Legjobb középkategóriás mobiltelefonok 2025-ben – Tesztek és vélemények alapján

Okos- vagy mobiltelefonnal szinte mindenki rendelkezik, és az elmúlt 15 évben nemcsak a kapcsolattartás eszközévé vált, hanem az internethasználat elsődleges forrása is lett. Amióta applikációkat is tudtok rá telepíteni, azóta ezen intézitek az ügyeiteket, bankoltok, neteztek, e-maileket olvastok, sorozatokat pörgettek, sőt, egyesek dolgoznak is rajta. Így nem csoda, hogy a mobiltelefon mindenki életének szerves része. Ezt a hatalmas piaci szeletet egyre több gyártó akarja meglovagolni, így nem csoda, ha a különböző márkák százszámra jelennek meg a piacon, míg a mobiltelefon típusok száma minden bizonnyal 10 000-es nagyságrendre tehető. Ebben a rengetegben fogunk rendet vágni, elmagyarázni, melyik részegység mit csinál, és hogy hogyan válasszatok a számtalan okostelefon közül. Öveket becsatolni, indul a buli, egyből a top okoskészülékekkel!

Tartalomjegyzék

• Ezek a legjobb középkategóriás mobiltelefonok tesztek és vélemények alapján (2025)
• Minden, amit a középkategóriás mobiltelefonokról tudni kell
• Tippek, trükkök a mobiletelefon választáshoz
• Gyakran ismételt kérdések

Bár az okostelefonokat több kategóriába lehet sorolni – például strapa, összehajtható, extrém pici stb. -, mi most alapvetően az általános használatra szánt, középkategóriás mobiltelefonok közül válogattunk. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ezek az okoskészülékek nagyon széles igényeket fednek le, a legtöbb felhasználó számára bőven elégségesek, de semmiképpen nem tartoznak a prémium kategóriába, viszont nem is alsópolcos szükségmegoldások. Az ársáv alja Magyarországon valahol 250 USD körül indul a cikk írásának pillanatában és nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy durván 600 USD körül tetőzik a középkategória, a flagship telefonokhoz hasonló megoldásokkal.

A lista nemcsak a RendeljKínait, és a társoldala, a Reflekt tesztjeit tartalmazza. Amennyiben van személyes tapasztalatunk más készülékekkel, akkor az azok is felkerülhetnek rá!

Ezek a legjobb középkategóriás mobiltelefonok 2025-ben, tesztek és vélemények alapján

A listánkon szereplő középkategóriás mobiltelefonokat az alábbi szempontok alapján válogattuk össze:

• több mint 10 éves, saját, tesztelői tapasztalatunk alapján
• mindannyian birtoklunk több modellt és ezeket napi szinten használjuk is, illetve előszeretettel vásárlunk ilyeneket
• a korábbi partnereink szerviztapasztalatai és tartós tesztjei alapján
• egyéni kutatás alapján, aminek az alapját hazai és nemzetközi vásárlói vélemények képezik
• különböző fórumokban és speciális csoportokban olvasható vélemények alapján

KÖZÉPKATEGÓRIÁS TELEFONOK

Ami nem fért fel a listára, de figyelemre érdemes

A lista nem tartalmaz Apple telefonokat, egyszerűen azért, mert az iPhone-ok a megjelenésük pillanatában jellemzően nem férnek bele ebbe az ársávba, bár az Iphone SE (2022) beleerőszakolható lett volna. A Redmi Note 14 Pro+ pedig az ár/érték aránya miatt nem került fel a listára, az elődmodell jelenleg még jobb vétel, de ha egy kicsit olcsóbb lenne, megtörténne a csere. A Vivo, az Oppo és a Realme márkák pedig nem annyira ismertek itthon, pedig például a Realme 14 Pro nem egy rossz készülék. A CMF Phone 1 by Nothing pedig az ára miatt esett ki a kategóriából, lefele, de majd betesszük az alsó-középkategóriás telefonokról szóló írásunkba.

Vannak továbbá olyan gyártók, akik egyszerűen kikoptak a kínálatból, mint a ZTE, de például a Lenovonak sem áll mostanában jól a szénája. Régebben a Sony Ericsson, a Nokia és az LG is húzó nevek voltak, ma viszonylag keveset látni belőlük. A listában nincsenek gamer telefonok, pedig az Asus, a Black Shark és a Red Magic márkák pont itt erősek. Biztosan van még olyan gyártó, aki nem jutott eszünkbe, de mindig gondolkodjatok out of the box, és nézzetek körbe a piacon, a „mobiltelefon árukereső” és az „árukereső mobiltelefon” kombót a böngészőbe bedobva vagy az Alza áruházában körbenézve tájékozódhattok.

AZ ÖSSZES ÁLTALUNK TESZTELT MOBILTELEFONT EZEN A LINKEN TALÁLJÁTOK!

Minden, amit a középkategóriás mobiltelefonokról tudni kell

A most következő írás egy hosszabb sorozat első része, egyszerűen azért, mert a mobiltelefonok témaköre elképesztően széles. Fogunk külön beszélni a középkategóriás, a flasghip – vagyis felsőkategóriás – mobiltelefonokról is, mint ahogy az alsó-közép kategória és a belépőszint sem marad ki. Szintén lesznek gyártóspecifikus – Samsung, Apple, Xiaomi, Poco, OnePlus stb. – magyarázó cikkeink is, hiszen sokan elkötelezett hívei egyes márkáknak.

 

Mitől középkategóriás egy mobiltelefon?

Kezdjük először azzal, hogy mit tekintünk középkategóriás mobiltelefonnak: leginkább azt, ami széles rétegek igényeit fedi le. Van továbbá két viszonylag jól körülhatárolható paramétere: nem nagyon drága, de nem is olcsó, illetve a széles körben elterjedt vívmányok – NFC, 5G, WiFi 6 stb. – nagy részét is magának tudhatja.

Mivel a vásárlók legnagyobb hányada ár alapját választ telefont – tipikus kérdés: Milyen mobiltelefont válasszak 100 000 Ft-ig? -, ezért érdemes meghatározni egy ársávot, amibe egy középkategóriás okostelefon beleillik. Nemzetközi sztenderdek alapján ez 250-600 USD-t jelent, ami azért érdekes, mert az ársáv teteje és alja között több mint kétszeres a különbség.

Ezért szoktak újabb és újabb sávokat bevezetni a szakirodalomban, ahová át lehet tolni vagy ahonnan fel lehet emelni okostelefonokat. Ez alapján a leosztás alapján vannak:

• belépőkategóriás mobiltelefonok
• alsó-középkategóriás okostelefonok (kb. 250 USD-ig)
• középkategóriás eszközök (250-600 USD)
• felső-középkategóriás okostelók
• prémium vagy flagship készülékek (600 USD felett)

Ismerős ez valahonnan? Igen, régebben a gépjárműveknél is ezt csinálták, csak ott már van terepjáró, városi terepjáró, sportautó, egyterű, kombi, kupé, roadster stb. A dolog szépsége, hogy ez a felosztás mobiltelefonoknál is megjelent, csak más címkéket használ az iparág. Hiszen vannak gamer telefonok – Asus ROG, Black Shark stb. -, strapatelefonok – Ulefone tipikusan ilyeneket gyárt -, a flipes, összehajtható telefonok, prémium készülékek – Apple -, tehát mindenki próbálja valahogyan felcímkézni a saját termékét. Ha pedig egy mobiltelefon valamilyen paraméterében kiemelkedik, akkor lehet rá mondani, hogy „kategóriáját meghazudtoló” vagy „felső-középkategóriás erényeket csillogtat”, de a jelzők száma végtelen.

További nehézséget okoz, hogy egyes – sőt, lassan a legtöbb – gyártók egy komplett szériát kiadnak majdnem azonos név alatt, remek példa erre a Xiaomi Redmi Note család, ahol 4-5 okostelefon is megjelenik azonos generáción belül. A legolcsóbb alsó-közepes, a legdrágább pedig felső-középkategóriás készülék lesz. A helyzetet tovább rontja, hogy minden típusból több variáns van, amik eltérnek a memória, a háttértár és legújabban a netes kommunikációra használt modem – 4G vagy 5G – terén is. Így ember legyen a talpán, aki ki tudja bogozni az egyes okostelók hovatartozását.

Éppen ezért mi maradunk az ár alapú meghatározásnál, vagyis minden, ami belefér a 250-600 USD-s ársávba, azt középkategóriás mobiltelefonnak tekintünk, de igyekszünk az ársáv aljához közeli termékeket választani. Természetesen az árak folyamatosan változnak, mindig van valamilyen akció, illetve az újabb generációk a régiek árát lejjebb tolják. Ezért a mobiltelefonok ára csak egy közelítő érték, mi elsősorban arra fókuszálunk, mikor valami a Top listánkra kerül, hogy milyen a középkategóriás mobiltelefon ár/érték aránya.

 

A mobiltelefonok részegységei

A mostani leírás általánosan vonatkozik minden mobiltelefonra, de ahol valamilyen specialitást érdemesnek tartottunk kiemelni, ott erre külön felhívjuk majd a figyelmet. Szerencsére a középkategóriás mobiltelefonok árszintjére a legtöbb modern vívmány már leszivárgott, így nagyon semmiben sem kell nélkülöznie a tulajdonosoknak.

A mobiltelefonokról azt érdemes tudni, hogy néhány igazán fontos paraméter van az ár mellett, amit a fogyasztók figyelnek:

• kijelző: egyrészt ezt fogjátok egész nap bámulni, másrészt pedig egy jó panellal rendelkező teló nagyon eye candy dolog tud lenni, ezért sok mindent meg lehet érte bocsájtani.
• kamerás képességek: az átlagemberek nem cipelnek magukkal DSLR vagy MILC fényképezőgépeket, viszont mindig ott van a zsebükben a mobiltelefon fényképezéshez, ezért kiemelten fontosak lettek a kamerás képességek.
• ökoszisztéma: az Apple és a Samsung nagyon erős ebben, rengeteg egyedi dolog van a saját szoftveres környezetükben, amit a felhasználók szeretnek.
• működési idő: mindenki utál töltögetni, így az akkumulátor mérete és/vagy a gyorstöltés sebessége kiemelten fontos. Ennek azért ellent mond az, hogy a Samsung, a Google és az Apple készülékek pont nem túl erősek ebben a paraméterben.

A mobiltelefonok tokozása

A modern mobiltelefonok különböző anyagokat és komponenseket kombinálnak, hogy biztosítsák a strapabíróságot, a dizájnt, az alacsony tömeget és a jó teljesítményt. Ez utóbbi kapcsán a hűtés jöhet szóba, a fémek viszonylag jól vezetik a hőt. A készülék külseje meghatározza a dizájnt, a jó anyagok használata növeli tartósságot, illetve védi a belső alkatrészeket.

