll, a QC 4.0 27 W-ra képes. Elvileg van QC 5.0, ami a PD szabvánnyal is kompatibilis és akár 100 W-ot (20 V 5 A) is lead.
• Type-C: sokszor PD szabványt támogató vezérlő van mögötte, így a 45-100 W leadása szinte már sztenderd, de már vannak a piacon 140 W leadására képes darabok is.
• Lightning: alapvetően Apple eszközök használják, korábban 10 W-ot adtak le, de amióta támogatják a PD szabványt, a 30 W teljesítményt is elérik.

Fontos, hogy nemcsak ilyen porttal kell a power banknak rendelkeznie, hanem a mögöttes vezérlőnek is kell támogatnia a szabványokat. Attól, hogy Type-C port van egy power bankon, még nem szükségszerűen tudja használni a PD szabványt, de ez azért ma már ritka. Szintén érdemes odafigyelni az eszköz által leadott maximális feszültségre is, mert futottunk már bele ilyesmi miatt hibába. Már az alsó-középkategóriás telefonok is képesek 33 W-tal tölteni, a középkategóriában pedig a 66 W sem ritka. A csúcscuccok akár 90-100 W-tal is felvehetnek energiát, szóval ezzel kalkuláljatok, ha a gyári maximális teljesítménnyel akartok tölteni.

Szintén fontos szempont lehet a portok száma, ha több eszközt akartok tölteni egyidejűleg, de erre inkább a telefontöltők alkalmasak. Azt viszont tudnotok kell, hogy a különböző töltési szabványokat használó eszközök egyidejű töltése sokszor a power bankok és töltők szabványok közötti kapcsolgatását okozzák, ilyenkor nem tudnak az eszközök a maximális teljesítményükön tölteni. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a PD-s, több portos töltők mindig “újraindulnak”, ha újabb eszközt csatlakoztattok hozzájuk, ilyenkor 1-2 másodpercre lekapcsolnak, majd újra elkezdenek tölteni.

A power stationök némileg eltérnek a power bank logikától, hiszen ezek komolyabb eszközök. A két fő szempont itt is a kapacitás és a teljesítmény, de a tömeg sem lényegtelen, viszont itt nem az egyenáramú, hanem a váltóáramú eszközök számítanak. De melyik melyik? Álljon itt egy nem teljes lista:

• egyenáramú (DC-direct current): aktivitásmérő, okosóra, telefon, fül- és fejhallgató, BT hangszóró, tablet, notebook, játékkonzolok (pl. Nintendo Switch), power bankok és gyakorlatilag minden akkumulátorról üzemeltetett eszköz.
• váltóáramú (AC-alternate current): kis- és nagy konyhai gépek, sütők, hűtők, nagyobb lámpák, egyéb nagyteljesítményű műszaki eszközök, mint a szerszámok.

Az egyenáramú eszközök jellemzően nem vesznek fel 100 W-nál többet, míg a konyhai gépek 300-3000 W között nagyjából bármennyit fogyaszthatnak. Ebből következően a power stationök teljesítményét nem az egyenáramú oldalhoz szokták igazítani. Szerintünk 1000 W peak teljesítménynél kisebb power stationöket nem nagyon van értelme venni, de a 2000 W még nagyobb biztonságot ad, egy kávéfőző például simán benyakal 1500 W-ot. Minél nagyobb teljesítményt akartok, annál inkább magas lesz az ár.

A másik a kapacitás, amit wattórában adnak meg, ami természetesen átszámolható milliamperórára, ha tudjuk a feszültséget, de ezek simán vannak többezer Wh-s modellek is, tehát nem igazán van értelme átszámolni mAh-ra. Ebből is látszik, hogy ezek az eszközök nem telefon töltésére valók, de az egyenáramú oldalt is számtalan porttal, sőt vezeték nélküli töltéssel is kiszolgálják.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy még a legkisebb modellek tömege is több kilogramm, de van olyan is, amelyik fél mázsa és kerekeken gurul, és ez még csak az invertert és a BMS-t tartalmazó központi egység. Tehát a mozgatásukat tervezni kell, viszont például vezetés közben is tölthetők az autó – vagy a lakóbusz – generátoráról. Bár több gyártó írja azt, hogy ezek „hordozható” eszközök, ezt nem kell mindig komolyan venni, itt van erre egy jó példa a Fossibot F3600 Pro személyében.

