Legjobb olcsó okostelefonok 2025-ben – Tesztek és vélemények alapján

A középkategóriás mobiltelefonokat előző szakmai fejtágítónkban már kitárgyaltuk, de nem mindenki akar elkölteni 250-600 USD-t egy telefonra. Ezért lefele léptünk egyet, és megnéztük, hogy mit kínál az olcsó okostelefonokat tömörítő piaci szegmens, melyek a legjobb készülékek, és milyen kompromisszumokat kell megkötnötök, ha ebben a szegmensben kerestek telefont. Van néhány igen jó tippünk, találtunk hipszter telefont, megbízhatót, ár/érték bajnokot, ezek mind a toplistánk részét képezik!

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb olcsó okostelefonok tesztek és vélemények alapján (2025)
• Minden, amit az olcsó okostelefonokról tudni kell
• Tippek, trükkök az olcsó mobilok kiválasztásához
• Gyakran ismételt kérdések

Bár az okostelefonokat több kategóriába lehet sorolni, a gamer telefonokat kihagytuk a listáról, egyszerűen az olcsó készülékek nem alkalmasak a legtöbb esetben komolyabb játékra. Bizonyos szempontból ez igaz a strapatelefonokra is, ahol az előállítási költség egy jelentős része a megerősített külsőre és a speckó szenzorokra megy el. Flip okostelefonok pedig kizárólag a prémium kategóriában léteznek – egyelőre -, így ezeket az alternatívákat csak egy magasabb árszegmensben fogjátok megtalálni.

A listát nemcsak a RendeljKínait, és a társoldala, a Reflekt tesztjei alapján válogattuk össze, hanem – amennyiben nekünk vagy ismerőseinknek van személyes tapasztalata – más készülékekkel is kiegészítettük!

Ezek a legjobb olcsó okostelefonok 2025-ben, tesztek és vélemények alapján

A listánkon szereplő olcsó mobiltelefonokat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalatunk alapján
• mindannyian – vagy a családtagjaink által – birtoklunk több modellt és ezeket napi szinten használjuk is, illetve előszeretettel vásárlunk ilyeneket
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

OLCSÓ OKOSTELEFONOK

Ami nem fért fel a listára, de figyelemre érdemes

A lista nem tartalmaz Apple és Google okostelefonokat, egyszerűen egy modelljük sem fér bele a 250 USD-s ársávba. Esetleg az előző generációk használt modelljeit bele lehet erőszakolni, ilyenek fel-felbukkannak Alzán, felbontott vagy használt formában. Ahogyan a bevezetőben említettem, gamer- és strapatelefonok nincsenek a listán, így olyan márkák, mint az Asus ROG vagy a Red Magic nem kerülhettek fel.

Persze olcsó okostelefonokkal Dunát lehetne rekeszteni, annyi van a piacon, és itt a viszonylag ismeretlen márkák, mint a TECHNO is jól tudnak érvényesülni. Sok az átfedés a készülékek között is, a legolcsóbb Redmi Note 14 majdnem annyiba kerül, mint egy fullos Redmi 13, aminek az alja meg nagyjából a top Redmi 14C árával egyezik meg. Emiatt mindenki rengeteg lehetőségből válogathat.

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT MOBILTELEFONT EZEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

EZ PEDIG A TÁRSOLDALUNK, A REFLEKT KÍNÁLATA!

Minden, amit az olcsó okostelefonokról tudni kell

Ez a cikk kizárólag az olcsó okostelefonokat taglalja, viszont van egy másik írásunk a középkategóriás mobiltelefonok minden csínjáról-bínjáról. Abban részletesen taglaltuk a hardveres és szoftveres jellemzőket, így most kizárólag az ahhoz képesti különbségeket részletezzük.

Mit jelent az, hogy olcsó okostelefon?

Először is definiáljuk azt, hogy mit jelent az olcsó mobiletelefon, hiszen ez egyáltalán nem triviális. A középkategória alját a nemzetközi sztenderdek valahol 250 USD-ben szokták meghúzni. Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, ez durván a 100 000 Ft-os lélektani határra esik, amit itthon azért még nem szoktunk az „olcsó” jelzővel illetni. Ha viszont a teljes spektrumot nézzük, ahol simán vannak már 2000 dolláros – 7-800 000 Ft-os – telefonok is, akkor ez mégsem tűnik olyan soknak.

A 250 USD alatti olcsó okostelefonok halmazát további két szegmensre szokták bontani:

• belépőkategóriás okostelefonok (150 USD alatt)
• alsó középkategóriás okostelefonok (150-250 USD)

Ez persze csak egy képzeletbeli határ, sok esetben már azzal át lehet ezt lépni, ha egy belépőkategóriás készülék nagyobb variánsát – amiben több a memória vagy a háttértár – megveszitek, tehát nincsenek igazán kőbe vésett szabályok.

Mit nem tesznek bele az olcsó okostelefonokba?