Fém váz és keret

• Alumínium (6000-es vagy 7000-es sorozat):
  • kiváló szilárdság-súly arány, könnyű, mégis masszív.
  • prémium érzetet nyújt, gyakran használják csúcskategóriás telefonoknál.
• Rozsdamentes acél
  • nehezebb, mint az alumínium, de strapabíró.
  • ellenáll a korróziónak, fényesebb felületet biztosít.
• Titán
  • Erősebb és könnyebb, mint az acél, prémium anyag.
  • Jobban ellenáll a karcolásoknak és ütődéseknek.
  • Drága.

📌 Gyakorlatban: a vázra illeszkedik a hátlap és a kijelző, amiket valamilyen felületkezeléssel látnak el a jobb ellenállóság végett. Többek között ez a három elem meghatározza azt, hogy milyen IP szabványt teljesít a telefon. Az IP 68 felel meg a víz- és porállóságnak, ezek a telefonok a hangszóróknál és a töltőcsatlakozónál is védettek.

Hátlap anyaga

• Üveg (Corning Gorilla Glass, Ceramic Shield, Victus 2 stb.)
  • Prémium hatás, lehetővé teszi a vezeték nélküli töltést.
  • Hajlamos a törésre, ha nincs megfelelő védelem.
  • Gyűjti az ujjlenyomatokat, mintha nem lenne holnap.
• Műanyag / Polikarbonát
  • Könnyű és olcsó, de kevésbé prémium érzetet ad.
  • Idővel
  • Belépő- és középkategóriás telefonok tipikusan ilyen hátlapot használnak.
• Kerámia
  • Kiváló karcállóság, prémium érzet.
  • Drágább, és hajlamosabb a törésre, mint a fém.
• Bőr és vegán bőr
  • Luxus érzet, prémium dizájn.
  • Kevésbé tartós, idővel kopik.

📌 Gyakorlatban: mivel a hátlapot az emberek döntő többsége telefontokkal védi, ezért ez ritkán sérül külső behatásoktól, viszont a tok és a hátlap közé került kosz össze tudja karcolni azt, erre figyelni kell. Egyes mobilok hátlapja nem ragasztott, hanem cserélhető, sőt a CMF (Nothing almárka) mobilokon 3D nyomtatott, amit ti otthon is kinyomtathattok és cserélhettek.

Kijelző anyaga

A kijelző az egyik legfontosabb és legdrágább komponens a telefonokban. Gyakorlatilag mindegyiken egy üvegborítás van, amelyet különböző felületkezelésekkel látnak el. Mindegyik karcálló, de különböző mértékben:

• Corning Gorilla Glass (Victus, Victus 2)
  • Karcálló és ütésálló üveg, gyakran használt telefonoknál.
• Ceramic Shield (Apple)
  • Az Apple saját fejlesztésű kijelzővédő üvege.
• Sapphire Glass (zafírkristály üveg)
  • Kiváló karcállóság, de drága és törékenyebb.

📌 Gyakorlatban: a legtöbb középkategóriás mobiltelefon a Corning Gorilla Glass felületkeményítést használja, ez gyakorlatilag a karcok ellen véd.

A mobiltelefonok központi egysége: az SoC

A mobiltelefon központi egysége az SoC, ami System on a Chip-et jelenti. Azért nem simán csak processzornak hívjuk ezt, mint a számítógépek esetében, mert egy csomó más áramköri elemet – GPU, NPU – is a lapkára integrálnak. Mivel a mobiltelefonok és a rajta futó rendszer sebessége nagyban ettől függ, ezért ez az egyik legfontosabb részegység.

Két fő gyártó van a piacon, akik mainstream egységeket gyártanak:

• az amerikai Qualcomm (Snapdragon)
• a kínai MediaTek (Dimensity és Helio széria)

A futottak még kategóriába tartozik a UniSoc (korábban Spreadtrum), de egyre több telefon érkezik a Tiger szériával szerelt SoC-kel. Ez a három gyártó a globális piacra gyárt, vagyis mindenféle mobiltelefonban megtalálhatók a termékeik.

Az Apple házon belül tervezi a chipeket – A és M széria -, de a Taiwan Semiconductors (TSMC) gyártja őket, míg a Samsung esetében mindkét folyamat házon belül történik (Samsung Foundry), a szériákat Exynos-nal hívják. A Huawei birtokolja a HiSilicont, amit a kínai SMIC gyárt. A Google szintén házon belül tervez – Tensor széria – és vagy a TSMC-vel vagy a Samsung Foundry-val gyártat és ezeket az SoC-ket nem is szerelik más gyártók termékeibe.

A fentiek azért lényegesek, mert a középkategóriás mobiltelefonok központi magja döntő többségben valamilyen Qualcomm Snapdragon vagy MTK Dimensity lapka lesz. Az SoC nevében a szám általában a generációt és a lapka erősségét mutatja, például a Snapdragon 8 Gen 3 erősebb,  mint a Snapdragon 3 Gen 2. Valójában senki nem tudja megjegyezni már az SoC-k erősorrendjét, mert össze-vissza paraméterezik őket, így azonos magokkal rendelkező, de emelt órajelű variánsok is vannak.

Éppen ezért általában mérőszoftverekkel szoktuk a teljesítményt ellenőrizni. Ez igaz a többi részegységre is, azok teljesítményét is lehet mérni. A legismertebb mérőprogramok:

• Antutu: SoC, GPU, háttértár és üzemidő mérés
• GFX Bench: grafikai teljesítményt (a GPU-ét) méri
• AndroBench: háttértár sebességét méri
• GeekBench: rendszerteljesítményt mér

📌 Gyakorlatban: a kapott pontértékeket érdemes mindig más középkategóriás mobiltelefonoknál mért értékekkel is összehasonlítani, a mobiltelefon tesztjeinkben mi is így szoktunk eljárni, mert csak ez ad teljes képet a készülékek teljesítményéről.

A mobiltelefonok memóriája: a RAM

A mobiltelefonok egyik legfontosabb részegysége a memória – más néven RAM vagy operatív tár -, itt futnak azok a programok, amiket a telefonon használtok, illetve ide töltődik be az operációs rendszer. Mivel az újabbnál újabb programok az idő előrehaladtával egyre több operatív memóriát fogyasztanak, ezért az okostelefonok esetében kritikusan fontos annak mennyisége. Nem véletlen, hogy a gyártók meg is kérik az árát, ezért is van többek között mindenféle variáns a telefonokból. Amikor azt látjátok, hogy 8/256, akkor az első szám a memória mennyiségét, a második pedig a háttértár méretét jelenti.

Amikor a gyártók a mobiltelefonok esetében a memória méretét két számmal, például 8+8 GB, adják meg, akkor az első a fizikai, második szám a virtuális memória méretét jelenti. Ez nem jelent mást, minthogy a háttértárból fenntartanak egy darabot, amivel kiegészítik a valós RAM mennyiségét. A megoldás a PC-s világból származik, és már vagy 20 éve létezik. A probléma ezzel az volt, hogy a régebbi merevlemezek és a RAM között 2 nagyságrendi sebességkülönbség volt, így hiába csináltak mesterségesen bármennyi virtuális memóriát, az igazából soha ne gyorsított sokat a rendszeren.

📌 Gyakorlatban: a fentiekből az a tanulság, hogy minél több fizikai memóriával rendelkező okostelefont kell vásárolnotok, ez 6-12 GB RAM-ot jelent a középkategóriában, virtuális memória nélkül. Ha több variánst árul a gyártó, azt vegyétek, amelyikben több memória van, ezzel 1-2 évvel kitolhatjátok a telefoncserét.

A mobiltelefonok háttértára

Helytelenül még mindig használják rá a ROM kifejezést, ami read only memory-t jelent, de ennek semmi köze a mobiltelefonok háttértárjához, ami nagyrészt flash alapú, írható olvasható memóriamodulokból áll. Ezek nem veszítik – angolul: non-volatile – el kikapcsolások sem az adatokat.

Ma már UFS technológiát használnak, a legfontosabb paraméter az írási/olvasási sebesség. A sebesség az UFS technológia verziószámával egyenes arányban növekszik:

• Az UFS 2.x a legrégebbi szabvány, ami 800-1000 MB/s sebességet támogat
• az UFS 3.x felső korlátja 2,1 GB/s, ez már összemérhető az asztali számítógépek SSD-inek sebességével
• UFS 4.x: akár 4 GB/s

Mivel minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, ezért a rendszersebesség nagy mértékben függ az okostelefonok tárolójának sebességétől. Ez azért van, mert amikor a mobiltelefonon betöltődik az operációs rendszer, akkor azt a háttértárról a memóriába másolja a telefon és ott futtatja. Ugyanez történik az alkalmazások esetében is, vagyis a futtatás első lépése, hogy megkeresi a háttértáron a rendszer az adott programot, majd elindítja azt.

Ha a háttértár lassú, a rendszer sebességét is alacsonynak fogjátok érezni, hiába bika az SoC és a RAM. Ennek az oka az, hogy a háttértár elérését mikromásodpercben – µs -, míg a RAM elérését nanomásodpercben mérjük, tehát a különbség ezerszeres. Értelemszerűen a háttértár emiatt sokkal olcsóbb is a memóriánál. A gyakorlatban ezt a mobiltelefonok esetében mindenféle köztes tárolóval áthidalják, de a lényeg az, hogy a lassú háttértár lassú rendszerteljesítményt fog eredményezni az esetek döntő többségében.

A modern okostelefonokat 64-1024 GB méretű háttértárolóval szerelik, de ha a mobiltelefonotokban van lehetőség micro SD kártya használatára, akkor azzal is bővíthetitek a helyet.

📌 Gyakorlatban: nem biztos, hogy érdemes 64 GB-nál nagyobb háttértárral rendelkező mobilt vásárolnotok, HA az sokkal olcsóbban bővíthető micro SD kártyával is, de ez feltételezi, hogy dual SIM-es mobiltelefonotok van. Kivételek: flagship telefonok sokszor nem bővíthetők, de alapból nagy háttértárral rendelkeznek, illetve aki sok fényképet készít, az inkább vegyen nagy háttértárral rendelkező okostelefont.

A kijelző mindenek felett

A mobiltelefonok egyik legfontosabb eleme a kijelző, amit szoktak panelnak és megjelenítőnek is hívni. A jó hír az, hogy a középkategóriás mobiltelefonok közé is leszivárogtak a magas frissítési rátájú OLED kijelzők, így igazából ez már nem differenciáló tényező a flagship szegmenshez képest.