Mindazonáltal egyelőre olyan magas az árazásuk – egy Fossibot F3600 Pro szett kiegészítő akukkal és napelemmel durván 1,5-2 millió Ft -, hogy nem igazán látjuk azt a réteget, akik tömegével vennék a power stationöket. De mivel az akkumulátorok ára a tizedére esett az elmúlt 10 évben, bizonyára a közeljövőben jóval olcsóbbá válnak majd ezek is.

A power bankok, power stationök és a telefontöltők használatának előnyei és hátrányai

A három eszközcsoport hasonló technológiát használ

A telefontöltők előnyei:

• olcsók
• hordozhatók
• általában nagyobb a teljesítményük, mint a power bankoknak
• vannak sok portos modellek
• egyes 230 V-os elosztókba is integrálnak ilyesmit

A telefontöltők hátrányai:

• nincs bennük akkumulátor
• nem minden töltő tölti a kis áramigényű eszközöket (az USB-A portosak általában igen)

A power bankok előnyei:

• kicsik, könnyen hordozhatók
• bárhol képesek eszközöket tölteni
• lehet velük fűthető ruházatot is tölteni
• a legtöbb modell kezeli a kis áramigényű eszközöket is

A power bankok hátrányai:

• drágábbak, mint egy töltő
• nem tudnak váltóáramot igénylő eszközöket tölteni
• minél nagyobbak annál nehezebbek és annál több helyet foglalnak

A power stationök előnyei:

• bővíthetők
• hatalmas kapacitás
• nagy teljesítményűek
• távolról monitorozhatók
• tölthetők több áramforrásról (napelem, 12 V-os autós töltő, 230 V-os hálózat)
• rengeteg kimenet egyenáramú és váltóáramú eszközök számára
• a LiFePO4 megoldások biztonságosabbak, mint a lítium-ion/lítium-polimer power bankok

A power stationök hátrányai:

• nagyon magas ár
• kisebb energiasűrűség a LiFePO4 technológia miatt
• brutálisan nehezek tudnak lenni
• sok esetben nehéz megtalálni, mire is jók ezek egy átlagember számára, eltekintve a speciális felhasználástól

Gyakran ismételt kérdések

Milyen power bankot vegyek?

A legfontosabb az, hogy definiáljátok: mire akarjátok használni ezeket az eszközöket. Sok olvasó Excel táblázatokat csinál a teljesítményről, a kapacitásról meg az árról, megveszi az eszközt, majd rájön, hogy nehéz és nagy, ezért kellemetlen hurcibálni.

Ha nincs ötletetek, hogyan álljatok neki a dolognak, akkor egy lapos, zsebre vágható, 10 000 mAh kapacitású, gyorstöltéssel rendelkező power bankot ajánlunk.

Mekkora kapacitású power bankot vegyek?

Ez elsősorban a felhasználástól függ. Egy átlagos, 5000 mAh-s akkuval rendelkező Xiaomi telefont egy 10 000 mAh kapacitású power bank nem tud kétszer – nagyjából 1,5 alkalommal – feltölteni, míg egy iPhone-t igen. Egy fülhallgatót viszont több mint tízszer, egy aktivitásmérőt pedig több tucatszor.

A teljesítmény azt fogja megmondani, hogy milyen gyorsan tölt a power bank, ahol a magasabb a jobb. Tehát a kapacitás mondja meg a hányszort, a teljesítmény pedig a milyen gyorsant, ennek függvényében válasszátok ki a megfelelő modellt.

Melyik a legjobb power bank?