Szintén lehet válogatási szempont az, hogy milyen hardverelemek kerülnek vagy éppen maradnak ki egy készülékből. Az olcsó okostelefonok sajátossága, hogy bizony itt már eléggé erőteljesen kell spórolni a büdzsén. Persze bizonyos szenzorok kihagyása nemcsak emiatt, hanem piacpozicionálási okokból is megtörténik. Egy olcsó okostelefon jellemzően:

• nem túl prémium anyagokból épül fel
• gyengébb SoC és
• kevesebb RAM-ot kap
• az AMOLED kijelző helyett IPS panellal szerelik
• nincs 5G modem és WiFi 6
• nem mindig van NFC chip
• lassabb gyorstöltést kap
• rövidebb idejű szoftveres támogatás
• gyenge kamerás képességek

A fentiek nagyon tipikus differenciáló tényezők, de azért már néha be-bekerülnek a telókba, főleg 250 USD környékén. Az, hogy a hardver „gyengébb”, ennek jelentését érdemes egy kicsit külön is kibontani. Jellemzően az olcsó okostelefonok kevesebb memóriát kapnak. Míg a középkategóriás mobiltelefonokban 8-12 GB RAM-ot talátok, itt sokkal jellemzőbb a 4-8 GB-nyi mennyiség, vissza szokták fogni a háttértárak sebességét – régebbi UFS szabványokat támogatnak a telók -, illetve kisebb teljesítményű SoC-k – vagy csak simán régebbi modellek – kapnak bennük helyet.

Természetesen az igazságot mindig a benchmarkok, vagyis a mérőszoftverek fogják megmondani, amikből az alábbiakat használjuk:

• Antutu: SoC, GPU, háttértár és üzemidőmérés
• GFX Bench: grafikai teljesítményt (a GPU-ét) méri
• AndroBench: háttértár sebességét méri
• GeekBench: rendszerteljesítményt mér

A mért eredményeket tudjátok más telefonok eredményeihez hasonlítani, ebből derül ki melyik erősebb papíron, de a szoftver optimalizáltsága is számít. És itt térnék ki arra, hogy a belépő- és az alsó középkategóriában általában kevesebb ideig érkeznek szoftveres és biztonsági frissítések egy telefonra, illetve az újabb operációs rendszeri főverziókat is később kapják meg ezek az eszközök vagy csak simán soha. Lehetne arról vitatkozni, hogy ez mennyire rossz, de biztosan nem előnyös.

Érdemes továbbá a fenti hátrányokról külön-külön beszélni egy kicsit, hogy ez mennyire érinti az olcsó mobiltelefonok használhatóságát.

Olcsóbb anyagok

Az okostelefonok hátlapját, műanyagból, kerámiából és fémből szokták létrehozni, míg a vázát alumíniumból, acélból vagy titánból. Csakhogy, az alsó középkategóriában tipikusan ezekkel szoktak spórolni. Így szinte biztos, hogy a váz acél vagy alumínium lesz, míg a hátlap műanyag.

Ennek több oka van:

• nem kelt prémium hatást
• olcsó
• a kinézet is egy pozicionálási kérdés

A műanyag hátlapos telefonok problémája az, hogy karcolódnak. Nemcsak úgy, hogy nekiütitek valaminek vagy elejtitek, hanem úgyis, hogy felraktok rá egy tokot és vagy aláraktok valamit vagy alapból bemegy a hátlap és a tok közé a kosz és összekaristolja azt. Van egy 5 éves Poco X3 NFC középkategóriás telefonunk és iszonyatosan csúnya már a hátlapja, pedig szinte egész életében tokban volt. Az olcsó okostelefonok váza nem szokott sérülni, ellentétben a kijelzővel, erről lejjebb olvashattok.

Gyengébb SoC

Az olcsó okostelefonok egyik tipikus jellemzője, hogy gyengébb hardvert kapnak, mint a komolyabb készülékek. Vagy régebbi SoC-kat vagy pedig egy gyengébb variánst, esetleg egy olcsó megoldást, például Snapdragon helyett MTK vagy Unsioc magot.

Ezekkel az szokott lenni a probléma, hogyha az SoC nem támogatja az újabb memóriamodulokat – pl. DDR5 – vagy az 5G modemet, esetleg a nagyobb kamerafelbontásokat, akkor azok bizony nem fognak bekerülni az telefonba. Azt, hogy egy adott SoC pontosan mit támogat, a gyártó oldalán tudjátok ellenőrizni.

Kevesebb RAM

Az operatív memória, más néven RAM, mennyisége alapvetően meghatározza azt, hogy mennyi programot lehet egyszerre futtatni. Vannak továbbá memóriaigényes alkalmazások, amik egyszerűen elfogyasztják a RAM-ot. Ezt akkor fogjátok látni, mikor a háttérben futó appokat kilövitek, ilyenkor kiírja az Android, hogy mennyi memóriát fogyasztottak.

Mivel a RAM alapvetően meghatározza a rendszer sebességét, az olcsó okostelefonokba nem nagyon szoktak 8 GB-nál többet belepakolni – szerencsére azért van kivétel -, de a 4 GB sem ritka. Szerintünk ilyen készüléket már nem nagyon érdemes venni, a minimum a 6 GB, kivéve, ha valami extra olcsó vételbe futtok bele. Amennyiben 1-2 évvel később szeretnétek mobiltelefont cserélni, akkor jó ötlet megvenni a legtöbb RAM-mal szerelt variánst.