A mobiltelefon kijelzők alapvetően két nagy csoportra oszthatók technológiai szempontból: LCD-re és OLED-re. Mindkettőnél felsoroltuk az előnyöket és a hátrányokat, hogy könnyebb legyen döntést hoznotok.

LCD (Liquid Crystal Display)

Az LCD kijelzők háttérvilágítással működnek, vagyis egy fényforrás világítja meg a folyadékkristályokat. Ez azért rossz, mert a kontrasztarányuk sosem lehet végtelen, így a feketék inkább csak mélyszürkék. Bár ez inkább monitorokra jellemző, de az LCD panelek esetében a bevilágítás lehet foltos, tehát nem teljesen egyenletesen világítják meg a fényforrások a folyadékkristályokat. Az LCD az olcsóbb technológia a kettő közül.

Típusok:

• TFT LCD (Thin-Film Transistor LCD): régebbi, rosszabb betekintési szögekkel.
• IPS LCD (In-Plane Switching LCD): jobb színek és betekintési szögek, de energiaigényesebb, alapvetően ez kerül a mobiltelefonokba.
• LTPS LCD (Low-Temperature PolySilicon LCD): nagyobb felbontás és jobb energiahatékonyság.
• Mini-LED LCD: fejlettebb háttérvilágítás, jobb kontraszt és fényerő (ritka telefonokban).

✅ Előnyök:

• Jobb olvashatóság erős napfényben.
• Olcsóbb előállítás, ezért az olcsóbb telefonokban gyakoribb.

❌ Hátrányok:

• Rosszabb kontraszt és fekete szín (a háttérvilágítás miatt a fekete nem teljesen fekete).
• Magasabb energiafogyasztás, mint az OLED kijelzők esetében.

OLED (Organic Light-Emitting Diode)

Az OLED kijelzők pixelenként világítanak, így nincs szükség háttérvilágításra. A fekete itt tényleg fekete, ezért a kontrasztarány végtelen.

Típusok:

• AMOLED (Active Matrix OLED): jobb színek, alacsony fogyasztás, ez az általános mobiltelefonokban.
• Super AMOLED: a Samsung fejlesztése, jobb fényerő és energiahatékonyság.
• LTPO AMOLED (Low-Temperature Polycrystalline Oxide OLED): változó képfrissítésű AMOLED kijelző.
• MicroLED: fejlettebb OLED, hosszabb élettartam (egyelőre ritka telefonokban, de monitorok és TV-k esetében elkezdett terjedni).

✅ Előnyök:

• Tökéletes fekete és végtelen kontrasztarány.
• Energiatakarékos, mert a fekete pixelek kikapcsolhatók.
• Gyorsabb válaszidő, jobb a görgetési élmény.

❌ Hátrányok:

• Beégés: ha egy statikus elem sokáig látható, halványan nyoma maradhat a kijelzőn.
• Drágább előállítás, főleg a fejlettebb típusok.

📌 Gyakorlatban: leegyszerűsítve a dolgokat, az OLED szinte mindig jobb és szebb képet ad, kontrasztosabbak a színei, mint az LCD-nek, cserébe drágább. Az OLED kijelzők képesek AOD funkcióra, ami az Always On Display jelentése, ilyenkor csak egy területen világítják ki a kijelzőt, általában óra funkciót, időjárást, hőmérséklet adatokat jelenítenek meg vele.

A fenti technológiai különbségek azonban nem adnak választ a kijelzők jellemzőire és műszaki paramétereire. Mivel a mobiltelefonokban a kijelző a legnagyobb elem, ezért ehhez igazodik a mobil tokozása is. Tehát, amikor azt halljátok, hogy 6,7 colos mobil, akkor a kijelző képátlóját adják meg, mint mértéket.

TCL NXTPAPER – Innovatív, e-papírszerű kijelzőtechnológia

A TCL NXTPAPER egy egyedi kijelzőtechnológia, amelyet a TCL fejlesztett ki, hogy egyesítse a papírszerű vizuális élményt és a színes LCD kijelzők előnyeit. Célja, hogy szemkímélő alternatívát nyújtson a hagyományos LCD és OLED kijelzőkhöz képest, különösen az e-könyv olvasók, táblagépek és mobiltelefonok piacán.

Hogyan működik a TCL NXTPAPER kijelző?

A NXTPAPER egy tükröződésmentes és alacsony kékfény-kibocsátású kijelzőtechnológia, amely több rétegből áll:

• Fényvisszaverő réteg: a bejövő fényt használja a láthatóság javítására, hasonlóan az e-ink kijelzőkhöz.
• Tükröződésmentes bevonat: csökkenti a fényvisszaverődést, így nincs szükség háttérvilágításra erős fényben, vagyis a felület matt.
• Alacsony kékfény-kibocsátás: a TÜV Rheinland által tanúsított, így kíméli a szemet hosszabb olvasás közben.
• Teljes színtartomány támogatása: ellentétben az e-ink kijelzőkkel, a NXTPAPER színes és magasabb frissítésű, így videókhoz és játékokhoz is alkalmas.

📌 Gyakorlatban: akit bővebben érdekel a technológia, olvassa el, a társoldalunkon, a Reflekten írt tesztet a TCL 40 NXTPAPER-ről. Az ilyen kijelzőkkel szerelt készülékek előnye, hogy egyáltalán nem tükröződnek és nem is fárasztják a szemet, cserébe kicsi a fényerejük. Mivel a technológia drága, ezért más hardverelemeknél kell spórolnia a TCL-nek, emiatt ezek nem túl erős telefonok. Tabletben szerintünk több értelme van a NXTPAPER-nek, de mobilban sem rossz.

A mobiltelefonok kijelzőjének főbb paraméterei

Az alábbi műszaki jellemzők szerint lehet a kijelzőket besorolni:

• Fizikai méret: colban vagy inch-ben adják meg – a kettő ugyanaz, magyarosan: hüvelyk – és 4-8 col között szokott lenni a képátló, ami az egyik saroktól a másikig mért egyenes.
• Felbontás: pixelben adják meg, oszlop*sor leosztásban, mert a telefonok állók. Ugyanez a monitoroknál sor*pixel, mert azok fekvő nézetesek. Tipikus felbontás az 1080*1920 pixel, ez a Full HD. A telefongyártók szeretnek versenyezni abban, hogy kinek nagyobb felbontású a kijelzője, ezért eléggé elfajzott méretek is előfordulnak, furcsa képarányokkal.
• Pixelsűrűség: azt mutatja meg, hogy egy inch területen hány pixel helyezkedik el, a magasabb a jobb.
• Képarány: azt mutatja meg, hogyan aránylanak egymáshoz képest a sorok és az oszlopok. A Full HD például 16:9, a fényképezőgépek sokszor 3:2-es képarányúak. Ritkán használt jellemző, mivel a modern telefonok mindenféle képaránnyal tudnak fényképezni, mert egyszerűen levágják a kép szélét.
• Képfrissítés ráta: Hz-ben adják meg, általában 60-165 közé esik a mobiltelefonok esetében. Minél magasabb a képfrissítés, annál folyamatosabbnak érződik a tartalomfogyasztás. Az LTPO OLED kijelzők adaptívan tudják befolyásolni a képfrissítési rátájukat.
• Érintési mintavételezési ráta: ez azt mutatja, hogy a kijelző másodpercenként hány érintést regisztrál, általában 120-360 Hz között van az érték.
• Fényerő: nitben vagy kandela-ban – cdm2 – adják meg, a kettő ugyanaz. 500-3000 nit között szokott lenni a mobiltelefonok maximális fényereje, 1000 fölött a tartalmak napfényben is látszanak. A magas fényerő extra melegedéssel jár, ezért a legtöbb okostelefon egy idő után visszaszabályozza azt.
• HDR támogatás: kontrasztnövelő technológia, tehát a HDR (High Dynamic Range) jobb kontrasztot és színeket biztosít.
• Kékfény kibocsájtás: általában a TÜV Rheinland kékfény tanúsítvánnyal szoktak példálózni, ami egy olyan minősítés, amelyet a TÜV Rheinland, egy független német tanúsító és ellenőrző szervezet ad ki elektronikai kijelzők számára. A tanúsítvány célja, hogy igazolja, hogy az adott kijelző csökkenti a káros kék fény kibocsátását, ezáltal kíméli a szemet és csökkenti a szemfáradtságot. A kékfény felel többek között a megfelelő alvásért is, ezért fontos ennek a megléte.
• Kijelzővédelem és tartósság: A kijelző karc- és ütésállósága különböző technológiákon alapul, a legjellemzőbb a Corning féle Gorilla Glass, ami egy nagyon kemény felületkezelés. Vannak egyéb eljárások is, mint a Ceramic Shield – Apple -, Sapphire Glass, de vannak ujjlenyomat-gátló, Oleofób bevonatok is, amik taszítják az olajat.

📌 Gyakorlatban: a fentiekből az a lényeg, hogy az OLED a drágább és a jobb technológia. Minél magasabb a képfrissítés, annál folyamatosabbnak érződik a tartalom. Ez különösen a gamereknek fontos, ezért a játékra tervezett telefonoknál ez mindig egy kiemelt paraméter. A mindennapi használhatóságot azonban leginkább a fényerő befolyásolja, ez legyen minél magasabb.

Szenzorkészlet a mobiltelefonokban

A modern mobiltelefonok egyik legfontosabb szekciója, hiszen ezek a mini számítógépek ma már számtalan kiegészítő modult használnak a funkcióik támogatására. Már a középkategóriás mobiltelefonokban is meg fogjátok találni az alábbiakat.

• Fényérzékelő szenzor: ezzel állítja be a kijelző fényerejét a mobiltelefon.
• Műholdas helymeghatározás: helytelenül GPS-nek szokták nevezni, de valójában több rendszert is támogatnak a modern készülékek, pl. GLONASS, BEIDU, GALILEO stb. A helymeghatározást elsősorban navigációhoz használhatjátok.
• NFC: elsősorban elektronikus fizetésre használható, de például Bluetooth alapú eszközök gyorsabb csatlakoztatására is jó.
• Közelségérzékelő szenzor (proximity): a telefon infravörös fénnyel figyeli, mikor emelitek az arcotokhoz a mobiltelefont és zárolja a képernyőt.
• Giroszkóp: mérhető vele a szögsebesség és az elforgatás. AR (kiterjesztett valóság), VR alkalmazásokhoz használják, illetve a mozgásérzékelés pontosságát növeli.
• Gyorsulásmérő: érzékeli a készülék dőlésszögét és mozgását. Általában a képernyő automatikus elfordítása, lépésszámlálásra, játékok mozgásérzékelése használják.
• Iránytű (magnetométer): érzékeli a Föld mágneses terét, iránytű alkalmazásokhoz, térképes navigációhoz használják.
• Barométer: légnyomás mérésére szolgál, elsősorban túrázáshoz és időjárás kijelzésére – a légnyomás változás utal a lehűlésre/felmelegedésre – használható.
• Ujjlenyomat-olvasó: lehet optikai, kapacitív vagy ultrangos is, de a modern mobiltelefonok vagy egy fizikai szenzort vagy pedig a kijelzőbe épített darabot használnak biometrikus azonosításra. Ez a telefon feloldását és biztonsági hitelesítést jelent.
• Infravörös szenzor (IR): tipikus Xiaomi sajátosság, a mai napig felpakolják a telefonjaikra. Más infravörös eszközök – klíma, TV, robotporszívó – vezérlésére használható.
• Hall-szenzor: a mágneses mező változását figyeli, például a flip tokoknál használják, lezárható vele a kijelző.

