Lenovo S5 Pro okostelefon teszt
Megtöri a szürke hétköznapokat
2019-06-29
A Lenovo S5 Pro okostelefon neve viszonylag ritkán bukkan fel arra a kérdésre adott válaszként, hogy: milyen mobilt vegyek? Ilyenkor általában egy Xiaomi típusszáma hangzik el, pedig az Ötös igazán megérdemli a figyelmet: olcsó, 6 GB RAM-mal szerelik, „optikai zoomos” a kamerája, 18W-os gyorstöltést kapott, a kijelzője Full HD+ felbontású, szóval nehéz belekötni, már csak azért is, mert 53.600 Ft-ot kérnek érte, áfa- és vámmentes szállítás mellett.
Érdemes megemlíteni, hogy mivel alapból tok nem jár a Lenovo S5 Pro okostelefonhoz, így a duális lencsék miatt ez is billeg az asztalon. Alul Type-C porton küldhetjük az akkunak a „szeretet”, és természetesen a hátlapon ott a kiválóan működő ujjlenyomat-olvasó is. Infra szenzor viszont nincsen, bár ez a sajátosság manapság szinte csak a Xiaomikra jellemző. A jack port maradt, amit én kifejezetten üdvözítőnek tartok, igaz az alsó részen és nem felül kell keresnünk. Ez még az első szériás, nagyméretű notch-ot kapta meg, ami nem különösebben szép, de megszokható. 170 gramm nem a világ vége, a 6,2 inch-es átló pedig ma már nem tűnik különösebben nagynak, bár azért ennél kisebb fehér hollókat ma is találhatunk még, gondoljunk csak a Mi Play-re.
Lenovo S5 Pro: kamerában erős, szoftverben kevésbé
A Xiaomi telefonok egyik nagy előnye, hogy MIUI fut rajtuk, ezt nyilván a Lenovo a saját készülékeikre nem rakhatja fel. Helyette a ZUI nevű felületet használják, amitől én olyan értelemben óckodtam, hogy ha mégsem egy MIUI, legyen inkább alap Droid.
Összességében túl sok szoftveres problémám nem volt a Lenovo rendszerével, de funkcionalitásban kevesebbet nyújt, mint a Xiaomi sajátja. A stock Androidhoz képest néhány lényegtelen plusz program van rajta, de én személy szerint utálom, mikor egy rakat fölösleges szoftvert akarnak rám lőcsölni, így ezeket gyorsan le is szedtem. Pár játékot azért meghagytam, de ennek ellenére ezeket nem nevezném plusznak. A gesztusvezérlés, a Lenovo launch, az arcfelismerés és a kameravezérlés szoftveres lehetőségei viszont jópofák, szóval azért mégsem volt fölösleges „feltalálni” a ZUI-t.
Amivel a legtöbb gondom volt – és gyanítom, hogy szoftveres – az az automatikus fénymérés. Össze-vissza csinált mindent, vakító napsütésben úgy levitte a fényerőt, hogy nem tudtam, éppen feloldottam-e a mobilt vagy sem, annyira semmit nem láttam a kijelzőn.
Bár szoftveresen tudja az akkumulátor %-os kijelzését, a béna notch miatt mégsem képes azt fizikailag megjeleníteni, ehhez mindig l ekellett húznom az értesítési sávot. Az is fura, hogy az alapszínek gyanúsan MIUI-sak, nem mondom, hogy onnan nyúlták, de jól áll a telefonnak.
Vége a sirámaimnak, innentől kezdve csak pozitív dolgokat fogok mondani. Az SoC egy Snapdragon 636-os, amit egy Adreno 509-es GPU egészít ki, kellemes középkategóriás darab, amit nem játékra hegyeztek ki, sokkal inkább hosszú akkumulátoridőre. Ennek ellenére mindkettőt elég jól abszolválja, csak a nagyon durva játékoknál érezhető szaggatás – a már agyonismételt Iron Blade-et tudom felhozni példának -, a teleppel pedig 2 napig gond nélkül kihúztam. Nem meglepő módon a mért teszteredmények koppra megegyeznek a Redmi Note 6 Pro sajátjaival. A 6 GB RAM pedig történetesen másfélszer annyi, mint a Xiaomié.