AMOLED kijelző helyett IPS panel

A legnagyobb érvágás az olcsó okostelefonok esetében az, hogy nem nagyon van a kategóriában AMOLED kijelzős modell. Vannak jó IPS panelek, de ezek LCD technológiára építenek, vagyis a panelben lévő kristályokat hátulról világítják meg, így egyrészt a fekete is inkább csak sötétszürke, másrészt pedig lehet egyenetlen – foltos – a bevilágítás.

Az IPS panelek esetében szoktak kontrasztarányról beszélni, ami nem más, mint a legvilágosabb fehér és a legsötétebb fekete közötti fényerőkülönbség. Vagyis az IPS panelek színvilága egy picit mindig „szürkés” lesz, ha melléraktok egy AMOLED-et, akkor látványos a különbség, mivel ez utóbbi kontraszt aránya végtelen. Mivel az AMOLED pixeleit egyenként is meg lehet világítani, ezért képesek AOD – Always on Display – funkcióra, amivel egyszerű információkat – idő, dátum stb. – lehet kijelezni, erre az IPS nem képes.

Szerencsére ma már az IPS panelek képfrissítése is magas, így ezt az olcsó okostelefont keresőknek sem kell nélkülözniük. Szintén érdemes azt tudni, hogy bár alapelvárás lenne a Full HD – 1920x1080p – vagy a Full HD+ felbontás, azért ebben a kategóriában még vannak kevesebb pixellel rendelkező kijelzők is.

5G modem és WiFi 6 támogatásának hiánya

Az SoC-k kapcsán már említettem, hogy a régebbi modellek nem támogatják az 5G modemet és a WiFi6 szabványt, emiatt sem kerülhetnek be ezek a belépőkategóriás szegmens tagjai közé.

Az 5G modem nem más, mint egy celluláris hálózathoz kapcsolódó modul, vagyis a SIM kártyátok – és egy megfelelő előfizetés – segítségével netezhettek viszonylag nagy sávszélességgel. A 4G és az 5G között a különbség az alábbi:

• 4G LTE (Long Term Evolution): modern hálózat, akár 1 Gbps sebességgel, ez az általános jelenleg
• 5G (Sub-6 GHz és mmWave): a legújabb technológia, akár 10 Gbps sebesség, alacsonyabb késleltetés, a középkategóriában a legtöbb telefon tudja.

📌 Gyakorlatban: a fentiekből látszik, hogy tízszeres! a két szabványt között a sebességbeli eltérés, amennyiben ezt a szolgáltatói oldal is biztosítja. Ez a valóságban is érvényesülő különbség, sokkal gyorsabbnak fogjátok tőle az internetet érezni. De, mivel a mobilos csomagok legtöbbjén van az adatokhoz mennyiségi korlát, ezért ezt nem tudjátok majd annyira kihasználni, mint a WiFi 6 esetében.

Ami a WiFi6-ot illeti, ez nagyon hasonló az 5G-hez, azzal a különbséggel, hogy nem a cellulárison keresztül megy át az adat, hanem a helyi hálózaton, vagyis a szolgáltatói router/modem segítségével. A WiFi 5 (802.1ac) és a WiFi 6 (802.1ax) között nincs akkor sebességkülönbség, mint a 4G és az 5G között, viszont lassan itt a WiFi 7 is, ahol az 5-ös és a 7-es szabvány között van egy kb. tízszeres szorzó:

• Wi-Fi 5 (802.11ac): ez ma a sztenderd adatátvitel, akár 3,5 Gbps sebességgel.
• Wi-Fi 6 (802.11ax): alacsonyabb késleltetés, akár 9,6 Gbps sebességgel. A Wi-Fi 6E, ennek kiterjesztése, 6 GHz-es sávval.
• Wi-Fi 7 (802.11be): akár 46 Gbps, fejlettebb többeszközös kapcsolat, mobiltelefonban még nem nagyon láttunk ilyet.

📌 Gyakorlatban: a WiFi 6 kapcsán annyi gondolatunk van, hogy azért néha már az olcsó okostelefonok között is ki lehet fogni egy-egy modellt, amelyik támogatja a szabványt. Mivel ezt jellemzően otthon – vagy kávézóban, étteremben stb. – fogjátok használni és sokkal nagyobb adatmennyiség folyik majd át rajta, illetve a szolgáltatói csomagok a mobilnetes előfizetésekhez képest vagy több, vagy végtelen adatot engednek, ezért egy fokkal jobban ki lehet használni, mint az 5G-s adatátvitelt. Kivéve persze, ha sokat utaztok, mert akkor a SIM kártya alapú netezés lesz az alap.

Nincs NFC chip

Az NFC nem más, mint a Near Field Communication rövidítése, ami egy rövid hatótávú, érintés nélküli adatátvitel. Tipikusan elektronikus fizetésre használható, de például Bluetooth-on kommunikáló eszközökhöz való csatlakozásra – fül- és fejhallgatók -, jelszómegosztásra – routerek – is használható.

