IENYRID M4 Pro S elektromos roller teszt

Van ennek a lengéscsillapítónak egy dupla rugós variánsa, pl. az Eleglide D1 Master is ilyen, amit teszteltünk is, ez nagyjából ugyanaz a konstrukció, beduplázva. Egyenes úton nincs ezzel gond, de egy durvább kátyún vagy földúton azért oda lehet neki verni.

Ez azért baj, mert az M4 Pro S-t terepre is szánják, ilyen gumi is van rajta, sőt a sajtóanyagban egy úriember egykerekezik is vele – képzeljétek ide a LOL vagy a WTF rövidítéseket –, de én ezeket nem erőltetném. A másik jónak tűnő funkciója a lecsukható markolat és az állítható kormány. Ez jól hangzik, amíg ki nem kopik és el nem kezd lötyögni az egész, de menet közben is simán le tud lazulni, így újra és újra meg kellett szorítanom ezeket. Ez 45 km/óránál nem annyira vicces, sőt, inkább balesetveszélyes. Szintén nagyon vonzó, hogy ülést is lehet rá szerelni, de hát milyen az az ülés, édes jó Istenem? A huzat csak ilyen tessék-lássék módon van rajta, kifejezetten gagyi megoldás, aztán ott van a felszerelhetőség, ami egy újabb külön történet. Van egy szabvány ülés meg egy fém cső, ezekkel el lehet babrálni, mire összeáll az egész, de jobban jártok, ha leveszitek, és inkább felrakjátok a lábtámaszt. Ehhez egy keresztcsavart kell kihúzni, amihez a hátsó lengéscsillapítók is csatlakoznak, nem olyan nagy munka, de azért lehetne ez egyszerűbb is.

A lényeg az, hogy ez egy egyen alkatrészekből összerakott gép, vagyis levettek a polcról elemeket, kb. egymáshoz illesztették, ráírták a márkanevet és ennyi.

Erre utal a vezérlés is, a kormányon elhelyezett gombok és a kijelző sok másik rollerről is visszaköszön. Ezzel önmagában egyébként nincs baj, csak működjön minden jól. Sőt, előny, hogy hozzáfértek a szerviz menühöz, ahol beállítható a 40-45 km/órás végsebesség. Ez nekem már sok ezen a lélekvesztőn – 32-33 km/órával használtam ez a 0-100-as skála 70-es értéke –, de a 48 V-os 500 W-os rendszer tudja, és ennek van létjogosultsága is. Egyszerűen azért, mert 768 Wh áll rendelkezésre, 336 Wh-val szoktam 20-22 kilit menni, szóval ez tényleg tud 35-45-öt, felhasználástól függően. Ha csak 25 km/órával tudna menni, 2 órát kéne rajta állnotok/ülnötök, ami azért rolleren, hidegben egyhuzamban eléggé fárasztó, és nem is annyira kellemes.

Elöl-hátul tárcsa lassítja, elég brutális erővel,

csak ésszel húzogassátok a első féket, mert simán átdob a kormányon. A hátsóval meg remekül lehet farolgatni, féltem is, hogy a teszt végére a kerek formát kockára fékezem. A dupla lengéscsillapítás meglehetősen finom, így a menetkomfort nagyon rendben van, a 10 colos kerekek meg elég nagyok ahhoz, hogy jól elnyeljék az úthibákat, de például sóderen is finoman halad. Kicsit olyan „papás” a kinézete, jó rajta tespedni, mintha egy 50 köbcentisen tespedtem volna, csak ennek nem sok hangja van egy benzineshez képest. Az 500 W kellően sok ahhoz, hogy egy embert mozgasson, de még nem szaggatja le az arcod, viszont elég disznó módon megindul, gyanús, hogy több itt a kraft, mint 500 W, vagy ha nem, akkor ez a legerősebb 500-as, amivel eddig mentem. Hátul kapar, amit én jobban szeretek, hiszen ha ültök, a tömeg is ide kerül. Persze jobb lenne 2×500 W, a kétmotoros gépek általában jobban bírják, de az 500 is elég általános használatra. Simán felmentem vele a Gellért-hegyre, de gyilkoltam más emelkedőkön is, és bírja a strapát.

A kezelőszervek a generál megoldást követik, balról jobbra haladva az alábbi sémában:

• egy kombinált kapcsoló a dudára – ami inkább nyávogás, mint normális dudálás, és az emberek sokszor nem tudják, mi ez a hang –, az elég durva első lámpára és az indexre
• „gyújtáskapcsoló”, kulcsos, mutatja a feszt is
• fedélzeti kijelző, ami leginkább a sebesség és a töltöttség miatt hasznos

A fentiekhez néhány gondolat: az index hivatalosan Magyarországon még mindig nem piros, hanem sárga.

Szóval jó hogy az M4 Pro S indexel, csak egyrészt senki nem érti, másrészt meg nem is látják, mert a fellépő oldalában van, és takarja hátulról a lengéscsillapító, így semmi értelme. A kulcsos rollereket meg utálom. Ha estek, balesetveszélyes a kulcs, ellopni meg zárt állapotban is el lehet, hiszen egyrészt a kerekeket nem blokkolja, másrészt meg egyszerűen felemelitek a kétkerekűt és ennyi. A szerviz menüt a mód és a bekapcsoló gomb együttes nyomásával lehet előhozni, de tudom, hogy úgyis mindenkit az érdekel, hogy lehet a sebességet megemelni, hát tessék: ezt a vidit nézzétek meg, de egyszerűen leírva: A P15-ös értéket kell 100-ra állítani. Az első lámpa szöge fix, és mivel a sárhányón van jó mélyen, nyilván felfele világít, remekül elvakítva a szembe jövőket, de legalább a fénye erős. Sajnálatos módon így pont az úthibákat nem mutatja. Ezt egészíti ki a fellépőbe épített LED, ami körkörösen játszik a színekkel, jó bazári a megoldás.

Amitől még agyérgörcsöt kaptam, az a lecsukó mechanika.

Sok megoldást láttam már, de ez véletlenül sem tartozik a jók közé. Olyan erővel kell a kormányt felrántani, hogy a nyelv beakadjon, hogy eleinte el sem hittem, hogy ez ilyen. Aztán SonkaMod kollégával két technikát is kifejlesztettünk, amivel megoldható a megfelelő pozícióba állítás, de szépen éppen nem néz ki a dolog. Szerencsére van egy biztosító stift, ami zárja a nyelvet, így legalább menet közben nem csuklik majd össze, de a dolog így sem bizalomgerjesztő. De elég a szócséplésből, irány a flaszter, nézzük, mit tud a gép élesben.

A menetkomfort összességében jó, nem érződik a rolleren, hogy szét akarna esni,

megvan a kellő gázreakció is – bár ez lehetne finomabb –, tempósan lehet vele haladni. Az egy másik kérdés, hogy ez az egyen technika nekem nem tűnik egy szénné tesztelt dolognak, így, bár ezt előre nem tudom, de felmerültek bennem olyan gondolatok, hogy nem biztos, hogy az IENYRID M4 Pro S tartós lesz, ami sosem szerencsés egy elektromos jármű esetében. Végére pedig megemlíteném a tempomatot – kapcsoljátok ki –, aminek úgy kellene kioldania, hogy meghúzod még egyszer a gáz- vagy a fékkart. Előbbire ez nem jön mindig össze, olyan mélyre kell húzni a kart, ilyenkor viszont megugrik a kétkerekű, ez konkrétan veszélyes. A féknél jól működik, de gondolom nem sokan akartok menet közben bakkecskézni.