Tronsmart Halo 100 hangszóró teszt

A furcsa ikon a TWS mód aktiválásáért felel, ilyenkor 2 darab Halo kapcsolódik össze vezetéknélküli kapcsolat segítségével,

ami egyrészt szétválasztja a bal és a jobb hangsávokat, ezáltal sztereó hatást létrehozva, másrészt pedig az alap 60 W-os teljesítményt tudja megduplázni. Sajnos csak 1 darab jutott el hozzám a Halo 100-ból, így ezt nem tudtam tesztelni, de az összes korábbi Tronsmart eszköznél remekül működött.

Tronsmart Halo 100 hátoldalán 4 portot találtok:

• 1 darab Type-C a töltéshez (muzsika közben is használható)
• 1 darab USB-A, más eszközök töltéséhez (reverse charge) és pendrive-ról zenelejátszáshoz
• 1 darab jack csatlakozó, AUX jelöléssel
• 1 darab TF kártyaolvasó, micro SD kártyás adatbevitelhez

Ezek közül igazából a jacknek és a TF kártyának nem sok létjogosultsága van 2023-ban, de a semminél ez is több. A szilikon záróelemmel, ami a csatlakozókat elfedi, érhető el az IPX6 védettség, ami arra jó, hogy kibírja a véletlen sörrel való leöntést vagy egy kis esőt. A hangszóró háromutas felépítésű, ami azt jelenti, hogy a basszus – woofer –, a közép –mid tweeter – és a magas – tweeter – tartományt külön hangszóró sugározza. Ebből az alsó a passzív mély, ami 5,6 inch-es, míg a 2 közép és a magas jóval kisebb. Leszámítva a magasat, a három membránt LED-ek veszik körbe, amik összesen 5 különböző effekt szerint tudnak lélegezni, villogni és hasonlókat művelni.

Ezek jól néznek ki, egy bajuk van: zabálják az elektronokat.

Alap esetben 18 órát képes közepes hangerőn, kikapcsolt LED-ek mellett elzenélgetni a Halo 100, de a fényorgia ezt simán felezheti, pedig pont egy sötétben megtartott parti alatt néznek ki igazán jól az ilyen megoldások. Első dolgom volt, hogy kikapcsoljam, mert nem akkora poén a rövidebb idejű használhatóság. A probléma áthidalására van viszont egy nagyon egyszerű megoldás: a Halo 100 zenélés közben is képes tölteni, szóval fel kell dugni egy Type-C töltőre és kész, a kivitelezésért jár a piros pont a gyártónak.

A hangja érdekes, elsőre az tűnt fel, milyen iszonyat halk a hangszóró egy Windows 10-es laptophoz csatlakoztatva. A hangerő szabályzó nyomkodására diszkrét csipogással jelzi, hogy elérte a maximumot, nem ordítja le a fejeteket, mint a konkurens termékek.

Átváltottam Androidra és ott egyből javult a helyzet, így már el tudom képzelni, hogyan lehet a 60 W-ot kihasználni, mert hogy igazán tud ordítani, ha meghajtjátok.

A torzítása közel nulla, a felső 20%-ban minimálisan hallottam, hogy elmászik a hangkép.

Meglepett, hogy mennyire nem intenzív a basszus,

pedig ekkora membrántól azt vártam volna, hogy az lesz. Igazából olyan mint egy „jómunkásember”, aki még „nem itta meg a reggeli csavaros kiflijét”, kelletlennek érződik, és ezen nem segített az sem, ha bejárattam vagy hogy megszokta volna a fülem a karakterisztikát. A SoundPulse technológiával szól a legjobban, hiába állítgattam össze-vissza a hangképet az appból, még mindig azt éreztem a legjobbnak. Leginkább ahhoz tudnám hasonlítani a zenei élményt, mint amikor az őrült/zseni festő minden színt belehúz egy másikba, összemosódik a hangkép, nem igazán válnak el egymástól a sávok, pedig több műfajjal is próbálkoztam, volt d&b, rock, klasszikus, mindenféle kevert műfajok, de stabilan hozta azt amit tud: az összemosott hangsávokat. A végén már annak is örültem volna, ha legalább a mélyet ki tudom valahogy emelni, de ez sem igazán jött össze. Viszont zavaró hibák sincsenek a hangképben, nincs túldübögő basszus, éles magas vagy zizegő torzítás, a „tisztességes nagy semmit” nyújtja leginkább.

A cég appja viszont egyre jobb,

nagyon praktikusan kezelhető a segítségével a Tronsmart Halo 100. Minden egyértelmű, jól átlátható, jönnek rá a frissítések, látható a TWS állapota, az is, hogy az RGB LED éppen milyen módban van, simán etalon a szoftver más gyártók számára is.