📌 Gyakorlatban: tömeges felhasználása a fizetés kapcsán merül fel, például a boltban ezt is használhatjátok, a bankkártyátok elővétele helyett (persze mögötte van egy bankkártya digitalizálva és egy wallet alkalmazás). Az olcsó okostelefonok helyenként már rendelkeznek NFC chippel, de azért még nem ez a jellemző. Ennek hiánya feloldható azzal, ha van olyan okosórátok, amelyik képes elektronikus fizetésre.

Lassabb gyorstöltés

A „lassabb gyorstöltés” egy igazi oximoron fogalom, de mivel az első QC szabvány még csak 10 W-ra volt képes, ez ma már tényleg nem mondható gyorsnak. A gyorstöltés sebessége a töltőelektronikától és a támogatott protokolloktól függ. Ma már minden telefont Type-C porttal szerelnek az Európai Unióban, ahol a csatlakozó akár 300 W-ot is tud szabvány szerint.

Miért nem töltenek akkor sokkal gyorsabban az olcsó okostelefonok? Egyszerűen azért, mert a gyártók a komolyabb készülékeknek tartogatják a nagyobb teljesítményt. A gyorstöltési szabványok úgy működnek, hogy nagyjából azonos áramerősség mellett a feszültséget növelik. Régebben 5, 9, 12 V-on töltöttek a telefonok, ma már 3 amper mellett 20 V is állhat, ami 60, míg 5 amper mellett már 100 W-ot fog jelenteni.

Szinte minden mobilgyártónak van már saját gyorstöltési szabványa, viszont a Samsung, a Google és az Apple nem helyez erre túl nagy hangsúlyt. Hogy a teljesítménynövelés mit jelent a gyakorlatban, azt az alábbi felsoroláson láthatjátok:

• 5000 mAh-s akkut 33 W-tal kb. 1 óra feltölteni (pl. Poco X3 NFC)
• 5000 mAh-s akkut 66 W-tal kb. 45 perc feltölteni
• 5000 mAh-s akkut 120 W-tal kb. 20 perc feltölteni 100%-ra (pl. Redmi K60 Pro)

Mint látható, a dolog nem lineáris, például a Xiaomi trükközik azzal, hogy az akkumulátort kétfelé bontja és 2×60 W-tal tölti a telepeket és hasonlók. Minél nagyobb teljesítménnyel töltitek az akkut, annál jobban fog melegedni, ami biztosan nem növeli az élettartamot, mint ahogy a maximumra töltés sem. Tehát amennyire kényelmes a nagy teljesítményű gyorstöltés, annyira nem szereti azt az aksi, ezért sem hajtja minden cég az egyre nagyobb teljesítményszinteket.

Rövidebb szoftverfrissítés

A prémium gyártók – például a Samsung – általában 4-5 évig nyújtanak szoftveres és 5-6 évig biztonsági csomag frissítéseket. Gyártója válogatja, hogy ki hány évet vállal, viszont az sem mindegy, hogy melyik modellről van szó. Az olcsó okostelefonok esetében ez jellemzően 1-2 évvel rövidebb időszak, mint egy flagship mobilnál, de mivel az ilyen mobilokat gyorsabban is cserélitek, ez valahol érthető.

Szintén az olcsó okostelefonokat sújtó hátrány, hogy később érkeznek rá az új szoftverek, mert a gyártók szinte mindig a csúcstermékek frissítésével kezdenek.

📌 Gyakorlatban: a tapasztalatunk az, hogy a futottak még gyártók rövid ideig – néha csak 2-3 évig – frissítik a mobiljaikat és ők jellemzően az olcsó okostelefonok kategóriájában vigéckednek leginkább. Mennyire okoz ez a gyakorlatban problémát? Ez leginkább attól függ, hogy ti hogyan használjátok a mobilt. Ha az összes szembejövő linket megnyomjátok, mindenféle kétes forrásból telepítetek fel dolgokat, akkor óhatatlanul rosszabb helyzetben lesztek, mintha nagyon odafigyeltek. De, ettől még a rövid szoftverfrissítési gyakorlat mindenképpen hátrány.

Gyenge kamerás képességek

Ha valamire nem kell számítanotok az olcsó okostelefonok között, akkor az a jó kamerás képességek. Ez egy olyan erős szűrőfeltétel a fogyasztók között, hogy sokkal többet is hajlandóak fizetni a jó fényképekért, és ezt ki is használják a mobilgyártók. Arról nem is beszélve, hogy a mögöttes hardver is drága, így igazából nem is nagyon férne bele egy komolyabb szett az árba. Mire számíthattok:

• alacsonyabb kamerafelbontás
• sok esetben egyes szenzorok – ultraszéles, makró – egyszerűen hiányoznak
• nincsen képstabilizálás (EIS, OIS)
• gyenge éjszakai teljesítmény

📌 Gyakorlatban: a fentiek oka sokszor az, hogy a mögöttes szenzor mérete kicsi. Minél kisebb egy fényérzékelő lapka, annál kevesebb fényt fog begyűjteni, emiatt sokkal rosszabb lesz gyenge fényviszonyok között a teljesítmény, mint nappal. Ezért szinte az összes olcsó mobil csapnivaló teljesítményt nyújt már szürkületben is. A másik rákfenéje az ilyen kameraszetteknek a videózás. Nem is a felbontás hiánya a zavaró – mert ma már a 4K sem ritka -, hanem a stabilizálásé. Az össze-vissza remegő mozgóképek nézhetetlenek lesznek, vagy ha van EIS – elektronikus képstabilizálás -, akkor az elektronika rángatja a képet. A be sem kerülő szenzorokról meg nincs mit mondani, az olcsó okostelefonok között elég tipikus jelenség, hogy ezen (is) spórolnak.