Nagyjából a fentieket fogjátok megtalálni a középkategóriás mobiltelefonokban is, de van pár speciális szenzor, amit csak a drágább készülékek szoktak megkapni.

• ToF (Time of Flight) szenzor: infravörös fényt használ a mélységérzékeléshez, elsősorban a komolyabb kamerarendszerek és az AR alkalmazások esetében fontos.
• LiDAR (Light Detection and Ranging): lézeres mélységérzékelés a 3D térbeli adatokhoz, az iPhone-ok egy ideje már tudják, de például a robotporszívók is ezt a szenzort használják takarításhoz. Alkalmazás: AR, profi kamerás fókuszálás (pl. iPhone Pro modellekben), tárgyak térbeli feltérképezése.
• Szívritmus- és véroxigénszint-mérő: optikai érzékelő a pulzus vagy az oxigénszint mérésére. Amióta az egészségfigyelés előtérbe került, elég sok telefon tudja, sok a képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasón keresztül mér.
• Ultrahangos távolságmérő: néhány telefon (pl. Samsung) ultrahangos szenzorral helyettesíti a közelségérzékelőt, ebben az értelemben az infravörös szenzorral egyezik meg.

📌 Gyakorlatban: a tapasztalatunk az, hogy a középkategóriás mobiltelefonok esetében a Top 3 szenzor, amit a felhasználók hiányolni szoktak, az ujjlenyomat-olvasó, az NFC és az infravörös szenzor, de az is igaz, hogy a többit szinte minden modern okostelefon megkapja.

Vezeték nélküli kapcsolatok

Szintén nagyon fontos terület, és korábban – még 2023-24-ben is – termékpozícionálási szerepe is volt például a WiFi6 és az 5G meglétének. Ezért fordulhat elő, hogy a középkategóriás mobiltelefonok esetében létezik egy „sima” és egy „5G-s” modell is, tipikusan ilyen a Xiaomi Redmi Note szériája.

Mobilhálózati adatkapcsolat

Mobilhálózati kapcsolatok (Cellular Network): ezt szokták 4, illetve 5G-nek hívni, ez egy modem, ami képes a mobilhálózatra kapcsolódni:

• 3G (UMTS, HSPA, HSPA+): lassú adatkapcsolat (akár 42 Mbps), már csak a buta telefonok használják.
• 4G LTE (Long Term Evolution): modern hálózat, akár 1 Gbps sebességgel, ez az általános jelenleg
• 5G (Sub-6 GHz és mmWave): a legújabb technológia, akár 10 Gbps sebesség, alacsonyabb késleltetés, a középkategóriában a legtöbb telefon tudja.

Ahhoz, hogy mobilhálózati kapcsolatot építsetek fel, szükségetek lesz egy SIM kártyára. Minden telefon rendelkezik 1 vagy 2 darab SIM kártya hellyel, a duál SIM-es mobiltelefonok esetében sokszor micro SD kártyát is tehettek az egyik SIM kártya helyére. Ennek semmi köze a mobilhálózathoz, ezzel a háttértárat lehet bővíteni. Szokták TF kártyának is hívni a megoldást. Érdemes még az eSIM-et – embedded SIM – megemlíteni, ami egy beépített, digitális SIM, nincs szükség fizikai kártyára a használatához.

FONTOS! Nem elég, hogy a mobiltelefonotok 5G képes, a szolgáltatói csomagnak is támogatnia kell a technológiát, így ez általában feláras extra, bár egyre több szolgáltató teszi ingyenesen elérhetővé az alapcsomagjában is.

📌 Gyakorlatban: minél magasabb számot láttok a „G” betű előtt, elméletben annál gyorsabban netezhettek ott is, ahol nincsen Wi-Fi.

Wi-Fi adatkapcsolat

A Wi-Fi lehetővé teszi az internetezést vezeték nélküli hálózaton keresztül. Ehhez egy modemre és egy routerre – ma már ezek kombi eszközök – van szükségetek a szolgáltatótoktól. A helyi hálózatot köti össze az internettel.

• Wi-Fi 5 (802.11ac): ez ma a sztenderd adatátvitel, akár 3,5 Gbps sebességgel.
• Wi-Fi 6 (802.11ax): alacsonyabb késleltetés, akár 9,6 Gbps sebességgel. A Wi-Fi 6E, ennek kiterjesztése, 6 GHz-es sávval.
• Wi-Fi 7 (802.11be): akár 46 Gbps, fejlettebb többeszközös kapcsolat, mobiltelefonban még nem nagyon láttunk ilyet.
• Wi-Fi Direct: lehetővé teszi az eszközök közvetlen összekapcsolását router nélkül.

📌 Gyakorlatban: minél magasabb a Wi-Fi után álló szám, annál nagyobb sebességre számíthattok netezés közben.

Bluetooth adatkapcsolat

A Bluetooth rövid hatótávolságú, alacsony energiaigényű vezeték nélküli kapcsolat, amelyet eszközök közötti adatátvitelre és hangátvitelre használnak.

• Bluetooth 4.2: régebbi verzió, nagy késleltetés, hang sokszor csúszik filmnézés alatt.
• Bluetooth 5.0/5.1/5.2: nagyobb hatótáv, gyorsabb adatátvitel, kisebb késleltetés, a hang nem csúszik filmek alatt.
• Bluetooth 5.3: a korábbi szabványoknál energiatakarékosabb, jobb stabilitás.
• Bluetooth LE Audio (Low Energy Audio): alacsony fogyasztású hangátvitel.

📌 Gyakorlatban: fejhallgatók, okosórák, egészségügyi adatokat mérő szenzorok, autós rendszerek, fájlmegosztás (pl. AirDrop, Quick Share) esetén jön jól a Bluetooth. A modernebb Bluetooth szabványok hozadéka, hogy film vagy videónézés közben nem csúszik a hang, illetve, ha beálltok egy fal vagy egyéb árnyékoló tárgy mögé, akkor sem szakadozik az átvitel. A BT 5.x szabványok hatótávja is nagyobb, mint a 4.x verzióké.

NFC (Near Field Communication)

• Rövid hatótávú, érintés nélküli adatátvitelt tesz lehetővé (kb. 4-10 cm).
• Használata: mobilfizetés (Google Pay, Apple Pay), gyors eszközpárosítás, beléptető rendszerek.

📌 Gyakorlatban: az iPhone-ok csak mobilfizetésre engedélyezik az NFC-t, míg az Android telefonok fájlmegosztásra is használhatják, de például eszközök adatkapcsolatának – fül- és fejhallgatók, routerek – felépítésére is használható.

Ultra-Wideband (UWB)

• Rövid hatótávú, nagy pontosságú helymeghatározás.
• Használat: okos eszközök pontos követése (pl. Apple AirTag), autókulcs-helyettesítés, gyors fájlmegosztás.

📌 Támogatott telefonok: iPhone 11 óta, Samsung Galaxy S-széria, Google Pixel 6 és újabb modellek, a középkategóriás mobiltelefonok között ritka, mint a fehér holló.

Fizikai csatlakozók a mobiltelefonban

A mai napig nem haltak ki a fizikai csatlakozók a mobiltelefonokon. Ennek az oka elsősorban a töltés és a zenehallgatás.

Töltés és adatátvitel

USB Type-C: a legtöbb modern mobiltelefonon ilyen csatlakozó van, 2024-től kezdve az EU-ban nem lehet más típusú csatlakozóval szerelt okostelefont forgalomba hozni, a korábbi mikro és mini USB-t váltotta le. A Type-C egy:

• megfordítható csatlakozó, tehát nemcsak egy irányból illeszthető a portba.
• gyorstöltési protokollok támogatása: USB Power Delivery, Quick Charge stb.
• adatátvitel: USB 2.0, USB 3.1, USB 4.0, akár Thunderbolt támogatás is (pl. iPad Pro).
• video kimenetként is funkcionál, pl. Samsung DeX, DisplayPort támogatás.
• hangkimenet: adapterrel jack csatlakozóvá alakítható.

Lightning (Apple, de fokozatosan kivezetik)

• az Apple exkluzív csatlakozója volt 2012-2023 között.
• lassabb adatátvitel, mint a Type-C.

Audio csatlakozók

3,5 mm-es jack (AUX, TRS/TRRS): fejhallgatók, mikrofonok, külső hangszórók csatlakoztatására használható. Eltűnőben van, a prémium modellek már nem tartalmazzák.

USB-C Audio / Lightning Audio: a 3,5 mm-es jack helyett digitális hangátvitel USB-C-n vagy Lightning-on keresztül. Gyakran szükség van átalakítóra (dongle) a használathoz.

📌 Gyakorlatban: a Type-C nemcsak töltésre, hanem más eszközök töltésére – reverse charge – is használható, ha a telefonnak van power bank funkciója.  A Type-C porton keresztüli zenehallgatáshoz adapter kell, ezért soha senki nem hordja magánál, így a jack sokszor jól jön. A gyakorlat viszont az, hogy mindenki Bluetooth-on keresztül kapcsolódik a fülhallgatóihoz, így a jack hosszabb távon el fog tűnni a kínálatból.

A mobiltelefonok akkumulátora

A mobiltelefonok üzemidejét az akkumulátor kapacitása határozza meg, amit miliamperórában – mAh – adnak meg. Minél nagyobb, annál tovább bírja a telefon, cserébe megnő a tömeg és a fizikai méretek. Egy átlagos akkumulátor az Apple-nél 2700-3000, a Xiaominál 5000 mAh körül van, a kínai gyártóknál ez utóbbi nagyjából a sztenderd. Egy ekkora méretű telep nagyjából 1,5-2 napos üzemidőt tesz lehetővé, de ez függ attól is, mennyire takarékos a mögöttes hardver. Ma már minden telefon Lítium-polimer (Li-Po) akkumulátort használ, mert jobb az energiahatékonysága és biztonságosabb, mint a Lítium-ionos megoldások.