Az a helyzet, hogy nincsen legjobb power bank, hiszen a piacot nem uralja igazán egyetlen gyártó sem. Ha viszont egyetlen nemzetet kellene mondanunk, akik letarolták ezt a termékkategóriát, akkor azok a kínaiak. Néhány megbízható márka:

• Xiaomi
• ZMI (Xiaomi albrand)
• USAMS
• Awei
• Baseus
• Swissten
• Anker
• Ugreen
• QOOVI
• Teclast
• BlitzWolf
• Lenovo
• McDodo
• Essager

Természetesen az összes nagyobb gyártó – Apple, Samsung, Huawei stb. – készít a saját márkaneve alatt energiatároló eszközöket, ezek szintén megbízható darabok, cserébe drágábbak. Nagyjából ugyanez igaz a töltőkre is, ezektől a márkáktól nyugodtan vehettek termékeket.

A Kuula márkával voltak rossz tapasztalataink, a Bakeey-nek pedig kifejezetten rossz a híre, nem véletlenül olcsók de még náluk is akadnak jó darabok. A nagyon noname power bankokat érdemes messzire elkerülnötök, szinte minden esetben valami átverés van a dologban.

Melyik a legjobb power station?

Bár a power stationök még nem annyira elterjedt energiatárolási módszerek, de az akkuk bekerülési költségének csökkenésével a közeljövőben sokkal elérhetőbbek lesznek ezek az eszközök is. Pár márka már nyomul a piacon:

• Bluetti (a legjobb minőség, de magas áron)
• Fossibot
• Flashfish

Természetesen más eszközgyártó is kínál ilyen megoldásokat, mint az Oukitel, DaranEner, Mango Power és így tovább.

Mennyire strapabírók a power bankok és a power stationök?

A power bankokat általában lítium-ion vagy lítium-polimer akkumulátorokkal szerelik. Az előbbiek 300-500 töltési ciklust bírnak ki – egy power bank pár év alatt tönkre tud menni -, a lítium-polimerek inkább 500-600 töltési ciklust tudnak, kapacitáscsökkenés nélkül. Ennyi ciklus után a degradáció mértéke nagyjából 20%, vagyis 80%-ra esik le a telepek kapacitása.

Ezzel szemben a lítium-vasfoszfát – LiFePO4 – akkuk élettartama 2000-5000 ciklus, vagy akár ennél is több, ami sokkal hosszabb élettartamot jelent, ráadásul ezek a megoldások még biztonságosabbak is, azonban kisebb energiasűrűségűek, tehát egy Li-Po aksihoz képest ugyanakkora tömegben kisebb kapacitást tud felmutatni.

Honnan érdemes telefontöltőt és power bankot venni? Kínából vagy itthonról?

Az a furcsa helyzet alakult ki a power bankok piacán, hogy mindkét beszerzési forrásnak van létjogosultsága.

Kínából beszerezni egy power bankot:

• sokkal olcsóbb
• nagyobb a választék
• lassabb a szállítás (kivéve, ha EU raktárban van)
• vannak átverős modellek (ilyenkor a platform szinte mindig térít)

A power bankokat az esetek többségében nem lehet szállítórepülőre rakni, emiatt általában hajóval jönnek, ami nagyon lassú, 30-60 nap is lehet. Kivéve, ha EU raktárban vannak a cuccok, de ez ritka.

Ezzel szemben a hazai forrásból beszerzett bower bankok:

• drágábbak
• az ismert brandek felára egyszerűen nevetséges
• gyors a szállítás (az Alza akár 24 órán belül kiszállítja)
• a jótállás sokkal egyszerűbben érvényesíthető

Valójában tapasztalataink szerint 1-2 év alatt nem nagyon romlanak el ezek a berendezések, szóval attól nem kell félni, hogy garanciaidőn belül valami letérdelne, de ha mégis, azt itthon nyilván egyszerűbb elintézni. Mi személy szerint már mindhárom forrásból – Kína, kínait EU raktárból, itthonról – vásároltunk ilyen eszközt, így egyik ötlet sem elvetendő. Ha viszont a dolog nem sürgős, akkor jobban jártok a kínai raktárból való vásárlással.

Érdemes Xiaomi power bankot vásárolni?