A komolyabb gyártók az olcsó okostelefonok piacán

Samsung

A top 3 – általában első – telefongyártó egyike a dél-koreai vállalat, az olcsó okostelefonok között az alacsonyra számozott Galaxy A széria modelljeivel – A25, A16, A05s, A03s –  képviselteti magát. Mivel a cég igyekezik a teljes spektrumot lefedni, ezért iszonyat mennyiségű olcsó – és közel sem olcsó – okostelefonjuk van, néha a kínálatot is nehéz átlátni. Mindegyik Android alapú.

Honor

A kínai Huawei márka alá tartozik a Honor is, ami nagyjából a Xiaomi Redmi és az Oppo/Vivo Realme vonalának felel meg. Egyáltalán nem gyártanak rossz telefonokat, de a Huawei koporsójába a GAPPS hiánya azért beverte a szöget. Hiába fejlesztettek saját, Harmony OS néven futó operációs rendszert és alkalmazásboltot, a régi fény nem tért vissza.

Motorola

Nagyon régi amerikai gyártó, amit ma a Lenovo birtokol. Rengeteg olcsó okostelefonjuk van, a Moto G széria – G24/G34/G54/G05/G84 – modelljei mind beférnek a kategóriába, de természetesen a Motorolának is vannak csúcskategóriás készülékei. Mindegyik Android alapú.

Redmi/Poco

Valójában a Xiaomi két almárkája ugyanazokat a készülékeket forgalmazza, csak más néven és más dizájnnal. A Poco márka szinte mindig kiváló ár/érték arányú készülékeiről volt ismert, a C és az M szériájuk játszik ebben a szegmensben, míg a Xiaomi Redmi esetében a Redmi a Redmi C és a Redmi Note nagyon alap modelljei jöhetnek szóba. Mindegyik Android alapú, HyperOS kezelőfelülettel.

OnePlus

Prémium kínai gyártónak indult, de a Nord szériával benéztek a középkategóriás mobiltelefonok közé. Nem nagyon van jutányosan árazott okostelefonjuk, de a Nord CE4 Lite előző generációja – CE3 Lite – annyira olcsó, hogy azért fel lehet tenni a toplistánkra. Ezzel a logikával pedig a CE4 Lite – és majd az utódmodellje is – előbb vagy utóbb le fog csúszni ebbe az ársávba. Android alapúak, OxygenOS fut rajtuk.

Realme

A Realme az a BBK Electronics-nak, ami a Redmi a Xiaominak. Gyakorlatilag alsó közép, közép és felső-középkategóriás telefonokat gyártanak, de az olcsó okostelefonok közé is szép számmal adnak modelleket a C szérián belül. Android alapúak a modelljeik.

Nothing

Az egyik OnePlus founder, Carl Pei telefonos márkája, amit Nagy-Britanniában alapított, így félig brit, félig kínai brand. 2021 óta létezik, inkább különc prémium telefonokat gyártanak, az olcsó vonaluk a CMF by Nothing márka. Egyetlen telefonjuk van, ami befér az olcsó okostelefonok közé – és kifejezetten a hipszter stílust képviseli -, a jövő pedig majd rávilágít arra, folytatják-e ezt a vonalat. Android alapúak a modelljeik.

Infinix Mobile

Az Infinix szintén távol-keleti gyártó, amit 2013-ban alapították és pár éve tették be a lábukat Magyarországra. Az olcsó okostelefonok között és az alsó középkategóriában ajánlanak kiváló ár/érték aránnyal rendelkező készülékeket, teszteltünk is ilyet az Infinix Hot 30i néven. Az újabb 40-es és 50-es szériájuk sem rossz, és folyamatosan sorjáznak a modelljeik a piacra.

TECHNO Mobile

A TECNO Mobile egy kínai mobiltelefon-gyártó vállalat, amelyet 2006-ban alapítottak Shenzhenben. A cég a Transsion Holdings leányvállalata, és elsősorban a feltörekvő piacokra összpontosít, mint például Afrika, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia, Dél-Ázsia, Latin-Amerika és Kelet-Európa. Az Infinix márkát is ők birtokolják az itel az Oraimo és a Carlcare mellett, viszont saját, TECHNO néven is adnak ki mobiltelefonokat.

2024 júniusától a TECNO hivatalosan is megjelent a magyar piacon, elsőként a SPARK 20 terméksorozat öt modelljével, de érdemes még a Spark Go vagy a Pova sorozatot is átnyálazni, ezek remekül beleillenek az olcsó okostelefon szegmensbe.

Tippek, trükkök az olcsó okostelefonok kiválasztásához 2025-ben

Szerintem nem lesz senkinek meglepetés, ha már a szekció elején kijelentjük: ez egy erőteljesen kompromisszumos kategória. Persze, ha a sáv tetejéről, 250 USD-hez közel választotok, sokkal jobb olcsó okostelefonokat fogtok kapni, mintha a 100 USD-s halmazban keresgéltek. Ennek ellenére megpróbálunk néhány tippet adni, hogyan jöhettek ki jól a dologból.