A kijelzőt kifejezetten szerettem, a 6,2 colos, Full HD+ felbontáson sokkal jobb a tartalmakat nézegetni, a fényerő jó, a színeket is hűen adja vissza. Ami kifejezetten kellemes, az a ZUI alap skinje, a betűk hatalmasak, szinte egyszer sem ütöttem el SMS-t vagy Messenger üzenetet. Ráadásul a prediktív szövegbevitellel sem basztatott, ami általában az első dolog, amit kikapcsolok, de ezt a szívességet megtette nekünk a gyártó.
Ezeknél a telefonoknál általában azt nem szoktam díjazni, hogy a gyártó fontos dolgokat hagy ki a repertoárból azért, hogy a drágább készülékek felé tereljen. Itt viszont még szenzorkészlet is majdnem teljes, van GPS, gyorstöltés, duális WiFi, a Type-C port mellett jack, két kártyás SIM tálca, amiből az egyikbe micro SD adattárolót tehetünk. Talán az NFC-t és az infra port hiányát említhetném, de szerintem ez már tényleg nem elvárható egy 53.000 Ft-os készüléktől.
Galéria
És akkor jöjjön mindenki kedvenc témája, a kamera. Egy duális, 12+20 Megapixeles szenzort használhatunk hátul, míg egy 8+20 MP-es duót selfie készítésre. Nyilván az első páros az érdekesebb, ugyanis a második lencse segítségével kétszeres optikai zoom is a rendelkezésünkre áll. Ez pedig szinte egyedülálló ebben a szegmensben, nincs kamu digitális nagyítás és hasonlók, ráadásul a képminőség is kifejezetten jó. Ha viszont nem vártam meg a teljes fókuszt, pocsék képeket is sikerült lőnöm, szóval adjunk időt a technikának. A teljes méretű anyagokat itt nézhetitek meg.
Galéria
A színek élethűek, élesek a kontúrok, az említett nagyítás pedig sok esetben jön jól, például amikor nem tudtam közelebb menni egy állathoz vagy egy vízen úszó hajóhoz. A kromatikus aberrációt szinte nem is ismeri, egyetlen gyenge pontja, hogy felhős időben egy kicsit gyengébben teljesít. Az éjszakai képek elviselhetőek, plusz egy csomó szokásos opciót – bokeh, panorama stb. – használhatunk a kamerapárossal. Ráadásul 4:3 és 19:9 között szabadon állítgathatjuk a képarányt, amit én kifejezetten igényelni szoktam.
A videók maximális felbontása 4K 30 FPS, viszont EIS-re, vagy egyéb más stabilizáló mechanizmusra nem leltem sem a menüben, sem a leírásban. Ez azért érezhető a végeredményen, illetve vannak mikro fokuszálások is a képfolyamban, ami el tudja rontani az összhatást. Az igazán gyilkos az, ha mi is mozgunk, ahogyan az elektromos egykerekűs videóban is látható, ez teljesen hazavágja a technikát. A hang viszont botrányos lett, torz és elfojtott, szerintem egyedi hiba okozza.
Összegzés
Xiaomi Redmi Note 6 Pro vagy Lenovo S5 Pro? Nehéz kérdés, mindkettő kiváló készülék, de az S5 veri memóriában és talán kamerában is az előzőt, stabilitásban és a szoftver használhatóságában viszont a Xiaomi üdvöskéje a nyerő. Az sem mellékes, hogy a Lenovo automatikus fényerőszabályzója képes fura dolgokra, így én mindig manuális módban használtam.
Azt gondolom, hogy ha pusztán az ár-érték arányt vesszük figyelembe, akkor az S5 Pro a kicsit jobb kamera miatt többe kellene, hogy kerüljön, ennek ellenére mindkettő 55.000 körül érhető el. A Redmi Note 6 Pro egy „all rounder”, szinte hiba nélküli telefon, a Lenovo pedig egy közepes fényképész, néhány fura hibával, szóval én a fogyasztókra bíznám, melyiket preferálják. Az sem mellékes, hogy házon belüli ellenfélként a K5 Pro-t és a Redmi Note 7-et is számításba kell venni.
Pro
- Optikai zoom
- Remek ár-érték arány
- Kétnapos üzemidő
- Kellemes középkategóriás hardver
Kontra
- Szoftveres hibák, vacakoló fényérzékelő szenzor
- Fölösleges szoftverek az alaprendszerben
