Hibrew H5 kávéfőző teszt

Az egyik ilyen, ami kiverte a szememet, a rozsdamentes acélból készült tejmelegítő volt.

Az alján minden idők egyik legviccesebb mondata található: „High Qualityhandicraft”, ami nem tudom, mit akar jelenteni, de alapból gáz valamire ráírni, hogy magas minőségű. Amit bizonygatni kell, az egyrészt sosem az, másrészt meg akkor írjuk a szavakat külön. Plusz ki hiszi el azt, hogy ezt bárki kézzel készítette? Mondjuk, annyiban igaz, hogy valaki lehúzott egy kart vagy megnyomott egy gombot, hogy a présszerszám kiadja ezt a formát, szóval lehet, hogy ez is „kézzel készített tárgyakat gyártó üzemben készült”, mint a bor, ami akkor látott szőlőt, amikor egy ládában elvitték mellette.

A Hibrew H5 tampere meg olyan anyagból van, amire az urológián már azt mondják: „önnek nem megfelelő szilárdságú a széklete”,

igaz ez minden belépőszintű gépnél így van. Kávékosárból csak egy van, és viccesen ráírták a tetejére, hogy „MAX”, tehát akkor ez egy 1 és 2 adagot is fogadni képes tartó. Mondjuk betehettek volna helyette két darabot, szerencsére ez filléres tétel ebben az 51 mm-es méretben.

Aztán van egy nút a kávékosár oldalán, ezzel kell beleforgatni a portafilterbe, nehogy kiessen. Ugyanis lötyög. A baristák valóban a knock box – az elhasznált kávépogácsákat gyűjtő doboz – közepén található rúdhoz ütögetik a portafiltert, hogy a kávét eltávolítsák, így van esély a kicsúszásra. Mondjuk a konkurensek meg tudják ezt a két rendkívül sok – nulla darab – mozgóalkatrészt tartalmazó, szuper bonyolult elemet olyan passzentosra csinálni, hogy kellően egymásba szoruljanak, és akkor a fenti probléma is megszűnik. A gyártó biztosra akart menni, ezért ráraktak még egy műanyag lefogót is, ami össze-vissza lifeg, idegesítve a használót, szóval néha a kevesebb a több, csak jól kéne megcsinálni. Itt ugyanis nem működik a kőműves bölcsesség: „”nem rossz ez, csak másra lesz jó”, mert ez rossz.

Viszont amitől majdnem letettem a hajam, az a nyomáskijelzőre hasonlító hőmérsékletmérő, amin most együtt fogunk jókat nevetni. Ugyanis a felosztása az alábbi:

• 0-40 Celsius fokig
• 40-80 Celsius fokig (ez kb. a tea)
• 80-120 Celsius fokig kávé (WTF?)
• 120-160 Celsius fokig valami, ugyanis itt nincs piktogram
• 160-200 Celsius fok között pedig gőz

Ugye látjátok ti is, mi a probléma a Hibrew H5-tel? Gyakorlatilag értelmetlen kijelző felosztásokat jelöltek fel, mert az első kettőnek nincs sok köze a kávéhoz – tudom, van cold brew extraction, csak azt nem karossal szokták csinálni -, aztán van egy 80-120 Celsius fokos szegmens, előbbi kevés a kávéhoz, utóbbi sok, 100 Celsius foktól pedig gőz! képződik, abból nem lesz kávé. És mi történik 120-160 Celsius és 160-200 Celsius fok között? Felrobban a gép? Mert amúgy 120-130 Celsius fokos gőz kell a tejhabosításhoz. Azt sem értem, minek van az utolsó ötöd, hát semmi értelme. Amúgy a hőfokállítás pont nem lenne olyan fontos a kávékészítés kapcsán, egy szűk tartományban kellene tartani, nagyjából 92 Celsius fok körül, ehhez stabil fűtőblokk vagy megfelelő bojler kell – haha, persze -, ami viszont nincsen.

Egy biztos: nem szeretnék kísérletezni azzal, hogy egy 80-120 Celsius fokos tartományban eltaláljak egy viszonylag pontos értéket.

Minek kéne itt lennie a Hibrew H5 elején? Egy NYOMÁSKIJELZŐNEK, amin ilyen felosztások szoktak lenni, hogy: pre-infusion, espresszó készítés, tehát bar vagy psi alapú jelölés, nem pedig hőfok.

Nézzük tovább a Hibrew H5 vezérlését, a fronton 3 gomb van, egy a bekapcsolásért, egy az eszpresszó készítésért, egy pedig a gőzképzésért felel. Ebből az érdekes a második gomb, az egygombos főzés, amit leginkább a kapszulás kávéfőzők kapcsán szokhattatok meg. Ez úgy működik, hogyha megnyomjátok, bekapcsol a pumpa és folyik át a víz a pogácsán, majd mikor újra megnyomjátok, akkor kikapcsol. Ez akár jó is lehetne, de nem az. Miért nem lehet ezt normálisan időzíteni, mint az összes eszpresszó kávégép kapcsán egy egzakt értékre? Értem én, hogyha folyamatosan folyik, akkor bármilyen időintervallum használható, de itt egy konzisztens és nem egy random értéket várnak a felhasználók, nem nekem kéne kábéra eltalálnom azt az ideális 25 másodpercet. Azt már nem is említem, hogy van 3 állapotjelző piktogram is, hogyha valaki nem venné észre, hogy megnyomott egy gombot, az is lássa, hogy megtette, mert ilyenkor a megfelelő LED kigyullad.

Ami a kávéhabosítást illeti, a Hibrew H5 hozza a szokásos low end habosítók szintjét,

a gőz köpködve jön ki belőle, mert ez is thermo blockos, és emiatt nem egy gőzfejlesztő kazánból áramlik egyenletesen a gőz, hanem a fűtőelemen átszalad egy kisebb mennyiségű vízlöket, ami gőzzé hevül. Ez általában nem a minőség záloga, de a belépőszintű eszpresszó kávégépek esetében ez nem is egy fontos szempont. Aki a latte artot – tejhabbal készülő kávéformákat – akarja űzni, úgysem ilyen kávéfőzőt és kiöntőt, hanem valami sokkal komolyabbat vásárol magának.

Itt kezdtem el azt érezni, hogy a Hibrew H5 tesztjének olyan sok értelme nincsen. Leírhatnám, hogy befér alá két pohár, meg jó nagy, 1,5 literes víztartálya van, hurrá, sok embernek elég lesz a készített nedű. Aztán mikor lejött az első pohár fekete leves, éreztem egy kellemetlen, karcos ízt benne, az őrlemény ugyanis megégett. Lehet ezért van ott a hőmérsékletkijelző, hogy rosszat is lehessen vele főzni meg jót is? Itt leginkább a Hibrew H5-nek főtt le a kávé, ugyanis soha nem fogok ajánlani egy olyan eszpresszó kávégépet, ami ennyire sok béna és értelmetlen hibától szenved.

Nem mellékesen a vaktesztünkön sem szerepelt túl fényesen, az utolsó előtti helyet csípte el.