Tronsmart Element Force BT hangszóró teszt

A hátoldalon a vízzáró gumifül mögött a szokásos csatlakozókra – Type-C, micro SD bemenet, jack – lelhettek rá, ráadásul töltés közben is hallgathattok róla zenét. Az oldalán lévő fül segítségével pedig karabinerre akaszthatjátok, így az alternatív felhasználás köre igencsak kibővül. Az extrém időjárási körülményeket is jól bírja, -20 és + 60 fok között képes „túlélni”, de ez tuti nem tesz jót az akkunak.

Aki hallgatott már nedves eszközt, az tudja, hogy sokat romlik a hangminőség, és ez csak egyetlen példa a számtalanból, amit megemlíthetnék. Valószínűleg egy rázkódó biciklin vagy egy kenu aljában sem jobb a helyzet, tehát ilyen körülmények között a hangminőség akár másodlagos is lehet. Ellenben az, hogy kibírja-e a gyepálást, szintén kiemelt helyet elfoglaló szempont.

Ha megnézitek a szerkezeti felépítését, akkor láthatjátok, hogy mindenféle módon törekedtek a vízzáróságra és a pusztító környezeti hatások elhárítására. Gumitömítés, csavarozott előlap, vízzáró burkolat, nyilván ezekből a részegységekből nehezebb kellemes hangminőségű eszközt összeállítani, mint mondjuk fából és bőrből. Ez sajnos érződik is a Tronsmart Element Force hangján, szerintem a hasonló áron kapható Tronsmart Element Mega egy picit, a Tronsmart T6 Plus pedig sokkal jobban szól. Igaz, ez utóbbi drágább és közel sem olyan rezisztens, mint a Force.

A fő zavaró tényező a dübögés, annak ellenére, hogy már megszokhattunk, hogy a parti hangszórókat V karakterisztikára hegyezik ki. Itt az alja a túlzottan hangsúlyos és ezt tovább erősíthetjük az EQ gomb nyomogatásával. Evezős táborban a víz messzire viszi a hangot, szóval ilyen helyeken ez a hatékony, és valószínűleg a tábortűz mellett is menőnek néznek majd titeket, de a hi-fi hangzást nem a Force-tól fogjuk megkapni. 15-20 órányi bejáratás egyébként segít rajta, javul a hangkép, viszont ha csak ez számít, akkor ne ezt a Tronsmart terméket vegyétek meg.

A teljesítményére nem lehet panasz, elvileg 2*20 W-ot tud, persze ebből nem vonnék le messzemenő következtetéseket, a papír bármit elbír, és egyébként sem ez a fontos. Az NFC-t többször is próbáltam, kényelmessé teszi a használatot, de nem biztos, hogy retkes környezetben a hangszóróhoz nyomkodnám a telefonomat, a Bluetooth jobb és kényelmesebb megoldásnak tűnik. Pont ezért nem használtam a kötelező próba után a többi bemenetet sem, ezek elég múlt századi megoldások. Arra mindenképpen figyeljetek, hogy a hátsó portok abajgatása után megfelelően visszaillesszétek a takarógumit, különben oda a vízzáróság.

Az üzemidő a szokásos 15 óra körül alakul közepes hangerőn, bár arra ismételten nem találtam referenciát, hogy ezt pontosan mi alapján állítja a cég, bár nagyjából tényleg ennyi. Kihangosítóként a Tronsmart Element Force nem képes működni, de ezt sajnáljátok a legkevésbé, legalább senki nem fog  a kezében egy ilyennel mászkálni és bohóckodni. Ez is TWS képes, vagyis két azonos eszköz összekapcsolásával sztereó hatást érthettek el, ezt azonban második hangszóró hiányában nem tudtam kipróbálni. Sajna a FLAC fájlokat nem kezeli, de az MP3-akkal gond nélkül megbirkózott.

Azért, hogy a Tronsmart Element Force a megfelelő polcra kerüljön, megnéztem, eddig milyen strapahangszórókat teszteltünk. Az Awei eléggé erős ebben a műfajban, Y280-as modelljük egy igazi tank, cserébe fertelmesen szólt, plusz olyan robusztus volt, ami nemcsak a kezemet, de a szememet is bántotta.

Házon belül elérhető a Tronsmart Element T4/Mifa F10, amit az internet orákulumai halálra dicsértek. A harmadik ellenfél pedig a Force és a T4 közé beékelődő Element T2, amiről egy olvasónk rántott össze egy irományt. A fentiek közül nekem a Force kellene, ha nagyobb teret akarnék behangosítani, de például táska oldalára már a kisebb T4-et akasztanám fel.