MD-9020C fémdetektor teszt
Ne sípoljál, működjél
2019-12-12
Hallottam régebben egy legendát, hogy egyesek számtalan értéket lelnek fel fémdetektor segítségével strandokon, meg egyéb, télen nem különösebben forgalmas helyeken. A modern kincsvadászat beteljesítéséhez szereztem egy MD-9020C fémdetektort, hogy kiderüljön, mit tud egy ilyen kínai csoda. 22 000 Ft-ba fájt, EU Priority Line szállítással érkezett áfa- és vámmentesen.
Galéria
A kinézete leginkább valamelyik 70-es évekbeli űrfilmből kiragadott sugárfegyverre emlékeztet. Van egy alkartámasz felül, amit a járóbeteg osztályról buggantottak el, előtte egy kvarcjáték kinézetű kijelző, majd a tartócső, és a végén a 21 centis érzékelő tányér, aminek a dőlésszögét kézzel állíthatjátok. Csapjátok fel a gyalogsági ásót az oldalatokra, mint egy modern kori Rambo, és már mehet is a kincsvadászat, elméletben. Azért előtte ne felejtsétek el, hogy bele kell applikálni 6 db AA elemet a szerkezetbe, ami nem éppen a környezetvédelem csúcsa, de ennyi energiát igényel a cucc a működéshez.
MD-9020C fémdetektor – Már megint sípol, csak most máshogy
Szoktam javasolni, hogy tanulmányozzátok át a leírást, főleg olyankor, ha valamilyen speciális szerkezetet használtok. Azonban ebben az esetben ez annyira sokat nem segít, ugyanis bármit csináltok, az MD-9020C sípolni kezd. Maradjunk annyiban, hogy finoman szólva sem egyértelmű, éppen mi történik, igaz, arra a kézikönyv is felhívja a figyelmet, hogy először a szobában kell kiismerni az érzékenységet, illetve a funkciókat végigpróbálgatni.
Bevallom, nekem ez néhány óra szenvedés után sem igazán sikerült, pedig becsületesen végigpróbáltam az összes menüt és gombot. A képernyőn a felső sorban elhelyezkedő piktogramok reprezentálják az anyagokat – vas, arany és réz, ezüst stb. -, alul pedig a működési érzékenység és a keresési mélység tekinthető meg. Tapasztalataim szerint bármit állítotok be, sípol, leginkább véletlenszerűen, így érdemes bedugni a kijelző alatt található jack kimenetbe a fülest, addig is csend van.
Próbálkoztam egy csomó teszttárggyal – aranygyűrű, ezüst nyaklánc, rézpénz, egyéb vastárgyak – amiket egymás mellé tettem és „próbáltam őket megkeresni” az eszközzel. Ez tökéletesen működik is, ugyanis bármilyen beállítás mellett virnyákolni kezd, akkor is, ha történetesen az adott anyagot tiltólistára tettétek.
Persze ez a jobbik eset, hiszen tényleg jelzi a fém közelségét, csak az nem derül ki, hogy az éppen most milyen. Nyilván egy marék vasszöget kevésbé rentábilis egy tengerparton kiásni, mint egy arany nyakláncot, így az egyik legfontosabb funkció nem úgy működik, ahogy kellene.
A másik ilyen az érzékenység és a mélység. Az előbbi két szélsőértéke között nagyjából 15-20 centi különbség van, amit gondolom, a „depth” skálán kellene jeleznie, de ilyet nem csinál. A szélsőértékekből azért kikövetkeztethető, hogy a 20-30 centinél mélyebben lévő tárgyakat a tányérszonda nem fog érzékelni, ráadásul a haladási sebesség sem mindegy.
Erre 2 előredefiniált profilt használhattok, a „mode 1-et” az érzékenyebb, de lassabb, a „mode 2-t” a kevésbé érzékeny, de gyorsabb keresésre találták ki. Ha pedig a középső „target” gombot nyomjátok, akkor nem pusztán azt mondja meg az MD9020C, hogy van-e bármilyen fém a közelben, de egy célkereszttel és egy skálával azt is jelzi, mennyire vagytok hozzá közel.
Ez a valóságban a következőképpen néz ki: kiválasztom, hogy mondjuk aranyat szeretnék detektálni, kizárom a másik két kategóriát. Mire idáig eljutok, a gép már 12-t sípolt, kifejezetten idegesítő hangon. Akkor is sípol, ha a levegőben tartom, meg akkor is, ha a földön, szóval nagyjából mindig, de azt teljesen véletlenszerű időközönként. Ideges leszek, fellapozom a leírást, 5 perc alatt megpróbálom megkeresni a megoldást, közben újabb 29 totálisan random csipogás követi egymást. Oké, az a baj, hogy nem mode 1-ben volt, meg biztosan az sem jó, hogy két kategóriát kizártam, oldjuk fel, újabb 34 idegesítő pitty. Egy pillanatra elgondolkodom, hogy ha „véletlenül” rátaposok a szár közepére, akkor elkussol, és nem kell tovább folytatni a tesztet, de aztán megemberelem magam.
Sajnálatos módon a fentieket a végtelenségig lehet folytatni, teljesen mindegy, hogy milyen céltárgyra próbáltam rá, ugyanúgy össze-vissza sípolt. Ezüst nyakláncra villogtatta a söröskupak jelét, aranygyűrűre a szöget vagy éppen azt mondta rá, hogy az inkább ezüst, esetleg fel sem ismerte. Persze ezzel a logikával bármit lehetne fémkeresőnek használni, hiszen ha feldobok a levegőbe egy pénzt, és azt mondom, hogy a fej az ezüst, az írás meg az arany, akkor is hasonló gyakorisággal találnám el az igazságot. Egyetlen konzekvens dolgot viszont el tudok mondani a termékről: ha a target gombot nyomjátok, tényleg megállapítja, hogy 20-30 centin belül van-e fém tárgy vagy sem, de ezért ember nem fogja megvenni a berendezést.
Összegzés
Elképesztően idegesítő használni MD-9020C fémdetektort, ugyanis roppant következetlenül működik. Egyrészt állandóan sípol, ami hosszabb távon eléggé idegőrlő, másrészt pedig totálisan véletlenszerűen jelzi ki, hogy az elé rakott céltárgy az éppen micsoda. Egy dologra viszont jó: tényleg megmondja, hogy van-e a közelben fém tárgy, de azért ez nem ér meg 22 000 Ft-ot, még akkor sem, ha az árba belefért egy gyalogsági ásó és egy 500 Ft-os fülhallgató is.
Pro
- Azt megmondja, van-e fém a közelben
- Adnak hozzá sörnyitós gyalásót
Kontra
- Állandóan sípol
- Nem nagyon tudja megállapítani, melyik fém milyen
- Következetlen működés
- Megeszik 6 db AA elemet
Legális-e itthon fémdetektort használni?
Érdemes mindenkinek elolvasnia a témában irányadó Index cikket, amely jól összeszedte azt, hogy hol vannak a fémkereső berendezések használatának jogi korlátai.
Nagyon röviden és leegyszerűsítve a lényeg: a tevékenységre a megfelelő hatóságoktól engedélyt kell kérni, illetve a terület tulajdonosától is, ahol a tevékenységet folytatjátok; amit a földben találtok az az államot illeti; a régészeti leleteket be kell szolgáltatni a megfelelő szerveknek.