A mobiltelefonok eleinte 5 V-on töltötték az akkumulátorokait, de a gyorstöltési szabványoknak hála, ma már akár 20 V-ig is fel tudnak menni. A töltési teljesítményt wattban (W) adják meg, a nagyobb érték a gyorsabb. Egy 5000 mAh-s akkumulátort 33 W-os gyorstöltéssel nagyjából 1 óra alatt lehet feltölteni, de a piacon már vannak 120-240 W-os gyorstöltések is, például a Xiaomi, a Realme vagy éppen a OnePlus telefonjai tudnak ilyet. Sok esetben úgy érik el ezt az extra gyors sebességet, hogy kétfelé bontják az akkumulátort és a két részt például 2×66 W-tal töltik, ebből lesz papíron a 133 W.

Vezetékes gyorstöltés

• USB Power Delivery (PD): nyílt szabvány, amely akár 100 W feletti töltést is támogat.
• Qualcomm Quick Charge (QC): A Qualcomm által fejlesztett szabvány (pl. QC 3.0, QC 4.0+).
• Proprietary Fast Charging: Egyes gyártók saját szabványokat használnak, pl.:
  • OnePlus SuperVOOC/Oppo VOOC/ Realme Dart Charge: akár 240 W töltés.
  • Xiaomi HyperCharge: akár 120 W töltés.
  • Samsung Super Fast Charging: akár 45 W (USB PD alapú).

📌 Gyakorlatban: A gyorsabb töltés több hőt termel, de a modern akkumulátorok intelligens töltéskezeléssel védik magukat. Az Apple és a Google nem fektet nagy hangsúlyt a gyorstöltési szabványokra, ebben a szegmensben a kínai márkák évek óta piacvezetők. Azt azért érdemes tudni, hogy a gyorstöltés és a hő nem a legjobb barátja az akkuknak, így ezek gyorsabban degradálónak, mint a lassabb töltéssel rendelkező telefonok.

Vezeték nélküli töltés

• Qi vezeték nélküli töltés: A legelterjedtebb szabvány (iPhone, Samsung, Pixel, Xiaomi stb.).
• MagSafe (Apple): mágneses csatlakozású Qi töltés (akár 15W).
• Egyedi megoldások: Xiaomi és Oppo 50 W feletti vezeték nélküli töltést is támogat.

Megjegyzés: valójában a vezeték nélküli töltéshez is kell kábel, hiszen valahogy el kell juttatni a töltőpadhoz az áramot. A különbség annyi, hogy ez egy fix helyen lévő, söralátétnél nagyobb felület, amire bármilyen vezeték nélküli töltéssel rendelkező eszközt lerakhattok. Ez nemcsak telefon lehet, hanem például fülhallgató is.

📌 Gyakorlatban: ma már minden középkategóriás mobiltelefon Type-C porttal érkezik és támogat valamilyen gyorstöltési szabványt. A szerkesztőségben van 5 éves, gyorstöltésre képes Poco X3 NFC telefon, és az akkumulátorának semmi baja. Általában előbb cserélitek le a készülékeket, minthogy a sok gyorstöltéstől tönkre menne benne az akkumulátor. Lehet komolyabb gyorstöltés nélküli okostelefonnal együtt élni, lásd az Apple készülékeit, ahol a maximális teljesítmény 45 watt (iPhone 16 széria).

Kamerakészlet

A modern okostelefonok kamerái az évek során hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Egyre több lencsével, nagyobb felbontású érzékelőkkel és fejlett szoftveres optimalizációval rendelkeznek, így akár félig professzionális fényképezésre és videózásra is alkalmasak. Plusz az átlag utál magával fényképezőgépet, optikákat, állványt cipelni, így szükségszerűen kiszorították a mobiltelefonok ezeket az eszközöket.

Minden okostelefon hátoldalán van egy kamerasziget, amely több szenzort tartalmaz, illetve a fronton is van egy szelfi egység. A kameraszettek általában az alábbiakból állnak össze:

Fő kamera (széles látószög)

• Ez a telefon legfontosabb kamerája, amely a legjobb minőséget és a legjobb fényérzékenységet kínálja.
• Tipikus felbontás: 12 MP – 200 MP.
• Tipikus rekeszérték: f/1.5 – f/2.2 (minél kisebb az f-szám, annál több fényt enged be).
• Szenzorméret: A nagyobb szenzor jobb dinamikatartományt és részletességet biztosít (pl. 1/1.12” vagy nagyobb).

📌 Gyakorlatban: általában a megapixel egy poszteradat, amit minden gyártó kiír, a nagyobb a jobb. A valóságban azonban nemcsak ez határozza meg az elkészült képek minőségét, hanem a szenzor fényérzékenysége, az optika minősége, meg egy pár dolog. A melyik a jobb kérdésre a válasz az, hogy ki kell próbálni őket, és amelyik a ti szemeteknek a leginkább tetszik.

Ultraszéles látószögű kamera (Ultra-wide)

• Szélesebb látószöget biztosít, ideális tájképekhez és csoportképekhez.
• Tipikus látószög: 120° – 150°.
• Általában 8 MP – 50 MP felbontású.
• Hátránya: kevésbé fényérzékeny, kisebb szenzorokkal rendelkezik.

📌 Gyakorlatban: a fő kamera után a második legfontosabb egység, mert az ultraszélesnek nagyobb a látószöge, így nem kell hátralépkedni a lefotózandó tárgytól. Utazásnál, turistalátványosságoknál ezt rengeteget fogjátok használni, mert például az épületek – mondjuk a Trevi kút – csak ennek a kamerának a látószögébe férnek bele.

Teleobjektíves kamera (Telephoto)

• Optikai zoomot biztosít, amely jobb képminőséget nyújt, mint a digitális zoom.
• Zoomtartomány: 2× – 10× optikai zoom.
• Periszkópos lencsés modellek akár 10× optikai zoomot is tudnak.
• OIS (optikai képstabilizáció) segít csökkenteni a bemozdulásokat.

📌 Gyakorlatban: az optikai zoom egy drága technológia, viszont nem eredményez képminőségromlást, ellentétben a digitális zoommal, ami csak egy szoftveres mókolás. A középkategóriás mobiltelefonokon elvétve találtok ilyet, egyáltalán nem jellemző.

Makró kamera

• Közelről készült képekhez (pl. virágok, rovarok).
• Általában 2 MP – 5 MP, de autofókuszos ultraszéles kamerák helyettesíthetik.
• Kevésbé fontos, mivel az ultraszéles kamerák egyre jobb makrófotózást biztosítanak.

📌 Gyakorlatban: a makró kamerák az esetek nagy részében nem sok mindenre jók. A kis felbontás miatt rossz a képek minősége, gyenge a színhűségük. Egy előnyük van, kicsi a fókusztávolságuk, így apró részleteket jól lehet velük fényképezni. Kevésbé használt kamera a többihez képest.

Mélységérzékelő kamera (Depth sensor)

• Segíti a háttérelmosás (bokeh) hatását portrémódban.
• Általában 2 MP – 5 MP, és egyre kevésbé van rá szükség, mert a szoftveres algoritmusok (pl. Google Pixel AI) kiváltják.

📌 Gyakorlatban: a mélységérzékelő kamerák általában automatán működnek, nem tudjátok őket a menüből paraméterezni, és csak a háttér elmosása miatt kerülnek bele a kameraszettekbe.

Mi a pixel binning?

A pixel binning egy, a modern mobiltelefonok által használt képérzékelő-technológia, amely több képpont (pixelek) összevonásával javítja a képminőséget, különösen gyenge fényviszonyok között. Ez a technológia segít javítani az alacsony fényben készült képek minőségét, miközben csökkenti a zajt és növeli a dinamikatartományt.

A modern okostelefonok kamerái egyre nagyobb felbontású érzékelőket használnak, ez az érték valahol 50-200 MP között van a középkategóriás mobiltelefonok között is. A nagy felbontású szenzorok kicsi, egyedi pixelekkel rendelkeznek, amelyek nem mindig képesek elég fényt begyűjteni gyenge fényviszonyok mellett. A pixel binning során több szomszédos pixelt kombinálnak egyetlen nagyobb pixellé a jobb képminőség érdekében.

• 4-in-1 pixel binning: talán ez a legáltalánosabb eljárás, ahol négy pixelt egyesít egy nagyobb pixelbe, pl. 48 MP-es szenzor, de 12 MP-es kép.
• 9-in-1 pixel binning: kilenc pixelt egyesít, pl. 108 MP-es szenzor szenzor, de 12 MP-es kép.
• 16-in-1 pixel binning: tizenhat pixelt egyesít, pl. 200 MP-es szenzor, 12,5 MP-es kép.

📌 Gyakorlatban: A nagyobb „virtuális” pixelek több fényt gyűjtenek be, így világosabb, kevésbé zajos képek készülnek éjszaka vagy beltéri környezetben. A fenti 3 eset elég tipikus, mint ahogy a 48, 108 és 200 MP-es fő kameraszenzorok is.

Videós képességek

Már a középkategóriás telefonok is egyre fejlettebb videós funkciókkal rendelkeznek, a 4K 60 FPS rögzítése egyáltalán nem példa nélkül való, sőt inkább megszokott.

Felbontás és képfrissítés:

• 1080p@30/60FPS: a gyengébb telefonok sajátja a felbontás, de még mindig nagyon sokat használjuk, lásd lejjebb, miért.
• 4K@60fps: az új sztenderd felbontás videók esetében.
• 8K@30fps: bizonyos Samsung és Xiaomi modellek támogatják, de nagy tárhelyet igényel és nem nagyon van hozzá megjelenítő, amin vissza tudjátok nézni.
• Slo-mo (lassított felvétel): akár 960 FPS sebességgel.

Stabilizáció (OIS és EIS)

• OIS (optikai képstabilizáció): mechanikus stabilizáció, jobb gyenge fényviszonyok között, hosszabb záridőt lehet használni.
• EIS (elektronikus képstabilizáció): szoftveres stabilizáció, amely segít a rázkódások csökkentésében.
• Action Mode (iPhone, Samsung Super Steady Mode): extrém stabilizáció, mozgás közben, valószínűleg az akciókameráktól szivárgott le a telefonok közé a technológia.

📌 Gyakorlatban: bárki bármit állít, a nagy felbontás nem minden. A videók halála az, ha a kép folyamatosan mozog és remeg, ez nagyon lerontja a minőséget. Ezért jobb egy 1080p felbontású, másodpercenként 30 képkockát – FPS – tartalmazó, de stabilizált videó, mint egy stabilizálás nélküli 4K 60 FPS.