Igen, kifejezetten jó tapasztalataink vannak a gyártóval, remek minőséget kínálnak, reális áron. A verseny azonban olyan nagy, hogy sokszor ki lehet fogni más márkáknál is hasonlóan jó, de olcsóbb vételeket.

Mi a MagSafe? 

A MagSafe egy Apple által kifejlesztett technológia, amely különböző készülékek, például MacBookok és iPhone-ok töltésére és kiegészítők rögzítésére szolgál, mágnesek segítségével. A MagSafe eredetileg MacBook laptopokhoz készült, majd később az új verziója megjelent az iPhone-oknál is, ahol vezeték nélküli töltési és kiegészítő rögzítési megoldásként funkcionál.

Milyen power bankot vegyetek iPhone telefonok mellé?

Olyat, amin van Lightning csatlakozó, bár 2024 óta az Európai Unióban már csak Type-C portos eszközöket lehet forgalomba hozni. Az Apple forgalmaz mágneses, vezeték nélküli töltésre képes power bankot, de ennek az ára megdöbbentően magas, ahogyan a hazai iStyle brand alatt futó Apple kiegészítők szintén irreálisan drágák. Szerencsére számtalan gyártó kínál hasonló megoldásokat, például a Hinovo, amiről itt írtunk, de a Kuulaa és az LDNIO is gyárt ilyen termékeket.

Nagy teljesítményű power bank és power station? Mi az?

A nagy teljesítményt egy picit nehéz definiálni, de 2024-ben elfogadhatjuk, hogy az egy porton 33 W-nál nagyobb leadott teljesítményt lehet nagynak tekinteni a power bankok esetében. Ez persze jelentős alulbecslés az olyan power bankok világában, ahol akár 100 W is kijön egy csatlakozón, és amiről simán elmegy egy notebook és egy monitor is.

Power stationök esetében a szubjektív nagy teljesítményt 1500 W fölött húzzuk meg, ez a legtöbb konyhai kisgépre már elég, például főzhettek segítségével kávét és egy kisebb rezsó is elmegy róla.

Fel lehet-e vinni repülőre a power bankokat és a töltőket?

100 Wh-ig, kézipoggyászban igen, de egyes légitáraságok 160 Wh-t és két darabot is engedélyeznek személyenként.

Milyen eszközöket tölthettek power bankkal és power stationnel?

Power bankekkel szinte bármit, amit USB-n keresztül tölteni lehet, de arra figyeljetek, hogy a csatlakozók – mini/micro USB, Type-C, Lightning – stimmeljenek. Power station esetében az USB-s eszközök mellett a 230 V-os, sztenderd dugóval rendelkező eszközöket, DC-in csatlakozóval szerelt tápegységeket, illetve mindent, amit 12 V-os szivargyújtóra lehet kötni.

Egyes power bankok és power stationök képesek vezeték nélkül – Qi szabvány – is tölteni eszközöket.

Tölthető több eszköz is párhuzamosan a power bankokról?

Amennyiben több portja van, akkor igen, viszont a különböző protokollokat váró eszközök esetében jellemzően a power bank nem tudja az összes eszközt spéci, csak nem gyártóspecifikus protokollal tölteni.

Milyen portokkal szerelt eszközöket érdemes venni?

Elsősorban olyat, amivel az eszközeiteket is szerelik, de ma már a Type-C szinte teljesen az alapfelszereltség része, emellett pedig legalább egy USB-A port is jó ha van.

Hogyan jelzi a power bank a töltöttségét?

Két opció van rá, az egyik, hogy LED csík vagy pöttyök jelölik 4-5 lépcsőben a töltöttséget, illetve bizonyos esetekben elszíneződéssel mutatják a gyorstöltést. A másik verzió, ha egy kijelzőt építenek a power bankba, ami százalékosan mutatja ugyanezt, illetve kis piktogramokkal jelzi az aktuális gyorstöltési szabványt is.

Képesek-e vezeték nélkül tölteni a power bankok és a power stationök?

