KuKirin G2 Ultra elektromos roller teszt

A többi KuKirin e-rollerhez hasonlóan a G2 Ultrát masszív anyaghasználat jellemzi, ami a stabilitáson felül biztonságérzetet nyújt, még nagy sebességnél is. A váza acélból és alumíniumból készült, a markáns, narancssárga és fekete színű dizájn pedig már messziről egyértelműen mutatja, hogy a felhasználó nem akármilyen, hanem egy KuKirin márkájú e-rolleren robog. A hétköznapok során már megtapasztaltam, hogy tényleg ez az a dizájn, amit sok másik közül is könnyű felismerni.

A G2 Ultra egy hatalmas, barna színű kartondobozban érkezik, rajta a brand logójával és nevével jól láthatóan. Az e-roller nem áll távol attól, hogy használatra kész legyen, tehát ilyen szempontból túl sok tennivalód nincs vele. A dobozból való kiszabadítás után a dupla kormányoszlopot kell a helyére csattintanod, a tetejére pedig rögzítened magát a kormányt, aminek nagy részét egy széles, integrált érintőképernyő teszi ki, amit korábban másik rolleren még nem volt lehetőségem látni.

Végezetül pedig rögzíteni kell a hátsó sárvédőt, ami az egész csomag leggyengébb láncszeme, ugyanis papírvékony műanyagból készült, így tuti eltöröd már az első kilométerek alatt, ahogyan én is.

Ezen felül már csak a kötelező teendők maradtak, amik minden más e-rollernél ugyanúgy előkerülnének: csavarok meghúzása, fékek beállítása, KGFB megkötése, szükséges védőfelszerelés beszerzése és alkalmazása, tehát amik nélkül nem szabad elindulni. A dobozban minden szükséges kiegészítőt megtalálsz, ami a G2 Ultra beüzemeléséhez kell: néhány imbuszkulcsot, csavarokat, töltőt és egy korrekt használati útmutatót. Utóbbit, ha nem szeretnéd lapozgatni, mert inkább vizuális típus vagy, akkor az alábbi videót ajánlom, ami remekül szemlélteti nemcsak az összeszerelési folyamatát, hanem minden részletét az e-rollernek.

Nem szabad rábízni az e-roller 30 kilogrammját, ajánlott inkább két kézzel megemelni az egészet, mert simán eltörheti a sípcsontodat, ha a pánt elfárad és a járgány rád esik.

A G2 Ultra az elődjeivel ellentétben az első kerekében is rendelkezik egy motorral, tehát kétszer 800 watt hajtja, így az összteljesítménye 1600 watt, ami nem kevés. Ez azt jelenti, hogy állati jól gyorsul, így pillanatok, sőt, konkrétan kb. 10 másodperc alatt eléri a végsebességét, ami a gyakorlatban még egy picit fölé is megy a gyártó által megadott 55 km/órának, mert 56 km/óra lett a vége. A két motor miatt az e-roller a dombokon is jóval magabiztosabb, mint az egy motorral rendelkező társai, így nem meglepő, hogy akár 26 fokos szöget is képes megmászni, de persze ezt már nagyban befolyásolja a felhasználó tömege. Könnyedén irányítható és a rugózása remek, mint az eddigi szinte összes KuKirin e-rollernek, ami teszten járt nálunk és a csodás magyar utakat eltekintve erre nagy szükség van. Az viszont furcsa, hogy

sok „összkerekes” rollerrel ellentétben nem lehet megválasztani, hogy csak egy vagy mindkét motorja dolgozzon, ezért mindig mindkettő hajt.

A kijelzőn van külön egy „Turbo” gomb, ami segít egy picit hamarabb elérni a különböző sebességfokozatok végsebességét, de a gyakorlatban ez nem egy túlságosan feltűnő jelenség és a kétmotoros meghajtást egyáltalán nem befolyásolja.

Az elindulásban kulcs segít, a megállásban pedig 160 mm-es bowdenes tárcsafékek, amik hiába végzik jól a dolgukat, itt jön az első ejnye-bejnye: hidraulikus fékek előnyösebbek lennének ehhez a konstrukcióhoz.