Szintén érdemes tudni, hogyha a kamerának másodpercenként több képkockát kell rögzítenie, akkor sokkal kevesebb ideje van a szenzornak elég fényt összeszedni a képek elkészítéséhez. Ezért, kevés fény mellett, szürkületben, éjszaka vegyetek vissza az FPS számból.

Az OIS sokkal jobban működik gyenge fényviszonyok között, de mivel hardveres stabilizációról van szó, ezért drágább és bonyolultabb technológia. Ezzel szemben az EIS a giroszkóp adatait használja a kompenzációhoz, ezért levágja a kép egy kis részét és digitálisan korrigál a képen, tehát rontja a minőséget. A kettő persze együtt a leghatékonyabb, az adja a legjobb minőséget.

Szoftvere válogatja, mennyire működik jól az EIS, az is nagyon idegesítő, mikor az olcsóbb okostelefonok esetében túlműködik és helyrerántja a képet, emiatt ugrások és rángások kerülnek bele, amik megtörik a képfolyamot, ettől pattogós lesz a videó.

A mobiltelefonokon futó operációs rendszer

Biztosan hallottátok már azt a kifejezést, hogy „almás” vagy „droidos”. Előbbi a Google által fejlesztett Androidra – a piac 70 %-a -, utóbbi az Apple iOS-ére utal. A mobiltelefonok operációs rendszere (OS) biztosítja a hardver és a szoftver közötti kapcsolatot, kezelve az alkalmazásokat, a beállításokat és a felhasználói felületet. A már említett Android és iOS a két domináns rendszer, de más lehetőségek is léteznek, például a Huawei féle a Harmony OS, őket ugyanis a Google elzárta a GAPPS-tól.

A GAPPS a Google Apps rövidítése, amely az Android operációs rendszerhez szükséges Google alkalmazásokat és szolgáltatásokat jelenti. Ezek az alkalmazások nem részei az Android nyílt forráskódú verziójának (AOSP – Android Open Source Project), ezért az egyes gyártóknak külön engedélyt kell szerezniük a Google-tól a használatukra. Mivel ezt a Google a Huaweitől megtagadta, ezért a vállalat kifejlesztette a Harmony OS-t, de ez a piac csak egy nagyon kis szeletét foglalja el.

Android (Google)

• A legelterjedtebb mobil operációs rendszer, a piaci részesedése kb. 70-75%.
• Nyílt forráskódú (AOSP, Android Open Source Project), ami lehetővé teszi a gyártók számára a testreszabást, ezért lehet launchereket/skineket létrehozni rá.
• Google szolgáltatásokat tartalmaz, pl.: Gmail, YouTube, Play Áruház stb.
• Folyamatos frissítések, de a gyártók saját ütemtervük szerint terjesztik.
• Különböző fő verziókban fut, jelenleg a legújabb az Android 15.

Az Android egyik nagy előnye, hogy a Google Play áruházban iszonyatos mennyiségű alkalmazás található. A legtöbbnek van iOS-es alternatívája is, de azért nem mindnek. Mivel az Android nyílt forráskódú, ezért a gyártók egyedi kezelőfelületeket tervezhetnek rá, ezt szokták skinnek/launchernek nevezni. Néhány ezek közül:

• Samsung: One UI
• Xiaomi: Hyper OS (korábban: MIUI)
• OnePlus: OxygenOS/ColorOS
• Google: Pixel UI
• Huawei: EMUI/HarmonyOS (de Google alkalmazások nélküli ökoszisztéma, saját alkalmazásbolttal)
• Realme: Realme UI

📌 Gyakorlatban: a saját felhasználói felület tulajdonképpen azt jelenti, hogy bekerülnek új funkciók, változik a kinézet, javul az ergonómia, ami összességében egy kötöttséget alakít ki a felhasználó és a gyártó között. Ami a frissítéseket illeti, a gyártók általában 3-5 évig támogatják a készülékeiket, főverzió cserékkel és hibajavításokkal, de ez márkánként eltérhet.

iOS (Apple)

• Csak az Apple iPhone készülékein fut.
• Zárt ökoszisztéma: szigorúan ellenőrzött alkalmazásbolt (App Store).
• Rendszeresen frissül, az összes kompatibilis eszköz egyszerre kapja meg az új verziókat.
• Optimalizált és sima működés, hosszabb távú támogatás.

📌 Gyakorlatban: a hosszabbtávú tapasztalatunk az, hogy az Apple operációs rendszere stabilabb, kevesebb a hiba, cserébe szűkebb az elérhető applikációk köre. Természetesen kevésbé is testre szabható a felület, de mivel itt ugyanaz a gyártó állítja elő az összes terméket, ez nem zavaró, nem kell cégenként differenciálni a kinézetet. Mivel a középkategóriás mobiltelefonok között nem nagyon vannak Apple termékek, mivel ez egy prémium gyártó, ezért ritkán fogtok iOS-szel találkozni, bár a legolcsóbb modellek a régebbi szériákból beleférnek az ársávba.

A komolyabb gyártók a középkategóriás mobiltelefok piacán

Samsung

A top 3 – általában első – telefongyártó egyike a dél-koreai vállalat, a középkategóriás mobiltelefonok között a Galaxy A szériával képviselteti magát. Alapvetően inkább az S szériájukról ismertek, amik a prémium kategóriába pozícionált telefonok. A szériában szereplő szám mutatja, hogy mennyire új sorozatról van szó. Telefonjaik Android alapúak.

Google

A piac megkerülhetetlen szereplője, hiszen ő adja az Android operációs rendszert az összes konkurensnek is. Viszonylag kevés telefonjuk van, ezek a Pixel szériába tartoznak, általában az (a)-val jelölt modellek a gyengébbek. Inkább felső-középkategóriás telefonokat gyártanak. A készülékeik híresek kiváló kameráikról. Telefonjaik Android alapúak.

Huawei

A kínai Huawei márka alá tartozik a Honor is. 2019 május 15-től kezdve nem használhatják a Google Apps-t, így saját operációs rendszert fejlesztettek Harmony OS néven, saját alkalmazásbolttal. Nagyon sok esetben a Huawei készülékei vezetik a DXOMark kameraképességeket mérő listáját. Telefonjaik NEM Android alapúak.

Motorola

Nagyon régi amerikai gyártó, még a butatelefonos korszakból. Leginkább középkategóriás mobiltelefonokat gyártanak, ott is az ár/érték arányra mennek, a Fusion, a Moto és Edge szériában vannak kifejezetten érdekes darabok. Telefonjaik Android alapúak.

Xiaomi

A legnagyobb kínai gyártó, és a top 3 – általában második vagy harmadik – telefongyártó egyike a Xiaomi. Égisze alá tartozik a Xiaomi, a Redmi és a Poco márka is. A Xiaomi márkanév alatt inkább prémium mobiltelefonokat találhattok, amik Android alapúak, korábban a kiváló MIUI kezelőfelülettel, míg napjainkban Hyper OS-sel érkeznek. Van saját ökoszisztémájuk, mindenféle okoseszközökhöz.

Redmi/Poco

Valójában ez ugyanaz a márka, mint a Redmi, de átbrandelik a készülékeket és új külsővel látják el őket. A Poco-t elsődlegesen az ár/érzékeny indiai piacra szánták, de hazánkban is nagyon népszerű. A legjobb ár/érték aránnyal rendelkező telefonokat jellemzően a Poco logó alatt találjátok majd meg. Ezek is Android alapú telefonok és a Xiaomi féle Hyper OS-t futtatják. Nem nagyon gyártanak flagship telefonokat, bár az F széria minimum felső-középkategóriásnak tekinthető. Az X széria a középkategória teteje, az M a középkategória alja, míg a C a budet szegmens. A Redmi Note széria a világ egyik legnagyobb számban eladott telefonja.

OnePlus

Prémium kínai gyártónak indult, de a Nord szériával benéztek a középkategóriás mobiltelefonok közé. Nagyon stabil, jó rendszerrel ellátott telefonokról van szó, a flagship mobiljaik kamerás képességei is igencsak rendben vannak. Durva VOOC töltéssel rendelkeznek. Telefonjaik Android alapúak, a kezelőfelületük az Oxygen OS.

Oppo/Vivo

A BBK Electrionics által birtokol Távol-Keleti márkákról van szó, 2021 óta hazánkban is hivatalosan kaphatók az Oppo készülékei. Telefonjaik Android alapúak, pocket márkájuk a Realme.

Realme

A Realme az a BBK Electronic-snak, ami a Redmi a Xiaominak. Gyakorlatilag alsó-közép, közép és felső-középkategóriás telefonokat gyártanak, a prémium szegmenst meghagyják a nagyobb testvéreknek. Ezek is Android alapúak.

Nothing

Az egyik OnePlus founder Carl Pei telefonos márkája, amit Nagy-Britanniában alapított, így félig Brit, félig kínai brand. 2021 óta létezik, inkább különc prémium telefonokat gyárt, amiken egy speciális LED-es interfész a Glyph van. A körítés retró, erőteljesen rájátszanak a múltidéző hangulatra. Az (a)-val és (a) Plus-szal jelölt készülékeik tartoznak a középkategóriás mobiltelefonok közé, és természetesen Android alapú kezelőfelületet futtatnak.

Infinix Mobile

Az Infinix szintén távol-keleti gyártó, amit 2013-ban alapították és pár éve tették be a lábukat Magyarországra. Az alsó-közép kategóriában ajánlanak kiváló ár/érték aránnyal rendelkező készülékeket, erősek többek között az afrikai piacon, amiből kitalálható: nem árazzák magasra a termékeiket. Azért szép számmal akad olyan modelljük, ami beillik a középkategóriába is. Ezek is Android alapúak.

TCL

A TCL egy kínai gyártó, aki inkább a megjelenítő technológiájáról ismert, sem mint a telefonjairól, így nagyon erősek monitorokban és TV-kben is. Védjegyük a NXTPAPER technológia, ami egy e-inkre hasonlító megoldás. Teljesen matt, kék fényt alig kibocsájtó megjelenítőket gyártanak, amik képesek monokróm és színes módban is működni. Mivel ezek a megjelenítők drágák, általában telefonjaikat gyengébb hardverrel vagy a konkurensekhez képest magasabb árral adják ki. Vastagon beférnek a termékeik a középkategóriás mobiltelefonok közé, minden termékük Androidot futtat.