Igen, ha azt a leírásuk is említi. Általában a Qi szabványt használják, alapból 5 W-os, míg a Fast Qi Charging 15 W, de újabban már 30 W-ra is képesek (Qi 2.0).

Mi a GaN technológia?

A GaN a gallium-nitrid technológia rövidítése, ez egy új típusú félvezető anyagon alapul, amelyet az energiaátalakító eszközök, például töltők fejlesztésére használnak. A GaN technológia lehetővé teszi, hogy a töltők kisebbek, könnyebbek és hatékonyabbak legyenek, mint a hagyományos szilícium (Si) alapú töltők. A GaN töltők akár 300 W leadására is képesek.

Honnan lehet tudni egy eszközről, hogy valamelyik műszaki paramétere nem stimmel, vagy egyszerűen csak átverésről van szó?

Elsősorban akkor kell gyanakodnotok, ha túlságosan olcsónak tűnik a termék, ahhoz képest amit tud. Amennyiben nincs feltüntetve a márkanév, de mindenféle logókat aggatnak a sajtóanyagban – nagyon tipikus, hogy Xiaominak hazudják a power bankot – a termékre, az szintén gyanús.

Másik trükk, hogy a márkanévbe beleírják a teljesítményt, hogy XYZ 120 W, ami nem a valós teljesítményre utal, hanem csak a fogyasztó megtévesztését szolgálja. Érdemes mindig elolvasni a fogyasztói véleményeket is, mert ahol sok a negatív értékelés, ott minimum gyanakodni kell.

Szintén gond szokott lenni a kapacitással – a képen 200 000(!) mAh van -, amit viszont meglehetősen nehéz kimérni. Vannak kapacitásmérő teszterek, amiket mi is használunk, de a kapott eredmény sokszor félrevezetheti a laikusokat, mert az érték szinte 99%-ban kisebb lesz a gyár által megadottnál. Ennek az oka az alábbi:

• a teszterek nem 3,7 V-on – ez a Li-ion/Li-Po akkuk középfeszültsége -, hanem 5 V-on mérnek, ezért a kapott eredményt meg kell szorozni 5/3,7-tel, ami nagyjából 1,35.
• a feltöltési/merítési ciklus nem veszteségmentesen megy végbe, hanem veszteséghő keletkezik, így nagyjából további 10%-ot – de ebben is van szórás – hozzá kell adni a mért értékhez.
• a technológiai sajátosságoknak hála a gyártásban szórás alakul ki, ami 5-10% is lehet.

Mint látható, a valós kapacitást meglehetősen nehéz meghatározni, csak a körülbelüli értékeket lehet megállapítani.

Mennyire számít a telefontöltőknél és a power bankoknál a kábel?

Nagyon is sokat. Ahhoz, hogy nagy teljesítményt tudjatok leadni egy energiatároló eszközből, megfelelő keresztmetszetű kábelre van szükség. Így érdemes a Type-C csatlakozóval szereltekből a 100 W-os variánst megvenni, és abból is az olyat, ami nemcsak áram, hanem adat átvitelére is alkalmas.

Miért nem annyi idő alatt tölt fel az eszközöm, mint amit a gyártó állít?

A töltés nem lineárisan megy végbe, hanem a töltés elején nagyon gyorsan pumpálja be a telefontöltő vagy a telep az energiát a telefonba, majd a töltési folyamat végével ez lelassul és átváltanak az eszközök „csepptöltésre”, így egyenlítve ki a cellák közötti feszültséget. Újabban már a gyártók viszonylag pontos töltési időket adnak meg, sőt nagyon ritkán olyat is tapasztaltunk, hogy minimálisan gyorsabban töltenek az eszközök, mint a megadott értékek.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.I.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntetett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden power bankkal, power stationnel és töltővel kapcsolatban felmerülő kérdésre!

HA SZERETNÉTEK A TÖBBI TÉMÁBAN ÍRT, RENDKÍVÜL RÉSZLETES CIKKÜNKET IS ELOLVASNI, AKKOR NYOMJATOK A LINKRE!