A G2 Ultra 10 colos, belső nélküli (tubeless) gumikkal érkezik, ami az e-rollereknél igazi megváltás, különösen egy átlagosnál nehezebb gépnél, mint amilyen a tesztalany is. Sok e-rollernél egy gumibelső feszül a külső köpeny alatt, itt viszont maga a gumi feszül rá a felnire légmentesen. Ez többek között azért jó, mert, ha nincs belső, nincs, ami becsípődjön – és ez alatt a hagyományos, belsős gumik legnagyobb ellenségére gondolok, a felütésre. Ha például belemész egy kátyúba vagy nekimész egy padkának, akkor a belső gumi odaszorul a felni pereméhez és kiszakad, de a G2 Ultránál ez a veszélyforrás ki lett iktatva. Ha nagy tempónál kapsz defektet, az sem okoz majd életveszélyes instabilitást, mert a tubeless megoldások lassabban eresztenek le a megszokotthoz képest, tehát nem fog „szétrobbanni” az adott pillanatban, hanem lesz időd megállni.

A roller legfurcsább része a kijelző, ami biztosan eléggé megosztó, de nekem tetszik. Széles, látványos, még erős napfényben is és rengeteg fontos információt mutat: aktuális sebesség, választott sebességfokozat (Eco/Sport/Race), fények/beállítások/hibák visszajelzése, akkumulátor töltöttségi szintje, megtett távolság és hasonlók. Eléggé futurisztikus hatást kölcsönöz a járműnek, plusz érintésre működik.

Hab a tortán, hogy egy beépített hangszóró is található a kijelző alján, így Bluetooth kapcsolat segítségével tudsz rajta lejátszani zenét.

Nyilván a hangzása olyan, mint egy 5000 forintos Bluetooth hangszóróé, amit tombolán nyersz és nincs szíved kidobni, szóval azoknak ideális, akik feltűnési viszketegségben szenvednek és mindenképpen úgy akarnak rollerezni, hogy zenét bömböltetnek róla. Azok, akik nem erre vágynak használhatják GPS-hez: nem kell rendszeresen megállni és ellenőrizni, hogy jó irányba mész-e és egy telefontartót sem kell felküzdeni a kormányra a hatalmas kijelző mellé.

A kormány bal oldalára került néhány gomb, amik nagyon menők és szintén futurisztikusak: ezek a dudáért és az indexekért felelnek. A gázkar a kormány jobb oldalán található, ami kissé gagyi és mivel a roller kulccsal indul, nincs már szükség az ezen lévő be- és kikapcsológombra, maximum csak akkor, ha a módok között akarsz váltogatni menet közben, így nem kell elengedned a kormány jobb oldalát, hogy a kijelzőt nyomogasd.

Fényből rengeteg került a G2 Ultrára, csak sajnos nem mindegyiknek van értelme.

A kormány mindkét oldalán van egy-egy kis index, amikből szinte semmit sem látni, a taposóba beépített féklámpához hasonlóan. A kormányra került LED erőssége viszont 2 lépésben állítható: tompított, távolsági – ezt leszámítva a többi fény gyenge, lenne rajtuk mit fejleszteni, ugyanis hiába sok mennyiségre, ha minőségre nem az igaziak.

A G2 Ultra taposója alá egy 48 voltos 18 Ah kapacitású akkumulátor került, aminek a teljes feltöltési ideje durván 9-10 óra, szóval nem árt előre gondolkodni, mikor milyen messzire akarsz vele gurulni. A marketinganyag szerint a hatótáv akár 55 kilométer is lehet egy feltöltésből, de az ezzel kapcsolatban megadott számokat érdemes mindig fenntartásokkal kezelni. A Sport és Race módot jóval többet használtam, mint az Eco-t, mert a városon túl terepre is kivittem, ahol simán lehet 25-35 km/órás sebességgel csapatni, mert meg sem kottyan a rollernek, úgyhogy ilyenkor végképp a megadott hatótáv felével kell számolni. Óvatosabban használva, csak Eco módban gurulva biztosan össze lehet szedni a 30-40 kilométert is.