Ha olyan embernek választotok okostelefont, akinek eddig még nem volt – idősek, gyerekek, nem technológiafüggők -, akkor nagyon drága készüléket nem érdemes vásárolni. Viszont azt is fontos bekalkulálni, hogyha mégsem válik be a célzott személy esetében a mobil, akkor kinek lehet továbbadni. Ennek a személynek mások lesznek az igényei, valószínűleg magasabbak, mint az előzőnek.

Memória: talán az olcsó okostelefonok legidegesítőbb tulajdonsága a lassúság, ebből kiindulva 4 GB RAM-nál kevesebb memóriával kiadott okostelefont nem érdemes venni, de a szőrös szívűek ezt felemelhetik 6 GB RAM-ra. Megnéztem, hogy a cikk írásának pillanatában az Alzán melyik a legolcsóbb mobiltelefon – Aligator S5550: 27 690 Ft -, de az ilyeneket messzire kerüljétek el. Ha nem írják oda a memória méretét, az SoC típusát, az mindig intő jel legyen. Már 100 USD alatt is vannak Infinix/Motorola/Xiaomi által gyártott olcsó okostelefonok, amik megugorják ezt a szintet.

SoC: a lassúság másik oka a nagyon gyenge központi mag szokott lenni. Ha ilyesmit olvastok, hogy Spreadtrum (a Unisoc régebbi neve), akkor kezdjetek aggódni, ezeknek a lapkáknak szinte sosincsen normális teljesítménye. Viszont az igazságot mindig a benchmarkok mondják meg, keressetek rá az „adott típus nevére + Antutu pont/GFX Bench pont” szóösszetételekre, és hasonlítsátok össze az egyes modelleket.

Háttértár: tipikus olcsó okostelefonos, megúszós megoldás, hogy egyes variánsok csak 32/64 GB-nyi háttértárral rendelkeznek. Viszont, ha duál SIM-es a telefon, akkor a SIM tálcára tehettek micro SD kártyát is, amivel a háttértár bővíthető. Ez teljesen rendben is van az olcsó telefonok között, inkább a RAM-on legyen a hangsúly, képeket az SD kártyára is menthettek.

AMOLED kijelző: sok jóval nem kecsegtetlek benneteket a kijelzők 90%-a ebben a kategóriában IPS lesz, kivéve az ársáv tetején – 250 USD körül – lévő Samsung, Xiaomi és hasonló modelleket. A belépőkategóriás okostelefonok esetében nemcsak arra kell figyelnetek, hogy AMOLED vagy IPS-e a panel, hanem hogy megvan-e a Full HD felbontás. Minél kisebb a képátló ez annál kevésbé lesz zavaró, de ma már 6 colnál is méretesebb telefonokat dobnak piacra.

WiFi 6, 5G, NFC: az alábbi szentháromságot már nagyon nehéz összehozni 250 USD alatt, a belépőkategóriában meg nagyjából lehetetlen. Így olcsó okostelefonban mindegyikkel egyszerre nem nagyon lehet találkozni. Az NFC megléte a leggyakoribb, a WiFi 6 pedig talán egy kicsit ritkább, mint az 5G. Ez utóbbi annyira sweet spot, hogy sok gyártó egyszerűen beleírja a típusnévbe – pl. Redmi Note -, így nem kell sokat azon gondolkodnotok, hogy egy telefon tudja-e vagy sem.

Gyorstöltés: ha durva gyorstöltést kerestek, akkor a kínai márkákat nézegessétek, a Samsung ebből a szempontból kiesik. Például a Xiaomi Redmi, a Realme és a OnePlus kifejezetten erős gyorstöltésben, még az olcsó okostelefonjaik is simán tudnak 33-66 W-ot felvenni.

Kamerás képességek: aki komolyabb kamerás képességeket keres, az felejtse el az olcsó okostelefonokat és a videós képességeknél még rosszabb a helyzet. A kamerákért súlyos tízezreket kell fizetnetek, szóval nagyon valószínűtlen, hogy a minőség jó lesz, sokkal inkább maximum elfogadható. Ha tudtok, olyan készüléket vegyetek, amelyikben van ultraszéles szenzor is, mert a nyaralások alkalmával ezt nagyon sokszor elő kell venni. Ennek az oka az, hogy a nagyobb látószögbe több dolog fér bele, és sokszor a helyszűke behatárolja azt, mit tudtok lefényképezni és mit nem. Ezzel ellentétben a makró kamerákat sokkal ritkábban használják a felhasználók.

Global verzió vs. CN verzió: az olcsó telók sokszor attól olcsók, hogy valamilyen korlátozó tényezőt kell elszenvednetek. Az egyik ilyen lehet a CN verzió, amin nincsenek Google alkalmazások, áruház, csak angol és kínai nyelven „beszél” a telefon, egyes szenzorok a más piacra kiadott készülékekből hiányoznak, és így tovább. Ezek mind „after market” telefonok, amik szürkeimporttal jutnak be az EU-ba. Van, akinek ez „no go” zóna, van akinek lehetőség – már amennyiben szerettek telepítgetni -, de erre figyeljetek oda.