Tippek, trükkök a középkategóriás mobiltelefon kiválasztásához 2025-ben

Ahogyan korábban már említettük, a középkategóriás mobiltelefonok 250-600 USD-s ársávja nagyon széles, így bele lehet érteni a felső-középkategóriás mobilokat is. Itthon a 100 000 Ft szinte mindig lélektani határnak tekinthető – illetve minden, ami sok nullára végződik, pl. 150 vagy a 200 000 is -, szóval akár az is egy nagyon tipikus válogatási szempont, hogy a büdzsétekbe mi fér bele.

Ahogyan azt már korábban is említettük, a legtöbb ember az ár mellett:

• a kijelzőt
• az üzemidőt és a gyorstöltés
• a fotós képességeket nézi.

Általában ez a három paraméter sehogyan nem szokott összejönni az olcsóbb okostelefonok esetében, a középkategóriás szegmensben pedig sehogy, tehát valahol összébb kell húzni a nadrágszíjat.

A kijelző kapcsán azt érdemes tudni, hogy már a legtöbb középkategóriás mobiltelefont is AMOLED kijelzővel szerelik. Bár az AMOLED panelek között is nagy lehet a különbség, az éles váltás az IPS és az AMOLED között van. Ha AMOLED kijelzős készüléketek van, egyszerűen nem veszitek észre az apró különbségeket egy másikhoz képest, kivéve, ha ezeket egymásmellé teszitek, de ezek az eltérések a mindennapokban nem zavarók. Ellenben az alacsony fényerővel, ami talán a leglátványosabb különbség és a legkönnyebben észrevehető paraméter.

Korábban nagyon népszerűek voltak 2,5 D-s kijelzők, amiknek a szélét az éleken „lefolyatták” a gyártók. Ezekkel az volt a probléma, hogy könnyen sérültek, mert a telefon élét a legkönnyebb odakoppintani valahova, de azért egy jó tok sokat segít a helyzeten. A másik a kijelző képfrissítési frekvenciája. Szinte mindegyik alapból 60 Hz-en működik, de a legtöbb már képes 90 vagy 120 Hz-en is üzemelni, még a középkategóriás mobiltelefonok között is. Ennek viszont az a hátránya, hogy rendesen eszik az üzemidőt. Ugyanez igaz az AOD-re is, tipikus energiazabáló funkció.

Aki okostelefont – vagy tabletet – akar könyvolvasóként használni, és emiatt nem venne egy kifejezetten könyvolvasásra kitalált eszközt, nézze meg a TCL NXTPAPER technológiával szerelt készülékeiket. Ezek alacsony kékfény kibocsájtású, speciális panelek, teljesen mattak, egyáltalán nem tükröződnek. Van e-ink módjuk, amikor fekete-fehérre váltanak, akkor gyakorlatilag olyanok, mint egy könyvolvasó. Két hátrányuk van: alacsony fényerő és magas ár. De mivel a TCL termékei is beférnek a középkategóriás mobiltelefonok közé, ezért ez is egy jó választás a fent említett speciális felhasználásra.

Ezzel pedig át is tudunk kötni az üzemidőre és a gyorstöltésre, amiben a piacvezetők a kínai márkák. Nagyon brutális gyorstöltések érhetők el a Xiaomi, az Oppo vagy a OnePlus telefonok esetében, van, amelyik már fél óra alatt feltölt 100-ra. Összességében az mondható el, hogy a 33-66 W-os gyorstöltések már teljesen általánosnak mondhatók a középkategóriás mobiltelefonok között. A teljesítmény növekedésével azonban megnő a töltők mérete is, és már egyre ritkábban adnak ilyesmit a mobilok mellé. Aki ráadásul sokat utazik, nem biztos, hogy akar magával egy méretes, 120 W-os tápot cipelni.

A jó hír az, hogy az újabb notebookok is képesek Type-C porton keresztül tölteni – full featured Type-C -, így valójában elég egyetlen töltő a két készülékhez. Mivel nagyon rövid a töltési idő, ezért elég fél órára lehúzni a notit, feldugni a telefont és már meg is vagytok vele. Ebben a versenyszámban a Samsung, a Google és az Apple kifejezetten gyenge, nem fektetnek sem a nagy akkukapacitásra, sem pedig a gyorstöltésre igazán komoly hangsúlyt. Cserébe az ökoszisztémáik általában jobbak, az adott gyártó égisze alá tartozó eszközök – okostelefon, okosóra, tablet stb. – jobban együttműködnek.

Ami a fotós és videós képességeket illeti, az, hogy valaki milyennek lát egy képet, az elég szubjektív. Kicsit itt is az van, mint a zenével, mindenki másnak hallja a hangokat, mert más az érzékelési tartomány. Ezért érdemes a viszonylag pontos DXOMark listát megnézni, ha telefonokat kerestek, ők pontozzák a kamerás képességeket. A felhasználók sokkal több fotót, mint videót készítenek, tehát jó eséllyel ti is az előbbit részesítitek majd előnyben.

A fotós szegmensben szinte mindig a Huawei és a Google Pixel viszik a prímet, de nyilván a csúcskészülékeket semmilyen tekintetben nem lehet középkategóriás mobiltelefonnak titulálni. Van azonban több trükk, hogy alacsonyabb árért cserébe is magas fotós minőséget érjetek el:

• spórolhattok azzal, hogy a kisebb variánsokat – kevesebb RAM és háttértár – vásároljátok
• az előző generációkból választotok
• nem a Pro és a Pro+ és hasonló nevek alatt elérhető verziókat veszitek, amennyiben a kameraszegmens ugyanaz

A legtöbb gyártónak van egy „low budget” almárkája is, vagy egy olyan szériája, amivel az olcsóbb okostelefont kereső vevői réteget célozza meg. Néhány példa:

• Xiaomi: Redmi
• Oppo: Realme
• Samsung: A széria
• OnePlus: Nord széria

Ezek szinte mindig jobb ár/érték arányt képviselnek, mint a nagyobb nevek telefonjai, cserébe kevesebbet tudnak. Sok esetben egy készüléket több márkanév alatt is kiadnak, piacdifferenciálási szempontok miatt.

Akit csak a telefon nyers ereje – erős SoC, sok RAM, gyors háttértár – érdekel, az a Poco X széria tagjai közül szemezgessen. Hasonló árazás mellett akár 50%-kal is erősebbek lehetnek ezek a középkategóriás mobilok, mint a konkurenseik, és sokszor beleférnek a 250-300 USD-s ársávba. Igaz, cserébe nincsenek prémium szolgáltatásaik, és a kamerás képességeik is gyengék. Másik titkot tipp: Infinix csúcstelefonjai, ezek is kiemelkedő ár/érték aránnyal rendelkeznek.

Általánosságban elmondható, hogy a Snapdragon SoC-val szerelt középkategóriás mobiltelefonok valamivel drágábbak, mint a MediaTek központi lapkás megoldások. Ennek régebben még volt gyakorlati hátránya is – például az MTK SoC-kon lévő globális helymeghatározó rendszerek pontatlanok voltak és lassan fogták be a műholdakat -, de mára ez az előny lényegében eltűnt.

Végezetül egy gondolat a „Global” és a „CN” verziós telefonokról: leegyszerűsítve a kérdéskört, az utóbbit nem érdemes megvenni. Bővebben, a Global (Nemzetközi) és a CN (kínai) verziós telefonok közötti különbség elsősorban szoftverben, hálózati kompatibilitásban és szolgáltatásokban mutatkozik meg.

Global verzió (Nemzetközi)

• Többnyelvű támogatás: az angol és magyar nyelv mellett szinte minden fontos nyelv elérhető.
• GAPPS (Google Play Áruház és Google szolgáltatások) előretelepítve.
• Előretelepített nemzetközi alkalmazások (pl. Facebook, Netflix kompatibilitás).
• OTA (Over-the-Air) frissítések a régióhoz igazítva.

CN verzió (Kínai)

• Kínai nyelvre optimalizált szoftver (általában csak a kínai és az angol nyelv támogatott).
• NINCS Google Play Áruház vagy Google Szolgáltatások (Huawei, Xiaomi, Oppo stb. saját alkalmazásboltja van, pl. Huawei AppGallery vagy Xiaomi GetApps).
• Kínai alkalmazások előtelepítve (WeChat és hasonlók), amelyeket a globális felhasználók ritkán használnak.
• Az OTA frissítések Kínára optimalizáltak (pl. más verzióban kapják a frissítéseket).
• Régebben ezek a telefonok nem kezelték a B20-as sávot, emiatt nem minden szolgáltatóval voltak kompatibilisek.
• Kínában közel sem annyira elterjedt az NFC, ott mindent QR kód alapján olvasnak be, emiatt sok CN verziós készülékből kihagyják az NFC chipet.
• A fentiek miatt általában a CN verziós okostelefonok olcsóbbak.

📌 Gyakorlatban: ha nem szeretnél külön Google-szolgáltatásokat telepíteni, meg a nyelvvel szívni – nem biztos, hogy van magyar nyelv -, a Global verzió sokkal kényelmesebb.

Gyakran Ismételt kérdések, azaz GYÍK

Milyen középkategóriás mobiltelefont vegyek?

Leginkább olyat, ami az igényeidnek megfelel. Gondold végig, hogy pontosan mire van szükséged, és hogy egy specifikus dolog vagy az ár/érték arány fontos. Egyre nagyobb súllyal nyomnak latba a szoftveres képességek is, így érdemes ezeknek is utánanézni.

Mi az elvárás egy középkategóriás mobiltelefonnal szemben 2025-ben?

Ez nagyjából kitalálható abból, milyen technológiák szivárogtak le a magasabb kategóriákból. WiFi 6 és 5G kapcsolat, tisztességes hardver, NFC chip, AMOLED kijelző, valamilyen komolyabb gyorstöltés, elfogadható kamerás képességek, esetleg vezeték nélküli töltés, bár ez a mai napig ritka. Sokan igénylik, hogy egy középkategóriás mobiltelefon teljesítse az IP68 szabványt is, vagyis legyen víz- és porálló.

Melyik a legjobb középkategóriás mobiltelefon?

Nehéz ilyet megnevezni, de a legjobb ár/érték arányú telefonokat valószínűleg a Poco és az Infinix márkáknál kell keresni. A Google Pixel 8A remek kamerás képességekkel rendelkezik, a TCL-nek speckó a kijelzője, míg a Nothing igazán extravagáns és különleges készülékeket dob piacra.

Melyik a legjobb középkategóriás mobiltelefon 100 000 Ft alatt?

Külföldön ez a 250 dolláros sáv. Amennyiben be tudtok faragni egy középkategóriás mobiltelefont az ársvába, akkor a Poco X6 – nagyon ritkán a kisebbik Poco X6 Pro – egy igen esélyes pályázó a brutális hardvere miatt. A Realme és az Ininfix is szokott nagyokat gurítani ár terén, de egy régebbi, használt prémium telefon ára is becsusszanhat a mágikus határ alá.