Legjobb olcsósítási trükkök:

• kisebb háttértárral szerelt verziók, amiket egy SD kártyával kibővítetek
• bikább hardver a kamerás képességek rovására
• a fent említett Global vs. CN verzió
• új, de kibontott készülékek (pl. Alza)
• kisebb név, de azonos hardverrel szerelt készülékek (elég a terméklapot átböngészni ehhez)
• a mindenféle ünnepi leárazások
• az új generációk esetén megjelenő áresések a régebbi szériák esetében

Gyakran Ismételt kérdések, azaz GYÍK

Milyen olcsó okostelefont vegyek?

Több forgatókönyv és így több jó válasz is létezik erre a kérdésre. Azt kell leginkább végiggondolni, hogy kinek veszitek és mire. Első telefonnak minél olcsóbbat – de legalább 4 GB RAM-mal szereltet – érdemes választani, míg azoknak, akiknek nem ez az első készülékük és vannak komolyabb igényeik, inkább a sáv felső határáról válasszanak. Az olcsó okostelefonok biztosan nem fognak minden igényt kielégíteni, az árak brutálisan elszálltak, egyszerűen ennyibe nem fér bele minden földi jó.

Mi az elvárás egy olcsó okostelefonnal szemben 2025-ben?

Túl sok követelményt nem lehet a belépő- és az alsó középkategóriás telefonokkal szemben támasztani. Azért egy NFC-t, egy tűrhető gyorstöltést, 6-8 GB RAM-ot biztosan „belealkudnánk” egy ilyen mobilba is, míg feljebb az AMOLED kijelző, a WiFi 6 és az 5G sem lehetetlen.

Melyik a legjobb olcsó okostelefon?

Az alsó polcon inkább a kisebb nevű gyártók jeleskednek, itt nem találtok majd Apple vagy Google termékeket, de például a Samsung telóit igen. Viszont itt nem annyira érdemes még kifizetni a nagyobb névért a felárat, egy Motorola, egy Infinix, egy Xiaomi Redmi vagy egy Realme is lehet remek választás. Általában ezek jobb ár/érték aránnyal rendelkeznek, mint a komolyabb nevek. Pár titkos tipp: Poco M6 Pro, CMF Phone 1, OnePlus Nord CE3 Lite.

Melyik a legjobb olcsó okostelefon 100 000 Ft alatt?

Ez vita tárgyát képezi, de ha egyet kellene tippelnünk, akkor a Poco X6/X6 Pro – amelyik befér az ársávba – rommá akciózott, szétkuponozott modelljére tennénk le a voksunkat. Persze az ársávban vannak még erős kontenderek, például a legviccesebb a CMF Phone 1, míg a legolcsóbb, de komoly értékeket csillogtató telefonokat a Realme tájékán kell keresni.

Miben rosszabb egy olcsó okostelefon, mint egy középkategóriás teló?

Elsősorban hardverteljesítményben, kamerás képességekben, illetve minden olyanban, ami drága, mert azt kihagyják az olcsó okostelefonokból. A feljebb említett AMOLED kijelző, WiFi 6, 5G, bika gyorstöltés és a komolyabb szenzorszetteket nem feltétlen itt kell keresnetek.

Érdemes belépőkategóriás okostelefont vásárolni?

Ez a szegmens tényleg az „alja” az okostelefonoknak, sokszor 150 USD-be is beférnek. Itt nemcsak a pénztárcátok szűk, hanem az elvárásaitoknak is alacsonynak kell lennie. Viszont több ilyet teszteltünk, és ha nem akartok játszani, illetve fényképezni, akkor ezek a modellek is élhetők. Akit ez az egész téma nem érdekel, de mégis szükségük van telefonra, azok keresgéljenek a belépő kategóriában. Azért a toplistára tudtunk kiemelkedő ár/érték arányú, nagyon olcsó telefont is rávarázsolni.

Melyek a megbízható márkák?

Nagyon nagy betlikbe már évek óta nem futottunk bele, de ha valami rossz szokott lenni, akkor az a szoftver. Először is telerakják mindenféle felesleges bloatware-rel a telefont, másrészt egyedi launchereket programoznak, amik nem mindig működnek jól. De ezekből szerencsére egyre kevesebb, és le is lehet őket szedni. Olvassatok mindig teszteket a készülékekről, azokból kiderül.

Számít a márka vagy csak a műszaki adatok?

Az olcsó okostelefonok között kevésbé számít a márka, mint feljebb, mert az extra szolgáltatásokból is kevesebbet kaptok, de egyáltalán nem lényegtelen. Ahogyan feljebb is írtuk, a szoftverekkel szokott lenni kín, de a nagyobb nevek sem jelentenek garanciát erre. Pár év után a Poco telefokkal azért voltak gondok, de például a Redmi kisegítő appjaiban – például a fájlkezelőben – is találhattok néha reklámokat.

Tudok-e játszani az olcsó okostelefonokon?

Igen, de csak olyan játékokat érdemes futtatni, amelyek átskálázzák magukat a hardvernek megfelelően. Ahol ti állítjátok be a grafikát, ott mindenképpen a minimum beállításokra kell lehúzni minden paramétert és még itt sem biztos, hogy kielégítő lesz a teljesítmény. A játékok mögé komoly hardver kell, nem véletlenül árulnak direkt gamer telefonokat.

Miért van minden mobiltelefonon Type-C port?

Azért, mert az Európai Unióban már nem lehet másik csatlakozóval ellátott mobilokat forgalomba hozni, még az olcsó okostelefonok között sem.

Nagyjából milyen gyorstöltéssel számolhatok az olcsó okostelefon szegmensben?

A sáv alja 10 W, a teteje valahol 60-80 W körül van, viszont ezek sokkal drágább mobiltelefonok, mint az előbbiek. Mindazonáltal, aki napi szinten tölt és éjszakára teszi fel az eszközeit, annak teljesen mindegy, hogy mennyi a gyorstöltés teljesítménye.

Tudnak-e vezeték nélkül tölteni az olcsó okostelefonok?

Nem tudnak, legalábbis hirtelen egyetlen olcsó okostelefon sem jut eszünkbe, amelyikben van ilyen lehetőség, de ez nem azt jelenti, hogy nem létezik.

Mi a különbség a Global és a CN verzió között?

A CN verziókon jó eséllyel nincsen fent a GAPPS csomag, tehát YouTube, Google alkalmazásáruház és hasonlók, ráadásul a CN variáns sokszor csak angol és kínai nyelven tud. Szintén lehetnek meglepetések szenzor fronton – pl. nincs NFC -, de az sem biztos, hogy ugyanazokat a celluláris sávokat támogatja, így lehet gond a netezéssel is.

Mi kell a mobiltelefonos elektronikus fizetéshez?

Alapvetően egy NFC chip, mögé egy wallet alkalmazás és egy bankkártya, amit beleraktok. Ha viszont a telefonotokban nincsen NFC, de egy Bluetooth-os okosórát hozzátársítotok, ami képes elektronikus fizetésre, akkor az is megoldást jelent.

Meddig kap egy olcsó okostelefon szoftveres frissítéseket?

Általában 3-4 évig, vagyis egy kicsit rövidebb ideig, mint egy flagship telefon, viszont ennyi idő alatt a felhasználók nagyobb része le is cseréli olcsó okostelefonját, vagy erkölcsi avulás vagy lassúság miatt.

Mennyi ideig lehet egy olcsó okostelefont használni?

Bár mi különösen sokáig használunk telefonokat, így van olyan mobilunk az alsó középkategóriából, ami már 5 éve húzza, ezzel azért vannak már bajok. A belépőkategóriás készülékek 2-3, az alsó középkategóriás/középkategóriás telefonok 4-5 évre azért jók szoktak lenni.

Kell-e, és mennyibe kerül szervizelni egy olcsó okostelefont?

Alapvetően csak akkor kell, ha sérül. A probléma az olcsó okostelefonokkal az, hogy nem mindig éri meg ezeket megjavíttatni. Például, ha egy 50 000 Ft-os telefon javítási díja 30 000 Ft-ba kerülne, az a gyakorlatban „gazdasági totálkárnak” minősül, és lehet, hogy jobban jártok egy új vásárlásával (a környezetvédelmi szempontokat most nem figyelembe véve). Alapvetően nem annyira az alkatrész a drága, hanem a munkadíj, ha egyáltalán van, aki megjavítja a mobilt.

Megéri-e használt mobiltelefont venni az alsó szegmensekből?

Minél drágább készülékről van szó, annál inkább megéri, minél olcsóbbról, annál kevésbé. Ezt az olyan cégek, mint a használt mobilokat áruló Rejoy is tudja, ezért jellemzően nem is árulnak olcsó készülékeket. Aki keveset költ egy olcsó okostelefonra, sokszor nem is vigyáz rá igazán, az alacsony bekerülési költség miatt. Mi biztosan nem vennénk használt telefont a belépő vagy az alsó középkategóriából.

Azért van egy kivétel: az Alza webáruházban vannak kibontott, újszerű telefonok, amiket 14 napon belül visszaküldtek. Ezek gyakorlatilag új állapotban lévő készülékek olcsóbban.

Érdemes alsóközepes áron páréves, középkategóriás mobilt venni vagy használtat vásárolni?

Ellentétben az előző kérdéssel, a válasz az, hogy igen. Az új telefonszériák jellemzően lejjebb tolják a korábbiak árát, és ha azok a telefonok is megfelelnek nektek, akkor miért ne. Jó példa erre a Redmi Note 13-as széria vagy a OnePlus Nord CE3 Lite. Persze sok esetben az új alsó középkategóriás telefon pont olyan erős, mint a 2-3 évvel ezelőtti, eggyel magasabbra helyezett, de még újonnan kapható társa. Használtan ilyet viszont továbbra sem vásárolnánk.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.Í.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden elektromos rollerrel kapcsolatban felmerülő kérdésre!

HA SZERETNÉTEK A TÖBBI TÉMÁBAN ÍRT, RENDKÍVÜL RÉSZLETES CIKKÜNKET IS ELOLVASNI, AKKOR NYOMJATOK A LINKRE!