Miben rosszabb egy középkategóriás mobiltelefon, mint egy csúcskategóriás teló?

A középkategória nagy erénye, hogy még ezek a mobilok nem pokoli drágák, de már elég sok vívmányt megkapnak a magasabb kategóriákból. Pár kiragadott példa: combos gyorstöltés, AMOLED kijelző, 5G, WiFi6, egyik sem tekinthető kiemelkedő extrának a középkategóriában, és már a hardver is tisztességes, például lehet rajtuk játszani.

Igazi all-round telók, amik nem rendelkeznek a flagship telefonok vívmányaival, ami általában a durvább hardverben és kamerás képességekben, esetleg néhány szenzorban ölt testet. Nincs például LiDAR, vagy 200 W-os gyorstöltés, optikai képstabilizálás, fizikai zoomok és hasonlók. Általában a prémium készülékek szoftveres támogatása is hosszabb, illetve az új technológiák mindig a prémium szegmensben jelennek meg először.

Miben jobb, mint egy alsópolcos készülék?

„Alsópolcosnak” szokták hívni azokat a szükségmegoldásokat, amik a minimumot hozzák okostelefon fronton. Olcsó, extrák nélküli készülékek, a fent említett ”combos gyorstöltés, AMOLED kijelző, 5G, WiFi6” a legtöbből hiányzik, ám nem ez szokott a fő probléma lenni, hanem a gyenge hardver. Ez befolyásolja a használati élményt is, lassabnak fogjátok a rendszert érezni az esetek egy jelentős részében.

Melyek a megbízható márkák?

A top 3-4 márka eladások alapján évek óta a Samsung, az Apple, a Xiaomi/Redmi/Poco és a BBK Electronics alá tartozó Oppo/Vivo/Realme. Az Apple nem gyárt középkategóriás telefonokat, a többi megbízhatónak tekinthető, de természetesen minden ismertebb gyártó általában elég jó szintet hoz. Szoftveres hibák mindazonáltal mindenhol előfordulnak, itt inkább a gyártó frissítési hajlandósága a döntő.

Számít a márka vagy csak a műszaki adatok?

Mindkettő számít, de jó műszaki adatok nélkül a márkaerő is sokat csorbulna, ezért a nagy nevek mindig odafigyelnek arra, hogy az ársávnak megfelelő hardver kerüljön a telefonjukba.

Mit kell tudni a Poco mobiltelefon márkáról?

A Poco telefonmárka a Xiaomi érdekkörébe tartozik és eredtileg az indai piacra szánták, de már ár/érzékeny piacokon is nagy sikert aratott. A Poco és a Redmi készülékek sok esetben megegyeznek, apró módosításokat – dizájn, 1-2 szenzor ki és be – viszont tartalmazhatnak. Az ár/érték arányuk általában kiemelkedő.

Tudok-e játszani a középkategóriás mobiltelefonokon?

Igen, ugyanis a legtöbb game-hez vagy elég erős a hardver, vagy egyszerűen azok átskálázzák magukat. Vannak viszont olyan játékok, amelyekben a grafika kézzel is állítható, ezekkel ki lehet hajtani a középkategóriás mobiltelefonokat. Igaz, a prémium megoldásokat is.

Cserélhető-e a mobiltelefonok akkumulátora?

Egy időben az volt, de ma már nem, ehhez szakszervízbe kell vinni őket. Ott természetesen ki tudják ezt is cserélni.

Miért van minden mobiltelefonon Type-C port?

Azért, mert 2024 végétől kezdve nem lehet más típusú töltőcsatlakozóval szerelt eszközöket az Európai Unióban forgalmazni. Sok gyártó emiatt az új készülékeiket már 2023-tól kezdve csak így hozta forgalomba, így lassan a micro és mini USB-s csatlakozók is kihaltak.

Mit nevezünk gyorstöltésnek?

A gyorstöltés eredetileg egy Qualcomm szabvány volt. Mára szinte minden gyártónak van saját szabványa. A QC 1.0 még 10 W-ot adott le, a csúcs most valahogy 240 W körül van, míg a Type-C szabvány valahol 300 watt körül maximalizálja a teljesítményt.

Tényleg tönkre megy a mobiltelefonok akkumulátora, ha mindig 100%-ig feltöltöm?

A lítium-polimer (Li-Po) akkumulátorok a modern okostelefonok, tabletek, laptopok és egyéb hordozható eszközök egyik leggyakrabban használt energiaforrásai. Noha energiahatékonyabbak és könnyebbek, mint a hagyományos lítium-ion (Li-Ion) akkumulátorok, idővel degradációs folyamatokon mennek keresztül, ami csökkenti az élettartamukat és kapacitásukat. Ez azt jelenti, hogyha 100%-ra töltitek, valamennyi kapacitáscsökkenés követketik be, vagyis 500-1000 ciklus után 20-30%-ot vesztenek a tárolási képességükből. Ezen a 20-80% közötti feltöltöttség némileg segít.

IPS vagy OLED kijelzőt válasszatok?

Ma már a középkategóriás mobiltelefonok nagy részét nagyképfrissítésű OLED kijelzővel szerelik, így ritkán kell választani. De ha lehet, menjetek rá az OLED-re, mert sokkal jobbak a feketéi – végtelen kontraszt -, szebbek a színei és kevesebbet is fogyaszt.

Van-e 120 Hz-en frissülő kijelző a középkategóriában?

Van, olyannyira, hogy a 4-5 évvel ezelőtti Poco X3 NFC is már 120 Hz-en frissült, igaz az nem OLED paneles készülék volt. A legtöbb középkategóriás mobiltelefon már mindkét paramétert teljesíti, az Inifnix Zero akár 144 Hz-ig is elmegy.

Nagyjából milyen gyorstöltéssel számolhatok a középkategóriában?

A legalja durván 33 W, de az 50-66 W már szinte alap – például OnePlus -, és a 90 W sem ritka, főleg az újabb Xiaomi telefonok esetében. Ez azonban egy szűrőtényező, az ennél is nagyobb teljesítményt a prémium kategória megtartja magának.

Van vezeték nélküli töltés a középkategóriás mobiltelefonok között?

Igen, Qi Charge-nak hívják, és 10-50 W teljesítményt ad le.

Mi a különbség a Global és a CN verzió között?

A global verziós telefonok rendelkeznek Google Apps csomaggal, több szenzort szoktak kapni, illetve több nyelvet is támogatnak, mint a CN verziós mobilok.

Mi kell a mobiltelefonos elektronikus fizetéshez?

Elsősorban NFC chip és mögé egy bankkártya, illetve valamilyen wallet szolgáltatás. A legtöbb középkategóriás mobiltelefon tartalmaz NFC-t, így ez nem szokott gond lenni.

Mi számít jó kamerának a középkategóriában?

Erre a kérdésre azért nem lehet válaszolni, mert a műszaki paraméterek alapján ezt nagyon nehéz eldönteni. A kamerás képességek összehasonlításához érdemes számokért a DXOMark oldalát nyomon követni, de tapasztalati úton elmondható, hogy a Google Pixel széria olcsóbb modelljei mindig kitesznek magukért, még akkor is, ha ezek helyenként csak neccesen sorolhatók a középkategóriába. Jellemzően a kiváló kamerás képességekért más részegységeknél kell megfizetni az árat, ezek lesznek gyengébbek.

Számít a kamerák esetében a megapixel?

Igen is, meg nem is. Az alacsony felbontás mindig korlátozó tényező, de más paraméterek – például szenzorok érzékenysége, lencse minősége – is belejátszanak a végeredménybe, sőt a szoftveres feldolgozás is fontos. Érdemes a konkrét számokért a DXOMark oldalát nyomon követni.

Meddig kap egy középkategóriás mobiltelefon szoftveres frissítéseket?

Változó, általában 3-5 év, gyártótól függ, de a prémium modellek jellemzően egy kicsit tovább kapnak.

Mennyi ideig lehet egy középkategóriás mobiltelefont használni?

Ez attól függ, mennyire vigyáztok rájuk és milyen idegesítő hibák jönnek elő. A fizikai degradáció jelei 2-3 év után már látszani szoktak – például a burkolat anyagtól függően karcos vagy kopik -, 4-5 év után pedig le is lassul a rendszerük. Nagyjából itt szokott véget érni az élettartamuk, de persze vannak kirívó esetek, amikor egy középkategóriás mobiltelefon sokkal tovább húzza. Azt általános tapasztalat az, hogy „erkölcsi avulás” miatt a felhasználók előbb cserélik a mobiljaikat, mint a fent említett időtáv.

Kell-e, és mennyibe kerül szervizelni egy középkategóriás mobiltelefont?

Alapesetben nem kell, kivéve akkor, ha valamelyik részegysége megsérül. Ma már elég sok telefon teljesíti az IP68-as szabványt, amelyek por-és folyadékállók és a legtöbb kijelző felületét is ellátják felületkeményítéssel, mint a Corning Gorilla Glass. Ezért a modern telefonok viszonylag lassan amortizálódnak, de például egy csatlakozót bármikor bele lehet törni a házba, ami egyből szervízbe menetellel jár.

Megéri-e használt mobiltelefont venni a középkategóriában?

Egyesek szerint igen, mások szerint nem. Kiindulva abból, hogy ezek a készülékek alapból olcsóbbak, mint a prémium készülékek, így általában gyorsabban is cserélik őket, és kevésbé is vigyáznak rájuk. Mindazonáltal több cég is van, akik nyújtanak ilyen szolgáltatást, például a Rejoy. Viszont azt is érdemes megfigyelnetek, hogy valójában ők is a prémium kategória termékeit forgalmazzák, és nem is olyan nyomott áron. Mi személy szerint nem vásárolnánk használt középkategóriás telefont.

Érdemes középkategóriás áron páréves csúcsmobilt venni, vagy használtat vásárolni?

Remek kérdés, mindig az ártól és az állapottól függ. Nem elrugaszkodott elképzelés, de általában jobban jártok, ha egy új, de előző generációs prémium telefont vásároltok nyomott áron, rommá kuponozva. Az mégiscsak új.

Ha esetleg valamelyik kérdésedet nem találtad meg a GY.Í.K.-ban, vagy nem volt egyértelmű válaszunk, akkor keress minket az oldalon feltüntett elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebookon. Legjobb tudásunk szerint igyekszünk válaszolni minden elektromos rollerrel kapcsolatban felmerülő kérdésre!

HA SZERETNÉTEK A TÖBBI TÉMÁBAN ÍRT, RENDKÍVÜL RÉSZLETES CIKKÜNKET IS ELOLVASNI, AKKOR NYOMJATOK A LINKRE!